Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1986-07-10 / 159. szám
A városszépítők mondják Gondozzák Jobban a zöldterületeket if. A Tanácsház tér és környéke is egy olyan terület, amelyet jó lenne mihamarább rendezni, hogy ne tűnjön úgy, mintha minden félkészen állna. Népi ellenőreink az otthonteremtésért L A lakásgazdálkodás buktatói \ bőséé /avarával küszködtünk, amikor nemrégiben városunk VII. ötéves költségvetési és fejlesztési tervéről, valamint hosszú távú településfejlesztési koncepciójáról zajló társadalmi vitáról írtunk, hiszen any- nyi helyszínen, fórumon mondták el szakemberek, városlakók a véleményüket. Az egyik legérdekesebb eszmecsere színhelye a Miskolci Városszépítő Egyesület volt. A városszépítők pontokba foglalták javaslataikat, amelyek közül néhányat már Ismertettünk. Most nézzük a többit is, hiszen az ötletek elgondolkodtatóak. Alapelvnek tartották, hogy a város rendezésében egy megkezdett területet minél előbb, teljes körűen kell befejezni, kerülve az ideiglenes megoldásokat, a félbe- hagyottságot. Megerősítették a belvárosi rehabilitáció fontosságát elsőbbségét. Külön is szóltak Tapolcáról és a Hejő-ligetről. Jó lenne mihamarabb elkezdeni a tervekben már létező, pihenést, sportot, szórakozást kínáló létesítmények megvalósítását. Ha megépül ugyanis az Új szálloda a Termál mellett. nagy kérdés, hogy az ideérkező nyugati turisták mivel tölthetik idejüket Tapolcán. és milyen attrakciókra költhetik pénzüket... Túlságosan elszaporodtak a gyomos területek a városban — mondták a városszépítők —, s javítani kellene a város zöldterületeinek üzemeltetési kultúráját. Elsősorban az avasi városrészre gondoltak a vitázók. Létkérdés, hogy folytatódjék a városi úthálózat megkezdődött rekonstrukciója. Nemcsak utakról van itt szó, hanem h'dakat is kellene építeni: a Martintelep felé, s a Dajka Gábor utcánál a Szinvára. Látszólag apróság, mégis fontos ügy: több évtizede A gépjírműverelöl engedélyivel rendelkezők körében közismert, hogy a Jogosítványt időnként — az egészségügyi alkalmasságot igazolva — orvosilag érvényesíttetni kell. Ehhez pedig 5# forintos illeték, bélyeg fejében Jutottak hozzá az érdekeltek. Idén Július 1-ig. Ekkor ugyanis életbe lépett az 1986. évi I. törvény, amely — az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás érdekében — az illeték- és díjfizetési kötelezettség alapvető szabályairól rendelkezik. Vadonatúj törvényről lévén szó, alkalmazása esetenként nem mentes a bonyodalmaktól. A jogosítványok orvosi érvényesítésének illetékezésé- nél is adódtak dilemmák. A vizsgálatokat végző, s a gép- járművezetői alkalmasságot igazoló orvosok maguk sem tudták, hogy az új törvény vonatkozik-e erre az eljárásra vagy sem? S ha igen, akkor melyik paragrafusnak melyik pontja az, amelyre hivatkozniuk kell, ha pácienseik számon kérik az illeték százszázalékos növekedését Körlevelet nem kaptak nóta, tehát ki-ki maga próbálta értelmezni a rendelkezést, s tájékozódni pénzügyi szakembereknél... Hogy az ilyenforma tájékozódás nem mindig hozott egyértelműen ideális eredményt, azt jelzi, hogy szerkesztőségünkbe is bejelentés érkezett: a jogosítványok il- letékezésénél nem egységes •E értelmezés. Magyarán lönféle helyszíneken „ottfelejtett” felvonulási épületek. Ezeket mihamarabb fel kellene számolni. Vízbeszerzés és hulladékelhelyezés — két égető nagyvárosi gond. A városszépítők választ várnak a tervezőktől arra, hogy a korábbiakban Bükkaranyosra tervezett városi szeméttelep vajon hova kerülhet majd? A város szomjának enyhítésére javasolják, hogy vizsgálják tovább a helyi adottságokat, például azt. hogy miként lehetne hasznosítani 9 marti n- telepi artézi kút 1928 óta elfolyó vizét. Általános igényként fogalmazódott meg, hogy szigorúbban kell fellépni a városi élet minőségét rontó, a városi érdekekre, együttszólva ez azt jelenti, hogy van ahol még 50 forintos illetékbélyeggel, s van ahol már 100 forintossal kell az orvosi érvényesítésért fizetni. Ki alkalmazza helyesen az új törvényt? — hangzott a kérdés. Dékány Istvánhoz, a megyei Illetékhivatal osztály- vezetőjéhez fordultunk felvilágosításért. Mint elmondotta: tőle is több szakember kérdezte meg a fentieket ezekben a napokban. A válasz pedig egyértelmű: — Július 1-től a gépjárművezetői engedélyek egészségügyi érvényesítéséért 100 forint illetéket kell fizetni. Erre ugyanis a törvény 21. paragrafusának első bekezdése vonatkozik. Ez pedig kimondja: az elsőfokú állam- igazgatási eljárásért, ha a törvény végrehajtási rendeleté másként nem rendelkezik, általános tételű eljárási illetéket, vagyis 100 forintot kell leróni. Minthogy a végrehajtási rendelet 63. paragrafusának 16. szakasza az illet ékmentesség köréből ezt az eljárást kivonja, a továbbiakban az új illetékösszeg fizetendő. Már bocsánat, ha bonyolultan hangzik. A lényeg az: a jogosítvány orvosi érvé- nyesíttetése 1986. július 1-től tehát nem ötven, hanem száz forint... élési szabályokra fittyet hányó egyénekkel, vállalatokkal szemben. Néhány szó a kultúráról: jó lenne, ha az SZMT nagyterme állandó moziként üzemelhetne, s a városban egy színházi előadás, vagy kései filmvetítés után is lehetne kulturáltan vacsorázni. Talán még a tömegközlekedést is összehangolhatnák a nagyobb rendezvényekkel... Csak délben nyílt meg a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat új műszaki áruháza, ám már tegnap kora reggel sokan várakoztak a bejutásra. Akik máshol hiába kerestek olcsóbb színes tévét, kerékpárgumit, fagyasztószekrényt, villanybojlert, vagy egyéb kurrens műszaki terméket, joggal gondolták: itt most mindehhez hozzájuthatnak. És nem is csalódtak. Az avatásra meghívott vendégek, Dudla József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Kovács László. a Alkalmasak-e a lakásellátás színvonalának megtartására, illetve növelésére a jelenlegi lakásépítési formák? A célnak megfelelően ösztönzik-e a lakosságot a támogatási rendszerek a saját erőből történő otthonteremtésre? Jól szolgálják-e a tanácsok lakásgazdálkodási módszerei az idevonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtását? Képesek-e növelni a kiemelt rétegek — a fiatal házasok és a többgyermekes családok — lakásellátásának esélyeit? A Borsod Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezekre a kérdésekre kereste a választ, amikor — az MSZMP megyét bizottsága kezdeményezésére — az év elején téma- vizsgálatot indított a lakásépítés. a lakásgazdálkodás és -ellátás helyzetéről. Széles körű vizsgálatukat — amelyben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága is együttműködött népi ellenőreinkkel — az a tapasztalat indokolta, hogy a középtávú lakásépítési tervek megvalósítása napjainkban akadályokba ütközik. Az elmúlt tervidőszakban épült lakások száma alatta maradt a tervezettnek, s a VII. ötéves terv országos prognózisa eleve 30—50 ezerrel kevesebb lakásgyarapodással számol. Ebben a helyzetben tehát minden eddiginél jelentősebbé vált a lakásgazdálkodás társadalmi-politikai súlya, szerepe, s a lakásépítés és városi tanács elnöke, az építésben részt vevő társvállalatok képviselőd a nyitás előtti órákban tekintették meg a jól felszerelt műszaki áruházát. A vállalat 1984-ben lakossági kötvényeket bocsátott ki. Az országban elsőként élt ezzel a lehetőséggel. A 2000 négyzetméter alapterületű boltban 25 millió forintos árukészlet vár gazdára. Az avató ünnepségen kitüntették a tervezésben, a beruházás megvalósításában élenjáró dolgozókat. Elsőként Prohászka László tervező kapta meg a vállalat Kiváló Dolgozója elismerést.-vásárlás támogatásának magas színvonalú szervezettsége. • A PONTRENDSZER SEM CSALHATATLAN A vizsgálat, amely 32 egységre terjedt ki — köztük a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveire, az ingatlan- kezelő és lakásgazdálkodási szervekre, valamint az OTP- re, a takarékszövetkezetekre és az idegenforgalmi vállalkozásokra — megállapította: Borsod megye lakásállománya a múlt év végén 272 700 volt. Ez a szám 1990-ig várhatóan 11 793-mal növekszik. Csakhogy megyénk városaiban tavaly december végén ennél jóval több. 14 686 lakásigénylőt tartottak nyilván. Ebből csak Miskolcon 9979-et. S noha sokat szépít a helyzeten a tény, hogy az összes lakásigénylő 14 százaléka — 2107 fő — igényét lakáscserére adta be, tehát már önálló lakással rendelkezik, a számok mégis azt tükrözik, hogy nagyobb a kereslet, mint amekkora kínálatot — a jelenlegi ismeretek szerint — garantálni lehet. Népi ellenőreink megítélése szerint a tervidőszak végére az igénylők száma növekedni fog. Gond, hogy a lakásigénylők 50 százaléka a nyilvántartás szerint tanácsi bérlakásra jogosult. Éppen ezért a NEB szakemberei vizsgálták azt is, hogy a lakáselosztási rangsorolásnál alkalmazott pontrendszer megfelelően tükrözi-e a rászorultság valóságos mértékét. Miskolcon azt találták, hogy" a több ízben módosított pont- rendszer még ma sem alkalmas egyértelműen a lakásigénylések elbírálására. A lakásigénylők adatai ugyanis saját bevallásuk alapján kerülnek a nyilvántartásba, s ezek ellenőrzése — az adatok nagy mennyisége miatt — még szúrópróbaszerűen sem igazán megnyugtató. Magyarán ez azt jelenti, hogy a pontrendszer sok esetben nem a valóságnak megfelelően mutatja az igénylők vagyoni és szociális helyzetét, családi hátterét stb. • ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓK A szakigazgatási szervek nyilvántartási rendszerével A meghirdetett pályázatok alapján újabb orvosi állásokat sikerült betölteni városunkban. A fiatal orvosokat differenciált bérezéssel fogadták új munkahelyükön. A Semmelweis Kórházban pályakezdő orvos kezdi meg működését az ideg-, valamint a röntgen-, továbbá a kórbonc-szakon. Ugyancsak ebben a kórházban foglalja el állomáshelyét két fogorvos is. A Vasgyári Kórházba — bár több üzemorvosi állást is meghirdettek — egyetlen kapcsolatban egyéb kifogáa is felvetődött. A népi ellenőrök például hiába kerestek a miskolci tanácsnál kimutatást a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókróL Kiderült: a tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya túlnyomórészt az ingatlankezelő vállalat jelentéséből értesül róla, hogy mely lakások használói ilyen jogcímnélküliek. Ebben a kategóriában egyébként szintén az önkényes lakásfoglalók szerepelnek, akikkel szemben nehézkes a fellépés. Legkivált azért, mert e cselekményekért csupán szabálysértési eljárás kezdhető, ennek viszont jelentéktelen a vi6z- szatartó ereje, sok esetbe■» egyáltalán nincs is. • „PARTTALAN” BEÁRAMLÁS Másik nagy gondja városunknak, hogy csak hosszantartó pereskedés után lehet jogerőre emelni a felmondás érvényességét nemcsak a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakókkal, de a lakbért nem fizetőkkel és a szocialista együttélés szabályait megsértő bérlőkkel szemben is. A nagyobb baj azonban mégis az, hogy miután városunk nem rendelkezik olyan alacsony komfortfokozatú lakásokkal, amelyekbe a szabály- szegőket kilakoltathatnák, ezek szánia erőteljesen növekszik. Nem kedvez lakáshelyzetünknek az sem, hogy a városokba történő beáramlás „parttalan”. Jelenlegi rendelkezéseink ugyanis nem teszik lehetővé a mérséklését, ahogyan azt sem, hogy a lakással rendelkező családokhoz vidéki rokonaik korlátlan bejelentkezését valami módon fékezni lehessen. Mis- kolcnak ez különösképpen nehezíti a helyzetét, mivel a család létszám növekedése — ami elsősorban a cigánycsaládoknál figyelhető meg — rövid időn belül zsúfolt lakáskörülményekhez vezet. (Folytatjuk) R. fi. pályázat sem érkezett. Ezeket az állásokat másodszor is meghirdetik. Nem pályázati úton azonban ebben az egészségügyi intézményben is elhelyezkedik két eq orvos: egyikük a sebészeten, a másik körzeti gyakornokként kezdi meg a gyógyítást. Ez azt jelenti, hogy kétévi kórházi gyakorlat után mint körzeti orva? folytatja miinkáját. Az új orvosok munkába állása után is marad még mindkét kórházban betöltetlen állás. rontják a városképet a kúötven forint, vagy száz forint? Bonyodalmak az illeték mértéke körül (k—o) Az új műszaki áruházban iák a Marad betöltetlen állás Pályakezdő orvosok Miskolcon if: Kismotor, nagymotor, itt most minden kapható!
