Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1986-07-01 / 151. szám
A boltban letörlik, vagy rajta sincs j|c Hat-nyolcféle babát, mintegy 15 millió forint értékben varrnak itt évente Hímzett blúzok, hímes tojások Hafyó az ipari kiállitáscn A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet is készül Miskolcra az ipari kiállitás- és vásárra. Elsősorban népművészeti térítőkét, futókat hímezlek a bemutatóra. A standjuknál más látnivalókban sem lesz hiány, mert több mint százféle terméket hoznak. Ezek között nagy érdeklődésre számíthatnak az eredeti dokumentumok alapján festett tojások. Fügedi Istvánná elnökhelyettestől megtudtuk, hogy a szövetkezet az elmúlt évben 135 millió forint árbevételt ért el. A tavalyi 50 milliós exporttervüket teljesítették, ebből 20 millió forint értékű áru tőkés piacra került. A francia, olasz, svéd, osztrák, NSZK-beli, japán vásárlók között elsősorban a nép- művészeti blúzok közkedveltek, de szívesen veszik fel ezeket a lányok és asszonyok a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában is. A mezőkövesdiek munkáit immár hagyományosan az őszi BNV-n is megcsodálhatjuk. A matyó népművészettel legközelebb augusztus 2-án találkozhatnak az érdeklődők: ekkor nyílik Mezőkövesden a művelődési központban a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat és Emlékkiállítás. embereket felszállni a villamosra? Szállítanák őket valamilyen külön járművön, ha már egyszer utazniuk kell. Nem bírom a piszkot, még kevésbé a piszkos embereket. Egy ember adjon magára. Legyen ápolt, illatos, sugározzon róla a higiénia. Itt van ez a Józsi is. Hiába a sok pénze, a nagyvonalúsága, tudom, hogy szeretne, mégsem járok vele. Mert én azt nem hiszem — bármennyire is olajos, piszkos munkát végez valaki —, hogy nem tudja tisztára mosni a kezét. Méghogy az autószerelőknek ilyen a kezük! Keressen más munkát, ha engem akar! Nekem piszkos ember nem kell! Anyám is azt mondta mindig, hogy azért vált el, mert nem tudta elviselni az apám rendetlenségét. Meg hogy dohányzott és a hamu mindent ellepett körülötte. Hogy egyedül élt? Na és aztán! Egészen jól elviselte. Legalább nem kellett senki piszkos gatyáját mosnia. Na, azt én sem fogom! Kösse föl jól az a férfi is, akihez én hozzámegyek. Tanuljon meg mosni is, takarítani is, vásárolni is. Mert én a krumplit sem viszem haza, ha nem teszik a zacskóba. Főzőkanál se leszek egy zsíros fazékban soha! Most, hogy már a harminckilencedik évemben járok, és jól keresek, megengedhetem magmnak azt a luxust, hogy megválogassam, hogyan, kivel élek. Talán a Pistával ... Az tiszta. Ha az is el nem marad, mint az utóbbi időkben a többiek. Igaz is: jó volna tudni, hogy miért nem jönnek el a harmadik randevúra a férfiak. Biztosan azért, mert látják, hogy okosabb, műveltebb vagyok náluk, s kisebbrendűségi érzésük lesz mellettem. Egészen bizonyos, hogy ezért. Mi más bajuk lehet velem. Hiszen szép is vagyok, jól öltözött is, tiszta is... Mérő Miklós gonddal. Ennek korábban három csoportja kapott otthont a közeli iskolában. Ám az általuk elfoglalt termekre most már az iskolának is szüksége van, s ez okozza a helyszűkét. Az említett három helyen több volt a jelentkező, mint ahány gyér» meket felvehettek, ezért az érintett intézmények vezetői éltek az átirányítás lehetőségeivel. Több szülő kapta azt a választ a felvételi kérelmére, hogy gyermekét olyan közeli óvodába vigye, ahol kevesebb a jelentkező, s könnyebben elhelyezhető az apróság. Természetesen ezt nem mindenki vette tudomásul: a fellebbezéseket holnap bírálja el az erre a célra alakult társadalmi bizottság. Újdonság volt most, hogy több helyen beírathatták gyermeküket azok a szülők is, akik gyesen vannak, munkaviszonnyal nem rendelkeznek. Ezt a kedvezményt a levonulófélben levő demográfiai hullám tette lehetővé. B. A. Ho rr y Olvassa már el kedveském a dátumot, hogy jó-e még ez a tej — mondja a szemüvegét otthon felejtő néni a boltban, a mellette álló asz- szonykához fordulva. — Olvasnám én, ha képes lennék kibetűzni a dátumot — hangzik a válasz. Ez csak egy jellemző jelenet a sok közül, amely azt hivatott illusztrálni, hogy nincs minden rendben az élelmiszerek szavatossága körül. Nem véletlen, hogy a Miskolc Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a legutóbbi ülésén épp erről tárgyalt + AZ ÁRU „ELŐÉLETE" Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a sütőipari termékeknél a legtöbb baj a tárolásból adódik: összepréselődnek, ellapulnak a kenyerek, főleg, ha többnapos ünnepek előtt a szokásos mennyiségnél többet kell az üzletekben tárolni. A kenyér persze nem olyan romlékony áru, mint a tejtermék. Gyakran előfordul, hogy nincs rajta a szavatossági idő a tejeszacskón, a poharas termékeken: egyrészt már a gyárban nem megfelelő a jelölés, másrészt előfordul, hogy a boltban szándékosan letörlik a jelzést. Nagy gond az is, hogy nem teljes a hűtőlánc: a tejet lepakolják az üzletek elé, s ott melegszik nyitásig. A húsipari termékeknél nehéz az ellenőr dolga, hiszen ami nincs előre csomagolva, ott nem állapítható meg az áru „előélete”, azaz, hogy mikor került ki a gyárból. A rossz, olvashatatlan jelölés a hűtőipari termékekre is gyakran jellemző, valamint az is, hogy nem mindenütt képesek az üzletekben megfelelő hőmérsékleten tárolni a hűtött élelmiszereket. + KIN LEHET ELVERNI A PORT? Általános tanulság; sok áru ahelyett, hogy szavatossági idejének legalább kétharmadát az üzletek polcain töltené el, akkor kerül a kereskedőhöz, amikor már alig van hátra idő a forgalmazásra. Azt az örökzöld témát, hogy a boltvezető mit vesz, és mit vehet át, menynyire van kiszolgáltatva a szállítóinak, oldalakon át lehetne boncolgatni. De nem lehet csak a kereskedőkön elverni a port a szavatossági ügyek miatt. A lánc eleje a gyártónál van, s ott van még a nagykereskedelem is. Ha jó minőségű, megfelelően jelölt áru kerül ki a gyártótól a korszerűen, gyorsan dolgozó nagykereskedelmi vállalatokhoz. akkor már csak valóban a kereskedő hanyagságán múlhat, ha lejárt szavatosságú cikk van a polcokon. Kétségtelen, hogy erősíteni kell a kereskedők ellenőrzését — elsősorban a vállalati szervezet dolga lenne ez —, ám a következetesebb számonkérés aligha teremt hűtőláncot, csomagoló, jelölő gépsorokat. Érdemi váttozást csak az hozhat, ha a kereskedelmi, nagykereskedelmi vállalatok, gyártók gazdasági, érdekeltségi viszonyai változnak: úgy is fogalmazhatunk, hogy több pénzük lesz, s tudják is majd, hogy ezt mire kell költeni. + TOVÁBB VIZSGÁLÓDNAK Ma akkora tömegű áru mozog egy nagyvárosban, hogy ósdi módszerekkel nem Lezárult az óvodai előjegyzések időszaka. A tapasztalatokról László Ferene- nétől, az iskolai csoport főelőadójától kértünk tájékoztatást. Városunk óvodáiban összesen 7885 hely van. Az előjegyzések számszerű eredményeit összegezve, ma már tudott, hogy 7509 gyermek jár a nyár végétől, illetve az új szezon kezdetétől óvodálehet jól kereskedni. A régi kereskedőktől örökölni kell az udvariasságot, s a fegyelmet, de raktárnak már olyan kell, ahol számítógép irányít, mint a Mátra Füszért nemrég felavatott új telepén. A népi ellenőrök két irányban vizsgálódnak tovább az idén. Foglalkoznak azzal, hogy milyen a szabálysértések elbírálása, azaz ne érj« meg megkárosítani a vásárlót. Másrészt az élelmiszerek szavatossági ügyeit is megvizsgálják, elsősorban a gyártók, s a nagykereskedők portáján körülnézve. Körüljárják majd azt is, miként lehetne erősíteni a városi tanács kereskedelmi ellenőri munkáját, s a sokat hiányolt belső vállalati ellenőrzést. Az ülésen idéztek egy adatot: 49 boltot ellenőrizve, 26 esetben kellett szabálysértési eljárást indítani. Jó lenne, ha elérnénk, hogy ne ilyen szomorú adatokat kelljen a jegyzőkönyvekben rögzíteni. (k—ó) ba. Ebből nemcsak az derül ki, hogy minden jelentkezőt felvehettek Miskolcon, de az is nyilvánvaló, van még hely azok számára is, akik bármiféle ok miatt késtek a jelentkezéssel. Az a szülő tehát. aki mostanában szeretne munkába állni, mivel csemetéje betöltötte a harmadik életévét, nyugodtan viheti olyan óvodába, ahol a jelentkezés nem érte el a 120 százalékot. Zsúfoltság már csak három körzetben tapasztalható: az Avas III. építési ütemében, a belvárosban és a Jókai lakótelepen. A három közül ez utóbbi helyszín, pontosabban a Dózsa György utcai óvoda küzd a legtöbb mik vannak,.. Befejeződtek az előjegyzések Van még hely az óvodákban Viták az átirányítás miatt * öltöztetik a Zsuzsit. Zsuzsi és Gyuri a neve a közkedvelt matyó babapárosnak. Fontos Im'niva'ók SZOT-iiJülők A nyaralási főszezon kezdetére a Népszava Kiadó újból megielentclíe a SZOT- üdülők kézikönyvét. A kiadványban olvashatunk a kedvezményes üdültetés általános tudnivalóiról, amelyek nemcsak a SZOT- üdülők vendégeire, hanem a vállalati pihenőházak beutaltjaira is vonatkoznak. A könyv tájegységenként bemutatja az üdülőhelyeket, ismerteti azok történelmi, kézikönyve földrajzi, művészettörténeti nevezetességeit. Felsorolja valamennyi üdülő lényeges adatait, elhelyezési, étkeztetési, vendéglátási körülményeit, majd kitér a sportolási, turisztikai és kirándulási lehetőségekre is. Végül segít eligazodni a gyermek- üdültetés, a szakmunkástanuló-beutalás, a külföldi túrista- és hajóüdültetés, valamint a SZOT Szociáltu- risztikai Iroda által szervezett országonkénti külföldi utak tudnivalói között. Na nézd, hogy félti a fehér ruháját! Ez a tollászkodó pava. Bele is halna talán, ha hozzáérnék a munkásruhámmal. Ez sem tudja, hogy mi a munka. Ilyen ruhában még ülni sem lehet sokáig. Biztosan valamilyen irodatündér. Amolyan főnökre mosolygó, kávéval pipiskédé virágszál. Csakhát olyan hervadozó. Tíz üveg sört rá, hogy egy óra hosszat mázolja magát minden reggel, mire kilép a lakása ajtaján. Egyszer láttam egy ilyet már ugyanezen a villamoson, a saját gyereke akart egy puszit adni az arcára, de akkorát sikított, hogy a kölyök szétkeni a festéket a képén, hogy mindenki megijedt. Bezzeg az én asszonyom! Egyszer volt csak kifestve, akkor a Szilveszterkor, amikor a haveromhoz mentünk a bulira, de amikor meglátta, hogy a háziasszony sem vakolta ki magát, azonnal elment a fürdőszobába és lemosta az arcát. Az nem fél tőlem, hogy bepiszkolom. Pedig tiszta asz- szony. De tudja, hogy lakkozott körmökkel nem lehet pénzt keresni. Nem is szé- gyelli az urát, ha meszes a ruhája. Mert amíg a ruhára csepeg a mész, addig a falra is kerül. S amíg odakenem, addig jut enni-innivalóra, a gyerekeknek nyaralásra, színes tévére, s talán egyszer egy kis kocsira is. Ha Trabantra, hát arra. Az is jobb a semminél. Akkor majd azzal furikázom. És kiröhögöm az ilyen villamoson utazó dámákat. Addig viszont viseljék el, hogy más is utazik. Egyébként is: akinek nem tetszik, járjon taxival. ...és hogy kell vigyázni! Ejnye már na, csakhogy nekem nem dől a koszos ruhájával! Jól kinéznék, ha rám ragadna az a sok por meg mész, amit magán hurcol. Vajon miért engedik az ilyen Szavatosság, óh!
