Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-30 / 176. szám

Előkészületek szeptemberre Prieszol­emíéhünnepséff Prieszol József, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő alakja születésének 80. évfordulója alkalmából Mis­kolcon méltó módon em­lékeznek meg a neves kom­munista vezetőről. Hazánk felszabadulása előtt a kommunista párt pesterzsébeti illegális szer­vezetének a titkára volt. s közvetlenül a felszabadulás után is őt választották erre a tisztségre. Miután a KEB elnökeként is tevékenyke­dett, 1946-tól több mint két éven át előbb az ózdi kom­munista pártszervezet, majd az MKP Borsod M">-vei Bi­zottsága titkári tisztét töl­tötte be. Ezután, 1949-től az 56-os ellenforradalomig, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt Prieszol József. Az ellenforradalom leve­rését követően Ózdon szer­vezte az MSZMP-t, s ő lett a megyei pártbizottság első titkára; 1962-től az 1965 ta­vaszán bekövetkezz“ halá­láig ismét miniszterhelyet­tesként dolgozott, miközben 1956 novemberétől a Köz­ponti Bizottság tagja is volt. Miskolcon és szerte a me­gyében ma is sokan emle­getik megingathatatlan elv­hűségét, közvetlenségét, egy­szerűségét, emberszeretetét, a köz- és a magánéletben tanúsított példamutató ma­gatartását. Miként az egyik, róla írt életrajzi ismertető­ben olvasható: alakja pél­daképpé magasztosult. Emlékét ápolandó, Mis­kolcon rendezvénysorozat lesz, amelynek fővédnöksé­gét Prieszol József egykori munkatársa és a mozgalmi munkában tanítványa. Grósz Károly, a Politikai Bizott­ság tagja, a Bud-^esti Párt- bizottság első titkára vállal­ta el. Az emlékünnepség szerve­zésére Kalóczkai Istvánná, a városi pártbizottság titkára vezetésével nyolctagú ope­ratív bizottság alakult, amely a napokban ülésezett. Ezen elhatározták, hogy szeptember 12-én városunk­ból küldöttség utazik a fő­városba, s az orszá'- szer­vek képviselőivel együtt a Munkásmozgalmi Panteon­ban megkoszorúzza Prieszol József sírját. Másnap Mis- koléon, a nevét viselő MHSZ lövészklub rendezésében, két napig tartó nemzetközi mérkőzésre kerül sor, ame­lyen a klub és az ország hasonló társasköreinek ver­senyzői kvalifikált bolgár, csehszlovák és lengyel lövé­szekkel mérik össze képes­ségeiket. A rendezvénysoro­zat szeptember 15-én, a késő délutáni órákban az ÉMÁSZ- székház nagytermében, em­léküléssel ér véget. T. I. A Her nád vömye termi Telnek a bocsi silók sórárpáyal A sörgyártás nélkülözhe­tetlen alapanyaga a maláta, amelyet sörárpából állítanak elő. Megyénkben különösen a Hernád völgye volt híres már a múltban is sörárpa- termesztéséről. így érthető, hogy a Bőcs község határá­ban működő Borsodi Sör­gyár is a körzetébe tartozó több termelőszövetkezettel kötött termelési szerződést. A sörárpa felvásárlását már megkezdték. Szállítják az alapanyagot többek kö­zött a bocsi, valamint a her- nádnémeti tsz-ből a gyárba, ahol minőség szerint veszik azt át. Különösen nagy mennyiséget termeltek a her- nádnémeti termelőszövetke­zet tábláin. Ezen kívül a sörgyár a malátakészítéshez vásárolt alapanyagot a Sör- árpa Termesztési Társaság­tól is, amely az ország egész területén termelteti ezt a fontos ipari gabonát. A gyár a malátakészítéshez mintegy 65—70 ezer tonna sörárpát vásárol fel, s tárol a terü­letén levő silókban. A bocsi üzem saját szük­ségletének kielégítésén túl a társüzemek részére is szál­lítja a felvásárolt sörárpá­ból készített malátát. Kőmunkák egy búkkal jai faluban Szomolyai Dr. Viga Gyula, a miskolci Herman Űitó Múzeum munka­társa egy képekkel bőven il­lusztrált könyvecskét adott ki Kömunkák egy bükkaljai falu­ban címmel. (Debrecen, 1985., Studia Folkloristica et Ethnog- raphica sorozat.) A szomolyai kőfaragó mesterséget bemuta­tó mű a magyar néprajz ke­véssé ismert területére vezeti az olvasót A faluban a kőmunkához szinte minden férfi ért. A mészkő könnyen formálha­tó, a gazda maga faragta házához a követ vagy vájta partoldalba barlanglakását, mely a rátapadt hiedelmek­től eltérően nyáron hűvös, télen meleg, száraz lakóhely, ahol bármikor bővíthető a szobák száma. Ajcadt Szomolyán kőmun- kábÖl élő mesterember is bőven. Murányi József és családja ma is a tufába vá­gott kút elkészítésének szak­értője és e munkával keresi kenyerét. A 17—24 méter mély kutak alját ásás köz­ben az oldalfalba vágott lépcsőn közelítették meg, s a kiásott tufát vederrel húz­ta ki a feleség. Mással nem dolgoztak, mert „megbízha­tó ember kell ahhoz, aki a kötelet nem engedi el. bár­mi történjék.” Faragtak ha­tárköveket, kilométerkövet, káposztáskövet, vá-yút, ülő­padot is. Még ma is eldöntetlen kérdés, hogy a falu határá­ban levő kőobjektumok, a kaptárkövek emberi kéz művei-e, vagy természeti képződmények. A bennük rejlő 127 fülke a régészek szerint az ősi méhészkedés reliktuma. A nép szerint itt bújtak meg a törökök, s a jjc Nepomuki Szent János szobra. fülke falába vájt vakablak­ba tették a tükröt, mikor borotválkoztak. A szomolyai kőfaragók legfontosabb terméke a sír­kő volt. Néha lenola’jal át­itatták és porfestékkel ki­színezték a figurákat. Viga Gyula a 18. század óta ránk­maradt sírköveket nem hoz­za kapcsolatba az ősi sírje­lölés kődarabjaival, felállí­tásukat polgári kultúránkból falura került szokásnak tart­ja. Sajátos műfajuk az út­menti, vagy a határba fel­állított kereszt faragása, ök látták el a Tisza völgyét, s Egertől Szerencsig a vidéket. Munkájuk sajátos helyet foglal el a művészetben. Nem „magas művészet”, mert annyira nem műigé­nyes, hogy az legyen. In­kább mesterség, amely azonban különleges művészi érzékkel alkotott kőtárgya­kat is létrehozott. A Szalóki kőfaragó család egyik tagja Szalóki Márton „bibliai kö­vét” meghökkentő és alig megfejthető reliefek borít­ják. Kár, hogy az omladé- kony anyag már elmosódot­tan tükrözi a hajdan bele­vésett gondolatokat. Gy. A. * Ahmed Moukhtar (baloldalt) Rudolf Mihály és Bodonyi Csaba társaságában. (Fejér Ernő felvitelei Jó példákért jött ide r Ahmed Moukhtar egyipto­mi fiatalembert, az ötödéves építészhallgatót sok szál köti Magyarországhoz és az épí­tészethez. A szülei tornata­nárok, édesanyja Budapesten tanult a Testnevelési Főis­kolán, édesapja is többször megfordult nálunk, „a foci hazájában”. A fiatal építész­jelölt annak idején, nagyapja és bátyja nyomában válasz­totta az építész szakot az egyetemen. Ezen a nyáron hat, hetet, töltött Magyarországon, Mis­kolcon, ahol az Északterv­nél folytatott gyakorlati munkát. Vele, Bodonyi Csa­ba főmérnökkel, Rudolf Mi-; hály építésszel — aki egy­ben tolmácsolt is — a Mis­kolcon megnyílt építészeti modellkiáliításon találkoz­tunk, beszélgettünk. Ahogy Ahmed elmondotta, építész nagyapja főleg Ale­xandriában dolgozott, lakó­házakat tervezett. Az akkori technikai szintnek megfele­lően ötemeletesnél nem ma­gasabbakat. Bátyja — a technika és az építőanyag­ipar fejlődése folytán — már többre vállalkozhat. A fiatal építészjelöltet — ahogy el­mondotta — elsősorban az előregyártás érdekli. Egyip­tomban — mint köztudomá­sú — igen nagy a lakás­hiány. Ezt pedig gyorsan csak előregyártással lehet ellensúlyozni. Az előregyár­tás azonban náluk még gye­Folyamatos az utasszámlá­lás a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. A mostaninak — mint Oláh Jenő osztály- vezetőtől megtudtuk — az úgynevezett keresztmetsztíi felméréseknek az az elsődle­ges célja, hogy a július 1. és szeptember 1. között ér­vényben levő nyári menet­rend gyakorlati oldaláról kapjanak képet: magyarán azt vizsgálják, hogy jó-e ez a menetrend, hogyan válik be a gyakorlatban. A jelenleg is folyamatban levő felmérést a kétéven­ként sorra kerülő általános utasszámlálás alapján végzi 3—5 fő nyugdíjas és néhány saját dolgozó is. Ez a vizs­gálódás mindenekelőtt azok­ra a vonalakra terjed ki, amelyeken a kirándulóhe­rekcipőben jár. Ezért érdekli ez a téma. Ugyanakkor az egyforma, sokszor sivár vas­betonelemeket „meg kell sze­lídíteni”, például fával, üveggel. Erre jó példákat talált Magyarországon, s közelebbről Miskolcon is. Gyakorlóideje alatt nemcsak szemlélődött, hanem részt vett a munkálatokban is. Most dolgozott először vál­lalati keretek között, s ez is hasznos útravaló számára. A nemzetközi diákegyez- móny keretében az Észak­terv rendszeresen részt vesz a diákcsere kapcsán a kül­földi építészjelöltek felkészí­tésében. Speciális területei: az iparosított lakásépítés, az A július 17-1 számunkban i Ismét tiszta az Augusztus 20. strand vize címmel megír­tuk hogy az előző napokban | azért kellett leengedni az egyik medence vizét, mert valaki belepiszkolt. Emiatt korábban zárt be a fürdő, mert az egyik or­vos biztonsági okokból erre lyeket, a hétvégi telkeket közelítik meg az utasok. A számlálók a város különbö­ző pontjain, a villamos- és az autóbuszmegállókban dolgoz­nak. Az utasszámlálás mel­lett a menetrend betartásá­ra is kiterjed a figyelmük. Ugyanakkor vizsgálják a ko­rábban érkezett bejelentése­ket, javaslatokat is. Az utas­számlálás tapasztalatait a vállalat felhasználja az új menetrend készítésénél. Általános utasfelmérést ta­valy ősszel tartottak. Ilyen­kor a számlálók — többsé­gük diák — ott vannak a járműveken, az autóbuszok, a villamosok mindegyik aj­tajánál. A terv szerint 1987 második felében kerül sor legközelebb ilyen nagyará­nyú általános felmérésre. ■ 'ís épületelemgyártás, a házgyá?» ri és az egyéb előre gyártott - vasszerkezetek felhasználó-, sának megtervezése. hz- egyezmény keretében két év,-* vei ezelőtt két finn építési jelölt folytatott a vállalatnál. egyhónapos gyakorlatot, most pedig az egyiptomi diák vá-, lasztotta magának Magyar- országot, az Északtervet. A szakmai gyakorlaton túl bi­zonyos nyelvismeretre is, szert tesznek a nálunk ta», nuló, gyakorló diákot?. És a*', sem közömbös, hogy igén, iá-, személyes kapcsolatokat ala-r.,- kítanak ki a magyar közöttük a miskolci — épí­tészekkel. O. J. * ■ ■ír ■ :t< • kérte a vezetőket. Mint el-, * mondta, a víz feltételezhető- .... en fertőzött, mivel az egyik ... betege, akit fertőző máj-,.. gyulladással vizsgált, mind- •- két medencében megmártó? - zott. A strand úszómestere azonban arról tájékoztatta ar­akkor lapunkat: azonnal ér- - tesítette a Köjált, hogy mintát vegyenek a szakem­berek, és másnap reggelre, ■-> az elemzés kedvező eredmé- (•'. nyeként, újra kinyithatott a j fürdő. A vízben ugyanis « nem találtak fertőző bakté- * riumot! Értesítést kaptunk azonban arról, hogy a vizs-. * gálatot nem végezték, illet­ve nem végezhették el. Dr. Mészáros Sándor, a megyei Köjál osztályvezető főorvo- sa: 1 — Az úszómester tájékoz- . koztatása nem volt pontos, mert a fertőző májgyulla­dást nem baktérium, hanem ( vírus okozza, márpedig ilyen esetben a vízminta elemzése- , napokat vesz igénybe. Mi- , vei vírusdiagnosztikai fel- „ szereléssel nem rendelke-. , zünk, a mintát más városba , kell küldeni. A strand te-. hát nem nyithatott volna ki * ,, már másnap! Arról nincs tudomásunk, hogy a városi . Köjál kapott a strand vizér., ., bői, ugyanis abban az eset­ben is hozzánk továbbítják a mintát. Egyébként nyáron . gyakrabban foglalkozunk a különféle fürdők bakterioló- ,. giai vizsgálatával, akkor is, ha nem érkezik hozzánk be­jelentés. Az r Augusztus 20. * strand vizét hamarosan meg­vizsgáljuk. Bevált-e az új menetrend? Tévedett az úszómester Sor tiszta a sind vize?-:*r-

Next

/
Oldalképek
Tartalom