Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1986-07-28 / 174. szám
Az Állami Tervhisotlság határosata után Kiss Dezső vezérigazgató nyilatkozata (1.) A vállalatnál nagy gondot fordítanak a vágahajtásra, a munkahely-előkészítő munkálatokra, ahol jó szolgálatot tesznek a magyar gyártmányú elövájó berendezések. I A világban bekövetkezett gazdasági recesszió a magyar népgazdaság néhány ágát — a kohászatot, a szénbányászatot — is érzékenyen érinti. A két iparágnak igen fontos, nélkülözhetetlen objektumai — gyárai, bányái — vannak Borsod megyében, Miskolcon. A kohászat adósságát, veszteségét, az állam magára vállalta, s ezzel olyan lehetőséget, alapot biztosít a vállalatoknak, hogy a „tiszta lap” birtokában megbirkózhatnak a nehézségekkel. Az elmúlt években a szénbányászat is válságágazattá vált. A csökkenő és ugyanakkor a folyamatosan dráguló termelés miatt a szénbányászat ma már nem tud önerejéből megbirkózni a gondokkal. Az objektiv adottság — szén alacsony fűt'őértéke — a borsodi és a nógrádi szénmedencét hozta igen nehéz helyzetbe. A kormány, az Állami Tervbizottság megvizsgálta ezt a kérdést, és határozatot hozott. A Borsodi Szénbányák helyzetéről, az ÁTB-határozat utáni teendőkről Kiss Dezső, a vállalat vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak. m A GAZDASÁGOSSÁG MÉRCÉJE — Az ország valamennyi szénbányászati vállalata Bujkáló apák — kifosztott apák Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felelősség az üzenj Mseiért Az egyik vidéki gyár munkása egy vállalat telepén, teherautóra cementeszsákokat rakott fel. Közben 3 telepen egymásra helyezett zsákok megdőltek és a szerencsétlen embert maguk alá temették. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszabb ideig kórházban ápolták, és az orvosi vizsgálat szerint többé rakodó munkát nem végezhet. A gyár a sérült ember munkabére és táppérze közti különbözetet, valamint a baleset miatt felmerült kiadásait megtérítette. Ez 128 ezer forintot tett ki, s ennek visszafizetéséért a telepet fenntartó vállalat ellen pert indított. Az első fokon ítélkező bíróság megállapította: mind a sérült, mind a vállalat megszegte a balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályt, amennyiben a zsákokat nem az előírt módon tárolták. Ha szabályosan végzik, a baleset nem következik be. De a dolgozó is hibás. mert a rendellenességre fel kellett volna hívni a figyelmet. Ezért kármegosztást alkalmazva, a beperelt vállalatot ötven százalék kártérítés fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság álláspontja más volt: — A balesetet az okozta, hogy a vállalat telepén a cementeszsákokat nem az előírt 1.6 méter, hanerr három méter magasságban tárolták. és az eldőlés ellen nem biztosították. Tehát a baleset kizárólag a vállalat mulasztása miatt következett be. Viszont a gyár alkalmazottjának gondatlanságát semmi sem bizonyítja. A zsákoknak a teherautóra történő felrakásáról a teter>- nek kellett gondoskodnia, és a balesetmentes kiszolgálás érdekében legalább egy segítőről gondoskodnia. Mindezeket elmulasztotta, ezért, a baleset miatt bekövetkezett teljes kárt a telenet fenntartó vállalatnak kell viselnie. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva, a vállalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. veszteségessé vált 1986-ra — mondotta a vezérigazgató. — A bányavállalatok ez idáig több mint 5 milliárd forinttal terhelik az állami költségvetést. A gazdaságosság mércéje a 15—17 dolláros barelonkénti olajár. Kétmillió tonna — 14 bánya termelése. — az a szénmeny- nyiség, ami ennél jóval drágább. Ennek nagy része a borsodi és a nógrádi szénmedencéből kerül ki. Az ÁTB ezzel kapcsolatos határozata olyan termelési szerkezetváltást ir elő, amelynek segítségével nagymértékben csökkenteni lehet és kell az államkasszát érintő veszteségeket. — Magyarország több százmillió tonna lignitvagvonnal rendelkezik, viszonylag kön.y- nyen elérhető mélységben. Ezért a jövőben a lignitbányászat fejlesztése nagyobb hangsúllyal szerepel, s ennek megfelelően nő a részaránya a szénbányászat termelésén belül. ■ A KÜLSZÍNI FEJTÉS OLCSÓBB A külszíni fejtéssel kinyerhető lignit fele annyiba kerül, mint a mélyműveléssel kitermelt szén. Emellett a külszíni fejtés gyorsabban realizálható, mint egy új mélyművelésű bánya létrehozása, termelésbe állítása. Az ÁTB-határozat kimondja, hogy a lignitvagvon kiaknázásával párhuzamosan visz- sza kell fejleszteni, le kell állítani azoknak a bányáknak az üzemeltetését, amelyek egy bizonyos költség- határon felül termelnek. Ezek helyett az olcsóbban kitermelhető külszíni lignitbányászatot kell .fejleszteni. A jelenlegi 24 millió tonna széntermelésből 17—18 millió tonna a mélyművelésű bányákból kerül ki, és 6—7 millió tonna a lignittermelés. A tervidőszak végére 15 millió tonna lesz a mély- művelésű szén és 9 millió * Néhány nap alatt összeszokott brigádok alakultak. Soknyelvű brigád Ma már bármelyik város főutcáján megszokott dolog az idegen nyelvű párbeszéd, de az mégis furcsa, ha szinte kizárólag csákányról, lapátról, s az ezekkel kapcsolatos teendőkről esik szó ... Minden furcsasága ellenére ezt tapasztalhatja a szemfüles járókelő a Széchenyi utca Centrum Áruház—Kazinczy utca közötti szakaszán, ahof a Nehézipari Műszaki Egyelem KISZ-bizottságának szervezésében önkéntes nyári építőtábor keretében Szovjetunióból és az NDK- ból érkezett egyetemisták dolgoznak. A fiatalok — közöttük persze a lányok is — alaposan kiveszik részüket a legnehezebb munkákból is. Három hét elteltével azonban nem csak a jól végzett munka öröme lesz a jutalmuk, hanem megismerkedhetnek Budapest szépségeivel, s eltölthetnek néhány napot a Balaton mellett * A lányok — régi egyetemista szokás szerint — „fiúsítva' vannak... Készül a családjogi törvény módosításának tervezete. Sok érdekes javaslatot tartalmaznak a hivatalos előterjesztések, s akiknek módjuk van megismerni, sokat vitatkoznak egy- cgy részletén. Van azonban egy olyan részlet, amiben teljes az egyetértés (persze nem az érintetteké). Ez a részlet az elvált szülők gyermekeit érintő tartásdíjjai kapcsolatos. Pontosabban azokról a szülőkről (az esetek nagy többségében apákról) van szó, akiknek tartásdíjat kellene fizet- niök. de éppen ezért olyan állást vállalnak, amelynél a hivatalos alapfizetés igen alacsony, és ebből állapítják meg azt a bizonyos 20 vagy 40 százalékot. Amit e fölött keres, akár borravalóból akár fusizásból, annak nincs nyoma, tehát nem is fizet belőle hányadot. Az új terv szerint másképp fogalmaz a törvény: a gyermek szükségleteihez igazodva szabja meg a bíróság a fizetési kötelezettséget. Ez jó, de kevés. Mert mi van azokkal az apákkal, akik meg sem találhatók? __ Élnek? Inkább azt mondhatnánk: naponta isszák el azt a pénzt, amit megkeresnek. Miért nem lehet őket akár zárt intézetben munkára kötelezni annak érdekében, hogy gyermekeik létfenntartásáról gondoskodjanak? Sérti az emberi jogokat? Nem. Az emberi jogokat az sérti, ha a szülő — legalább anyagiakban — nem gondoskodik gyermekéről. Persze, hogy ennek az éremnek is van másik oldala, igaz, halványabb az elsőnél, de van. Ismerek olyan felbomlott családot, ahol a férjnek volt lakása, mert a szülei egy élet munkájával ezt megteremtették á részére. Két gyermek született már, amikor a férj megtudta, hogy a második gyermek talán nem is az övé. Válás. A bíróság úgy határoz, hogy a gyerekek az anyánál maradnak. A férfi ez ellen nem is tiltakozik, tudja, hogy felesége minden hibája ellenére rendesen neveli a gyerekeket, s azok ragaszkodnak az édesanyjukhoz. A bíróság úgy ítél, hogy a férfi a lakás egyik kis szobáját használhatja, amíg más megoldást nem talál. A férfi mérnökember, havi 6000 forint fizetéssel, ebből fizet 40 százalék gyermektartást, vagyis 2400 forintot. Meg sem próbál a isis szobában maradni, hiszen a volt feleség közli vele, hogy az új partnere hozzájuk költözik. Az apa elköltözik (apasági pert nem indít, nem teszi ki a gyereket az ezzel járó procedúrának, és titkon reméli, hátha mégiscsak az övé az a gyerek, hiszen gyakorlatilag ez sem kizárt), fizeti a gyerebtartást, fizet 1500 forintot egy albérletért, és esténként zsíros kenyeret vacsorázik, paprikát, paradicsomot is csak mosj vesz hozzá, hogy már olcsóbb. Ilyen is van. Hogy az új törvény ezzei tud-e majd valamit kezdeni, azt csak halkan merem megkérdezni... (sm) tonnára nő a lignittermelés, évente. — Ez a struktúraváltás az észak-magyarországi bányászatot érinti legjobban. A borsodi és a nógrádi szénnek a legkisebb a fűtőértéke a mélyművelésű bányák közül. A legjobb, a legszigorúbb intézkedésekkel és ezek végrehajtásával sem lehet ezt a szénféleséget versenyképessé, gazdaságossá tenni. Célszerű tehát, hogy a leggazdaságtalanabb bányák termelését v.issza kell fejleszteni, meg kell szüntetni. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a borsodi bányászkodásra, a borsodi bányászokra nincs szükség... A miskolci fotográfia története a kezdetektől 1945- ig címmel a jövő hónapban kiállítás nyílik a Miskolci Galériában. A Herman Ottó Múzeum, a Miskolci Fotóklub és a Magyar Fotóművészek Szövetsége segítségéMiskolci fotográfia történet (oravec) (Folytatjuk) * Kézről kézre adják a köveket A Borsodi Szénbányák jelene és lehetőségei vei tény- és adatfelmérő munkát végeznek a szakemberek. Fotókon kívül korabeli fényképezőgépeket, ob- jektíveket. nagyítókat és egyéb tárgyi emlékeket is bemutatnak. A kiállítás augusztus 29-én nyílik meg és egy hónapig tart nyitva.
