Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-24 / 171. szám

í a miskolciaké a szó "*mwmrnn m t mm Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501 Pf 3» — Tel : 18-225 Kérjük olvasóinkat, levelezőinket huny panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekit, lehetőleg *- 14 óra között keressenek fel bennünket. Megint telefont rongáltak Lapunk sorozatban foglalkozik a városunkban tomboló vandalizmussal. A napokban elszomorító képek illusztrálták az utcai telefonkészülékek állapotát is. Most újabb adalé­kot kaptunk a helyzet rosszabbodásához: A Stadion étterem előtt áll egy telefonfülke. Levélírónk július 16-án szemtanúja volt annak, amikor egy öt főből ál­ló csapat dulakodva akarta elfoglalni a fülkét. Mivel csak hárman fértek el, ketten kintreUedtek, különféle üvegek társaságában. Megkezdődött az érthetetlen, durva telefoná­lás, melynek áldozata a fülhallgató lett. Sajnos, azóta sem jó a telefon. Levélírónk az egészben azt találja a legfurcsábbnak, hogy a legalább húsz szemtanú közül senki nem kért segítséget a telefonfülke megvédése érdekében, sőt volt, aki még jót is nevetett az „ötletes telefonálók” tettein. — Reméljük, az illetékesek intézkednek ez ügyben, mivel a rendőrség is a helyszínre sietett — írja V. L miskolci ol­vasónk. Azt vábszoifák, Szünidei pingpongozás % Vígan pattog a labda. Ezek a gyerekek így töltik a szünidő napjait. Belefeledkeznek kedvenc játékukba. A kisebbek most még csak figyelnek. Lehet, hogy majd ők is meg­kedvelik ezt a szép játékot, ami testedzésnek sem utolsó. S ami szintén lényeges: itt nem veszélyezteti őket semmi, még az autók zaja sem hallatszik idáig ... HOGYAN HELYEZHET EL A POSTA TELEFONVEZETÉKET MÁS INGATLANÁN? „...a július 3-án megje­lent -Pálya van, kapu nincs« címen megjelent pa­naszos észrevételre az alábbi tájékoztatást adjuk: az em­lített pályák 1983-ban ké­szültek a lakosság közremű­ködésével. Amenniyben a le­vélíró és lakótársai vállal­ják a kézilabdakapuk társa­dalmi munkában történő be­Kutya a Az állatok hovatartozását, legyenek bárkié, mindig szánatja velem az idő. Mert lényegében sokszor mindegy: elárvultán, egyedül csatan­gol, kóborol-e az állat, avagy „gazdája” van. Szomorú tűnődésemet iga­zolja a következő történet is. A közelmúltban, a kínzó nyári hőben egy biciklin poroszkáló fiatal férfit kö­vetett — hűséges igyekezet­tel — kiöregedett kutyája: lógó nyelvvel, roskadozva, ösztönében érezvén, hogy egyedüli esélye ez az élet­ben. A galambdúcokkal Megcsonkított Ismerik a mesét a sült daruról, amelyiknek a tálon már csak egy fél combja volt? Az ínyenc kukta ugyanis megette, s hiába bizonygatta, hogy az a ma­dár féllábú, hamar kiderült a turpissága. Hát valahogy így jártam én is a csirkeszárnnyal. Tudvalévő, hogy a szárny három részből áll: a repülő­jéből, vagyis a hegyéből, a csontos középső részéből, és a jó húsos tövéből. Ez utób­bit csente el valaki tő­lem. A Zamenhof utcai kis élelmiszerboltban a múlj hét végén vásárolt kezdő házi­asszony lányom másfél ki­lót a nem túl drága, de úgy tűnik, sokak kedvencének számító szárnyból. Neki nem volt gyanús, hogy a portéka frissenvágott-szerű, s nem keményen fagyos (ez a bolt csakis mélyhűtötten hoz ilyet forgalomba). Ez azért érdekes, mert ahhoz, hogy a szárnytövet le lehessen „ope­rálni”, előbb ki kellett en­gedtetni a húst. Ugyanis egyetlen ilyen sem maradt a JSem syalul a gyalu Az Ezermesterbolt volog­dai üzlete foglalkozik barká­csolással is. Kisebb asztalos- ipari munkák elvégzését is vállalják, eddig közmegelé­gedésre. Nekem azonban nem sikerült itt munkát végeztetni. Május közepétől nem tudok egy 180 cm szé­les, alig 1 méter hosszú deszkát legyaiultatnl. Hi­vatkozik az üzlet nagyobb volumenű munkák végzésé­re, gépmeghibásodásokra. Most már csak azt szeret­ném tudni, hogy ebben az évben számíthatok-e a desz­ka legyalulósára? N. L. Miskolc építését, úgy intézményünk rendelkezésre bocsátja a ka­pukat. Fentiekkel egyetértve keressék meg a társadalmi munkát szervező osztályun­kat. munkaszerződés megkö­tése és a szükséges anyagok biztosítása végett.” (A vá­laszt Varga Zoltántól, a Vá­rosgondnokság igazgatójától kaptuk.) hőségben megrakott férfi ügyet sem vetett kutyájára, miként ta­lál utat a forgatagban. A kutya pedig kitartóan kísér­te ők. Gyakorta látom így őket. a város minden szög­letében. A kutya égtájnyl bánatát aligha érezheti, foghatja fel tulajdonosa — de én: igen. S talán akkor IS az észbon­tó galoppokra gondol, ami­kor fejét — végre — lehajt­hatja. Vajon — ki tudja — meddig? A. I. Miskolc csirkeszárny csak úgy, csombékra kötött zacskóban, csak az árában. Nem szabványon kívüli volt, hanem I. osztályú. A csont viszont (no, nem az íze!) osztályon felüli, mert 63,40- et fizettünk érte. • Sz. I.-né Miskolc „Munkaközi szünet'3 Az MKV furcsa szokást vezetett be a jegyárusító pavilonok nyitvatartási ide­jével kaoosolatban. legaláb­bis a diósgyőri végállomá­son levő, hivatalosan 5 órá­tól este 8 óráig nyitva tartó pavilonban. Nem tudni, hogy ez jeliemző-e a többi eláru­sítóhelyre is, éppen ezért felhívnám a tiszteit utastár­sak figyelmét, hogy reggel 8-tól 8 20-ig és délután. 4-től 4.20-lg a jegyárusítás szüne­tel. „Munkaközi szünet” tábla kitéve! Elhisszük, hogy az ott dolgozóknak is kell a szünet, de helyettesítésük­ről megfeledkeztek az illeté­kesek. A délutáni „szünet­ben” összeszámoltam: 50 ember szeretett volna je­gyet vásárolni. Mivel ez nem sikerült, sokan felszálltak jegy nélkül a Villamosra, il­letve autóbuszra: lesz, ami lesz! — jelszóval. Kérdem: az ellenőrök előtt is hivat­kozhatunk a húszperces mun­kaközi szünetre?! Hargitai György Illésnr Hámori Tünde (Mis­kolc, Jánosi F. u. 6.) * 'A kifogásolt barna vttzé£1rtjj>-x csoiaiban megkerestük a Vízmű­vek ügyeletét. A' válasz Sajnos nem a legmegnyugtatóbb- Hi-, vatkoztak ugyanis arra, hogy ilyenkor nyáron nagy a fo­gyasztás, így több helyről kell biztosítani a szükséges vlzmeny- nyiséget. A keverés okozta színváltozás az egészségre nem ártalmas. Tudják a hibát, de ennek megszüntetésére csak a sajóladi tisztítómű megépülése, illetve üzembe helyezése után kerülhet sor. N. E. (Miskolc): Rovatunkhoz küldött pana­szos levelét kivizsgálás végett elküldtük az Illetékes vállalat­hoz. A kivizsgálásig szíves tü­relmét kérjük. Hány kilométer Miskolctól Kecskemét? Gyermekem Kecskeméten fekszik kórházban. Ha időm és lehetőségem engedi, meg­látogatom. Ez így természe­tes. De ami az utazással kapcsolatban történt velem, az már nem ilyen természe­tes. Július 6-án, vasárnap haj­nalban 5 óra 10-kor a Tiszai pályaudvaron a nyugati ol­dalon levő pénztárban vet­tem jegyet. Ebben az idő­ben két pénztár volt nyitva. A. Nyíregyháza,, Debrecen, Szolnok, Cegléden át Kecs­kemétre közlekedő gyorsvo­natra váltottam jegyet. Az úticél köztudottan 350 kilo­méterre van. A pénztárosnő ennek ellenére a menetje­gyet 450 km-re, a gyorsvo- nati pót jegyet 700 km-re ad­ta ki részemre. A jegy átvé­telekor reklamáltam. A pénztárosnő nyomdafestéket nem tűrő hangon utasított el. Nem hinném, hogy a MÁV-nak szüksége van ar­ra, hogy ilyen módon jusson többletbevételhez. Ügy gon­dolom, jogomban áll vissza­kérni a túlfizetést. Az udva­riatlan kiszolgálás nem ma­radhat következmények nél­kül. N. L. Miskolc Ba leset veszélyes ajtók Több mint két hete a Sze­der utca 26—28—30—32. szá­mú OTP-társasházak alagso­ri bejárati ajtaja leszakadt, pontosabban mind a négy ajtót csak a felső zsanér tartja. Gyerekekre, felnőttek­re balesetveszélyes, sőt, nem túlzók ha azt mondom, hogy életveszélyes is lehet. A hi­bát napokkal ezelőtt jeleztük a háztömbmegbízottnak, és az épületeket kivitelező Miskolci Építőipari Vállalat ott-tartózkodó művezetőjé­nek is. Mind ez ideg semmi­féle intézkedés nem történt az ajtók megjavítására. Na­gyon kérnénk az illetékesek intézkedését, mielőtt még valakire rázuhanna valame­lyik ajtó. Sok baj volt ezek­kel a komlóstetői társas há­zakkal, kisebb-nagyobb utó­munkákat magunk végzünk el. De most gyermekeinket féltjük, azért kívántuk mind­ezt elmondani. Több lakótársa nevében: Kovács István Miskolc, Saeder a. Távközlési berendezések elhe­lyezésére a posta javára úgy­nevezett vezetékjogot (törvényi szolgalmi jogot) állapit meg a .postáról és a távközlésről szóló törvény. A törvény 7. paragra­fusának (2) bekezdésében fog­laltak szerint az ingatlan tulaj­donosa (kezelője, használója) túrni köteles, hogy a Magyar Posta az ingatlanon, az alatt vagy felett vezetékeket, kábe­leket, oszlopokat lelzököveket és más szerelvényeket, az épü­let vagy más létesítmény meg­felelő helyén (tető, padlástér, lépcsőház, pince stb.) postai és távközlési berendezést helyez­zen ei. azokat javítsa, karban­tart-. Természetesen a posta nem minden korlátozástól mentesen használhatja má­sok telkét, házát. Arra kell törekednie, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát minél kisebb mértékben akadályozza. A berendezések elhelyezéséről az ingatlan- tulajdonost köteles írásban értesíteni. Az ilyen célból igénybe vett terület 1—2 négvzetmé- " tér. Nincs lehetősége tehát a postának a jogszabály alap­ján arra, hogy — tételez­zük fel — egy kisebb tele­fonközpontot a társasház va­lamely közös helyiségében MIT KELL TUDNI „Egy kötelezettségvállalás jeléül foglalót fizettem. Azóta is bizonytalanságban vagyok, jól cselekedtem-e? Nem is tu­dom ugyanis, hogy valójában mit jelent a foglaló." - írja IC I.-né, miskolci olvasónk. Miután a foglalóhoz elég szigorú szabályok fűződnek, a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor le­het foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetés a szerző­désből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellen­értékébe (adott esetben pél­dául a vállalkozói díjba) be kell számítani ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem fe­lelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért fe­lelős személy az adott fog­lalót elveszti, a kapott fog­lalót pedig kétszeresen kö­(pl. a ruhaszárító helyiség­ben) szolgalmi jog, vezeték­jog gyakorlása címén, in­gyenesen elhelyezzen. Ha ilyen igénye van, nem a postatörvény, hanem a pol­gári jog szabályait kell al­kalmazni. Az ingyenes szol­galom visszterhessé alakul át. Azaz: bérleti szerződést kell kötni a társasház-kö- zösséggel. A szolgalmi jog általában Ingyenes, a használatért a* ingatlan tulajdonosát kárta­lanítás nem illeti meg aü esetben, ha az ingatlan ren­deltetésszerű használatát lé« nyegesen nem akadályozzam Egyébként viszont az aka­dályoztatás mértékének meg­felelő kártalanítás illet! meg. Ugyancsak meg kell, hogy térítse a posta az in­gatlan tulajdonosának a vezeték, vagy berendezés el­helyezésével, javításával, karbantartásával, vagy eltá­volításával járó munkák során okozott károkat, a polgári jog szabályai szerint. A kártalanítás mértékét (összegét) a posta és az ingatlantulajdonos közötti megegyezés hiányában a bí­róság határozza meg. A FOGLALÓRÓL? teles visszatéríteni. A fog­laló visszaköveteléséről va­ló lemondási, illetőleg a fog­laló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következ­ményei alól nem mentesít (hiszen megkötött szerződés­ről van szó), a kártérítésbe azonban a foglaló értéke be­számít. (A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsé­kelheti). A foglaló nem. té-, vesztendő össze az ugyan­csak sűrűn előforduló úgy- . nevezett bánatpénzzel, ' amellyel a felek a szerző­déstől való elállás jogát kö­tik ki. (Veszni hagyják ,a bánatpénzt, de nem kerül sor a szerződésszegés kö­vetkezményesre). A túlzott" mértékű bánatpénzt ugyarv- ; csak mérsékelheti a bíró­ság. Lényegesen eltérő jog- > következményeire figyelem­mel a foglalót, illetve a bá. . natpénzt célszerű a szerző­désben pontosan feltüntet­ni. A virág nem húzódik ernyő alá )jc A nyári zápor nem árt a virágoknak. A Búza téri virág- standon illatosán pompáznak. Reménykedünk abban, hogy szépségük mellett az áruk is elfogadható lesz a közelgő An­na, Olga, Márta névnapokon....

Next

/
Oldalképek
Tartalom