Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-18 / 140. szám

Csökkent az érdeklődés Általános iskolás felnőttek Több segítséget adhatnának a vállalatok részletekre. Tájak, műemlé­kek, a jelen és a mában élő múlt foglalkoztatja Szelényi Károlyt. Az évszázadokban olvashatunk a segítségével Hírünk az országban és a szerkesztők segítségé­vel, akik nem érik be kép­aláírásokkal, a költészethez fordulnak segítségért. Petőfi­től Kosztolányiig, Kazinczy Ferenc tői Illyés Gyuláig a legfogékonyabb ember, a költő tanítja a könyv lapo­zó ját: hogyan igazítsa a lép­teit, ha útra kel, hogyan a tekintetét, ha nemcsak néz­ni, látni is akar. A kötet angol és német nyelven is megjelent, beval. lottan az idegenforgalmat is szolgálni kívánja. Nemigen k*l hangsúlyozni, mennyi­vel értékesebb tájékoztatást n'Wijt, mint bármi más úti­kalauz, hiszen nagyon fon­tos, hogy az idegen ne csak i főváros nagy szállodáiban, gulyásban, csikósban, műné- oiességben „ismerje” meg ha­zánkat. Az idegenforgalom­nak is szüksége volt egy lyen könyvre még akkor is, ha míg erre figyeltek, túl­A Pártélet júniusi száma kerekaszta 1-beszélgetést kö­zöl. A beszélgetés egyik résztvevője Fejti György. a Központi Bizottság tagja, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára. Az ő észrevé- leiből idézünk: ,... minél közvetlenebb az emberek érdekeltsége vala­mely ügyben, annál nagyobb az állásfoglalásban a kocká­zat. Kissé jellemző mai vi­szonyainkra, hogy a gazda­ságpolitikát vagy egy mi­nisztert — akár jelenlétében is — kevesebb kockázattal jár bírálni, mint mondjuk egy konkrét vállalati döntést, nem is beszélve egy helyi vezetőről... Igen fontosnak tartom, hogy szabad és nyílt vita folyjon a párt fórumain társadalmi életünk minden kifogásolható jelenségéről. Ehhez megfelelő védelemben kell részesíteni mindazokat, akik a közérdek képviseleté­ben lépnek fel, egyúttal ele­jét kell venni az intrikának.” A beszélgetés részvevői úgy ítélték meg, hogy a párt­munka konkrét hatóerejét különösen a gazdaságban kell fokozni. Fejti György szerint: „Nemegyszer tapasztalha­tó, hogy a helyi gazdasági feszültségek ... okait ele­mezve, a vállalati párt-, gazdasági, szakszervezeti ve­zetők viszonylag gyorsan egyetértésre jutnak abban, hogy a gondok külső ténye­zőkre vezethetők vissza. Eb­ben egyébként általában je­len vannak az igazság ele­mei is. Kevés azonban a késztetés az önkritikára, a belső tartalékok feltárására, az ebből adódó helyi konf­liktusok vállalására. Erre ve­zethető vissza, hogy miköz­ben egyfolytában hajtogatjuk a megújulás, a gazdasági re­form felgyorsításának szük­ségességét, ha konkrét radi­kális intézkedésekre kellene sort keríteni, sokan ösztönö­sen felhördülnek és segítsé­gért kiáltanak. Félek, hogy a kelleténél jobban megszok­tuk az állóvizet, s a cselek­vés helyett a sopánkodást.” A Népszabadság június 14-i számának 15. oldalán jegyzetek olvashatók a szín­ház szelleméről. Az évadvégi meditációban hangot kap, hogy szembetűnően fokozódik a színházak elüzletiesedése, a színházat teremtő közösségi igény meggyengülése. Nőtt viszont az érdeklődés a stú­dió jellegű kamaraprodukciók iránt: „... beavatottnak érezhet­jük magunkat, a jobb előadá­sok esetében — amilyen pél­dául ... a miskolciaknak a Dunaújvárosi Bemutatószín­pad keretében előadott No- ren-produkciója — élvezhet­jük a színházcsdnálás forté­lyait a mesterség magas fo­kú gyakorlását, megragadhat a színészek odaadása, amivel megjelenítenek valamit, fel­üdülést nyújthat sok éppen csak odavetett színpadi váz­lat után az áldozatos átélés élménye.” összeállította:- Bcrec* József la fenntartója, üzemeltetője is a kohászat. Több mint százéves, meglehetősen el­avult az épület, amely a nevelés és oktatás feltéte­leinek ma már alig felel meg. Az iskola nevelői ál­lománya viszont kedvezően alakult az utóbbi években. Hat oktatási forma kereté­ben foglalkoznak az Ideke- rülőkkel, ezek közül három — a hagyományos általános iskolai alapismereti, az es­ti és az intenzív —' szerve­zése a huszonöt év feletti korosztályból rendkívül ne­héz, Ennek legfőbb oka az érintettek és a vállalatok ér­dekeltségének hiánya. Egyre kevesebb az üzemekbe ki­helyezett osztályok száma is. Míg az 1979—80-as tan­évben hét vállalat huszon­nyolc tanulócsoportot szerve­zett, addig az 1985—86-os tanévben három vállalat ki­lenc tanulócsoportot működ­tet. Emelkedett viszont az utóbbi években a magán­vizsgát tett hallgatók szá­ma. (Az 1980-as százhuszon­hatról 1985-ben kétszázhet­venre.) + MISKOLCI KÍSÉRLETEK Kísérleti jelleggel indult 1981-ben az ifjúsági tagozat. Az oktatás az 5—8. osztályig évenként 150—180-as lét­számmal, 10 hónapon át, 512 órában, heti háromnapos is­kolába járással történik. A tanulók kilencven százaléka veszélyeztetett helyzetű. 70 százalékuk cigány származá­sú, töbsége a társadalom pe­rifériájáról kerül ki. Isko­lai nevelésük és oktatásuk javíthatja társadalmi perspek­tíváikat. s lehetőséget ad devianciájuk ellensúlyozásá­ra. Biskolázásuk, az iskolá­ban való megtartásuk és eredményes tanításuk egyre több erőfeszítést kíván. Ép­pen ezért tűnik jelentős lé­pésnek, hogy az iskola ja­vaslatára a tanulók egy ré­sze a 8. osztály elvégzésé­vel párhuzamosan az LKM tanműhelyeiben az 1985—86- os tanévtől, tanfolyam kere­tében. fémipari szakismere­teket sajátít el. Az így vég­zett tanulók a 100. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben folytathatják tanul­mányaikat, a többiek pedig vállalati szakmunkásképzés­ben részesülnek. (A speciá­lis ifjúsági tagozat-formát az 1986—87-es oktatási év­től országosan is bevezetik.) A fentieken kívül sajátos nevelési-oktatási feladatok hárulnak a Dolgozók Általá­nos Iskolájára a hátrányos helyzetű sorkötelesek képzé­sében. Ez a forma szintén kísérleti jelleggel kezdődött Miskolcon az 1981—82-es tanévben. Jelenleg a hon­védség által fenntartott hat tanteremben tizenkét osz­tály működik a miskolci Dolgozók Általános Iskolájá­ban. Sí­szerda Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Berg: Kamarakoncert. — 13.31: Családi szőttes. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar széppróza századai. — 14.25: Operasláge­rek. — 15.00: Népzeni Hangos Üjság. — 15.40: Operetthárma­sok. — 16.00: Hírek. — 16.03: MR 10-14. — 17.00: Ha megtör­ténik a taa) ... — 17.25: Népda­lok, néptáncok. — 18.02: Kriti­kusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mondial '86. — 19.25: Világirodalmi Deka­meron. — 19.59; Mundial '86. — 21.50: Könnyűzene, hangszer­szólók. — 22.00: Hírek. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Mundial ’86. — 22.40: A közepes­nél is jobban állunk? — 22.35: Diszkotéka. — zí.Oő: Hírek. Petőfi rádió; 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Elisabeth Schwarzkopf operettdalokat énekel. — 12.30: A KISZ Központi Művészegyüt­tesének Rajkózenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés. — 14.00: Lá­togatás a múltban. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Hazája Amerika, kenyere a dal. — 16.05: Sláger- filmek — filmslágerek. — 16.47: Diákfoci. — 17.00: Hírek. — 17.08: Fúvószene. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Ritmus. — 19.00: Hírek. — 19.05; Farsang után. — 20.05: Rockföldről érke­zett. — 20.50; A politika — tu­domány. — 21.00: Hírek. — 20.05: Krimikedvelőknek: A hang. — 22.26: Nóták. — 23.00: Hirek. — 23.15: Sporthírek. — 23.20: Most érkezett. — 0.15— 4.20: Éjfél után. S. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Szonda. — 13.35: Manon. — 14.25: Magnóról magnóra. — 15.05: Magyar zeneszerzők. — 15.54: Zenekari muzsika. • — 17.00: Hangverseny Schumann műveiből. — Kb. 18.00: Szimfo­nikus táncok. — 18.30: V. ma- terinskom jazyku. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: A főszerepben: Nikolaj Gjaurov. — Közben: 20.14: Külföldi tudósoké a szó. — 22.29: Haydn: B-dúr szimfó­nia. — 22.57: Viktor Hugo köl­tészete. — 23.30; Hirek. Miskolci rádió: 17.00- Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: Munkafegye­lem a nógrádi építkezéseken — Diplomások a gmk-ban — Dél­borsodi gyümölcsösökben — Létszámcsökkentés a BVK-ban — Információk.) — 13.00: Észak­magyarországi Krónika. (Az MSZMP Miskolc Városi Bizott­ságának vb-ülésén — Export Tolmácsról.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: u.15: Hí­rek. — 16.25: A találmányok története. — 17.25: Mexikó '86. — 17.55: A dél-amerikai üzlet. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 19.50; Labdarúgó-világbajnok­ság. — 21.55: Parabola. — 22.35: Meghökkentő mesék. — 23.00: Nagyon különleges ügyosztály. — 23.30: Híradó 3. — 23.40: A hét műtárgya. — 33.50: Labda­rúgó-világbajnokság. Televízió, 2. műsor: 17.45: Gya- logoéka. — 18-45: Nasa obrazov­ka. — 19.25: Walter Arnold. — 19.50: Verseny. — 20.00: Balett­tükör. — 20.40: „Magukra vál­lalták...” — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Ezek ketten nem egyeznek. Filmszínházak: Béke (fS. fä, n): BMX-bandlták (mb. szí. ausztrál, ni. helyár.) — (f9): Love story (szí. amerikai, ki­emelt és Hl. helyári) — Béke kamaramozi (4) : olaszok hihe­tetlen kalandjai Leningrádban (mb. szovjet—olasz). — (6): Nyo­más, utána I (olasz, kiemelt és III. helyár!) — Táncsics (Í4): Halálos tavasz (magyar, 14 év); — (f6): Love story (szí. ameri­kai, kiemelt és III. helyár!). — (f8): Coca-Cola-kölyök (mb. szí. ausztrál, 14 év, Hl. helyár!) — Krúdy (f7): Fehér törzsfőnölt (mu. szí. amerikai. II. helyári) — Tapolca, Ady (7, 9): Egy ki­rándulás képei (szí. olasz 14 év!) — Ady Művelődési Ház (5): Pastorale heroica (szí. lengyel, 14 év!) — Tokaj, disco (Í8): Vad banda (mb. szí. amerikai, 18 év!) — Vasas parkmozi (9): Falfúró (szí. magyar 16 év!) — Népkerti szabadtéri mozi (9): Poszeidon-lcatasztrófa (szi. ame­rikai, 14 év, III. helyár!) — Avasi kertmozi (9): Szédülés (mb. amerikai, 14 év, III, hely­ár!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8-00: Hírek. — 8.20: A presztízs Presztízse. — 8.30: Boccherini: Clementina. — 9.45: Nagy mesterek gyermek­muzsikája. — 9.54: Muzsikáló természet. — 10.00: Hírek. — 10.05: Sztrogoff Mihály. — 10.35: Labirintus. — 10.50: ŰJ Melodfa- lemezeinkből. — 11.40: . . . hogy bosszú életű légy e földön. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bundschuh István stájer- citerán játszik. — 8.20: A Szr- bó család. — 8.50: Tíz perc kü». politika. — 9.00: Hírek. — 9.0ä: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.88: Magyarán szólva. — 9.23: Nép­zene sztereóban. — 9.55 • Évszá­zadok mesterművei. — 10.50: Lloyd Webber zenés játékaiból. — 11.35: Felhívtuk a figyelmet I — 11.40: Iphigenia Aulisban. Televízió, L műsor; 8.50: Tó- vétorna. — 8-55: Szünidei mati­né. — 8.45: A dél-amerikai üz­let. , Az 1980-os népszámlálási adatok szerint az általános is­kolát nem végzettek száma és aránya Miskolcon az országos és a megyei átlagnál alacso­nyabb. Ugyanakkor az is tény, hogy a felnőtt dolgozók köré­ben csökkent az érdeklődés az iskolarendszerű felnőttoktatás iránt. Ennek legfőbb oka az erkölcsi-anyagi ösztönzés hiá­nya, az érintettek magas jöve­delme, a tanulási vágy hiá­nya, és az, hogy a vállalatok nem feltétlenül érdekeltek ab­ban, hogy dolgozóik tovább­tanuljanak. Egyebék között a fentie­ket állapította meg a városi tanács művelődési osztá­lyának az a jelentése, amely a végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén napirenden szerepelt. + A ZÖMÜK HARMINCON ALULI Míg az 1979—80-as tan­évben a vizsgát tett hallga­tók mintegy fele volt 30 éven aluli, addig az 1984—85- ös tanévben arányuk több mint kilencven százalékra emelkedett. A tankötelezettségi tör­vény teljesítése érdekében a művelődési osztály és az ál­talános Iskolai felnőttokta­tással foglalkozó intézmények dolgozói jelentős erőfeszíté­seket tesznek azok érdeké­ben, akik a tanköteles kor­ban nem szereztek alapfo­kú végzettséget, hogy meg­teremtsék számukra az alap­vető ismeretek és készségek megszerzésének lehetőségét. Kétségtelen, hogy az itt szerzett ismeretek alacso­nyabb szintűek, mint a nap­pali tagozaton végzettekéi, mégis hozzájárulnak a fia­talok személyiségének for­málásához és társadalmi be­illeszkedéséhez. Városunkban az általános iskolából öt tanév alatt le- morzsolódottak száma ki- lencszáz körül van az 1973 —74 és 1984—85-ös időszak között, (Egy részük a tan­kötelezettség felső határáig, tizenhat éves korig teljes ál­talános iskolai végzettséget szerezhet.) + MAGÁNVtZSGAZÓK Miskolcon jelenleg két he­lyen folyik felnőttoktatás: a Dolgozók Általános Iskolájá­ban és a Kun Béla úti (12- es Számú) Általános Iskolá­ban. A Dolgozók Általános Iskolájának épülete az LKM tulajdonában van, az isko­jc A tákosi református templom az 1700-as években épült. Asztalas Lándor Ferenc, a belső berendezés mestere a kor szokása szerint saját tudásának is emléket állított. „Vannak vendégeink. Mi itthon vagyunk Magyarország, képekben Nehéz lenne megmondani, hogy aki áttanulmányozza a Magyarország cimű fotóalbu­mot, mennyivel ismeri jobban hazánkat. Van, aki eddig is többet tudott, van, aki ennyit se, azonnali gyors országjárás­ra sem indítja a könyv azo­kat, akik enélkül nem tennék. Mégis nagyon jó, hogy a Kép­zőművészeti Kiadó megjelen­tette Szelényi Károly albumát: hiányt pótol. Azzal is, hogy a látvány gondolatokra biztat. „Vannak vendégeink. Mi itthon vagyunk. Együtt jár­tunk, együtt vagyunk Buda­pesten, Magyarországon, Eu­rópában — a Földön” — Lázár István bevezetője a lényegről sokat elmond, vagy inkább a lényegre hív­ja fel a figyelmet. A ha­zánk ez az ország, ismer­jük-e eléggé, hogy valóban ottftóhunknak is érezzük? Megfogalmazás nélkül, en­nek a ténynek állandó fel­emlegetése nélkül. Kinek-ki- nekr legszemélyesebb magán­ügye ez, a könyv a maga eszközeivel segít. A Budá­ról induló, Budapestre visz- szatérő, évszázadokat átfogó történelmi áttekintésével, sa­játos szerkesztői elgondolá­sával, egyáltalán a létével. A kétszázkilenc színes fo­tót több, mint kétezer fel­vételből válogatták, kilenc, összefüggőnek érzett tájegy­ségre tagolják. Buda után a Dunakanyar, Észak-Dunán- túl, a Balaton és környéke, Dél-Dunántúl, az Alföld, a Nyírség és Észak-Ma gyaror- oi^ság, majd ismét Pest az egyes stációk, míg a fotós a nqgy egészre éppenúgy fi­gyel, mint meghatározó Somogyi parasztház tornáca — a fekete-fehér kép csak sejteti, hogy a színes fotón megörökített épület milyen szép. ságosan szelektáltak a szer­kesztők. A hazáját, főként pedig szűkebb hazáját jól ismerő ember kissé elége­detlen marad az albummal. Nem vidékiesség például, ha az itt élő hiányolja Miskol­cot, vagy a Bükk ipari mű­emlékeit az összeállításból — Borsodról alig mutatnak valamit. M—

Next

/
Oldalképek
Tartalom