Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-09 / 132. szám

Változások a tapolcai patkotokban Autóbusszal: csak az Enyedi utcáig A December 4. Drótművek dilemmái (i) 0 * Igen sok gondot okoznak a karbantartóknak * régi, el­avult gépek, berendezések A tapolcai stranddal szem­ben lévő parkolót a Város- gondnokság a hét végén át­adta a vízműveknek. Ez a rész ugyanis kell a népsze­rű fürdő bővítéséhez. Már az idei idegenforgalmi sze­zon után megkezdik itt a munkát. — Emiatt bizonyt» bevé­telcsökkenéssel számolha­tunk, de az elmaradt össze­get kiegyenlítheti a Zója té­ri új parkoló forgalma — mondja Széni Nándor, a Vá­rosgondnokság gazdasági igazgatóhelyettese. — Egye­lőre az autósoknak sem okoz gondot a változás, hiszen a vízművek az építkezés kez­detéig még üzemelteti az átvett parkolót. Tapolcán egyébként sincsenek kellő­képpen kihasználva a fize­tett parkolóhelyek. Sokan háborognak amiatt, hogy a Költői utcából kitil­tották az autóbuszokat. Pe­dig éppen az utasok pana­szai miatt döntöttek így: so­kan felhánytorgattők, hogy a városi busz végállomásánál található parkolóban nincs nyilvános illemhely. A nagy­testű járművek forgalmát átterelték az Enyedi utcai parkolóba, ahol konténerben elhelyezett WC van. ráadá­sul a közelben található a Park motel, s az Éden kem­ping is. Az intézkedést a buszvezetők egyelőre nem veszik jó néven, s hogy kö­zelebb kerülhessenek a strandhoz, a szűk utcákban mindenfelé megállnak, za­varva ezzel a forgalmat, s akadályozva a gyalogosok közlekedését. Az üdülők és az őslakók érdekét egyaránt szolgálja különben, ha már Tapolca kapujában megcsapolják a járműforgalmat: így a bel­A még szanálásra váró épületek miatt nem sok lát­szik abból a munkából, ame­lyet a BAÉV Középületet Építő Főépítésvezetőségének irányításával végeznek. Je­lenleg ugyanis annak a meg­közelítőleg 250 pillérnek a beemelésén dolgoznak a sze­relők, amely majd az itte­ni kétszintes, összesen csak­nem 6000 négyzetméteres új általános áruház szerkezetét tartja majd. A Borsodi Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat beruházásá­ban készülő új létesítmény több mint 100 millió forint­ba kerül. Amint Szalai An- talné főépítésvezető elmon­dotta, a legyezőszerűen ki­képzett épületet a szerződés jebb eső részek levegőjének minősége javulhat. Az Enye­di utcában egyébként még az idén átépítik a gyalogos- hidat, a most használatos mellé szebb, ’ jobb és főleg biztonságosabb kerül, s kü­lön gyalogjárót is kialakíta­nak rajta. B. A. szerint a jövő év első fél­évének végén adják át. Bejárata a Marx tér felől lesz. A vásárlók a mintegy 1300 négyzetméteres előtér­be jutnak, ahol pihenőpado­kat, zöld növényzetet he­lyeznek el, s gyermekfoglal­koztatót alakítanak ki. Ezt a területet acélszerkezetű üveg­tetővel fedik le. A földszin­ten innen nyílnak az üzle­tek, mint az ABC-áruház, s az iparcikkbolt. Az emele­ten kap helyet a ruházati bolt, a papír-írószert, vala­mint még egy, iparcikkeket árusító részleg. Az új áruház előregyár­tott UNIVÁZ szerkezetből, helyszíni összeszereléssel ké­szül. A tervek szerint a szer­kezeti szereléssel még az idén elkészülnek. A gyár előtt kamionok vára­koznak, hbgy távoli országok­ba szállítsák a miskolci De­cember 4. Drótművek készter­mékeit. Ugyanakkor a gyár vezetői, dolgozói az alapanya­got várják, a legtöbbet Ózdról, vasúti kocsikban. Ez a kép mindennapos, arra utal, hogy a gyár vezetésének igen ru­galmasan, a mindenkori hely­zetnek megfelelően kell meg­szervezni, átszervezni a mun­kát. Egyébként képtelenek lennének megfelelni a köve­telményeknek. A másod-, har- madtermékeket gyártó vállala­tok mindig is ki vannak szol­gáltatva az alapanyagiparnak — mondotta erről Kiss Béla igazgató. Ez az első és alap­vető dilemmájuk, amely ezút­tal nemcsak egyszerűen kel­lemetlen, kényszerű helyzetet jelent — amelyet két egymást kizáró lehetőség közötti vá­lasztás kényszerűsége okoz —, hanem kiszolgáltatottságot is. Az alapanyag-ellátás min­dig is gondot okozott a gyár­ban. A folyamatos munka­rendben dolgozó húzó- és sodrómű, valamint a hor­ganyozó üzem nagyrészt ex­portra termel. A múlt évben a folyamatos gépkihasználás érdekében 500 ezer forint bérpreferenciát kaptak, en­nek révén tudták teljesíteni a 16,4 millió dollár értékű exportot. Az idén 17-18 mil­lió dolláros megrendelésre számítanak, de bérpreferen- cia-kérésük ügyében még nem döntöttek az illetéke­sek. A munka, a termelés pedig folyik, s egyelőre a központi keresetszabályozás a tavalyi 5 százalék emelés helyett az idén csak 4 szá­zalékos lehet. Ez a bizonyta­lansági tényező nem segíti elő a termelési tervek, első­sorban az exporttervek ma­radéktalan megvalósítását. + NÖVELNI KELL A MENNYISÉGET A rubelelszámolású ex­portjuk a sodronykötelekre korlátozódik, itt lényeges szerkezeti változás nem tör­tént. A kör keresztmetszetű kötelek mennyisége növek­szik, a csökkenő iaposkötél- igény mellett. Az idén — zárt konstrukció keretében — 2710 ezer rubel értékben gyártanak és szállítanak a szocialista országokba, amely 76 millió forint értékű ter­méket jelent. A nem rubel- elszámolású export alakulá­sa ellentmondásos. A múlt évben az 1983. évi 14,3 mil­lió dollár exportjukat 16,4 millióra növelték. A jelenle­gi lehetőségek alapján T5,l millió dolláros exportot ter­veznek. Ennek eléréséhez mennyiségben kell többet exportálni, mint 1985-ben. A kohászati termékekből a múlt évi 7000 tonnás menv- nyiséget 8800 tonnára növe­lik, ugyanakkor az úgyneve­zett szabadvezetékekből a múlt évinél 440 tonnával ke­vesebb — 8550 tonna — ér­tékesítésével számolnak. Az export bővítésére erőfeszíté­seket tesznek, de itt is sok ellentmondásba ütköznek. A 7 százalékos ár- és normatív exporttámogatás mellett a vállalatnak már nem érdeke az export fokozása, annak ellenére, hogy a kitermelési mutató még mindig kedve­ző; 55-60 forint között ala­kul egy USA-dollárra átszá­mítva. ♦ TÖBBET EXPORTÁLNÁNAK, HA... A vállalat az előzetes meg­beszélések alapján vállalko­zott volna a tervben elő­irányzottnál magasabb ex­port teljesítésére, s ehhez kérték a bérpreferenciát, amelyről az illetékesek még nem döntöttek. A vállalat vezetői nem akarják elveszí­teni a piacokat, — a gyár termékei negyven országba jutnak el. Miután a közpon­Miskolc valamennyi ta­nácskozási központjában is­mertetik és vitára bocsátják városunk hosszú távú tele­pülésfejlesztési koncepcióját és VII. ötéves tervét. Holnap délután 5 órakor az 1. számú tanácskozási köz­pontban (Szentpéteri kapui lakótelep és környéke), a ti exportösztönző rendszer évenként változik, még min­dig nem tudják, mire. meny­nyire számíthatnak. Ez a di­lemma bizonytalanná teheti a gyár külpiaci helyzetét, ahol igen éles konkurenciá­val találkoznak. „Kötni kell — üzletet kötni — akkor *s, ha alacsonyabban alakulnak az árak az idén, mint ta­valy!” — vallják és gyako­rolják a gyár vezetői. Még mindig a bázisszemlélet ér­vényesül ezen a területen is. Jó lenne hosszabb távon rendezni ezeket a kérdése­ket. A December 4. Drótművek termékeinek 70 százalékát belföldön értékesíti. Itt meg­határozó szerepet játszik a beruházási piac alakulása. Mérséklődik az építőanyag­ipar igénye, emiatt kisebb mennyiség értékesítésére lesz lehetőség. Ugyanakkor nő a belföldi kereslet a sodrony- kötelek iránt, amelyből az idén több mint másfél ezer tonnával többet termelnek, mint a múlt évben. A bá­nyáknál megtakarítást je­lentő új termékük, a bánya­rács iránt megnőtt a keres­let. Az idén 1200 tonnát szál­lítanak a Borsodi Szénbá­nyáknak. a következő évek­ben más bányavállalatok megrendelését is megpróbál­ják kielégíteni. A belföldi piac ellentmondásossága el­lenére is az idén a belföldi értékesítésüket 4,6 százalék­kal, 2 milliárd 56 millió fo­rintról 2 milliárd 151 millió forintra növelik. + ELAVULTAK A GÉPEK A December 4. Drótmüvek a VII. ötéves terv időszaká­ra a kis lépésekben történő fejlesztést tűzte ki célul. A bruttó termelési érték évi 3-5 százalékos növekedésé­vel számolnak. Termelési szerkezetváltás helyett kisebb fejlesztésekkel próbálják biz­tosítani termékeik feldolgo­zási fokának növelését. Ezt is saját alapból, hitel nélkül. A korszerű technika és tech­nológia igen drága. A gépek 36 százaléka már annyira el­avult, hogy „nullára írták” őket. Ezek pótlására nincs elegendő anyagi fedezet. Ezért a jelenlegi helyzetben továbbra is elsőrendű fel­adat a belső tartalékok fel­tárása. felhasználása az anyagi és erkölcsi ösztönzők maximális igénybevétele, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom lehetőségeinek kiaknázása. Annál is inkább, mert a De­cember 4. Drótművekben nincsenek vállalati gazdasá­gi munkaközösségek... (Folytatjuk) X J. 1/5. sz. pártalapszervezet he­lyiségében: továbbá délután fél 6-kor, a 1.9. sz. tanácsko­zási központban (Diósgyőri városközpont), a Kuruc u. 47/a. szám alatt a pártalap­szervezet helyiségében vár­ják az érdeklődőket, és ké­rik aktív részvételüket. Látástól vakulásig? i^ I fT«fi Is f J: ,i I/ NYITVA; íX.w*----­Fortuna istenasszony bizonyára tiltakozna — ha tudna — az ellen, hogy kocsma-cé­gérre került a neve. Tiltakozna már csak azért is, mert a szerencsénk nem a kocs­mában terem. Ám e táblával szemben nyo­mosabb kifogás is támasztható. (Mellesleg: a szándékosnak látszó rongálást akár kri­tikának is felfoghatjuk.) Igen, az a bizo­nyos „látástól vakulásig” kitétel ingerelte olvasónkat, aki beküldte hozzánk a fotót, a következő kérdés kíséretében: ennyire szor­galmasnak kell lenni a kocsma tulajdono­sinak és vendégeinek? Rövid válaszom az lenetne, hogy: nem! Ennél azonban többet érdemel az a szellem, melyet a megállító­tábla szövege sugall. A nem éppen szép emlékű múltba vezet vissza a „látástól vakulásig” mondás. A né­hány hold sovány földön dolgozó paraszt- ember csak ilyen inat szakasztó, és lelket nyomorító munkatempóval tudta megkeres­ni a betévő falatot. De dolgoztak látástól vakulásig iparosok az apró műhelyekben, qi sokan — köztük nők, gyerekek — a gyárakban a gépek mellett. És dolgoznak ma is időnként egyes munkahelyeken, pél­dául a bányákban, ha a szükség úgy hoz­za. (A képzavarért mindjárt elnézést is ké­rek, hiszen a föld alatti sötétséget csupán a lámpák fénye oszlatja, így inkább a hosz- szúra nyúló műszakokra gondolhatunk, s nem arra, mikor kél és nyugszik a Nap.) Cinikus emb.r tehát, aki kocsmatáblára ír­ja azt, ami eredetileg a kényszerből végzett nehéz munka meghatározására szolgált. Tudom, most azt mondhatják, hogy akár kiírják, akár nem, nálunk a szesz látástól vakulásig, azaz a kora reggeli boltnyitástól zárásig kapható az élelmiszerüzletekben, s a lehetőséggel szép számmal élnek is pél­dául a délelőtti műszakba igyekvők. A til­tó rendeletek, s az időnkénti — rendőrök­kel megerősített — ellenőrző körutak, bír­ságolások 'ellenére virágoznak az „aszfalt­kocsmák”, aluljárókban, kapualjakban, par­kok szögletében ürítgetik a szesztestvérek a pálinkás-, sörös-, borosflaskákat. Mi taga­dás, így igaz. Csak reménykedhetünk ben­ne, hogy a készülőben levő. eddiginél is szigorúbb rendelkezések, s a terjedő szon­dázások — a munkahelyeken — kedvező változást hoznak majd. Van rá mód, hogy megrendszabályozzák a bármilyen elszámolási rendszerben, vagy éppen maszek alapon működtetett kocsmá­kat is. Mert a szerencse csak annak ked­vez igazán, aki eladja, s nem annak, aki megissza a szeszt. Az előbbi számára a gyors meggazdagodás, az utóbbinak a verí- tékes munkával keresett fizetés megcsap­panása a perspektíva. S még jó, ha csak ennyi, s nem üzemi baleset, a család fel­bomlása, a munkakedv és tehetség fogyat­kozása. Az alkoholellenes mozgalom legelszántabb hívei a teljes absztinenciát tűzték zászla­jukra. Ám azt naivság lenne feltételezni, hogy ez a cél rövid távon társadalmi mé­retekben elérhető. Egyelőre megelégedhet­nénk annyival is, hogy széles körben elter­jednének a kulturált ivási szokások: mun­ka előtt és munkaidőben semmit, de utána is csajt annyit, amennyi mellett az ember­hez méltó tartás megőrizhető. Baráti tár­saságban, jó ízű beszélgetés közben egy-két frőccs, pohár sör nem árthat meg egy egészséges embernek. A „látástól vakulásig” tempót azonban senki sem bírja sokáig pénzzel, idegrendszerrel, májjal, szívvel. Ki­véve a Fortuna kocsma tulajdonosát, aki — úgy látszik — éppen ezt tartja szerencséjé­nek. (békés) Jövőre készül el A Marx téri áruház Vita városunk településfejlesztési koncepció iáról Kassai u. 86. szóm alatt, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom