Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-05 / 129. szám

Felvételi nélkül az egyetemre Komoly [áfák © ssámitógépp Elsőként egy labirintust... ★ Az évülő új miskolci telefonfőközpont az elkövetkezendő fél évtized legnagyobb pos­tai távközlési beruházása hazánkban. Telefon-tervek Miskolcon és a megyében Hogy ne kattanjon süketen... A he**él«eiés meglehetősen akadozva kezdődött, és úgy is folytatódott. Nem az interjú­alanyok hibájából, hanem a kérdező tájékozatlansága mi­att. Bár az egyetemen magam Is tanultam eey vagy két fél­évben számítógépes nyelvet, vsak annyira emlékszem belő­le. hogy az talán az ALGOL volt. Nem menti a bűnömet, de magyarázza — talán —, hogy azóta történt egy és más ebben a „műfajban”. A Nemes Tihamérról elnevezett országos számítástechnikai verseny dön­tőjében például olyan felada­tot kaptak a középiskolások — az első helyezett hatvanhat százalékban teljesítette a meg­engedett két és íél óra alatt —. amelynek megoldása — Puszta Zsolt számftástechnlka- tanár véleménye szerint — pár éve még hónapokat vett volna igénybe — a szakemberektől. Ennek a versenynek, amely­nek apropójából beszélget­tünk Bélteky Zsolttal és Tö­rök Jánossal, a Herman Ottó Gimnázium most végzős di­ákjaival (IV/4. osztály), má­jus 8-án volt a döntője a Budapesti Műszaki Egyete­A B.-A.-Z. Megyei Munka­ügyi Szolgáltató Iroda cso­portvezetője, Váraljai Károly szerint nagyon kevés a me­gyében — és Miskolcon is — a diákoknak való nyári mun­kaalkalom. A megyében az általános iskolát végzettek, a közép- és főiskolások és az egyetemis­ták közül 3820-an helyezked­hetnek el: Miskolcon pedig 1050 diáknak lesz munka- alkalma. Az irodának vala­mennyi cég előre jelezte, hogy hány tanulót tud fog­lalkoztatni, s ezeknek a fele, elsősorban vagy kizárólag sa­ját dolgozóinak a gyermekét vszi fel. i „Havaznak” j a nyáriak Beérlelték termésü- I két, „havaznak” a I nyárfások. Gyapotcso- I mákhoz hasonlóan hul- j látják piszkosfehér i színű termésüket, el- • borítva velük teret, J utcát. A Killián-lakó- I telepen, a Győri kapu­ban, de máshol is, i ahol nyár-topolyafákat ■ telepítettek, fehér fol- I tokban takarják a zöld i gyepet, hóhullásszerű- en szállingóznak a le- I vegőben a puha szá- ! lakból összetömörödött i pamacsok. A fák 1 lombjai között pedig , mintha vattacsomókat i ragasztottak volna fel, úgy vonják az ágakat i lepelbe. i Városunkon kívül a Tisza menti részeken, i az árterületeken talál­ható nagyobb terüle- I ten ez a fafajta. Egy- j egy szélfuvallat nyo­mán mintha enyhe ha- I vazás borítaná a tá­jat, úgy fehéredik a i levegő és a vidék ... men. Ahol a hetvenhárom résztvevő között három föl­desista és egy gépiparis diák is képviselte a miskolci szí­neket a hermanosok mellett. Az első tíz helyezett jutal­ma: matematikából és fizi­kából nem kell felvételiz­niük az egyetemre. Így Bél­teky Zsolt már a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója a gépészmérnöki karon, tekintve, hogy hato­dik lett. Jánosnak sincs sok félnivalója a felvételitől. — „Ügy néz ki, hogy az írás­belin fizikából meglesz a 15 pont, matematikából pedig 12” — mondja —, mert két általános iskolai félévet le­számítva, eddig mindig ki­tűnő volt a bizonyítványa. A versenyre meséli Puszta Zsolt, aki a számítástechni­ka mellett „sima” technikát tanít, emellett matematika— fizika szakos — körülbelül ezerkétszáz diákot nevezett Tudni kell, hogy azok, akik az általános iskolát még nem végezték el, szülői beleegyezéssel sem vállalhat­nak munkát. Miskolcon 422 általános iskolát végzett di­áknak, s közülük csupán 83 lánynak biztosítanak munka- alkalmat. A középiskolások közül 513-nak, ebből 194 lánynak, a főiskolások és egyetemisták táborából pedig 113-nak, közülük 62 lánynak lesz nyári munkalehetősége. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat, a Diósgyőri Gépgyár csak saját dolgozóinak a gyermekeit fogadja. A diá­kok körében rendkívül ked­velt nyári munkahely, a hű­tőház az Idén már nem tud annyi diákkisegítőt foglal­koztatni, mint néhány évvel korábban; mindössze 10 kö­zépiskolásra és 50 főiskolás­ra tart igényt. Városunkban nincs olyan mezőgazdasági üzem, amely munkát tudna adni a szünidőre. Mit ajánl még a szűkös lehetőségek közül a munka­ügyi iroda? A Nemzeti Ban­kot, a téglagyárat, a Közúti Igazgatóságot, a MÁV pálya- fenntartási, körzeti üzemfő­nökségét. valamint az Építő- és a Hídfenntartó Üzemfő­nökséget, az Unió Áfész, az Észak-magyarországi Regio­nális Vízművet, a miskolci vízmüvet, illetve az 1., 10. és 23. sz. potahivatalt, illetve a posta különféle üzemeit. A munkaügyi irodát már eddig is szép számmal ke­resték fel az érdeklődők, ám arról, hogy létrejött-e az egyezség, nem tudnak. A munkáltatók már csak akkor jelentkeznek, ha nem tarta­nak igényt több jelentkező­re. A keresetek, a munka jellegéből adódóan, nagy szóródást mutatnak. A leg­alacsonyabb órabér 12 fo­rint, s akik több pénzt sze­retnének, azoknak teljesít­ménybérben kell dolgozni az egyhavi 4500—5000 forintos fizetésért. Egy-egy diákot csak egy hónapig szabad foglalkoztatni, hiszen szük­ségük van a nyári szabad­ságra. be a tanára. Annak a teszt­nek az alapján, amit Pestről küldtek, és amelyet a pályá­zók otthon oldottak meg. A pontozás után a felső har- madot nézte át a fővárosi bizottság (az ezerkétszáz munka között huszonnégyet készített lány), ezekből vá­lasztotta ki a legjobb het- venhármat. (Merthogy eny- nyi számítógépet tudtak biz­tosítani a döntőre.) A feladat két részből állt. Üjságelőfizetők adatait tá­rolni, illetve a postavonatok útját optimalizálni. Az ered­ményhirdetésen egyikük sem lehetett ott, Zsolt éppen érettségizett, János sorozásra volt hivatalos. Másodikos korukban ala­kult meg a számítástechni­kai szakkör a Hermanban, egy géppel. Most kilenc van. Zsoltot a sci-fi vonzotta a szakkörbe — nemcsak olvas­sa a fantasztikus irodalmat, különös előszeretettel az olyat, ahol a számítógépnek is szerep jut, hanem maga is „elkövetett” már egy írást —, Jánost pedig az, hogy fi­zikus szeretne lenni, ponto­sabban csillagász. (Zsolt pe­dig termelési rendszerszer­vező.) János ónodról járt be az iskolába, ezért ő nemigen te­hette meg azt, amit Zsolt: sokszor este 8-ig is a szá­mítógép mellett maradt, ját­szott vagy dolgozott. A ta­nár úr nemigen szereti, ha diákjai játszanak a gépen, legalábbis ha a gondolkod­tató feladatok rovására te­szik. Mert más az, ha pél­dául ők készítenek játék- programot. János első ilyen munkája egy labirintus volt, Zsolté pedig egy fogócska. Osztályukról, de iskolájuk­ról is felsőfokú jelzőkkel be­szélnek. A beszélgetés befe­jezésekor még „elhencegnek” egy volt osztálytársukkal. A Ki miben tudós? történelem­vetélkedőjének döntősével, Posta Szabolccsal... (szabados) Négyműszakos munkarend­ben dolgozik, Boldvárói hoz­za az autóbusz mindennap, s viszi haza; a Lenin Kohá­szati Müvek legkorszerűbb egységében, a kombinált acélműben dolgozik, ahol folyamatos a termelés. Pász­tor Ferenc olvasztár, és szo­cialista brigádvezetö. Ón­ként öltötte magára - mint sok ezer társa — az acél­szürke munkásőr-egyenruhát. Az Oprendek Sándor mun- kásőregység egyik rajpa­rancsnoka. Amikor született — 1944­ben —, még háború dúlt a világban. Fiatalon, 14 éves korában tanulta meg a szak­mát a nagy múltú gyárban, mellette a gyakorlati politi­zálást. Munkatársai ajánlot­ták a párt soraiba 1970-ben, mivel már akkor felismerték, hogy politizálni elsősorban a munkával, a jó munkával kell. Alacsony, őszülő halántékú és csendes szavú ember. Szí­vesebben beszél munkatár­sairól, munkásőrtársairól, mint magáról. — Kelten vagyunk a bri­gádban munkásőrök — mon­dotta a legutóbbi négynapos gyakorlaton —, de nem hi­ányzunk a gyárból, illetve a munkánk sem hiányzik ilyen­kor, a munkatársak, a bri­(Folytatás az 1. oldalról) Miskolc telefonellátottsá­gával az első helyen áll a megyei városok között — ám a telefonok közül kevés csö­rög a lakásokban, rengeteg a vállalati alközponti be­szélőhely. A megyében még rosszabb a telefonhelyzet: a 356 település közül csak 17- ben van automata és helyi távhívási lehetőség. A VII. ötéves tervidőszakban nagy változások várhatók, de nem képesek felszámolni minden fehér foltot a telefontérké­pen — hangzott el a borso­di képviselőcsoport tegnapi ülésén. • KÉTMILLIÁRDÉRT ÚJ KÖZPONT Miskolcon épül a VII. öt­éves terv legnagyobb orszá­gos postai távközlési beru­házása, a 30 ezres kapaci­tású, több mint 2 milliárd forintba kerülő új főköz­pont. Városunkban épül, de + Pásztor Ferenc. gádtagok feladatainkat is ma­radéktalanul elvégzik. Köl­csönös ez a segítségnyújtás, mert másként nem is élhet­nénk. Mi itt. a gyakorlaton efelől nyugodtak vagyunk, ők pedig a gyárban szintén azok. mert tudják, hogy ez a tes­tület elsősorban őértük van. Még viszonylag fiatal fej­jel sem lehetett könnyű a gyárban áttérni egy fejlet­tebb. korszerűbb technoló­giára, amikor a kombinált nemcsak Miskolcnak: az új főközpont nélkül ugyanis nem lehet fejleszteni a me­gyében a telefonhálózatot. Ez szükségszerű sorrendet je­lent, s így a kistelepülések hátrébb szorulnak. Az 1990-re elkészülő új központról szólva, egyben a kistelepülések telefonhelyze­téről kérdező képviselőknek is válaszolt a posta elnök- helyettese. Keszthelyi Zoltán miskolci képviselő kérdésére mondta el dr. Valter Ferenc, hogy az új főközpont meg­valósításához szükség van a megye, a vállalatok támoga­tására is. Kiss Dezső arról érdeklődött, hogy vajon az országban működő sokféle telefonhálózatot — nemcsak a postának van — összehan­gol ják-e? A válasz: a külön hálózatok mennyisége na­gyon szerény, s a cél az, hogy a meglevőket megtart­va, ne létesüljenek újabbak. Bodonyi Csaba szóvá tette, hogy nincs nálunk „telefon­etika”, azaz sokat és fölös­legesen beszélünk, foglaljuk acélműben kezdtek el dol­gozni. Igyekezetüket siker koronázta. Mostanában a munkásőrségnél is sok isme­retanyagot kell elsajátítani, gyakorolni. Ilyen például az önvédelem, melynek alapfo­gásaival most ismerkednek. Először videofelvételeket néznek végig a saját maguk által, a harsányi kiképző bá­zison berendezett oktatóter­mekben. Csak az oktatók be­mutatói után kezdték meg az alapfogások elsajátítását. — Vigyázunk egymásra, biztatjuk egymást — mond­ja kissé mosolyogva. — Mint ahogy a lövészetnél is erre van szükség, különösen a fiatalabb, az első éves munkásőrtársak esetében. Mert igen jó ez a kollektí­va. Nemcsak itt, hanem a magánéletben is társak va­gyunk. segítünk egymásnak családi ház építésében, de ha kell, a család összetarto­zásában is. Ez a testület is­kola is. ahol egymásról és egymásért is tanulunk... Boldván a családi házuk­hoz kert is tartozik. Szíve­sen eldolgozgat itt is. de ha több szabadideje van, akkor az erdőt járja. A Nimród Vadásztársaság tagja. Pásztor Ferencet ez év ele­jén tüntették ki; Kiváló Munkásőr lett. O. J. a vonalakat, tőrjük-zúzzuk a nyilvános készülékeket. Dr, Velkey László is szólt erről, egyúttal kérve a Miskolci Postaigazgatóságot, hogy hosszabbítsák meg a tiszai pályaudvari postahivatal nyitvatartását. A Miskolci Postaigazgatóság városunk­ban már igy is jócskán túl­lépi a postának előírt nyit­vatartási kereteket — vála­szolt Koczka AntaL # KÖTVÉNYEK, ORSZÁGSZERTE J.A1 A képviselők megemlítet­ték a vitában a postai tari­faváltozásokat is. Ismeretes, hogy az idén 50 fillétreí drágul a telefonbeszélgetés, de ez a többlet teljes mér­tékben a fejlesztést szolgál­ja. A posta elnökhelyettese a további emelések kilátásait latolgatva elmondta, hogy a levél- és csomagforgalom esetében már most a tűrő­képesség határánál vannak. Még egy érdekes tény a telefon körüli fontossági sor­rendről. Említettük, hogy szükségszerűen a legfonto­sabb a főközpontok fejlesz­tése, építése, de elsőbbséget kapott egyúttal a már meg­levő telefonhálózat használ­hatóságának javítása is. Ma­gyarán: azt szeretnék elér­ni, hogy kevesebb legyen a foglalt jelzés, a süketen kat­togó telefon. Számíthatunk arra is, hogy a jövőben újabb telefonkötvényeket bo­csátanak ki, minden olyan helyen, ahol jelentősebb fej­lesztés kezdődik. 0 POLITIKAI KÉRDÉS Lehetőségeinkhez képest ez a legprogresszívebb fej­lesztési program, amire ké­pes az ország, és ezt támo­gatnunk kell — mondta Dudla József, a képviselőcso­port vezetője a vita össze­foglalójában. Hozzátette, hogy a telefon-ellátottság va­lóban politikai jelentőségű kérdés hiszen a magyar gazdaság fejlődésének ma már gátja a telefonhálózat fejletlensége. Az információ- áramlás jelentősége óriási, és ezt itt a megyében is lát­ják, hiszen eddig is közpon­ti helyet foglalt el a fejlesz­tési tervekben a távközlés. Minden lehető anyagi segít­séget meg is adnak ehhez a tanácsok, régebben és most is. például a miskolci épülő főközpont esetében. A kép­viselők nevében Dudla Jó­zsef arra kérte a Magyar Posta vezetőit, hogy minden lehetőséget használjanak ki az ellátottság, a színvonal javítására, mint ahogy azt eddig is tették. A képvise­lők elfogadták, s támogatták a fejlesztési programot. (kiss) Kevés az alkalom Nyári munka, diákoknak Arcképcsarnok Kiváló m&mkésőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom