Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-28 / 149. szám

A vandálok közöttünk vannak Nem kidobott pénz! Milliók az új telefonközpontra Százmilliót kér a Posta — írtuk nemrégiben lapunkban. Hozzátehettük volna azt is: nem magának kéri, hanem minden miskolcinak, és a megyében lakóknak. Meg­kezdték ugyanis városunk­ban az új telefon-régióköz­pont építését, amely a VII. ötéves terv legnagyobb ha­zai távközlési beruházása. A kétmilliárdos vállalkozás si­keres befejezéséhez azonban még hiányzik némi pénz: ezért fordult a Miskolci Pos­taigazgatóság — a város és a megye párt- és állami ve­zetésének támogatásával — a miskolci székhelyű vagy telephelyű vállalatokhoz anyagi segítségért. Még 390 millió forintnak kell összegyűlnie. Ügy ter­vezik, hogy 1988—89 táján 190 millió forintért lakossá­gi kötvényt bocsátanak ki; 100 millió forintot a tanácsi kassza vállalt magára; s a maradék 100 millió az, amit a közfileteknek kelle­ne összeadni. Természetesen az önkéntes hozzájárulást csak olyan mértékben kérik, amilyen arányban az illető cég ré­szesedik a telefonszolgálta­tásból. Fővonalanként 20 ezer forint: ennyi a részarányos teher. Sokan már régebben fel­ajánlották segítségünket — hallottuk azon a találkozón, ahol a posta, a városi ta­nács és pártbizottság képvi­selői tárgyaltak a miskolci vállalatok képviselőivel. Amit a vállalatok most letesznek az asztalra, az távolról sem kidobott pénz, hiszen a telefonhálózat fejletlen­sége milliárdos károkat okoz a népgazdaságnak, s minden egyes vállalatnak —, ha ezt így külön nem is mutatják ki az évi mérle­gekben. A régióközpontot fel kell építeni, mert enélkül sem városunkban, sem a me­gyében nem lehet fejleszteni, automatizálni a telefonháló­zatot, s a tetemes lemaradá­sunk csak növekszik. Mit hoz az új központ? Lényegesen jobb távhívási lehetőségeket a jelenlegi te­NEB-szakcsonortülés A B.-A.-Z. Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mellett működő Ipari Társadalmi Szakcsoport ezen a héten a Sajtóházban tartotta soros ülését. A Borsodi Nyomda műszaki-gazdasági helyzeté­ről Wirth Lajos igazgató számolt be. Második napiren­di pontként Lavrencsik La­jos NEB-tag, szakcsoportve­zető ismertette a megyei ak­tívaértekezlet határozatából adódó feladatokat. A szak­csoport tagjai látogatást tet­tek a nyomdában is. lefontulajdonosoknak, s majd’ 22 ezer új állomást a tele­fonra várakozóknak. Kevesebb lesz a foglalt jelzés, és bekapcsolódhat­nak a távhívásba az ed­dig ebből még kimaradt borsodi települések. Az új központ segítségéve] ki tudják elégíteni 1990-re a tízezer miskolci telefonra váró igényét — mondotta Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője. Természetesen a közületi elő­fizetők számára is új lehe­tőségeket hoz a régióköz­pont: javulhat például a te­lexhálózat kiépítettsége. Hogy a telefon ma létkér­dés, azt bővebben nem is kell magyarázni. Tény, hogy sok cég nincs könnyű anya­gi helyzetben, ám a támogatás elmaradá­sával csak csökkentett programmal épülhet meg a központ. Ez azt okozhatja, hogy a te­lefonhiány megmarad, s gát­ja lesz minden vállalat gaz­dasági fejlődésének. Július elsejétől, keddtől új illetéktörvény lép életbe. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka fogadta el a tör­vényt, egyszerűbb és igazsá­gosabb jogszabály-rendszert állítva a húszéves régi elő­írások helyébe. Több az il­letékcsökkenés, s kevesebb a növekedés, logikusabb a hivatali eljárás. Az illeték lényege az. hogy vagyonszerzés esetén előírja a közteherviseléshez való hozzájárulást, illetve az államigazgatási és bírósági eljárások esetén a hatósági szolgáltatást ellentételezi. Vagyonszerzés esetén azon­ban a jogszabályok erősen differenciálnak: sok ked­vezmény vonatkozik például a lakástulajdonra és a szűk családon belüli öröklésre. A jogszabály meglehető­sen terjedelmes, de érdemes a leglényegesebb pontjait megismerni. Az ingyenes vagyonszerzésnél — ajándé­kozás, öröklés — esetén fi­zetendő illeték a réginél 20 —40 százalékkal alacsonyabb lesz. Ha lakástulajdon örök­léséről vagy ajándékozásá­ról van szó, az egyébként járó illetéknek csak a felét kell fizetni. Ugyancsak a la­kástulajdon esetében a la­kásvételhez kapcsolódó il­leték öt százalékról 2 &zá­Védett fiókák Rendkívül megritkultak a ragadozó madarak. A Ma­gyarországon nyilvántartott mintegy 30 kerecsensólyom­fészek közül azokat, ahol há­borgathatnák a fiókákat, két- két ember éjjel, nappal őr­zi. Fészkenként 3600 óra tár­sadalmi munkát szánnak er­re -a szolgálatra a Magyar Madártani Egyesület önzet­len tagjai, a tojások leraká­sától a fiókák kirepüléséig terjedő két és fél hónapos időszakban. (Kovács Attila felvétele) Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Fényes Tibor, Szikra mozi HNF-helyisége, 17 órától; Budai József, 1/2. Sz. Pártalapszervezet (Ba­ross Gábor u. 18. sz.), 16 órától; Birke Miklós, 34. Sz. Általános Iskola (Könyves Kálmán u. 2. sz.), 16.30 őrá- , tói; Keszthelyi Zoltán, Ko­vács Ernőné és Szénfy Zol­tánná, 1/7. Sz. Pártalapszer­vezet (Kisfaludy u. 35—37. sz.), 18 órától; Szentesi Ist­vánná, 16. Sz. Általános Is­kola (Fadrusz J. u. 8. sz.), 17.30 órától; Pikó Tivadamé papírgyár kultúrháza (Hegy­alja u. 203. sz.), 17—18 óra között. zalékra csökken. Egyéb in­gatlanok esetében — üdülő, zártkert, garázs stb. — ugyanebben az esetben a fi­zetendő illeték 20, illetve 17 százalékról 1-5 százalékra csökken. Teljes mértékben megszűnik a korábbi szabá­lyozásban előírt, s nagyon sokat vitatott okirati illeték. A törvény ezentúl nem kü­lönbözteti meg a gazdálko­dó szervezetek és a magán­emberek illetékfizetési ügye­it sem: megszűnik a közü- letek előnyben történő ré­szesítése. Alapelv, hogy a vagyon­szerzési illetékeket a szer­ződő felek a vagyoni része­sedés arányában viselik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki haszonélvezettel terhelve szerez meg mondjuk egy la­kást, akkor arányosan fize­ti az illetéket a vagyonszer­ző s a haszonélvező. Lényeges tudnivaló, hogy az ez év július elseje után illetékkiszabásra bemutatott ügyek esetében már az új jogszabályok szerint dönte­nek. Tehát nem az esetle­ges szerződés időpontja vagy az öröklés dátuma a mérv­adó. Változatlanul érvény­ben marad azonban a 30 napos határidő, amelyen be­lül be kell mutatni az ille­tékhivatalnak az iratokat. —-— tk—®) Sok a kedvezmény Más illetékek, keddtől A villamosok, buszok rémei Ezer és e*yszázötven eset Miskolc két közlekedési tengelyre épült város: a Szinva-völgyében kelet-nyu­gati irányban, illetve a hegy­vonulatok tövében észak-déli irányban. Ez utóbbi a fon­tosabb a közlekedés szem­pontjából. A város kedve­zőtlen elhelyezkedése eleve megnehezíti a tömegközele- kedés egyre növekvő igényei­nek kielégítését. Kolozsvári István, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat főmérnöke egy tíz évvel ez­előtti tanulmányból idézte a következőket: „A város la­kosságának nagy része olyan utak megtételére kénysze­rül, mintha egy milliós, de centrális elhelyezkedésű vá­rosban lakna.” Ez határoz­za meg a tömegközlekedés helyzetét. Ha ehhez hozzá­vesszük a fejlesztés és kor­szerűsítés jelenlegi szűkös forrásait, akkor érthetővé válik, hogy csak kis lépé­sekkel javulhat a város tö­megközlekedése. 4 pályaépítés EGYKOR ÉS MOST A múlt században, az 1870-es években több terv született a lóvasút kialakí­tására, de a kísérletek nem jártak sikerrel. Majd 1895 márciusában a frissen meg­alakult villamosvasúti üzem képviselőinek belső hatósá­gi bejárása után megkezdő­dött a villamos pálya építé­se. Az első járat 1897. jú­lius 10-én, 89 évvel ezelőtt indult útjára. A most folyó pályarekonstrukciót 1983- ban kezdték meg. azóta is tart. Jelenleg a Korvin Ot­tó utcától haladnak a Sze­mere felé. Hogy mikor fe­jezik be, erre senki nem tud pontos választ adni. A villamosparkról szólva, a főmérnök elmondotta, hogy időszerűvé vált már a járműcsere, de ezt csak a VIII. ötéves tervben tudják megvalósítani. (Éppen úgy, mint Szegeden és Debrecen­ben is.) És még az sem biz­tos, hogy a korábban szóba került csehszlovák gyártmá­nyú Tátra kocsikkal váltják fel a jelenlegi villamosokat. Torna Károlyné országgyűlési képviselő javasolta három esz­tendeje, hogy ideje lenne meg­állítani megyénk egyik szép műemlékének, az ónodi várnak a további pusztulását. Az öt­lethez azonnal kapcsolódott a KISZ Miskolc Városi Bizottsá­ga, s hozzálátott az ónodi épí­tőtábor megszervezéséhez. Idén vasárnap délután 4 órakor má­sodszor nyitja meg kapuit ez a tábor, s ebből az alkalomból a megye és a város vezetőit is a helyszínre várják. Tavaly összesen négy tur­nusban, kéthetenként vál­tották egymást a' miskolci diákokból szervezett húsz— huszonöt fős csoportok. Idén már nagyobb az érdeklődés: az augusztus 22-ig tartó ónodi építőtáborban 30—35 fős brigádok dolgoznak majd. Az értékíaegőrzö és (A trolibusz-programot sem vetették el, de ez az anya­gi lehetőségektől függ.) + SELEJTEZNI KELLENE! A villamosvasúti üzem 1903-ban — magánvállalko­zásban — megpróbálkozott az autóbuszforgalommal is. Jóval később, 1926-ban ka­pott engedélyt két-két autó­busz közlekedtetésére a Ti­szai pályaudvar és Lillafü­red között. A rendszeres au­tóbuszközlekedés a városban csak a felszabadulás után, 1948. november 17-én kez­dődött meg. A társaság a MÁVAUT-tól bérelt helyre­állított járműveket. Jelenleg 267 autóbusz, 142 kilométer hálózathosszban. 40 viszony­latban közlekedik. Az autó­buszpark eléggé elavult: 420 ezer kilométer megtétele után selejtezni kellene a jár­műveket, jelenleg 85-öt. Hatvankét autóbusz pedig már az 500 ezer kilométert is lefutotta. A csuklós busz ára 2,2 millió forint, a szó­ló pedig 1,6 millió forintba kerül. Az idén 19 csuklós és Feltehetőleg járművel megrongált utastájékoztató oszlop*-feltáró munkákat—a megyei tanács, a KISZ Központi Bizottsága, a Herman Ottó Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség tá­mogatja. A diákok az elmúlt évben körsáncot, védőgátat alakí­tottak ki az ónodi várnál, részesei voltak a felvonulá­si épület elkészítésének, a váron belül pedig feltáró árkokat ástak, s elkezdték az omlodazó falak megerő­sítését is. A tennivalóik idén is ugyanezek. Folytatják a ré­gészeti feltárást, amelyet a múzeum szakemberei irányí­tanak, s részt vesznek a re­konstrukció más munkála­taiban is. 16 szólóbusz beszerzésére van lehetőségük. Megérke­zésüket már nagyon várják, mint ahogy mi, utasok is. Tovább nehezíti a helyze­tet, hogy kevés az autóbusz- vezető. Á „pilóták” túlórá­ra kényszerülnek. A házi tanfolyamukon most 80-an tettek sikeres vizsgát. De még így is 60 alkalmi gép­kocsivezetőt foglalkoztatnak, olyanokat, akik rendelkez­nek a szükséges bizonyít­vánnyal. Továbbra is várják a jelentkezőket. ^ „ÉS AZ UTASOK?” Szvoboda József és Juhás* Sándor autószerelők amatőr­filmet készítenek „És az utasok?...” címmel. A rö­vid, 9—10 perces „mozi” ar­ról szól, hogyan viselked­nek az utasok. Sokat sze­metelnek, és sok kárt okoznak szándékosan. A múlt évben összesen 150 ezer forint közvetlen kár ér­te a vállalatot. A legszem­betűnőbb az üléshuzatok megrongálása, felhasogatása, összefirkálása. Bolha János, a kárpitosműhely felelőse — nyolcán dolgoznak itt, s dolguk van bőven — el­mondotta, hogy naponta 18 —20 üléshuzatot kell cserél­niük, amiből csak 3—4 a természetes módon elhasz­nált. Legutóbb megdöbben­ve tapasztalták, hogy egy új> autóbuszban egyetlen tapol­cai forduló alkalmával há-r rom támlahuzatot „lefejtet­tek”, és még a laticelt i.T kiszedték. Ellopják az égő­ket, pedig ezek 110 volto­sak, ugyan hol lehet fel­használni máshol ilyene­ket? Néhány helyen rend-, szeresen megdobálják a jár-e műveket kővel — feltehető­leg gyerekek —, betörik as> ablakokat, a szélvédőket, ami nemcsak kár, hanem? balesetveszélyt idéz elő. Volt eset, hogy megrongál­ták a vezetőfülke ajtaját is. Felbecsülhetetlen az a kár — pénzben ugyan kifejez­hető —, amikor tönkreteszik az utastájékoztató táblákat, az öntapadós matricán a menetrendeket a megálló­ban és a járműveken is. A múlt évben 1150 ilyen eset fordult elő. A jegyautomatá­kat 250 esetben rongálták meg, feszítették feL Még a berendezések fölötti esővédő műanyagot is összetörték, el­lopták. A majális-parki vég­állomáson levő faházban is gyakran megfordulnak a sze­relők, elsősorban a WC-beo akad javítanivalójuk, , + ELKOTÖTT JÁRMÜVEK Három éve történt, hogy a Tiszai pályaudvarról el­loptak egy autóbuszt, ame­lyet később Sátoraljaújhely környékén találtak meg. Rendőrségi, bírósági ügy lett belőle. Három hívatlan és alkalmi „vezető” pedig 1985 szilveszterén hatolt be a vállalat telepére, itt „elkö­töttek” egy járművet, „ve­zetési gyakorlatuk” követ­keztében 10 ezer forint kárt okoztak, aztán sikerült meg­lépniük ... A kulturált utazás feltét telei sok pénzbe kerülnek. Igaz, hogy ehhez elsősorban meg kellene szüntetni a jár­műveken a zsúfoltságot vagyis bővíteni kellene a vállalat járműparkját, ami pénzkérdés. De az már egy­általán nem kíván anyagi ráfordítást, hogy mi utasok is, jobban ügyeljünk példá­ul a legalapvetőbbre, a tisz­taságra. És ha tehetjük, se­gítsük leleplezni a szándék kos rongálókat. ' Régészkednek is i Vasárnap nyit az ónodi építőtábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom