Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-27 / 148. szám

Érik a málna, a ribizli, az egres F elvásárolják a kiskertek termését A közületi megrendelésekért versengenek Nem javultak a lakossági szolgáltatások + A híradástechnikai eszközök javítása túlnyomórészt m szocialista szektor feladata maradt. A kiskerttulajdonosok tel­kein érik a gyümölcs, fej­lődik a zöldség. Mint már évek óta, a különböző ke­reskedelmi szervezetek most is előre megszervezték a fel­vásárlást. Az egyik vásárló helyet az Unió Áfész a Miskolci Hűtőház mellett alakította ki. Az itt felvásárolt gyü­mölcs egyenesen a Hűtőház­ba kerül, fogyasztásra. Mik az eddigi tapasztala­tok? — kérdeztük Szarka József termeltetési osztály- vezetőt. — Két hete kezdődött a felvásárlási akció, a tapasz­A Krausz György utcai Vörösmarty Általános Isko la aulájában kedden dél­előtt nyitotta meg Expo-vá- sárát a Debreceni Ruhagyár. Már az első napon nagy si­kere volt a jobbára export­ból visszamaradt női és bakfisruhákból, szoknyák­ból, pantallókból és tréning­Nyáron A miskolci iskolákban, művelődési intézményekben már júniusban elkezdik a felújításokat. Mire futja idén a város pénzéből? — ennek jártunk utána. Harsányi Józseftől, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának beruházási főelő­adójától megtudtuk, hogy idén nyáron 10 millió forint­tal kevesebbet költhetnek a felújításokra, mint tavaly, összesen 50 millióból kell gazdálkodniuk, s így igen­csak megnézik, melyik ok­tatási, művelődési intéz­ményre költsék a szűkösen mért forintokat. A nagyobb summát igény­lő munkák sorában a Kos­suth mozi felújítása viszi a prímet. Mint ismeretes, ezt már nem lehetett tovább odázni. A költségekhez a ta­nács 15 millióval járult hoz­zá. Tavaly nyáron elkezdték az Egressy Béni zeneiskola csaknem 13 millióba kerülő felújítását, ez még nem ért véget. A Kohóipari Szakkö­zépiskolában a tavalyi vil­lamos felújítás során derült ki. hogy az épület födémé­nek bizonyos részei életve­szélyesek. Emiatt itt sem lehetett tovább várni. A fö­dém megerősítése majdnem 4 milliót visz el, s az ígéret szerint augusztusra készül­nek el a kivitelezők. Vár­hatóan ugyanennyibe kerül a Villamosipari Szakközép- iskola fűtésének felújítása is. A belső szereléseket a tanévkezdésre, a teljes mun­kát a fűtési szezonra fejezik be. A tetőszigetelésekre, fel­újításokra további hat intéz­ményben csaknem 7 millió jut. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkás- képzőben előfordult tavaly, hogy az ablakok egyszerűen kiestek a helyükről. A nyí­lászárókat most kicserélik. Perecesen a 104. Sz. Szak­munkásképző Intézet új ál­talatok eddig kedvezőek, no­ha az időjárás befolyásolja elképzeléseinket. Délelőtt 6 —9 óra. délután 16—20 óra között veszi át az áfész az ide hozott árut. Eddig mint­egy 100 mázsa piros és 53 mázsa fekete ribizlit, illetve 80 mázsa egrest vettünk át. Jól járnak a magánterme­lők, mert viszonylag magas átvételi árakat állapítottunk meg. Például: a piros ribiz­lit 12, a feketét 21 forintért veszi át az áfész. Most kezdődik a málnaszezon. Mi 28 forintos átvételi árat ál­lapítottunk meg. s ezt tart­juk akkor is, ha például a piacon lemegy 15 forintra a ruhákból álló készletnek, amelyet 30—40 százalékos engedménnyel kínáltak a külföldön is ismert hajdú­sági ruhagyáriak. Akik egyébiránt 1,3 millió forin­tos készlettel érkeztek, s ma délután 6 óráig vár­ják a DR-emblemás ter­mékek iránt érdeklődőket. agnosztikai tanműhelyt kap a nyáron. A munkálatokat — melyek már mindenütt megkezdőd­tek, s az új tanév nyitányá­ig várhatóan be is fejeződ­nek — a Miskolci Építőipa­ri Vállalattal és a fővárosi Kipszerrel végezteti a ta­nács. Feltétlenül említést érde­mel az is, hogy hozzálátnak a mesterek a zeneművésze­ti szakközépiskola gyakorló orgonájának felújításához. A hangszert jövő áprilisban szereli le a Fővárosi Művé­málna ára! Sajnos, pándi meggyből csak kevésre szá­míthatunk. mert lefagyott. Még csak annyit: minden árut készpénzért veszünk át. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalatnál egész évben folyamatos a magántermelők, kiskerttulaj­donosok áruinak átvétele. Ilyenkor van azonban az át­vétel, a munka danádéra. Ambriskó De2ső osztályve­zető: — Most háromszor annyi gyümölcsöt, zöldségfélét hoz­nak az eladók, mint tavasz- szal. Ezek az áruféleségek igen jól kiegészítik gazda­gítják választékunkat, hiszen olyan árukat is beszerezhe­tünk frissen, amilyet a Zöl- dért-től esetleg nem kapunk meg. Ha valamelyik bol­tunk valami okból nem tud­ja átvenni az árut, árufor­galmi osztályunk gondosko­dik annak elhelyezéséről. Hiszen megtörténhet, hogy ami az egyik boltban bőven van, a másikban hiánycikk. Ezért javaslom a magánter­melőknek, kiskerttulajdono­soknak, hogy érdeklődhet­nek mindjárt a 16-432-es te­lefonon Szabados Károlyné- nál, aki felvilágosítást ad, hová érdemes vinni az árut Ny. I. szí Kézműves Vállalat Aquincum orgonaüzeme, s az átadást október 15-re vállalja. Nemcsak helybeli felújí­tásokra fordítják a már em­lített 50 millió forintot. Kor­szerűsítik például a Bala- to-nmária-fürdői Killián tá­bort is. öt éve kezdték a ré­gi barakok kicserélését Be- tonyp házakra. Idén a kony­ha átépítése esedékes. A ter­vek között szerepel még egy új központi vizes-blokk lét­rehozása. B. A. Noha roppant higgadtan hangzott el a kérdés, mégis felforrósodott tőle a levegő. Bolya Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tag- ja ilyesformán tette fel a tes­tület legutóbbi ülésén: — Hogy is van ez? \z ellátási színvonal növeléséért korsze­rűsítettük a fogyasztási szol­gáltatások szervezetét, létre­jöttek az ilyen-olyan kisvál­lalkozások, tetemesen bővült a magánszektor az utóbbi években, s mégis romlott az eredményesség! Hát ezt hozta a korszerűsítés? Bollók Mi- hályné — a vb másik tagja — még meg is toldotta: — Nem fejlődött a lakossági szolgáltatás, akkor meg mire jó ez az átszervezés? Az ipari szolgáltatások területén végzett szervezeti korszerűsítés tapasztalatai­ról szóló jelentést vitatta meg a testület, s a sokat­mondó számok alapozták meg a kérdéseket. A statisz­tikából ugyanis kiderül, hogy 1882. és 1985. között csaknem hatszorosára sza­porodott megyénkben az új típusú gazdálkodó szerveze­tek száma az ipari szolgál­tatások körében — ezen be­lül csaknem megtízszerező­dött a szakcsoportoké s a vállalati gazdasági munka- közösségeké. de ötször any- nyi a magánszektorba tar­tozóké is — ám ez nem ho­zott alapvető változást a la­kosság számára. • A KISIPARBAN LÁTVÁNYOSABB JAz előzetes várakozással ellentétben a kisüzemi for­mák elsősorban az áruter­melés, a termelő szolgálta­tás és az építőipari szak­munkák területén jelentet­tek új mozgásformákat, a kisüzemi szervezetek között alacsony a szolgáltatók ará­nya. A lakossági szolgáltató kapacitások — a szállítás kivételével — alig növeked­tek, gyakorlatilag a koráb­ban kialakult hálózat műkö­dik más szervezeti formá­ban. A kistelepülések ellá­tási helyzetét általában nem javították, minthogy szinte kizárólag városokban, na- gvobb településeken jöttek létre” — összegezte a vb elé terjesztett jelentés. Ez' azonban nem jelent eredménytelenséget. Az ipa­ri szogáltatólc árbevétele ugyanis csaknem megdup­lázódott; más kérdés, hogy a teljesítményérték növek­ménye a kisiparban jelent­kezik látványosan. A gond az, hogy nem minden tevé­kenységi körben egyformán. Az elmúlt öt év statisztiká­jából például kiderül, hogy különösen a fuvarozás ked­velt a magánszektorban. Olyannyira, hogy míg 1981- ben nem egészen egyhar- mada volt a teherszállítás­ból való részesedése — 48,9 millió forint —, a múlt év­ben megfordult az arány: a 837 milliós teljesítményér­tékből 224 milliót ők vit­tek eL • ÜGYESKEDŐ FUVAROZÓK A jelentés vitájában fel­szólaló Tolnai Lajos a (BVK vezérigazgatója) szerint a fuvarozás kedveltségének magyarázata egyszerű: eb­ben a szolgáltatási kategó­riában lehet a leggátlástala- nabbul növelni az árakat, minthogy a lakossági érdek- védelem itt még megoldat­lan. Ráadásul a gépjármű­veik műszaki állapotával szemben sem támasztanak a hatóságok olyan szigorú kö­vetelményt, mint mondjuk a szocialista szektorban. Ro­zoga, lerobbant gépjármű­vekkel is megkapják az en­gedélyt a fuvarozásra, s fo­gadják el szolgáltatásaikat a közüzemek is. Ilyen körül­mények között természetes, hogy az állami szektor nagy- és kisvállalatai nem tudnak versenyt futni ve­lük. A végrehajtó bizottság másik tagja — Tolnai Lajos, az LKM vezérigazgató-he­lyettese — más magyaráza­tot hangsúlyozott: a magán- szektor a fegyelmezettségé­vel nyeri meg a versenyt. Noha az is igaz, hogy köz­ben annyit ügyeskedik, amennyit lehet. A lényeg mégis az — mondotta —, hogy míg olyan lesz a mun­kafegyelem az állami kis­vállalatoknál, mint amilyen, addig a piaci összbevételből mindig kevesebbel részese­dik. Botya Péter vitatta ezt. Véleménye szerint a kisipa­rosok és szakcsooortosok sem dolgoznak többet, sem jobban, sem fegyelmezetteb­ben, legfeljebb a ceruzájuk fog vastagabban. • A TÖBBSÉG ÉSSZERŰEN GAZDÁLKODIK A vitát dr, Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke zárta le, sommázva: a la­kosság szolgáltatási gondját tehát nem oldotta meg sem a kisipar térhódítása, sem a kisszövetkezetek, kisvállal­kozások szervezése. Csupán nagyobb az osztozkodás a közületi megrendeléseken. A periférikus területeken sen­kinek sem éri meg ipari szolgáltatást nyújtani, ezért gyarapszik az ellátatlan te­rület. Fel kell figyelni azon­ban arra is, hogy Borsod­ban mérsékeltebb a lakos­sági igény, mint országosan. Szűkebb pátriánkban éven­ként átlag 2500—2600 forin­tot fordít a lakosság szol­gáltatásokra, míg az orszá­gos átlag 4000 forint fölött van. Sovány magyarázat er­re, hogy nálunk többet bütykölnek, fusiznak az em­berek. Hisz ott, ahonnan — szolgáltató híján — távol­eső városba kellene szállí­tani a javítanivalót, a büty- kölésre rá is kényszerülnek. Mindezekkel együtt ész­revehető: a szolgáltató kis­szervezetek többsége éssze­rűen gazdálkodik, számos, korábban veszteséges egység eredményesen dolgozik, ér­dekeltségi viszonyaik alap­ján a teljesítménytől és mi­nőségtől jobban függő bel­ső ösztönző rendszereket alakítottak ki. A kedvezőt­len tapasztalatok ugyanak­kor azt mutatják, hogy az ipari szolgáltatások műkö­dési feltételeit tovább kell javítani, mert csakis (gy válhat tartós elemévé a ha­tékonyság növelés 'nek az ágazat szervezetének korsze­rűsítése. (r> Hárspusztítók A balta becsapódásának zaját a járműveké alig tudta el­nyomni, pedig a Kun Béla úton igen nagy a forgalom. A fa a szélcsend ellenére úgy hajladozott, mintha orkán sü­vítene keresztül ágain. Fent, a lombok között — ami még megmaradt belőlük — piciny gyerek, óriási baltával. Lent, a la körül a család többi tagja feszült figyelemmel meredt a magasba. Akik elhaladtak mellettük, megálltak egy pilla­natra, megcsóválták a fejüket, s mentek tovább. A balta pedig időnként lecsapott, s karnyi vastag ágak hullottak le. A család hársfavirágot gyűjtött. A szép fa ma már nem ad árnyékot a játszótérnek: lombkoronáját alaposan meg­csonkították. termését műanyag zsákokba taposták. És a család elindult a zsákmánnyal a gyógynövény-begyűjtö- helyre. Kevés a fa Miskolcon, és sokukat pusztítja a gyűjtésnek ez a vandál módja. A közterület-felügyelők büntetést szab­nak ki, ha tetten érik az illetőt. A figyelmükbe ajánljak a hársfáinkat: mostanában gyakrabban vegyék feléjük az út­jukat. L S. Engedménnyel kínálják az iskola aulájában Iskolák, mozi, úttörőtábor Nem leheted tovább várni az ajtók, ablakok cseréjével a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben. (Kiss József felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom