Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)
1986-06-21 / 143. szám
látok közé szorul. Túl nagy az új tanterv művelődési anyaga a rendelkezésre álló időhöz képest, és fékezi a szintézisteremtés lehetőségét a társadalomtudományi, művészeti, technikai tantervek zárt építkezése. Nehéz az összefüggések meglátta- tása akkor, ha az egyik tárgy kronológiai, a másik tematikus, a harmadik pedig vegyes rendben épül fel. • KEVÉS ÓRÁBAN A gimnáziumokban szintén rontja a művészeti nevelés súlyát, hogy az 1978- as óratervhez képest csökkent az irodalom, a zene, a képzőművészet tanítására fordítható órák száma, és énekből, rajzból eltörölték az osztályzást. A szakközép- iskolák zömében és a szakmunkásképző intézetekben tantervi keretek hiányában csak a tanórák kívüli tevékenységre korlátozódik a művészeti nevelés. A szoros tantervi rend mellett a szakosított tantervű osztályokban, fakultációs csoportokban és a tanórán kívül lehetséges a tanulók intenzív művészeti nevelése. Sa— (Folytatjuk) A művészeti nevelés műhelyei 1. Az óvodától a főiskoláig Szinte minden a tanterveken múlik ♦ Az óvodában figyelnek a legjobban: a kicsi rajzol, táncol, énekel. Az iskola már nem tartja olyan fontosnak, hogy őrizze is meg a fogékonyságát. A városi pártbizottság ági- tációs és propaganda munka- bizottsága és a városi tanács művelődési munkabizottsága együttes ülést tartott a héten (a 7. Sz Általános Iskolában); a megvitatott témák egyike az alsó- és középfokú oktatási intézményekben folyó művészeti nevelés helyzete volt Dr. Környey László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatójában megállapította, hogy az országos gondokkal küzdő művészeti nevelés objektív fékező erői Miskolcon is tapasztalhatók, ezek fő okai központi irányítási, strukturális és gazdasági eredetűek. A művelődési ágazat különféle területein dolgozók közös feladata, hogy a szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is biztosítsák a feltételeket — a belső erők tervszerű koncentrálásával —, az intézmények adottságainak még intenzívebb kihasználásával segítsék a művészeti nevelést • KORLÁTOK KOZön Az óvodások, általános és középiskolások nevelésében jelentős feladat hárul a kulturális, és főként az oktatási intézményhálózatra. Ezen intézmények művészeti nevelőmunkájukat gyakran eltérő kulturális igényű, társadalmi környezetben, esetenként negatív családi hatások ellenében végzik. Korlátok közé szorítja a művészeti nevelést, hogy intézményes formában csak a 3—14 éves korosztály körében, illetve a gimnáziumokban, óvónői és zeneművészeti szakközépiskolában, és egyes szakmunkásképző intézetekben folyik. Így a 14 éven felüli továbbtanulók nyolcvan százaléka számára éppen akkor szűnik meg a művészeti nevelés — a magyar nyelv és irodalomoktatás kivételével —, amikor pszichológiai érettségük alapján a legalkalmasabbak a műalkotások befogadására, a művészetek hatásénak beépítésére személyiségükbe. Igen fontos tehát az alsófokú intézményekben végzett alapozás minősége, intenzitása. Az oktatási intézmények közül a művészeti nevelés a legkiegyensúlyozottabb az óvodákban. Az általános iskolai művészeti nevelés számos ok miatt korGvermek- lipMatiís a Mian A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ a város közművelődési intézményei között talán a legrégebben vállalkozik nyári gyermekfoglalkoztatásra. Az idei tavaszon is időben értesítették az iskolákat, családokat, a „törzsvendégeiket”, ám az intézménynek is helyet adó SZMT-szék- ház rekonstrukciója átme- < netileg beleszólt az elképzeléseikbe. Néhány hete még úgy tűnt, hogy a gyerekfoglalkoztatásnak helyet adó szobákat ezen a nyáron veszik munkába a mesterek; a tanév végére derült ki, hogy mégsem. A Rónai tehát várja az általános iskolák alsó tagozatos gyerekeinek, illetve a szülőknek a jelentkezését. Negyven gyereket fogad a ház az idén is, két pedagógus felügyeletére bízva őket. Július 1-től augusztus 1-ig tartanak a foglalkozások, egy teljes hónapra tudják tehermentesíteni a családokat. Ha a szülők nem kívánják a lehetőséget végig igénybe venni, ^egy-két hétre is küldhetik a gyereket. A részvételi díj naponta huszonöt forint, ezért ebédet is kapnak a résztvevők. A program változatos, az időjárástól függ. Strand, kirándulás, játék, sportolási lehetőség, amit napsütésben biztosítani tudnak, ha pedig esik az eső, bent a házban foglalják el reggel nyolctól délután fél ötig a kisiskolásokat. Mozi, bábozás, rajzverseny, házi Ki mit tud? szerepel a programban. Eleink emlékezete Dienes Péter, a polihisztor tanár Tegnap volt halálának a 75. évfordulója; 1911. június 20- án hunyt el Dienes Péter földrajzi tankönyviró, a miskolci felsőkereskedelmi iskola tanára. 1844. szeptember 21-én született Erdélyben. Szászréeen községben. Elemi iskoláinak befejezése után a szülei a marosvásárhelyi kollégiumba Íratták be. Ennek elvégzése után bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott a kolozsvári és a nagyenyedi főiskolán, majd 187:<. ban polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a pesti egyetemen. Pestről a kolozsvári református főiskolára hivták meg osztálytanárnak. Az itt végzett oktatói és tudományos munkásságát értékelve, 1876. október 1-jén a nagyroczei polgári iskolához nevezték ki igazgatónak, innen a közoktatási miniszter rendes tanári minőségben áthelyezte Miskolcra. Itt először a polgári iskolában, később a kereskedelmi tanonciskolában és felsőkereskedelmiben tanított. 1878—1886 között tevékenyen részt vett a kereskedelmi iskola létrehozásában vívott harcban. Többször hangoztatta. hogy Miskolcnak szüksége van egy olyan oktatási intézményre, ahol az adott kor követelményeinek megfelelő kereskedelmi szakembereket képeznek. Több, a. pedagógus társaival együtt indított iskolaalapítási törekvése 1886-ban sikeresen fejeződött be: száz éve. 1886. szeptember 1-én fogadta első diákjait az Állami Deák Ferenc Fiú Felső Kereskedelmi Iskola. Dienes hatékony pedagógiai munkájának is köszönhető, hogy négy év múlva az intézmény felzárkózott a kereskedelmi akadémiák sorába. Eredetileg földrajz és történelem szakos volt, de jogot és gazdasági ismereteket is tanított. Huszonöt éven át nagy hozzáértéssel és lelki- ismeretesen igazgatta a kereskedelmi tanonciskolát. Mindennapi oktató-nevelő és igazgatói munkája mellett tudományos, elsősorban tankönyvírói munkásságot fejtett ki. Lelkes munkatársa volt a „Miskolcz” című lapnak, ezen kívül több helyi újságban és folyóiratban (Gömör- megyei Lapok, Borsod. Közgazdaság) közölt cikkeket és értekezéseket. 1877-től kezdődően egymás után jelentek meg tudományos művei és tankönyvei. Dienes Péter könyveit többnyire Miskolcon adták ki. de némelyiket az egész országban használták. Egyik legjelentősebb földrajzi munkája az „Egyetemes földrajz. különös tekintettel az Magvar-Osztrák Monarchiára (Miskolc. 1882). melyet a polgári és hasonló tanintézetek számára írt. E 386 oldalas könyv bevezető részében tisztázta a geográfia fogalmát, majd részletesen ismertette a mértani, termé- szettani és a politikai földrajz tárgykörét. A hangsúlyt — a kor divatjának megfeEgy vászonöltöny is lehet elegáns A férfiak nyári ruhája Az elmúlt néhány nap hőmérséklete alaposan próbára tette szervezetünk melegtűrő képességét. Aki csak tehette, fel is öltözött, meg nem is. A nők szerencsésebb helyzetben vannak, mint a férfiak, hiszen bátrabban ..nekivetkőzhetnek’’, s a lenge kelméből készült könnyű nyári ruha sem takar túl sokat a gondosan barnított bőrből. De a férfiaknak sem kell szővetöltönyben sínylődniük a kánikula idején, mert a divat szerencsés változása az ő ruházatukat is jóval szabadabbá teszi. Az idei nyárra a férfidivat tervezői lenből, nyersselyem karakterű és pamut jellegű anyagokból készült együtteseket ajánlanak. A klasszikus és sportos elemek keverése következtében érdekes, új típus jött létre: zakó-blúzon, pencer-zakó, ingzakó. A béleletlen kiskabátok viselete kellemesen lezser, és merészen új, olykor provokatív eleganciát biztosít. A színösz- szeállítások kontrasztosak, visszatért a nagykockás mintázat. A kényelmet sugározzák az önálló ingek is: nyitott gallérú ingblúzok, ingkabátok — fiatalok részére az 50-es éveket idéző nagy. grafikai mintákkaL A nadrágokat illetően: nincs éles határ a klasszikus és a sportruházat között, a kényelmes, cigaretta vonalú a sikkes. De van jövője az élvasalás nélküli, magas derékrészű ék- és gombformának is. A szárbőség 38—43 centiméter között változik, s Ing sem kell a könnyű, városi viseletre alkalmas szafari-öltönyhöz. Ha rövid ujjal készül, még szellősebb . _ — a viselési alkalomtól függően — lehet lábfejre buggyanó, vagy akár térd fölötti. jjc Dienes Péter egyik munkájának címlapja, és sírja m miskolci Deszka-temetőben. lelően — a természeti viszo. nyok ismertetésére fektette. Miskolcról ezt írja: „...a Sajó közelében fontos vasúti csomópont, élénk iparral és virágzó kereskedéssel, Diósgyőr, az előbbitől nyugatra, a Szinva-patak mellett, fürdővel és festői várrommal, határában van vashámor acélgyárral, kőszénbánya, üveghuta és papírgyár.” Mai szemmel nézve a könyve jól tagolt, könnyen áttekinthető. Dienes széles látókörű, nagy műveltségű ember volt. Sokoldalúságát elsősorban tankönyvei bizonyítják. Az alsófokú ipariskolák II. osztálya számára írt „Magyar olvasókönyv" (Miskolc, 1889.) például hazánk történelmével, földrajzával, a legfontosabb természetrajzi és egészségtani ismeretekkel, alkotmánytannal, költészettel és az ipari könyvvitel főbb tudnivalóival egyaránt foglalkozott Ipar- és kereskedelmi oktatásunk szakszerű fejlesztése című könyvében a kornak megfelelő időszerű pedagógiai kérdéseket fejtett ki. Különösen fontosnak tartotta -az alsófokú iskolák gyakorlati oktatását. Javasolja, hogy létesítsenek iparostanonciskolákat az ország minden városában és ipartelepén. Érdekes, hogy 1896-ban a földrajzi és a szakoktatással kapcsolatos könyvei mellett színműírással is kísérletezett. Bizonyára a millenniumi ünnepségekre írta a „Hungária” című hazafias színművét, mely a magyar nép történelmének legkiemelkedőbb korszakait, eseményeit mutatja be a honfoglalástól az 1848—49-es szabadságharcig. Szépirodalmi alkotásait „Árgus” álnévvel jegyezte. A századforduló után — betegsége miatt — már csak néhány cikket és tanulmányt adott közre. Ezenkívül az iskolai munkának élt. s vasárnaponként magányosan és néha diákjaival járta a Bük- köt és a Miskolc környéki tájat. Kortársai szerint rajongásig szerette a természetet, s különös érdeklődéssel tanulmányozta a bükki barlangokat. 1910-ben már egyre jobban betegeskedett, ezért — saját kérésére — a miniszter nyugdíjazta. Betegségében hűséges élettársa. Rádóczi Boda Krisztina viselte gondját. 1911 júniusában állapota egyre súlyosbodott, s 20-án délután a Széchenyi út 18. alatti lakásában meghalt. Síremléke a miskolci Desa- ka-temetőben található. Molnár István AZ AGRO SKÁLA A MISKOLCI PIACON MŰKÖDŐ EGYSÉGEIBE eladókat keres (nyugdíjasokat is). Jelentkezni lehet: a Piac- és Vásárcsarnok-felügyelőség irodahelyiségében, Miskolc, Búza tér, 1986. június 26-án, 8 órától. A munkakör ellátásához erkölcsi bizonyítvány szükséges. Bérezés megegyezés szerint!
