Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-19 / 114. szám

a miskolciaké a szó Rovatveretö: Nyikes Imre. — Postacím? Dél! Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Te!.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogv panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg *—14 óra között keressenek fel bennünket. fák, bokrok pusztítói és vigyázol A OeTí Hírlap egyik hozzáértő olvasója azért emelt szót a közel­múltban, hogy a Nádasrét fölött a vándormadarak hiába keringe­nek; nuvel nem találják régi, megszokott pihenőhelyeiket, elhagy­ják eme terület, röptereit. Jómagam is gyakorta járok erre, tavasz­tól őszig, így helyet adok a cikkíró igazának. De az okokat is ke­resve, a tények ismeretében, azt is joggal elmondhatom: barbár dolog, amit itt régebben a sok évtizedes fákkal műveltek. Végig a hosszú úton, szinte nem is találni olyat, amelyik ne volna meg­csonkítva. A régi mázsaházak környékén rozsdás, ormótlan útjelző táblák éktelenkednek az egykor életerős fákban, melyek — szo­morú képzettársításként — a bénuiásos emberhez hasonlítanak; egyik oldaluk tehetetlenül csügg az időbe, s bevárja végzetét a fa, amíg végleg kipusztul. Pedig ez a terület megszolgálta, hogy több gondoskodást érdemeljen! — Hiszen nem is azok vétenek ellene, akik ma teherkocsival arra járnak, de akik ezeket a természet­ellenes vétségeket régebben elkövették . .. Némi vigasz, hogy a Hejöcsaba fejé vezető útszakaszon figyelemmel vigyázzák a fá­kat, otthonos, családias környezetben létezhetnek itt. Nem a kö- tekedés beszél belőlem, amikor mégis azt mondom, a régi gyógy­szertár közelében terebélyesedő öreg fűz talán több szeretetet ér­demelne, hiszen egyedi természeti érték. Régi tétel: parkjainkat is óvni, vigyázni kell. Erről nyertem tanúbizonyságot a Park utca környékén és a Petneházy bérházak közelében, miként — az Eszterházy utcában és a Bezerédi utca környékén; az itteni lakók — úgy érzem — szívügyüknek tekin­tik a természet szeretetét, szerencsére a gyermekek is. Nem úgy, mint ama édesapa és tizenéves fia. akik Tapolcáról jövet, a bu­szon a tavaszi fák friss, fiatal gallyaival „feldíszítve” jelentek — joggal leírom: a megvető pillantásokkal nem törődve. Ilyen esetekben valóban pusztába kiáltott szó: „Óvja, védje a ter­mészet értékeit.” Pedig Tapolcán is azon munkálkodnak, akár a Caras Sámuel utca környékén, hogy megmentsék a kallódó fákat. Eltömítik szuvas részeiket, így —■ talán — még több étizedes le­hetőséget adnak nekik az élet érteflmére. s az ember gyönyörűsé­gére, vigaszára. Aggódva szólhatok olyan fontos orvosi intézményekről is, melyek 9 természetvédelem oldaláról mindenképpen ngyobb figyelmet ér­demelnének. Miként a Központi Tüdőgondozó Intézet udvara is, a Csabai kapuban, amely elhanyagolt, gondozatlan fáival inkább Krúdy Gyula hajdani barangolóhelyeire emlékeztet, mint modern egészségügyi intézményre. A kömackó árváskodik itt, mohos, hallgatag környezetben. És az is érthetetlen számomra, a Sem­melweis Kórház területén hogyan lehetett megengedni, hogy az egészséges, szép, fiatal fákba különböző rendeltetésű táblákat ver­jenek, barbár módon; nagyságuk, „küldetésüket” is megcáfolja. Mozdulat kellett volna a póznák odarögzitésére, sajnos, a mozdu­lat hiányzott... Miként lehet ezöket a hibákat jóvá tenni? — kérdezem aligha önmagámtól, de minden bizonnyal az országos igényű természet- védő tábor nevében. Régi újságtéma a Lévay József utca pusz­tuló fáinak sorsa. Tavasztól tavaszig írások jelennek meg róluk, legtöbbször a Déli Hírlap hasábjain; hivatásos újságíróktól és ol­vasók tollából. S a tudatos facsonkftás mégis megismétlődik év­ről évre. Nem is írom le, annyira elszomorít, egyfesek mit mü­veitek a fákkal. Oldalakat tenne ki a panaszkodás. Itt. minden­képpen intézkedni kellene, s a szakembereknek bírságolni, ami­kor meggyőződtek írásom igazáról. A házszámok feljegyzése he­lyett inkább álljon itt a szomorú tény: ezek a fák megperzselt csonkhoz hasonlítanak; ágaikon már csak a semmi rakhat fész­ket. — Nem így a Szigligeti Ede téren és az Apáczai utcában, ahol nincs gond az aggodalomra, a fákat Illetően. És, persze, a Lévay József utcában is akadnak jó példák, miként a 10-—38. számú házak során, ahol úgy ritkítottak a fákat, hogy zöldjük is ma­radt. — így is lehet! A Déli Hírlapban már többször szóvá tették az elültetett fák ko­rai pusztulását. A Népkert előterében jómagam is öt olyan ser­dülő fát számoltam meg, amely a télen kifagyott. Látványnak sem szépek, és csak a helyet fogják el a növekvő éleit elől. Szerencsé­re, a buszmegálló környékén, a Felszabadítók útján a legtöbb fia­tal fa megmaradt, így reménykedve nézhetünk a közelgő nyár elé ... S ha a lakosság segítségét kérik a közterület-felügyelők, ne kö­zömbös vállrándítás legyen a „válasz”!* Hiszen az igyekezet meg­van az illetékesek részéről, de a miskolciak részéről is. A közel­múltban láttam: a Baross Gábor utca közterületeit hozták rendbe fiatal nők és idősebb férfiak. Senki nem kérte őket —, maguktól tettek. Éppen ezért most már azokat kellene felelősségre vonni, akik ezt az emberi igyekezetei, áldozatos munkát semmibe ve­szik; törik-zúzzák a bokrokat, fákat, és szemétdombot „teremte­nek” a szépből. Hogy a lenyesett bokrokat ne szaggassák töves­tül, s a fölgereblyézett pázsit ne legyen „sörcsaták” helye, ahová kiáramlanak a közeli „kanlinokból”, akik fittyet hánynak minden •zép emberi mozdulatra. „Van itt munka, de mennyi!” — elmondhatjuk. A természet ezt mind-mind meghálálja. És a társadalom, amoly elsődlegesen okító szavakkal igyekszik környezetünket megvédeni. Akác István Szép gyermeknapi a járulék lenne Nem mindennapi ese­ménnyel kapcsolatban ke­reste meg szerkesztősé­günket Dudás Marianna, Komlóstető, Ládi telep u. 19 szám alatt lakó kis­lány. Szomorúan mesélte el, hogy veszélyben lát­ja a közelgő gyermekna­pi családi kirándulásukat. Minden évben szép uta­kat tettek. Sajnos, jelen­leg nincs kocsijuk, mivel május másodikára virra­dóra eltűnt a garázsuk­ból az UF 67-72 rendszá­mú Polski Fiat. Mint el­mondotta, édesapja ron­csokból saját maga hozta üzemképes állapotba, hogy örömet szerezzen neki és testvéreinek, szép kirándulásokat. ter're,T*“. A kislány jóhiszeműsége* nem ismer határt, ú?*y gondolja, hogy aki elvit­te, csak kocsikázni akart, egy kicsit. Nagyon kéri, hogy ha még nála van a szép kék autójuk, néz­zen a műszerfalra, ott találja az o és a testvé­rei fényképét. Most na­gyon bánatosak ezek a gyermekarcok . . . Közeledik a gyermek­nap. Bizony, szép dolog lenne, hogy amikor a kislány kinéz az ablakon, ott találná kedves kocsi­jukat. Reménykedjünk.., H.-né G. K. (Miskolc): A távközlési berendezések el­helyezésére a posta javára ve­zetékjogot (törvényi szolgalmi jog) állapít meg a törvény. Eszerint az ingatlan tulajdono­sa (használója, kezelője) tűrni köteles, hogy a Magyar Posta az ingatlanon, az alatt vagy fe­lett vezetékeket, kábeleket, tar­tóoszlopokat stb.-t helyezzen el, azokat javítsa, karbantartsa — meghatározott korlátozások mel­lett. L. I. (Miskolc): Mint olyan, csillagász szak nincs az egyetemeken, tudomá­sunk szerint a 2^ évfolyamtól lehet ezt a szakot választani az ELTE-n. Addig azonban még rengeteget kell tanulni. Java­soljuk. hogy keresse a kapcso­latot a Killián-északon levő Uránia Csillagvizsgálóval, ahol szervezett keretek között sajá­títhatja el a legfontosabb alap­Miskolc ismereteket. J alantikor bejárat voll... ■: Valamikor itt. a Vándor Sándor utca felől volt a MÍÍMTE-sportpálya bejárata. Az- tíu befalazták. De hogyan? Az előtte haladó út országos és nemzetközi főútvonal. Va­lamivel szebb megoldást is lehet találni... Ilollósy Endre ' Miskolc Legyen szerencsénk! a|c Miskolc, Búza tér, az aluljáró északi feljárata a virág­bolt mellett. Naponta százak és százak kacérkodnak itt For­tunával: hátha éppen most hozza meg a várva várt sze­rencsét ... (Kerékgyártó Mihály felvételei) Bzf mondja a jogszabályi Hogyan történik kézbesítése? a nyugdíjak A nyugdijat általában a hó­nap végen, rendszerint 18-áíol a hónap utolsó munkanapjáig kézbesítik. Tekintettel az illet­mény jellegére, biztosítani kell, hogy a nyugdíjas nagy­jából a hónap azonos napján kapja meg. nmek érdekében minden nyugdíjas az év utol­só hónapjában — a december havi nyugdíjak kifizetésekor — a Postától nyugdíjkifize­tési naptárt kap. Ezen alá­húzással dátumszerűen meg van jelölve az a nap, amikor az egyes hónapokban kézhez kapja nyugdíját. Előfordul­hat., hogy a nyugdíjasok szá­mának változása miatt a nyug­díjkifizetéseknél átcsoportosí­tásokat kell végezni. Ezt a kézbesítő postahivatal csak a következő év kezdetével esz­közölheti. Ilyen átcsoportosítás esetén is tekintettel kell lenni arra, hogy a nyugdíjátvétel időpontja legfeljebb 2 nappal változzon. A nyugdíj átvételére vo­natkozó meghatalmazást esetenként kell adni. A nyugdíjra vonatkozó meg­hatalmazás céljaira külön nyomtatvány szolgál, amit a nyugdíjas a kézbesítőtől vagy a postahivataltól sze­rezhet be. A meghatalmazás céljaira szolgáló nyomtatvá­nyon a nyugdíjas nevét és törzsszámát, valamint a meghatalmazott nevét és címét kell feltüntetni. A meghatalmazáson a nyugdí­jas aláírását hitelesíteni kell. Hitelesítés nélküli vagy csu­pán két tanúval láttamozott meghatalmazás nem érvé­nyes. A legegyszerűbb, ha a nyugdíjas az előző havi nyugdíjának átvételekor a kézbesítőtől kér egy ilyen meghatalmazás-nyomtat­ványt, és azt a kézbesítő előtt kitölti. Ilyenkor ugyan­is maga a kézbesítő az alá­írásával hitelesítheti a nyug­díjas aláírását. A kézbesí­tőn kívül bármelyik posta- hivatal, vagy kórházban ápolt nyugdíjas esetében a kórház is hitelesítheti a meghatalmazáson a nyugdí­jas aláírását. Ezek mellett — mint a többi meghatal­mazásnál is — a nyugdíjra vonatkozó meghatalmazáson is hitelesíti az aláírást a bí­róság a közjegyző, a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak illetékes szerve. A nyugdíjas távollétében a kézbesítő 5000 Ft-nál ki­sebb nyugdíjak esetében az összeget a nyugdíjas helyett, a vele közös háztartásban élő felnőtt hozzátartozónak is kifizetheti, ha mind a nyugdíjast, mind az átvétel­re jelentkeező személyt, to­vábbá a köztük levő kap­csolatot megfelelően ismeri. Arra azonban nincs lehető­ség, hogy huzamosabb időn, több hónapon keresztül ilyen módon kézbesítsék a nyugdíjat. A kézbesítőnek ugyanis arról is meg kell győződnie, hogy a nyugdíjas a nyugdíjutalványon meg­jelölt címen lakik, és nyug­ellátásra jogosult-e (pl. nem tartózkodik külföldön). Amennyiben a nyugdíjas átmenetileg (pl. a nyári idő­szakban) vagy huzamosabb ideig más lakcímen tartóz­kodik, a nyugdíjutalványt az új lakcímre kell irányí­tani. Ennek érdekében a postahivatalban vagy a kéz­besítőnél beszerezhető cím- változási értesítéssel kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatósá­got felkérni, hogy a nyugdí­jat a címváltozáson megje­lölt időszak alatt a megvál­tozott címre küldjék. A Pos­ta ugyanis a nyugdíjellátási utalványokat csak a rajtuk feltüntetett címen fizetheti ki. Ha a kézbesítő a kifizetés napján sem a nyugdíjast, sem más, átvételre jogosul­tat nem talál, a nyugdíj­utalványt visszaviszi a pos­tahivatalba, a nyugdíjas le­vélszekrényében pedig a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítőt haev. Az ilyen utalványt a követke­ző hónap 5-ig a postahiva­talban lehet átvenni. Azt követően a nvugdíiutalvárvyt visszaküldik a kiutaló szerv­hez. ......a Városgondnokság és a Miskolci Kertészeti Válla­lat képviselői • a területet megtekintették. Ez a zöldte­rület nem tartozik a város gondozott parkjai közé, de megvizsgáltuk, hogy milyen lehetőség kínálkozik a rend­betételére az 1986. évi csök­kentett költségvetésünk so­rán. Sajnos, nem tudjuk fel­venni a gondozott parkterü­letek közé. Ezért azt java­soljuk a Gyöngyösi és a Kis­faludy utca lakóinak, hogy társadalmi munka keretében próbálják a szükséges tennie Levél Budapestről — rólunk Elnézést, hogy nem mis­kolci lévén, beleszólok vá-, rosuk dolgaiba. Miután sikerült ügyeimet úgy intézni, hogy a miskol­ci tévéfesztivált személyesen is figyelemmel kísérhettem, egy-két észrevételt tennék A fesztivál valóban olyan, mint ahogyan az a „nagy­könyvben” meg van írva. A sportcsarnok előtti „viga­lom”. úgy érzem, remekül sikerült. De miért „városi” a sportcsornak neve? Biztos, hogy sok olyan volt váloga­tott sportoló van, illetve volt Miskolcon, aki megér­demelné. hogy a nevét vi­selje. Tudom, hogy több mint tízéves a csarnok, de az előtte lévő tér burkolata igen megviselt állapotban van. Gondolom, horribilis összegbe kerülne olyan dísz- burkolatot csinálni, mint a Széchenyi úton. van, de meg­fontolandó lenne, mert a Technika Háza, a megyei könyvtár és a sportcsarnok együttese így biztosan job­ban mutatna. És lesz még világverseny is, a Technika Házában nedig nemzetközi konferenciák ... Egy régi kedves ismerő­söm invitálására a gyermek­fesztivál után családostól felkerestük a' Mikszáth Kál­mán utcai Fortuna kiskocs­mát, amit ők igen dicsértek. Látogatásunk nem a leg­jobban indult. Se fagyi (állí­tólag ez egyik legjobb és a legnagyobb adagost mérik), se jégkrém. A sörért betétet számoltak fel. az üdítőért viszont nem (furcsa!)- Mi­után két üvegből az egyiket megittuk, ott termett egy ember, és el akarta vinni az üveget. Némi vita után el­állt tőle. Mikor visszavittük az üres üvegeket, tisztázó­dott a „félreértés”. Az avasi végállomásnál lévő ABC-ben pedig a hét­végén nem volt sör. Az ott lakók mondták, hogy az azt megelőző héten sem. Az alul­járónál lévő áfész-boltban szerencsére volt több féle is). A hétfői napon lehető­ségem nyílt különbséget ten­ni a két bolt csemegeosztá­lya között. Délután az áfész- nél sokféle és friss, míg a „lila” színűben fonnyadt és kevés hentesáru volt. Ha Miskolcon járok, nem mulasztom el felkeresni a Centrum Áruházat. Hát a mostani állapotában elég siralmas. Olyan por van. az a csoda, hogy bírják az ott dolgozók. S végül: a felesé­gemnek vettünk egy divatos puplin-anyagot. Szépen be­csomagolták papírba. Mi­után szóvá tettük a nylon- zsacskó hiányát, közölték, hogy nem jár. (Megjegyzem, egy női fehérneműnél kérés nélkül nylonba tették a 85 forintos árut). Vagy a fe­hérneműosztály más Cent­rum? valókat végezni. Szakmai se­gítséget. helyszíni műveze­tést e munkához a Miskolci Kertészeti Vállalat biztosít. A „Tiszta, virágos Miskol- cért” akció keretén belül a Városgondnokság növénye­ket. virágokat ad, amennyi­ben a lakók vállalják ezek gondozását.” (A választ a lapunkban április 28-án „Rendbetennénk a parkot" címmel megjelent levélre — melyet martintelepiek írtak — kaptuk Rudolf Lászlótól, a Miskolci. Kertészeti Válla­lat igazgatójától.) Szabados Béla Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom