Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1986-05-13 / 109. szám
Az Ablakban a Technika Háza Szénbánya a napon Borsodi Szénbányák | ilat termelésének alig 5 alékót teszi ki a külfej- >1 származó szén; meg- I határozó a vállalatnál a mélyművelés. A külfejtés azonban biztonsági tartalék, elsősorban a lakosság tüzelákóczi utcában ilvreállítják a műemlék házat Épület legyen vagy park? iskolc kevés műemléki ete közé tartozik a Rá- i utca 11. szám alatti, >s lakóház, amelynek reállításához hozzáláttak ilűemléki Felügyelőség egyházi építésvezetőségé- szakemberei. ! eredeti, 18. században ült, teknőboltozatos mű- :ki épület később, a 19. ädban „összenőtt” az azo- kapubejáróval nyíló, letes résszel. Ez az eme- rész áthúzódott az ere- eg földszintes épületre is. t, a helyreállítás során az emeleti toldalékot el- ják, hogy visszanyerje beli formáját Ugyancsak ntják a másik épület leti részeinek tetőzetét és mszerkezetét is, de ezt bb visszaépítik. Lebont- az udvarban később lé- ett toldaléképületeket is. lenleg a bontást végzik, ' hozzáfoghassanak az új izerkezet összeállításához, iyet hódfarkú cseréppel ek be. tervek szerint az újra- ;ott emeleti részen, a ta- kozóterem mellett ven- zobákat alakítanak ki, az eredeti szépségében reállított földszinti részkerülnek a hivatali he- •gek. A tervek szerint mis a helyreállítás után Országos Műemléki Fel- •lőség főépítésvezetősége lácslagi fogadóóra ilnap tartja tanácstagi dóóráját Demjén Sán- az 1/5. számú pártalap- vezetben (Kassai u. 86. 1 ), 17 órától. >gyan kezelik, s hogyan k ártalmatlanná a vá- nkban és a környékén tkező veszélyes hulládéit? Milyen feladatok iák az illetékesekre ez len? Ezekre a kérdések- s választ kapnak a Haas Népfront városi el- iége mellett dolgozó köriét- és természetvédelmi íkabizottság tagjai. a ián délután három órakezdődő értekezletükön, inácskozáson szóba kerül s. hogy mit tehet a nép- t a környezetvédelemkap majd itt helyet. Részükre alakítják ki az irodákat, a műtörténészek, restaurátorok dolgozószobáit lőellátóita szempontjából. Ezért a' vállalat a jelenleg üzemelő riadostyáni kül(fejtés befejezése \Után Vadn;i térségében nyit hasonló bányát. Emellett kutatásokat folytatnak más térségekben is, hasonló céllal. Aj rados- tyáni külfejtésnél —, ahol képünk készült — az év végén befejezik a termelést, és gondoskodnak a rekultivációról, a tereprendezésről és a termőtalaj ' visszahordásá- ról is. Az Ablakba került pénteken a miskolci Tudomány és Technika Háza. A tévéműsor Miskolcról jelentkezett, s benne az építkezés ürügyén a várospolitika demokratizmusáról is szó volt. Nagy kár, hogy az Ablak ezúttal nem tárult ki, nem nyílt elég szélesre: néhány fontos, alapvető tényt nem ismerhettek meg a tévénézők a Tudomány és Technika Házát építők vállalkozásáról. Nem derült ki például, hogy ez a ház, a műszaki és agrárértelmiségiek otthona társadalmi összefogásban épül, egy soktagú operatív bizottság jó néhány éve munkálkodik megvalósításán. Ez azért lényeges tudnivaló, mert a ház közadakozásból emelkedik, s hogy sokan támogatják ezt a vállalkozást, azt az is bizonyítja: tavaly azért lehetett megtenni az első kapavágást, mert elegendő pénz gyűlt össze a több mint 90 milliós beruházás rajtjához. Rengeteg fórumot megjárt már a ház terve. Vitatkoztál: róla a miskolciak akkor, amikor a város általános rendezési tervéhez kérték véleményüket, meg akkor is, amikor az éves és a fél évtizedes társadalmi munkaprogramokat kellett közös erővel összeállítani. Lapunk hasábjain még azokat az ötleteket is megismerhették az érdeklődők, amelyeket aztán később maguk az ötletgazdák vetettek el. Épület legyen vagy park ? — ez volt az egyik alapkérdés, amiről a műsorban vitatkoztak. Ha hűek akarunk maradni a tényékhez, akkor a vagy-ot és-re kell cserélnünk, ugyanis, ha a Technika Háza felépül, akkor lesz a könyvtár előtti füves grundból, s a sportcsarnok előtti, napjainkra már kissé megviselt, felújításra megérett térből igazi park. Az operatív bizottság tagjai azt akarják elérni, hogy ez a tér valóban tér legyen, több annál, ami volt, akár a városképi értéket, akár a szemnek kellemes zöld arányát tesszük mérlegre. Sok mindent lehetne még mondani a házról. Például azt, hogy megépítése nemcsak az értelmiségnek ad méltó otthont, hanem esély a kongresszusi turizmusba való bekapcsolódásra is. Bizonyos, hogy nem mindenki ért egyet a hely kiválasztásával. A Tiszai pályaudvar állomásépületének a hatvanas évek elején lebontott keleti szárnya újjáépül. A 25 millió forintos munka két év alatt valósul meg, a kivitelezők, a MÁV Építési Főnökségének dolgozói eddig Rádiós vetélkedőt rendeztek a hét végén az ország vasutasfiataljai. A hat vas- útigazgatóság és a záhonyi üzemigazgatóság területén dolgozó ifjak az éter hullámain keresztül mérték ösz- sze tudásukat, szakmai, politikai és ügyességi feladatodolgok, hogy a többség ellenvéleményére fittyet hányva megszülethetnének fontos várospolitikai döntések. Ha úgy tetszik, a szakmai, politikai vezetés kényszerült kompromisszumra a városlakók nyomására akkor, amikor az Avas keleti lejtőjét akarták zsúfoltan beépíteni. De a lakók protestálása miatt, nem épül meg a nyolc- szintes irodaház a belváros szívében, és Tapolca részletes rendezési tervénél — amit többek között épp az ottaniak tiltakozása miatt vizsgáltak felül — a városi tanács végrehajtó bizottsága nem bólinthatott rá a két új feltáró út ötletére sem, mert azt minden fórumon ellenezték. A Tudomány és Technika Háza helyére néhány évvel ezelőtt még tízszintes szállodát terveztek. Hogy ebből nem lett semmi, az jórészt a városlakók tiltakozásának köszönhető A közéleti demokrácia iskolájának első osztálvát iár- juk már ió néhány évtizede — mondták a műsorban. Meglehet, hogv ebből a tárgyból itt Miskolcon, sem doktorálhatnánk még. de a képzeletbeli bizonyítványba a Tudomány és Technika Háza esetében sem kerülhetne jogosan elégtelen..-.' (k—ő) jó ütemben ténykednek. Az alapot kiásták, s elbontották a kiszélesítendő aluljáró régi lépcsőlejáratát is. A felépítendő keleti szárny- épületben az Utasellátó egységei kapnak helyet. kát oldottak meg. A vetélkedőt tavaly a miskolciak találták ki, és szervezték meg. s hagyományt szerettek volna vele teremteni. A jelek szerint ez így is lesz ... Idén a pécsi igazgatóság volt a rendező, s ők is nyerték meg a versenyt (Kerényi felv.) (Kertényi felv.) A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 28. „Pislog,mint miskolci kocsonyában a bék A miskolciak számára közismert szólás elterjedésében nemcsak a szájhagyomány, hanem még két tényező is szerepet játszott. Miskolcról készült monográfiájában Szendrei János olyan képeslapot tett közzé, amely a 20. század elején jelent meg városunkban. A lapot nemcsak a helybeliek kedvelték meg, hanem országosan is elterjesztették a miskolci kocsonya hírét. A másik az a „Miskolci emlék” volt, amelyet Hollóházán gyártottak, s egy kisméretű tányér közepén békával, s felirattal ez jelezte a megtörtént, vagy megtörténni vélt eseményt. Hogy pislogott-e a miskolci kocsonyában a béka, vagy sem, mindmáig nem derült ki. Az viszont igen, hogy a helybelieknek és a betérő vendégeknek közkedvelt volt ez az étel, amelyet a sokadalmakcm kívül a korcsmákban, vendéglőkben is feltálaltak, s természetes velejárója volt az avasi, a tetemvári és bábonyibérci pincézéseknek. A kocsonya közkedveltségére utal egy 1790-ből származó tanúkihallgatási jegyzőkönyv részlete. Az egyik tanú vallja: „Hallottam másoktól, hogy midőn Kőmíves József lármázott házának feltöréséért, akkor Víg Mária odahaza nem volt, hanem a Piaczon árült kocsonyát.” Szendrei János a miskolci esetet a következőképpen meséli el: „A vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett -furmányosok- közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbeeső állomása volt. Így rendesen a Szentpéteri kapuban levő -Szarvas-, -Törökfő- és a -Magyar Huszár- czímű kisebb vendégfogadókban szállottak meg éjszakára. Egy felső-gümöri tót furmányos is a -Magyar Huszár—ba tért meg napszálta- kor. Vacsorát kért a korcsmárosnétól, mégpedig kocsonyát. Az asszonyka, akit a nép fantáziája bizonyos, szemmel látható tekinteteknél fogva -Potyka Kati- beczéző névvel ruházott fel, mindjárt sarkon fordult és a ház alatti sötét pinczéből felhozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atyafi takarékos étvággyal neki lát a vacsorának, és először is a tányér közepéről kikandikáló húst akarja konzumálni. De erre csak ijedten ejti el a villát és így kiált fel: — Jáj, Jáj, karcsmárosnsé, anak a kocsonyának szeme is van, sag úgy hunyorgatya f elim! Potyka Kati asszony odabokázott és elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég. Egy izmos termetű béke, mely majdnem derékig a kocsonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért. — No ennek pechje volt — mondá Kati flegmatikusán és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószágot, mely ezután ismét jól érezte magát a -körülményekhez képest-. A különös jelenet nagy hahotát keltett, s jó időre kompromittálta a miskolci kocsonyát és azóta sok koponyát vertek be miatta” — fejezi be leírását Szendrei János. Hogy a szólás mennyire él, illetve élt Miskolcon, jól mutatja egy 1954-ben meghirdetett vetélkedő múzeumunkba került anyaga. A miskolci kocsonyával kapcsolatos kérdésre adott válaszok a városi folk- lorizáció jeles együttesévé állnak össze. Voltak, akik ismerve Szendrei leírását, az esemény színhelyét a Szentpéteri kapu egykori fogadóinak valamelyikébe helyezték. Mások a Három Rózsában, a Vörös Rákban és a Zöld-fában vélték megtörténni. De a Korona Szálloda éppenúgy felvetődött, mint a tetemvári vagy az avasi pincék némelyike. Az avasi pincékkel kapcsolatban (elhangzott, hogy 1848-ban egy akkor itthon járt képviselővel történt meg. Egy másik változat szerint az avasi vendéglős, aki kocsonyába fagyott békát tálalt fel, nem tudta elviselni a gúnyolódást, s szégyenében öngyilkos lett. Az eddigi ismeretek szerint számos miskolci fogadóban és pincében megtörtént az eset. Az „áldozatok” között éppúgy szerepel fuvaros, mint városi polgár, környékbeli földműves, vagy országgyűlési képviselő. Ugyanakkor a 18. században ez ugyanúgy megtörtént, mint a 19. vagy éppen a 20. században. Ezt a sokszínűséget mégis egységessé teszi az, hogy az eset megtörténtében senki sem kételkedik. A miskolciak magukénak érzik a kocsonyából pislogó békát. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva) De ma már Miskolcon szerencsére nem úgy állnak a Épül a keleti szárny Vasutasfiatalok rádiós vetélkedője
