Déli Hírlap, 1986. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1986-05-24 / 119. szám

Villantó Tizenöt éves diák 16 kilós harcsája A Hámori-tó rejtelmei kö­zé tartozik: miként kerül­tek ide a folyami harcsák? A legvalószínűbb feltevés, hogy túlbuzgó horgászok csempésztek a tóba már jó régen néhány példányt be­lőlük, s a bajszos vízi rab­lók igencsak nagyra nőttek azóta. (Az itt eddig kifo­gott legsúlyosabb harcsa 30 kilónál többet nyomott.) Most megint horogra akadt egy szép példány — mégpe­dig süllőző horogra. Nagy Ferenc, a Herman Ottó Gimnázium elsős diák­ja május 18-án, a vasárnapi ebéd után egy barátjával ment ki a Hámori-tóra. Sül­lőzéshez készülődtek az erdős oldalon. Fogtak néhány sne- cit csalihalnak, azt tűzték horogra. Feri fenekező mód­szerrel próbálkozott. Fél négy tájt kapást észlelt. S nem ám a süllőre jellemző húzást, hanem... De adjuk át neki a szót: — Azt láttam; megindul a bot a víz felé. Szerencsére még idejében elkaptam a nyél végét, de alig bírtam tartani. Sivított az orsó, ahogy a zsinórt vadul húzta valami nagy test. Az orsó­mon 100 méternyi 30-as zsi­nór volt, a féket úgy állítot­tam be, hogy a szakadástól nem kellett tartanom. Bő öt ven métert lehúzott a lát­hatatlan ellenfelem az első kirohanásra, s ráadásul ösz- szeszedte a barátom zsinórját is. Az erős húzásból, s ab­ból, hogy aztán elfeküdt a fenéken a menekülő rabló, már következtethettem, hogy süllő helyett harcsát akasz­tottam meg. Azért izgultam leginkább, hogy bírja a vé­kony szárú süllőző horog a behemód súlyt. Többszöri próbálkozásra sikerült el­mozdítanom a fenékről a halat. Háromnegyed óra hosszat fárasztottuk egy­mást, mert nemcsak a harcsa merült ki, hanem én is ... Alig akartam hinni a sze­memnek. amikor először fel­jött a felszínre a méteresnél hosszabb harcsa. Hogy fo­gom én ezt kiemelni? Most mutatkozott meg a horgász segítőkészség. Odajött segíte­ni egy tapasztaltabb sport­társ. Mikor aztán a harcsa IV A zakó kék-fehér csíkos vászonból készült, bélés nél­kül, nagy rátett zsebekkel. A nadrág cigarettavonalú, törtfehér ballon. Bár a férfidivat lassabban változik, mint a női, időről idő­re mégis bekövetkeznek olyan változások, amelyeket azok, akiknek fontos ■ jólöltözött- ség, nem hagyhatnak figyel­men kívül. A divattervezők előrejel­zése szerint a klasszikus öl­töny az előző szezon trend­jéhez kapcsolódik: a test vo­nalát lágyan követi, a sza­bása kényelmes, enyhén hangsúlyozott a váll, ejtett a gombolás, egy- és kétso­ros változatban. A nadrág cigarettavonalú, kényelmes combrésszel, derékban két ránccal, vagy ék formájú, combban mérsékelt bőség­gel. Az öltönyök között na­gyobb szerepet kap a spor­tosabb és az alkalmi öltöny, míg a zakó a praktikuma és változatossága miatt jut ve­zető szerephez. A tradicioná­lis öltönyök finom, elegáns hatású anyagokból készül­nek: serzs, Flanell, cheviot. A sportosabbakhoz nehezebb szövet való. A divatöltöny jellemzője a túlméretezett sziluett, az erősen hangsú­lyozott váll, s a szélsőséges zakóhossz. Egy-egy összeál­lításban többféle minta, szín és stílus keveredhet. Nyárra fontos ruhadarab a bélelet­len, könnyű zakó ballonból, vászonból, vékony műszálas anyagból. A színek is válto­zatosabbak, mint korábban. Bátran öltözhetnek csíkos, kockás mintázatú vagy élénk színösszeállítású holmikba a férfiak, még ha nem tartoz­nak is a legfiatalabb kor­osztályba. A kék-fehér csí­kos zakók, sárga, rózsaszín ingek, tarka trikók a nyár kedvencei. Az alkalmi ingek általában törtfehérek, vagy diszkrét azsúrszerűen mintá- zottak. % Elegáns férfi a divat BÉLYEGGYLJTÉS A Magyar Posta május 2í)-én az „Év- fordulóJí-események *86” sorozat kereté­ben „FÄy András (1786—1864) születé­sének 200. évforduló­ja” elnevezéssel 4 Ft névértékű bélyeget bocsát forgalomba, A bélyeg Lengyel György grafikusmű­vész terve és met­szete alapján, 475 :)00 fogazott és 3700 fo­gazaton példányban. 25 szelvényes, bélye­get tártain*ázó írek­ben. aoélmeiszettel és ofszetnyomással a Pénz iegyri vom készült. A h ^vég- kénén bézs h£t*é«"- b°n F*v András bar­na y-'-ű portré ír j.-.r.-orF'-'-rif 0i \ «57''"—'— »1 h RZRÍ e!sp takarékpénztár épület** és bélyegző­it látható, fölötte balra „A hazai első takarékpénztár meg­alapítója” felirat ol­vasható. A bélyeg megjelenésének nap­ján a budapesti 4. sz. postahivatal az eseményre utaló al­kalmi bélyegzést al­kalmaz, illetve a2 arra kijelölt postahi­vatalok — Miskol­con az 1-es és lo­ts — használni fog­ják az elsőnapi bé­lyegzőt is. ★ Május 31-ig napon­ta 10—18 óra között tekinthető meg Mis­kolcon a Szakszer­vezetek Rónai Sán­dor Mű. elődésl Köz­pontja klubjában a Magyarország—Len­gyelország államközi bélyegkiállítás. A helyszínen működő alkalmi postahivatal május 24-én, 25-én, 31-én 10—18 óra kö­zött, míg május 26 —30 között 14—18 óra között használja azt az alkalmi bélyegzőt, mely a kiállításnak állít emléket. A hely­színen beszerezhető a kiállítás katalógu­sa és emlékboríték­ja is. ★ A MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Bizottsága május 31-én 10 órá­tól tartja meg a Bor­sod megyei területi küldöttértekezletét Miskolcon, az SZMT- székház VI. emeleti előadójában. A me­gye választott fila- telista tisztségviselői beszámolnak arról, milyen módon tud­ták képviselni Bor­sod megye felnőtt és ifjúsági gyűjtőinek érdekeit. Ezt követő­en az elkövetkezen­dő öt évre megvá­lasztják az új me­gyei tisztségviselő­ket, és azokat, akik Borsod megyét kép­viselik az országos küldöttközgyűlésen. ★ A „Futás Afriká­ért” feliratú postai bélyegzést máju6 25- én alkalmazzák Bu­dapesten. K. L. végleg feladta magát, ő húzta partra, a kopoltyújánál fog­va. Nagyon restellem, hogy kábulatomban a nevét sem kérdeztem meg az önzetlen segítőmnek... Mikor már biztonságosan kikötöztük a váratlan, nagy zsákmányt, hazatelefonáltam édesapám­nak. Aztán vele együtt vit­tük el a közelben lakó nagy- apámékhoz lemérni első iga­zi nagy halamat: 15 kiló 80 dekát nyomott, a hossza 120 centiméterre nyúlt. (Az érzékletes beszámoló­hoz hadd fűzzünk egy szak­mai megjegyzést. A tapasz­talt horgászok megkérdez­hetik: mi lehet az oka. hogy az alkonyi, s éjszakai rab­lónak ismert harcsa most nappal kapott horogra? Utánanéztem a szakiroda- lomban, s ide másolom a magyarázatot: „Vannak azonban időszakok — pl. ívás idején, zivatar közeled­tekor, néha a legnagyobb nyári melegben — amikor napközben is mozgásban van.”) Múlt vasárnap pedig jel­legzetesen ilyen időszak volt. * A répáshutai szabadidőpark. Park a dombok alján Valamivel több, mint fél­ezren lakják a Bükk köze­pén elterülő kicsiny nemzeti­ségi települést, Répáshutát. Az itt élők az elmúlt évek­ben sokat tettek községük boldogulásáért. Máju6 else­jén avatták fel azt a szabad­időparkot, amely társadalmi összefogással készült, s ahol a falu apraja-nagyja jól érez­heti magát. A szabadidő­park létrehozásában nagy szerepet játszott a répáshu­tai KISZ-alapszervezet, s ezért (is) érdemelték ki a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. (be re«) Tanácsi bérlakást kapnak A végleges névjegyzék A Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagy­ta az 1986—87. években tanácsi bérlakáshoz juttatandók végleges névjegyzékét. 1SS6/S7. ÉVI TANÁCSI BÉRLAKÁS CSERÉT IGÉNYLŐK VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE (Keringi felv.) Napijegy a turistáknak Automatán csattan az ököl Mindkét napijegyfajta a bu-', szokon és villamosokon való - utazásra egyaránt feljogosít, 24 óráig. Jegyautomatából ötvennél is több van szerte Miskol­con, karbantartásukról külön műszerész gondoskodik. Va­lamennyi készüléket három-- szór ellenőrzi naponta, pró­bavásárlással. A javítással van munkája bőven, ugyan­is jó néhányan nem olvas­sák el figyelmesen a gépek használati utasítását. Ha például a buszra érvényes bilétát- akarják megvenni,, ehhez ". kőt darab kétforin­tost kellene bedobniuk: So­kan azonban már az első ' ketttes után megnyomják, a gombot, de ez esetben a masina se a pénzt nem adja vissza, se jegyet nem szol­gáltat ki. Ilyenkor aztán gyakran csattan az ököl az automatán, ami bizony nem . mindig hat serkentőleg a*-, működésére... B. A. A termelésirányítók szerepe A nyári nagy idegenforga­lom idején a turisták sze­mében az is sokat javíthat, illetve ronthat a városunk­ról alkotott képen, hogy mi­lyennek találják az üdülési szezon kiegészítő szolgálta­tásait, például Miskolc tö­megközlekedését. Szamos Emil, a Miskolci Közlekedési Vállalat osztály- vezetője úgy véli, a hozzánk érkezőknek kedvezett a ta­valy augusztusban hozott döntésük, amikor is a bu­dapesti példán felbuzdulva, napijegyeket hoztak forga­lomba. A néhány nápot Miskolcon töltők méltányol­ták ezt a lehetőséget, hiszen egyszerűbbé teszi az utazá­sukat. Az egy napra szóló biléta tanulók számára hat forintba kerül, s naponta kö­rülbelül 50 darab kél el be­lőle, a felnőtteknek szólónak 24 forint az ára, s ebből 13- at vesznek egy-egy nap. 11. Drank* János, Bertalan n. 24. 12. Farkas István, Szendrei u, S. 13. Farkas Gyuláné, Hegyalja u. 1. 14. Gresó Józsefné, Lumumba u. 1. 13. Gyetvai László, Békeszálló 3/3. 16. Kalocsai Istvánná, Toronyalja n. 2L 17. Kozsil Róbertné, Gyóri kapu XIS. 18. Kovács István, Második u. 8/1. 19. Lénárt Lajos, Hajós I. u. 27. (3 kk.) 20. Mating Béláné, Horváth L. u. 20. 21. Matusz Sándurné, Csaba vezér u. 55/S. 22. Meizel Adolfné, Zsolcai kapu IX. 23. Mészáros József, Mester u. 22. 24. Molnár Emil, Katowice u. 45. 25. Molnár Mihály, Pozsonyi n. 62. 26. Pankovics István, Pozsonyi u. 7*. 27. Pavella Barnabás, Második u. 4/2. 28. Pecsó Péter, Szondi u. 20/10. 29. Pékár Miklós, Munkás u. 1. 30. Péczeli Ferencné, Középszer m, 16. 31. Rácz József, Vászonfeherítö u. 66. 32. Sarkadi Lászlóné, Bokányi D. u. 38. 33. Sándor István, Teleki u. 4. 34. Sysot Lászlóné, Sztahanov u. 28. 35. Szabó Győzőné, Hunyadi u. 4. 36. Szabó Sándor, Győri kapu 106. 37. Szabó Sándorné, Baross G. u. SÍ. 38. Szikszai Kálmán, Gorkij-t. 40/1. 39. Takács Sándorné. Kilencedik u. 22. (S kk.) 40. Tóth András, Felszabadftók útja 26. 41. Tóth Gyula, Kabar u. 48. 42. Tóth István. Kilencedik u. 12. 43. Tőkés Miklósné, Nyolc u. 21/1. 44. Tucsáné Nagy Judit, Korvin O. ts. 19. 45. Varga András, Erdélyi u. 12. (3 kk.) 46. Varga Tibor, Benedek u. 37. 47. Vámos Ottó, Engels u. 61. (3 kk.) 48. Vlgh Ferencné, Szondi u. 26/8. 02846/81 n iso 03337/78 1 9 250 06193/78 6 720 04687/82 16 150 09390/74 10 920 00183/82 8 030 02205 82 9 450 03979/75 10 850 12589/84 7 950 01970/80 8 100 10004/81 3 150 03297/84 7 910 11915/78 11 460 12122/84 11 700 07434/78 13 600 00885/82 12 450 09545/81 16 700 01209/80 12 450 04658/80 08797/78 9 850 6 580 08275/81 17 750 05500/81 11 100 06867/81 9 600 09053 80 11 060 00112/83 9 150 08866/79 8 400 09579/80 21 950 09826/82 12 650 10432/82 10 850 04994/75 18 900 05230/80 12 440 01492/78 10 640 10250/80 14 050 10235/81 6 930 12982 84 11 300 10197 81 18 350 07102 82 15 100 08807/77 10 150 (Vége) LAKÁSÜGYI HATÓSÁG BM.-I TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ALKALMAZ fűtésszerelőt, festőt9 szigetelőt Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila utca 57. sz. Kibővített ülést tart a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Borsod Megyei Szervezetének elnök­sége május 27-én, a miskol­ci Technika Házában. Dh Roóz József kandidátus, fő­iskolai tanár, a PSZF buda­pesti intézetének igazgatója tart előadást a közvetlen ter­melésirányítók helyéről, a vállalat irányítási rendszeré­ben betöltött szerepükről. Ezt követően dr. Czabán János kandidátus, egyetemi docens, az SZVT megyei elnöke az idei esztendő feladatait is­merteti. HÁZIASSZONYOKNAK AJANUUK! ♦ TÓTH BÉLA MESTER- ÉS KIVÁLÓ CUKRÁSZ RECEPTJE Elkészítése: a margarint kikeverjük 15 dkg porcu­korral, egyenként hozzáadva a tojások sárgáját, majd a sütőporral, a citromhéjiál elkevert lisztet, s végül az 5 dkg cukorral és a 3 db tojás fehérjerészével készült habot. Az anyagot zsírozott,, lisztezett tortaformába önt­jük, tetejére szórjuk a kima- gozótt cseresznyét, és kis lángon mintegy negyven per­cen át sütjük. Közben a megmaradt egy tojásfehérjé­ből 5 dkg cukorral kemény habot verünk, s ezt ráken­jük a torta tetejére. Kevés porcukrot szitálunk rá, és felső lángon rásütjük. Kissé hagyjuk kihűlni, majd ki­vesszük a formából, és sze­leteljük. CSERESZNYETORTA Hozzávalók: 20 dkg mar­garin, 25 dkg porcukor, 4 tojás, 20 dkg liszt, reszelt citromhéj, 1 dkg sütőpor, 0,5 kg cseresznye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom