Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-03 / 78. szám

way jfprilis 4. alkalmából «tüntetések Jó lehetőség a gyakorlásra. TI l-tanfolyam a lakásban Nyelvet tanulnak, okos géppel jfc Nem tesz csodát a csodaműszer, de igen hatásos. (Folytatás az 1. oldalról) A Népköztársaság Elnöki Taná- csa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta: Barna Ferencnek, a megyei település- tisztasági szolgáltató vállalat igazgatóidnak; Nagy Sándorné- nak, a megyei tanács osztály­vezetőjének; dr. Simon István­nak, a megyei tanács csoport- vezetőjének ; Sváb Antalnak, a szikszói Móricz Zsigmond Álta­lános Iskola igazgatójának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta: Firka- la Bertalannak, a hangonyi mezőgazdasági termelőszövetke­zet elnökhelyettesének; Kertész Miklósnénak, a nejőkereszturi mezőgazdasági termelőszövet­kezet magtárkezelőjének; Kéri Rudolfnak, a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat üzletveze­tőjének; Matiz Gábornak, a megyei tanács osztályvezető­helyettesének; Muha Józsefnek, a sárospataki mezőgazdasági termelőszövetkezet főágazatve- zetőjének; Nagy Józsefnek, a krasznokvajdai mezőgazdasági termelőszövetkezet nehézgép- szereiőjének; Papp Lajosnak, a Napjaink főszerkesztőjének; Se­bestyén Istvánnak, a boldogkő­váraljai mezőgazdasági terme­lőszövetkezet személyzeti veze­tőjének; Szűcs Kálmánnak, a múcsonyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet főkönyvelőjé­nek ; Tóth Teréznelv, a harsá- nyi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet főkönyvelőjének; Vo- zár Istvánnak, Hangács Községi Közös Tanács elnökének. A Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta: Dankó Gézának, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettesének ; Dara- gó Ferencnek, a Sátoraljaújhe­lyi Városi Tanács osztályveze­tőjének ; Démuth Józsefnének, a Leninvárosi Városi Tanács fő­előadójának; Erményi Gézának, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár gyártásvezetőjének; Fejér Györgynének, a felsőzsolcai 2. Sz. Napköziotthonos Óvoda ve­zető óvónőjének; Gyulai Ala- dárnénak, a bodrogkeresztúri szakszövetkezet főkönyvelőjé­nek; Herkei Károlynénak, a Bodrogközi Állami Gazdaság gyümölcstermesztőjének; Ja- recsni Jánosnak, a mikóházai mezőgazdasági termelőszövetke­zet traktorvezetőjének; Jobbágy Józsefnek, a nagybarcai mező- gazdasági termelőszövetkezet fő­könyvelőjének; Juhász György­nek, a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­helyettesének; Kasza Ferencnek, a Miskolci Sütőipari Vállalat üzemvezetőjének; Kerezsi Ló- rántnak, a megyei Költségveté­si Elszámoló Hivatal vezetőjé­nek ; Kocsis Györgynének, a sajópüspöki mezőgazdasági ter­melőszövetkezet főkönyvelőjé­nek ; Kovács Andrásnak, a me­zőkövesdi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet traktorvezető­jének; Mészáros Andrásnak, a Magyar Hűtőipari Vállalat cso­portvezetőjének; Molnár János- nénak, a Leninvárosi Városi Tanács Rendelőintézet gazdaság- vezetőjének; Nagy Miklósnénak, a csobaji mezőgazdasági terme­lőszövetkezet nyugdíjas dolgo­zójának ; Pásztor Gézának, a Miskolci Közlekedési Vállalat villamoskocsi-vezetőjének; Pely­he Józsefnek, a szentistváni mezőgazdasági termelőszövetke­zet traktorvezetőjének; Simkó Imrének, a Szerencsi Édesipari Vállalat szakmunkásának; dr. Szigethy Balázsné dr.-nak, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács vb-titkárának; Tóth Ernőnek, a Füzérkomlós Községi Közös Ta­nács főelőadójának; dr. Vára- dy Lászlónak, a Mezőkövesd Városi Tanács vb-titkárának. A Parlamentben veszi át ki­tüntetését. a Munka Érdemrend arany fokozatát Lovas László, a borsodszirákl mezőgazdasági termelőszövetkezet erőgépveze­tője. A Mezőgazdasági és Élel­Az MHSZ Országos Köz­pontja megbízásából a me­gyei úttörőelnökség és a honvédelmi szövetség me­gyei vezetősége ebben az év­ben is megrendezi Leninvá- rosban a legjobb úttörő gyorstávírászok országos bajnokságát. A fővárosból és a megyékből összesen 62-en jelentkeztek a nem könnyű versenyre. Közöttük 37 a fiú és 25 a leány gyors- távírász, akik külön-külön küzdenek az elsőségért, s az mezésügyi Minisztériumban ve­szi át kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bodnár Sándor, a Tokai-hegy­aljai Állami Gazdasági Borkom­binát főosztályvezetője. A Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát Mató István, a Borsodi Nyomda csoportvezetője ugyancsak a Parlamentben veheti át. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesítette: Hudácskó Jánost, az Ináncs Községi Közös Tanács vb-titká- rát; Kissné Klusóczki Katalint, a Sajólád Községi Közös Ta­nács főelőadóját; Vincze László- nét, a Miskolc Megyei Városi Tanács főelőadóját; Zelena Fe- rencnét, a Kurityán Községi Tanács vb-titkárát. A megyei tanács elnöke által adományozott A tanács kiváló dolgozója kitüntetésben 39-en részesültek. A különböző mi­nisztériumok és országos hatás­körű hivatalok által adományo­zott Kiváló Munkáért kitünte­tést 72-en vehették át. A me­gyei tanács elnöke által ado­mányozott Kiváló társadalmi munkáért kitüntetésben 14-en részesültek. A megyei tanács elnöke megyei tanácsosi címet egy, megyei városi tanácsi cí­met egy. városi tanácsosi címet egy, s községi tanácsosi címet ugyancsak egy személynek ado­mányozott. ezzel járó „Lenin ifjú távírá- sza” megtisztelő címért. A Borsod megyei pajtásokat négy miskolci úttörő képvi­seli. A 17. alkalommal lebo­nyolításra kerülő bajnoki viadalnak egyébként immár tizenhatodszor megyénk szo­cialista városa ad helyet (az első Budapesten volt). Ugyanebben az időben szintén Leninvárosban ren­dezik meg (Borsodban elő­ször) a felnőtt gyorstávírá- szok országos bajnokságát is. Ök 118-an küldték el neve­zésüket. Szőkébb pátriánkból hat miskolci; s egy-egy ka- zincbarcikai, illetve mezőkö­vesdi versenyző lesz a so­raikban. A felnőttek négy (ifjúsági fiú, leány, női és férfi) csoportban versenyez­nek. Számukra nem ismeret­len a környezet, mert a ko­rábbi években, mint úttö­rők, valamennyien részt vet­tek itt az országos verse­nyen. A két országos bajnoksá­got ünnepélyes keretek kö­zött április 9-én délután 4 órakor egyszerre nyitják meg a Derkovits Művelődési Ház­ban. Másnap lesz a verseny, s 11-én délelőtt 10 órakor ugyancsak a művelődési ház­ban hirdetnek eredményt. T. I. A k) nem mondott nasy fo­gadkozások ideje a szep­tember, amikor a TIT a nyelv­tanfolyamait indítja. Százszám­ra jelentkeznek a hallgatók, ősszel, télen még sokan el Is járnak, de tavasszal már csak mutatóban ülnek néhányart a padokba. - Nem sikerült egy csapásra látványos eredményt elérni, tehát bedobták a törül­közőt. Sokan megkérdőjelezik az október hatásfokát ts, s az eszközök hiányát. Korunk gé­peinek is helye lenne már a krétán és a táblán kívül az itteni oktatásban. Am a beren­dezések beszerzése nem olcsó mulatság, s a bérelt iskolákban, vagy üzemekben az elhelyezé­sük sem lenne egyszerű. Egy jó megoldásra Miskolcon, a Kun Béla út 22. szám alatt ta­láltunk példát. — Ezt a kis nyelvi labo­ratóriumot a sógorom készí­tette. Kovács Zoltán, aki a posta elektroműszerésze, és a számítástechnikában is ott­honos. Kikérte a véleménye­met is, és eleget- is tett'J a; különleges kéréseimnek. Le­het, hogy elfogult vagyok vele szemben, de ezt rajta kívül senki más nem tudta volna így mecsinállni. Hogy mit tud? Megismerem tanít­ványaim képességét, és dif­ferenciáltan oktathatok ve­le. „Titokban” fölvehetem a válaszaikat, majd kérhetem: javítsák ki a hibáikat. Ki­tűnő az új szavak tanításá­ra. Versenyfeladatokat adha­tok, és visszajelzési l,ehető- ség is van. Ma már minden tankönyvhöz hanganyag ké­szül, s ezt csak magneto­fonnal lehet élővé tenni. Ha szükséges, keverőasztalként is működik, magunknak is vághatunk össze felvételeket. Természetesen nem a fül­hallgatóval a fejünkön tár­salogjuk végig a kétszer 45 percet... — mondja az újí­tó kedvű nyelvtanár. Itt működik tehát a laká­son egy kihelyezett kis cso­portban tanuló TIT-nyelv- tanfolyam. Az óradíj nem horribilis, de nyilván azt a célt szolgálja, hogy egyszer majd megtérüljön a beruhá­zás. no és kenyérkereső fog­lalkozást is jelent. Meggaz­dagodni viszont nem lehet belőle. Dr. Gárdus János, az egyetem idegennyelvi tan­székvezetője viszont felka­rolta és támogatja a vállal­kozást, mondván, hogy le-; porolja a TIT nyelvoktatá­sáról a port. i Szabó Laura, aki itt ta­nul, így vélekedik: — Fölösleges időpazarlás- nak tartottam a korábbi tan- ' folyamot. Most már együtt tanulok, a lányommal, aki' két éve tanulja az angol nyelvet. A szakirodalom for. dításához nélkülözhetetlen, hiszen építész vagyok, de utazni sem illik már nyelv­tudás nélkül. Orosz Katalin így hason- - lítja össze a régit az újjal: — Csak akkor figyeltem, ha engem szólítottak. Ez va­lóban intenzív, nem lehet egy percet sem kihagyni. Havrán Zoltán, a nyelvta­nár: — Kialakulhat egy jó kis közösség, amely egymás ked­véért is összejár. De ez sem mindenek felett álló csoda- módszer. Tanulni és gyako­rolni emellett is rengeteget kell... O. E. Arany János tér lett a neve A Szentpéteri kapu és a Szeles utca határolta terü­leten új tér alakult ki. Iti bontották le azt a régi csa­ládi házas negyedet, mely­nek a helyén most már eme­letes házak állnak. Az új téren 11 házat építenek, de nem tudják beszámozni egyi­ket sem addig, amíg nincs tér-névadó. A Petőfi tér szomszédságában levő te- recskét az utcaelnevezési bi­zottság Arany Jánosról ja­vasolta elnevezni; a javasla­tot a városi tanács végrehaj­tó bizottsága elfogadta. A Horsányi Petőfi Mgtsz |ó tosssli ielőscgei ajánl vas- és színesfémhulladékok Saját udvar esetén otthon végezhető munka, esetleg fő- foglalkozás mellett is engedélyezhető. Az érdeklődők rendelkezésére állunk hétfőtől péntekig 7— 11 óra között a Miskolc, Középszer u. 15-17. sz. alatti irodában. (Telefon: 65-978.) Eladásra felkínáljuk, vagy bérbe adjuk AZ ALABBI ÁLLÓESZKÖZEINKET: 1 db Ikarus 211-es autóbuszt, 1 db Claas Dominator 100-ast, 3 db ZSUK A Oó-os zárt tehergépkocsit, 1 db T 150 K traktort, 1 db E—301 kaszálógépet. Érdeklődni a termelőszövetkezet gépesítési főága­zatánál. DÉL-BORSODI MGTSZ ÁROKTŐ. Széchenyi u. 45. 3467. Telefon: Ároktő 5; telex: 62-677. Simon, a szibériai óriás Simon akkora volt, hogy minden ajtó előtt fejet kellett hajtania, ha át akart jutni rajta. A Széchenyi utca 8. szám alat­tiak elsőként vele kötöttek barátságot a szovjet hadseregből. Nem volt nehéz. A ha­talmas termetű legény olyan vidoran köz­lekedett a családokban, mint aki odaszüle­tett. Az idősebbje Mamka és Papka volt neki, a fiatalabbját és bennünket, gyereke­ket névről szólított. Legkivált pedig a ki­csikét imádta. Lapátnyi tenyerével óvato­san simította végig hajukat, hogy a követ­kező pillanatban valami különös madárhan­got utánozva, csaljon ámuló motsolyt ar­cukra. Elsőként tőle kaptunk kenyeret is. szög­letes formájút, fekete „komiszt”, hozzá va­lami fura édességet, ö mutatta meg, hogy ennivaló, s hogy hogyan kell enni. Mind­ezt öblös nevetések, mormoló kuncogások közben, bátorítóan. Szinte órák alatt tanult meg annyit magyarul, hogy jól elboldogult a legértetlenebbjévei is. Kamaszosan ka­csintva biztatott — „Ném kéll félniii!” —, lekottázhatatlan hangsúlyt produkálva nagy igyekezetében. Mi, gyerekek, csüngtünk rajta, karjába- kezébe kapaszkodva hatunkat-nyolcunkat forgatott, amikor azt játszottuk éppen, hogy ő a ringlispíl. És persze lestük érkezé­sét, ami majdhogynem menetrendszerű volt. Az udvar leghátsó csücskéből is vágtáztunk elé. zsibongva, nevetésre készen, életerejé­ből részesülni, no meg zsebeinek kifogyha­tatlannak tűnő tartalmából is. Akkor már sok mindent tudtunk róla. Hogy szibériai, ahoi télen olyan a hideg. hogy a lehelet is koppanva ér földet, s ak­kora fák nőnek, mint a templomtorony. Hogy öt testvére van, valamennyi nálánál fiatalabb, s hiányzanak neki az otthoni hancúrozások. S hiányzik az anyja, akiről többet nem is mondott. Rost elite, hogy el- csuklik a hangja, ha emlegeti. Simon 19 éves volt akkor, s két születésnapját érte meg a fronton... Egyik nap szokatlan időben érkezett, rop­pant zsákot egyensúlyozott a vállán. A konyhaasztal megreccsent, amikor rátette, s bontotta ki. Házunk asszonyai majd só­bálvánnyá váltak, mikor kiderült: Simon friss marhahúst hozott. Mindenkit megbűvölt a látvány. Edények kerültek' elő. Simon porciózott, magyarázgatva: fele a háznépéé, feléből meg süssenek fasírtot a tovarisok- nak. Hamar-gyorsan, mert pár óra múlva indulnak tovább, az arcvonalhoz ... A fasírozott hatalmas tálakban illatozott mór a konyhákon, s kezdték egy helyre be­gyűjteni az asszonyok, várva Simont, aki ígérte, hogy érte jön. Estébe hajlott a nap, amikor hírét hozták, hogy Simon ezrede elvonult. Üzente a mi Simonunk: osszuk el a rég látott húst. pár hét múlva — ami­kor visszajön — másikat hoz ... De nem jött vissza. Hónapok múltán tudtuk meg, hogy va­lahol a nyugati fronton esett el a szibériai óriásunk. A Széchenyi utca 8. szám alatt Simont mindannyian szívből sirattuk ... (radványi) Lenin ifjú távír ásza verseny, s bajnokság a felnőtteknek is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom