Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-19 / 91. szám

jf Naponta ezrével érkeznek városunkba a turisták az ország legkülönbözőbb részéből és külföldről. A reggeli órákban sokszor ilyen kép fogadja az utazási irodák előtt a járó­kelőket. Az idegenek zavartalan kiszolgálása igen fontos feladat; mint ahogy megfelelő kulturális program szervezése is a részükre. Közművelődés és idegenforgalom Vonzóbb rendezvényeket... Egy külföldi számára nem­csak a múzeumok kincsei, az építészeti remekek vagy a ter­mészeti értékek lehetnek von­zóak az idegen országban, Sokkal több kell ahhoz, hogy jól érezze magát, ha már be­fizetett az útra. Most nem is elsősorban a szállodai elhe­lyezésre és a közlekedési kö­rülményekre gondolok - bár ez sem lényegtelen -, hanem azokra a szolgáltatásokra, ame­lyeket kulturális szakemberek nélkül elképzelni sem lehet; programok összeállítására, kü­lönféle rendezvényekre. Szakmai konzultációt tar­tott a megyei Közművelődé­si Módszertani Központ és Francesco Grisafulli olasz karmester - betegsége miatt - lemondta magyarországi ven- dékszerepléseit. Helyét a mis­kolci zenekar élén Ludovit Rajter töltötte be. A Csehszlovákiából érke­zett 80 esztendős dirigens munkásságának nem kis ré­sze a magyar zenei élethez kapcsolódott. Az érzelmi kö­tődésen túl, szellemi frisses­sége lepte meg leginkább vá­rosunk hangversenylátogató közönségét. Weber Oberon nyitányának és Brahms III. (F-dúr) szimfóniájának elő­adásakor egyaránt tapasztal­hattuk a stílusbiztonságot, a költői képzelet szárnyalását. Rajter azt a karmestertípust képviseli, aki bízik az együt­tesben, hagyja a zenekar tag­jait muzsikálni. Az oldott légkör nyomán szabadon bontakozhatott ki Weber va­rázslatos tündérvilága, vala­mint a Brahms férfias lírá­ját olyannyira kifejező ze­nemű, a „hősi szimfónia”. Richter János, az 1883-as be­mutató karmestere nevezte el így az F-dúr szimfóniát. S találó ez a melléknév, mert Brahms nemcsak tisz­a Magyar Népművelők Egye­sületének területi szervezete, s a téma a közművelődés és az idegenforgalom volt. Az előadó elsősorban a Baranya megyei tapasztalatokat emlí­tette. de a hozzászólásokban már inkább szűkebb pátri­ánk lehetőségeiről esett szó. Ismeretes, hogy Borsod nem tartozik a leglátogatottabb helyek közé, mert ipari jel­lege miatt nem különöseb­ben vonzó ... Természeti kincsekben pedig nem ál­lunk rosszul, elég ha csak a Bükköt vagya a Zempléni­hegységet említjük, Aggtelek­ről már nem is szólva. És mégsem dicsekedhetünk az­zal, hogy a hazai turisták telője Beethovennek, őrzője a klasszikus hagyományok­nak, de vívódó, megrázó ze­néje, akárcsak Beethoven Eroicája, nagy utat jár be a nyugtalan szenvedélytől, a küzdelemtől az idillikus bé­kén, borongós románcon át a hős győzelmét jelképező ünnepi hangulatig. Rajter keze alatt kitűnően szólt a Miskolci Szimfonikus Zenekar, szép fúvósszólók, egyöntetű vonóshangzás jel­lemezte az együttest. Talán szívesebben hallgattunk vol­na szélsőségesebb, romanti­kusabb előadást, de az in­terpretáció tisztasága, egyön­tetűsége így is magával ra­gadott. S nem hiányzott ezen a hangversenyen Beethoven zenéje sem; nagyhírű Hege­dűversenyét Kiss András tol­mácsolásában hallhattuk. Gyönyörűen szóló zenei rész­letek mellett disztonációk zavarták az előadást. Fáradt­ság, nem kellő diszpozíció okozta-e, hogy több nem­zetközi verseny díjazottja nem tudott ezen az estén maradéktalan zenei élményt szerezni? Barta Péter mellett a külföldiek is szíve­sen jönnek ide. Ebben hibá­sak az utazási irodák is, mert a sláger még mindig a főváros és a Balaton. A hi­ba tehát a propaganda hiá­nyában keresendő? Felhívjuk-e magunkra a figyelmet? Megteszünk-e mindent azért, hogy aki még­is megyénket választja úti­célul, jól érezze magát ná­lunk, és azzal az érzéssel utazzon el. hogy odahaza ba­rátainak, ismerőseinek mon­dogassa: érdemes ide más­kor is eljönni ?A szakembe­rek erről is kifejtették a vé­leményüket. Ezek közös ki­csengése az volt, hogy sok még a tennivaló ezen a té­ren. A nyugati turisták igen nagy igényt támasztanak a fogadó országgal szemben, > de a szocialista országokból érkezők sem adják alább; ők is szeretnék minél jobban megismerni kultúránkat, éle­tünket. Erre pedig a legjobb alkalom: egy-egy nagy ren­dezvény. Ne csak a szokásos művelődési házi programok­ra hívjuk fel az idegen fi­gyelmét, hanem szervezzünk számukra speciális esemé­nyeket is. Például: tanul- mányutakat. konferenciákat. Arra gondoltak itt elsősor­ban a tanácskozáson részt vevő szakemberek, hogy aki­ket a zene érdekel, legyen lehetőségük zenei általános is­kolába ellátogatni, ha a tánc, akkor bekapcsolódjanak a táncházi programokba; ha a népművészet, akkor nép­művészekkel találkozhassa­nak: ha a madarak, akkor ilyen jellegű táborban vehes­senek részt. Szélsőségesek a példák, de valósak. Ilyen igé­nyekkel ugyanis gyakran je­lentkeznek külföldi csopor­tok, ám nehéz az elképze­léseiket megvalósítani; ma még nincs kellően felkészül­ve erre a város és a megye. Keresik a lehetőségeket a közművelődés dolgozói, de mint elmondták, évekbe tel­het, míg sikerül maradékta­lanul eleget tenni az ehhez hasonló kéréseknek. {fém lehetne kicsit koráb­ban? (temesi) A Miskolci Szimfonikusok hangversenye Miskolci emlékezés ,.a haza mindenesére’’ Fáy András-jubileum Ünnepi események színhelye lesz április 21-22—23-án Mis­kolcon a Fáy András Közgaz­dasági Szakközépiskola. Ekkor emlékeznek meg az intézet névadójának, Fáy András szü­letésének 200. évfordulójáról. A kortársak által „a haza mindenesének” nevezett Fáy András a felső-zempléni Ko- hány községben született 1786. május 30-án, s közép­iskolai és jogi tanulmányait a sárospataki református kol­légiumban végezte. A nevé­hez kapcsolódó állandó jel­ző arra utal, hogy igen sok­rétű munkásságot fejtett ki a reformkorban és a szabad­ságharc utáni években. Ko­rának neves írója, politiku­sa, gazdasági szakembere volt, s az irodalomban is több műfajban jeleskedett: irt regényt, drámát, verset, tanítómesékét, közgazdasági tanulmányokat, s megalapí­totta a mai OTP elődjét, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztárt. Hazánkban három közép­fokú intézet homlokzatán ol­vasható Fáy András neve: a miskolcin kívül egy buda­pesti és egy soproni szak- középiskola vette fel az első magyar takarékpénztár meg­alapítójának a nevét. Mind a három iskola tisztelettel adózik a bicentenárium al­kalmából nagy névadója em­lékének, de a leggazdagabb, legszínesebb programot a miskolci tanárok és diákok állították össze dr. Majoros Györgyné igazgató és Lénért József tanár irányításával. A háromnapos ünnepség és a Fáy András életét, munkásságát bemutató kiál­lítás megnyitása április 21- én, -hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik az iskola aulájá­ban. Ugyanezen a napon délután, valamint április 22- én délelőtt és délután elő­adások hangzanak el az ínó életéről, irodalmi, közéleti, közgazdasági munkásságáról és a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár történetérői. A* ünnepségekre az iskola meg­hívta a Fáy család ma élő leszármazottait, akikkel a diákok minden bizonnyal érdekes Beszélgetést folytat­nak. Igen színes és különle­ges tárgyakból, emlékekből áll a kiállítás is, amelyhez Fáy András egykori iskolá­jának, a sárospataki kollé­giumnak a múzeumától ka­pott gazdag anyagot a ren­dezőség. A harmadik nap délelőtt­jén a három testvériskola diákjai adnak számot arról, mennyire ismerik iskolájuk jeles névadójának életét, sok­oldalú munkásságát. Ezt kö­vetően déli 12 óra 30 perc­kor a 3. Sz. Általános Isko­la zenetagozatos növendé­keinek hangversenyével fe­jeződnek be a jubileumi ün­nepség eseményei. H. J. Manöken mama és a lánya DiáziÉról, y Egy anya Is öltözhet avantgárd stílusban, ha megy az egyéniségéhez. jjc Ez pedig bébi Forma—1 a javából. Íme egy magyar B. B. A bébi becsületes neve Berki Brigitta, manökencsemete. A miskolciak közül jó néhá- nyan ismerhetik édesanyját, a nénszerű fotómodellt, Bíró Ilonát. Vendégeskedett már nálunk, a TIT értelmiségi klubjában Zsigmond Mártával, az Ez a divat főszerkesztőjével is. Akkor a szakma kulisszatit­kairól mesélt, a pálya buk­tatóiról és örömeiről. A ti­zenévesek közül arra voltak kíváncsiak a legtöbben, mi­ként lehet az áhított desz­kákra lépni. Aztán nem sokkal később az Ez a divat hasábjain kismamaként lát­tuk viszont. Az idei miskol­ci Ez az divat bálon nedig már ugyanazt a formáját hozta, mint a kislánya meg­születése előtt. — A szakmában az egyik legszexisebb fotómodellként tartják számon, aki ha kell, nem rejti véka alá a for­máit. Merész poszterei tíz­ezerszámra keltek el. Nem féltette az alakját? — Félteni féltettem, de a leendő anya erősebb volt bennem, mint a hivatássze­retet. Meg is adtam ma­gunknak mindent, amit megkívántunk. Híztam is, csaknem 20 kilót. De amint az „ábra mutatja”. megérte — meséli elragadtatással, illusztrálva mondandóiát az eszményi gyermekfotókkal. — Hogyan sikerült a régi, azaz az eredeti vonalakat így visszavarázsolni? — Ahhoz, hogy újból fény­képezőgép vagy kamera elé állhassak, komoly, de nem megerőltető fogyókúrát kezd­tem. Salátát ettem minden mennyiségben, és nagyon so­kat tornáztam. Szerencsére, a bőrömet nem viselte meg a kúra. bár attól sem sajnál­tam a kencéket. a vitamino­kat. Ezt merem hát minden­kinek ajánlani. * A darázsdérekú manöken mamát azóta már viszont­láthattuk a képernyőn is. A mi felvételünk sem archív fotó. hiszen februárban a Jtínóban készült Noha a boldoa anyaság sugárzott ró­la. ugyanaz az avantgárd stílusú, merészen öltöző nő maradt, mint lánykorában. O E. KOZULETEK, VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK FIGYELEM! Az ÁPISZ Kereskedelmi Vállalattal közösen ÁPRILIS 21-ÉN 11-15 ÓRÁIG árubemutatót tartunk a miskolci Avas Szállá Lőcsei-termében. A bemutatásra kerülő árucikkek: Rotring műszaki rajzeszközök — Pelikán, Faber Castell, Schwan Stabila rajz- és Íróeszközök, festékek — Trodat különböző bélyegzők és kiegészítő cikkek — METO árazógépek — Dymo betüiró készülékek - Tapéták - Regiszteres könyvek - írógépszalagok és festéklepedők különböző gyártmányú számítógép- kiírókhoz - Kéziszerszámkészlet-összeáilítások - Kötőtűk - Szem- és szájceruzák. Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom