Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-15 / 87. szám

Meggyorsítja a munkát az építkezéseken >f: Pereces szennyvízhálózatát is bővíteni kell A peremterületekről, őssintén II. Mire futja, s mire nem? Géplánc Gépláncra alapozott épít­kezési szervezést valósítottak meg a városunkban, a Győri kapu nyugaton folyó lakás- építkezésnél. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat, a munka termelékenyebbé tétele cél­A diploma átvétele után 11 pályakezdő orvos kezdi meg munkáját a három miskol­ci kórházban. A Semmel­weis, a Megyei, valamint a Vasgyári Kórházak orvos­utánpótlásának biztosítására, a korábbi években számos, az orvosi karon tanulóval kötött tanulmányi szerződést a Borsod Megyei Tanács egészségügyi osztálya. Közü­lük a most végzők kezdik meg 2 éves gyakorlatukat ezekben az egészségügyi in­tézményekben. A pályakezdő orvosok két évet töltenek a kórházakban, ahol a különböző osztályokon gyakorolnak, megfelelő fel­Az ember és környezete címmel tart előadást dr. Adám György akadémikus, a TIT Országos Központjá­nak elnöke szerdán délután három órától a TIT Kazin­czy Klubjában (Széchenyi út 16.). Ezzel megkezdődnek az április 16-tól május 10-ig tartó Borsod-Abaúj-Zemplé- ni Biológus és Környezetvé­delmi Napok. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezete és biológiai szak­osztálya szervezi a rendez­vénysorozatot. Városunkban és megyeszerte sok előadá­son taglalják majd a hoz­záértők a két szakterület időszerű kérdéseit. Szó lesz egyebek közt az élettanról, a barlangokról, a Föld tör­ténetéről, a környezetvédel­mi oktatás feladatairól, a környezeti ártalmakról, or­szágunk védett állatairól, növényeiről, a talaj, a víz és a levegő szennyezettségé­ről, s szűkebb pátriánk, Bor­sod természetvédelméről. A program összeállítói arról is gondoskodnak, hogy az ér­deklődők összehasonlíthassák hazánk környezetvédelmét más országok — például A cumit nem szeretem, mert azt mindig keresni kell, de a kezem mindig kéznél vati. (Kiss József felvétele) jából, ahol lehetett, kiküszö­bölte a kézi munkát. Gé­pekkel történik a pincetömb kiemelése, s ahol szükséges, a pontalapok kialakítása. Gépek végzik a talajcserét, a kavicságy terítését is. Az alapozáshoz szükséges beton — mixerkocsikban — készen érkezik a telepről, ügyelet mellett. Ezt követő­en pályázhatnak körzeti or­vosi állásra, öt év után pe­dig szakvizsgát tehetnek. Sajnos, a legtöbben a ha­gyományos szakmák iránt mutatnak érdeklődést, igen kevés a pályázó az úgyneve­zett hiányszakmákra, mint például a röntgenre, az uro­lógiára, az ideg-elmére, vagy az üzemorvosira. Ezek fel­tételeit a kezdő orvosok nem is nagyon ismerik, ezért is idegenkednek tőlük. A foga­dó intézetek különféle ked­vezményekkel igyekeznek kedvet csinálni ezekhez a szakmákhoz. Finnország — tapasztalatai­val. A rendezvényekre nem­csak Miskolcon várják a kö­zönséget. Vidéken Encs, Mezőcsát, Mezőkövesd és környéke, Nyékládháza, Put- nok és Szerencs ad helyet a változatos témájú előadá­soknak. Stutter betonszivattyúval közvetlenül az alapba ön- tik, majd az előre gyártott zsaluelemekből az ácsok ösz- szeállítják az alapgerenda sablonját. Az előkészített betonacél armatúrákat ebbe helyezik, s bebetonozzák. Közben megépítik a daru­pályát, s a beton megköté­se után hozzáfognak — elő­re gyártott házgyári elemek­ből — a lakóépület össze­szereléséhez. Ezt követi a magastető faszerkezetének összeállítása és befedése. Ezzel a módszerrel egy 30 lakásos épületet, az alapo­zástól számítva, két, két és fél hónap alatt tudnak elké­szíteni — ami után a szak- ! ipari munka következik. Minden szerdán Diósgyőriek munkatúrái Tizenöt éve tavasztól őszig minden szerdán nyílt túrát hirdet a DVTK természetjá­ró-szakosztálya. Ezeken több­ségükben a nyugdíjasok vesznek részt, s mindegyik egyben a Társadalmi Erdei Szolgálat akciója is, azaz: munkatúra. Az idei nyílttú- ra-sorozat április 16-án, szer­dán kezdődik. Az útvonal: Majális-park — Hárskút — Csókás-rét — Sorosteber — Udvarkői barlang — Csanyik- gerinc — Majális-park. In­dulás: a majális-parki busz- végállomásról 8.39 órakor közlekedő 15-ös busszal. Tú­ravezető: Lendeczky László szakosztályvezető. A szakosz­tály vezetősége minden ér­deklődőt szívesen lát. A bölcsődék, óvodák fo­gadni tudják a peremterü­leteken élők gyerekeit, az általános iskolákban pedig kisebb a zsúfoltság, mint a város belső részén. Mindezt nemrég állapították meg a város vezetői, amikor újra felmérték Miskolc peremte­rületeinek helyzetét, s meg­határozták a közeljövő teendőit. De például az a tény is a mérleg serpenyő­jébe került, hogy Perecesen óriási szükség lenne egy jól felszerelt tornateremre. 4 ELJUTTATNI A VIZET A VI. ötéves tervben fej­lődtek a miskolci peremte­rületek, ám jó néhány gond továbbra is megoldásra vár. Ezek közé tartozik például a tapolcaiak orvosi rendelő­je, vagy a kereskedelmi el­látás fejlesztése, hiszen még mindig a „rosszul ellátott” kategóriába tartozik hat pe­remterület. (Ugyanakkor tény, hogy öt év alatt 11 üz­lettel bővült a bolthálózat a peremterületeken.) A város VII. ötéves tervi településfejlesztési koncep­ciójának alapvető célkitűzé­se az arányos városfejlesztés. Az elképzelések szerint a VI. ötéves tervi összegeknél többet szeretnének a perem­területek fejlesztésére fordí­tani. Több mint másfél ezer lakást terveznek felépíteni; elsősorban korszerű csopor­tos családi házakként. Tel­jes mértékben befejeződhet a belterületi ivóvízellátási program, mindenhová eljut a vezetékes víz, a Békeszál­ló és Bükkszentlászló kivéte­lével. 4 UTAK ÉS CSATORNÁK A tervek között szerepel a pangó vizes, vagy erózióra érzékeny területek vízren­dezésé. A legsürgetőbb fel­adatok Hejőcsabán és Gö­Sokan kútról hordják a vizet a Martintelepen. römbölyön vannak, de reces is ott van a listán. A szennyvízhálózatot az eddigi tempónál gyorsabban kíván­ják gyarapítani. Az útháló­zat várhatóan némileg bő­vül, ám az, hogy a meglevő utcákon hol teríthetnek új burkolatot, nagymértékben múlik a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésén. Valamennyi peremterületet be akarják kapcsolni a terv­időszak végéig a rendszeres szemétszállításba. A tömeg- közlekedésben, a vezetékes gázellátásban, a közvilágí­tás fejlesztésében jelentős változások nem várhatók. A cél a minőség javítása, a szolgáltatások biztonságának, kulturáltságának megterem­tése. (A Martintelepen, ha megépülnek az utak, új au- tóbusz-körjárat indulhat.) 4 BIZONYÍTANAK IS Űj bölcsőde a tervek sze­rint Komlóstetőn épül, és 9# férőhellyel növekszik az öre­gek napközi otthonainak há­lózata. Óvoda szintén Kom­lóstetőn létesül, az ugyan­csak most épülő általános iskola mellett. Felújítják a görömbölyi orvosi rendelőt, s ha lesz teho Tapolcán, ak­kor ott talán új rendelő is létesülhet. A VII. ötéves tervidőszakban a kereske­delmi hálózat fejlesztésének az a célkitűzése, hogy meg­felelő színvonalú legyen az ellátás napi cikkekből. Az eddigi tervek szerint 7 pe­remterületen kívánják bőví­teni a bolthálózatot. Némileg gyarapodhat a javító-szolgál­tató egységek száma is — ebben is sokat segíthetnek a teho forintjai. A tények sora bizonyítja, hogy a miskolci peremterü­letek nem a városfejlesztés mostohagyerekei, hanem olyan városrészek, amelyek többségének a jövőben ko­moly szerepet szán városunk hosszú Időre szóló általános rendezési terve is. A pe­remterület kifejezés város­földrajzi fogalom. Lakóik nem a városi lét peremén élnek, hiszen két kezük munkájával bizonyítják la­kóhelyük életképességét: a társadalmi munkában min­den évben az élen járnak .., (k—ó) A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTENEtÍ 24. Egykori sokadalmak A vásár vagy sokadalom minden arra jogosult településen, így Miskolcon is a legáltalánosabb értelemben vett adás-vevés alkalma volt. A vásárok nemcsak az anya­gi termékek cseréjének, hanem a szellemi javak, ismeretek és információk kicserélé­sének, áramlásának, közvetítésének is fon­tos színterei voltak. Ezen túl az adott te­lepülés életében az urbanizáció felé veze­tő útnak is fontos állomását jelentették. Ezért nemcsak a lehetőségek száma, ha­nem azok időpontja és időtartama is lé­nyeges körülmény a történészek számára. Természetesen ezeket a lehetőségeket sza­badalmak határozták meg. így Miskolc 1669-ben két alkalommal tarthatott vásárt, s ezeket idejükről áldozócsütörtöki és Szent Lukács-napi vásároknak nevezték. (1696- tól ez a két alkalom a Szent Julianna- (február 16.) és a Sámuel-napi (augusztus 26.) vásári lehetőségekkel bővült. Mindez 1801-ig volt érvényben, amikor is I. Fe­renc még egy országos vásártartási jogot engedélyezett a városnak. 1838-ban Miskolc újabb vásári szabadalmat kapott, s ekkor­tól kezdve a 20. század első évtizedéig évente öt országos vásárt lehetett tartani. Ezekre február 16-án, május 21-én, augusz­tus 26-án, október 18-án és december 16-án került sor. Az országos vásárok mellett kisebb je­lentőségűek voltak a heti vásárok, amelyek heti két alkalomra vonatkoztak, s ezeket 1866-tól következetesen szerdán és szomba­ton tartottak meg. A vásárok és piacok helye kezdetben a település középpontja volt. Ez Miskolcon a Szinva és a tapolcai apátság háza közötti, középkori eredetű piachelyet jelentette. Ma­gába foglalja a Széchenyi út mostani déli oldalát, a piactér környéki szakaszon is. A város kereskedelmi jelentőségének növekedésével a Derék-piacot övezte a mai Sötétkaputól keleti irányban az Alsó-piac, a Városház térig pedig a Felső-piac. A Piac utca, az Alsó-piac, a Derék-piac és a De­rék utca helymegjelölések vagy utcanevek, a kereskedés, áruértékesítés 16—18. szá­zadi színterére utalva mindig a város kö­zépponti piacát jelentették. A sokadalom vagy Derék-piac a 17. századtól kezdve fo­lyamatos beépítések következményeként összezsugorodott. Mostani formája lénye­gében a 18. század végére, a 19. század elejére alakult ki. A piacot a Fő utcától elválasztó, 1771-ben készült épületkomple­xumot, amely kereskedőboltot, boltozott kaput és mellé közvetlenül kapcsolódó korcsmát (Szarvas-korcsma) foglalt magá­ba, az összeírások boltozott kapunak vagy nagy kocsibejárónak említik. Erre utalva a 19. század elején jelenik meg a napjaink­ban is használt, s fogalommá vált elneve­zés: a Sötétkapu. A Sötétkapu keleti és nyugati szomszéd épületei pedig a Szé­chenyi utca déli frontvonalát kialakítva eltüntették az ősi Piac-teret. Miskolcnak ezen a belső piac-szakaszán alakultak ki a vásározással kapcsolatos építmények; a boltok, a korcsmák és a vendégfogadók. így a Derék-piacon állt a Fekete Sas és a Szarvas Korcsma, az Al­só-piacon a 'Három Rózsa, a Felső-piacon pedig (a későbbi Korona helyén) a Dőry Korcsma. Az állatok és a termények árulására a lakott településen túl, de vízlelőhelyhez is közel alakult ki az ún. külső piac, amely a város Fő utcáján keresztül éppúgy meg­közelíthető volt, mint a Zsolcai vagy a Szentpéteri kapu irányából. Ez a későbbi búzavásártér, a mostani Búza tér és mel­lette az állatvásártér. Környékén, mindkét korábban említett városkapu táján, foga­dók és korcsmák helyezkedtek el. A Szent­péteri kapuban volt — ma már nem azo­nosítható helyen — az ételt-italt és szál­lást is adó Törökfő, Magyar huszár és a Szarvas korcsma. Emellett a tetemvári bo­rospincék tulajdonosai is szeretettel fogad­ták a betérő vendéget. Városkaouink kö­zül legújabb keletkezésű a Zsolcai kapu. Ezen belül a város felé (az egykori Le- szih, s a későbbi Szilágyi és Diskant Gép­gyár helyén) várta vendégeit a Fehér Ka­kas, majd később a Kakas fogadó. A 19. század végére a legtöbb magyar- országi vásáron kialakult a mérnöki pon­tossággal megalkotott árusítási rend. Mis­kolcon az 1868-as piacrendőri szabályzatból egyértelműen lehet azonosítani a termékei­ket vásárra vivő mesteremberek, vásári árusok és fogadók egymás melletti rend­jét. Ebben azt is meghatározták, hogy mi­lyen termékeket, hol s miként lehet árulni, valamint azt, hogy hol üthetnek sátrat a mindenkori sokadalom vendéglátói, az ún. tractőrök. Dobrossy István (Sorozatunk kővetkező része: egy hét múlva) Egy árokkal kevesebb Nemrégiben építették meg az aszfaltozott utat a tapolcai Görömbölyi utca végében. S most tavasszal úgy áll a hely­zet, hogy felújításra szorul az alig háromszáz méteres út­szakasz. A tervezők ugyanis megfeledkeztek arról, hogy az út mindkét oldalára vízelvezető árkot építsenek. A hegyol­dalból lezúduló árhullám olvadáskor alámosta az aszfaltot, fagyáskor pedig felfeszítette. Talán még nem késő, hogy egy árokásó géppel az utca másik oldalát is csatornával lássák el. Akkor talán van re­mény arra, hogy nem kell minden esztendőben százezreket költeni útépítésre, útaszfaltozásra. » Sz. I. A barlangoktól a védett állatokig Biológia és környezeívédelem /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom