Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-10 / 83. szám

A leendő szülők egészségéért Korszerűbb anyavédelem ban is a korábbiaknál haté­konyabbá kívánják tenni. Legkivált a családi életre való felkészítés orvosi-peda­gógiai módszereinek gazda­gításával. A népesedéspolitikai célok eléréséért megyénk egészség- ügyi szervezetében is erősí­teni kívánják a következő tervidőszakban a család- és nővédelmi tanácsadó-szolgá­latokat, s javítják a terhes­tanácsadások színvonalát. Korszerű vizsgálóeszközökkel látják el a községi terhesta­nácsadókat, s a terhesgondo­zás modernebb módszereit igyekeznek meghonosítani. A leendő anyákért már eddig is sokat tettek Bor­sodban. Az elmúlt években minden kórházi szülészeti osztályt és szülőotthont fel­szereltek ultrahang-készü­lékekkel, s ezáltal biztosítot­ták, hogy a terhesség idő­szakában minden várandós kismama három ízben ré­szesülhessen ultrahangos vizsgálatban. Minthogy a családvéde­lem sem a körzeti orvos, sem a körzeti ápolónő és védőnő munkájától nem vá­lasztható el, az egészségügyi hálózat eredményesebb mű­ködéséhez a jövőben az ed­digieknél is szorosabb mun­kakapcsolatot teremtenek a gyámügyi szakemberekkel és a pedagógusokkal. fogadóóra tartandó fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit, javaslatait az 7/7. sz. pártalapszervezetben (Kisfaludy u. 35—37. szám). Miskolv Városi Tanács V. B. Titkársága atc Érmekért táncoltak az úttörőházban. Seregszemle az úttörőházban rr r ■ ./ Miskolc és a városkörnyék számos iskolájában példásan őrzik a népi hagyományokat. A néptáncmozgalom a rene­szánszát éli; lelkes pedagógu­sok vezetik be a gyerekeket a táncművészetbe. Ezt bizonyí­totta az a városi seregszemle is, amelyen 15 csoport ver­senyzett a dijakért. A szép számú nézőközön­ség tapsolt, a szakavatottak pedig véleményt mondtak egy-egy produkcióról. A zsű­ri munkájában Rónai Ferenc megyei néptánc-szakfelügye­lő, a sátoraljaújhelyi műve­lődési ház igazgatója, Engi István megyei közművelődé­si szakfelügyelő és Freimann Leona balettmester vett részt. A legjobb együtteseket aranyéremmel jutalmazták. Ezt a díjat vehette át a 3. sz. iskola Zöld ág nevű kis­dobosegyüttese, a 43. iskola csoportja és a 20. iskola Csipogó együttese. Ök kép­viselik majd a városi színe­ket április 19-én a megyei kulturális seregszemlén, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Aranyérmet ka­pott még a 3. sz. iskola szintén Zöld ág nevű úttö­rőcsoportja. Az ezüstérmesek a következők; a 18. sz. is­kola úttörőegyüttese, a 6-os iskola Csibe együttese, a 34- es iskola csoportja, a kis- győri Motolla együttes és a felsőzsolcai 2-es iskola nép­táncosai. Bronzérmet szerzett a Suba és a Bocskor együt­tes Nyékládházáról, a 7-es iskola Rezeda együttese, a 8-as és a 28-as iskola nép-* tánccsoportja. Harminc gerenda kerül a pillérekre A Szinva új hiúja A lomtároló-rendelet Mérsékelték o díjakat Hűtlen madarak, bonyodalmas közlekedés Debrecen hetilapja Debrecenben hajdanán ott­hon érezték magukat a mada­rak. Megszokott látvány volt az utcákon a fakopáncs, a bú­bos banka, a szép hangú erdei pinty. A széncinkék még a postaládába is fészket raktak. A követ azonban nem szeretik szárnyas barátaink, a lakótele­pek kiűzték őket a városból. Még a feketerigók is eltűntek, holott ezek Budapest parkjai­ban is otthon érzik magukat. Az ország harmadik leg­nagyobb városának új heti­lapjából idéztünk, pontosab­ban ennek mutatványszámá­ból; hiszen az újság május 1-jétől jelenik meg rendsze­resen. A Várostűrő harsak című cikk szerzője azon ke­sereg, hogy a madarak nem lelnek otthonra, mert renge­teg fát ki kellett vágni az utóbbi esztendőkben; a troli útvonalának például kétszá­zuk esett áldozatul. Az or­szágban az elsők között hoz­ták létre a parkosítási ala­pot, erre azoknak kell meg­határozott összeget befizetni­ük, akik valami okból fát vágnak ki. E bevétel is hoz­zájárul majd, hogy ismét kizöldüljön a város. Mi foglalkoztatja még a debrecenieket? A miskolci ember, aki annyit emlegeti városa közlekedését, megle­pődik azon, hogy náluk két vállalat járművein kell utaz­ni, s ebből következően más jegyet, bérletet kell venni az autóbuszra és megint mást a villamosra, trolira ... Ter­mészetesen egyiket sem le­het a konkurens cég közle­kedési eszközein felhasznál­ni. A gond megoldása nem látszik egyszerűnek, s bi­zony mi örülhetünk, hogy nekünk csak egy MKV-nk van. A Debrecent — amely a városi pártbizottság és a vá­rosi tanács közös orgánuma — a nyílt várospolitika je­gyében szerkesztik majd. Alapos tájékoztatást kíván­nak nyújtani a vezető testü­letek döntéseiről, és serken­teni szeretnék az együttgon­dolkodást, az együttes cse­lekvést. Sokoldalúan kíván­ják bemutatni a város éle­tét; erről tanúskodik a pró­baszámnak az a cikke, amely az alföldi festészet válságá­ról szól. De kedves portrét is olvashatunk a DMVSC női kézilabdacsapatának népsze­rű kapusáról, s a szabad idő eltöltéséhez is hasznos ta­nácsokat ad a Debrecen. Ezen a néven egyébként már két lapja volt a városnak; a legutóbbit Páljy József, a Magyarország jelenlegi fő- szerkesztőjének édesapja szerkesztette. Képviselői Értesítjük az 1. sz. ország­gyűlési választókerület (Baj- csy-Zsilinszky Endre út, Bú­za tér, Szentpéteri kapu és közvetlen környéke, Martin­telep és Szirma) lakosságát, hogy Keszthelyi Zoltán or­szággyűlési képviselő április 11-én (pénteken) 17 órától Elkészültek az új Szinva- hid pillérei, az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipa­ri Vállalat 12-es számú épí­tésvezetőségének dolgozói jó ütemben haladnak a márci­usban megkezdett hídépítés­sel, a Herczeg Ferenc utcá­ban. A régi, elavult híd elbon­tása után az alapozás jelen­tette az első munkát a híd­építőknek. Szerencsére a bükki hóolvadás nem emel­te meg túlzottan a Szinva vízszintjét, s ezért — bár ho­mokzsákokkal védték mun­katerületüket — zavartala­nul dolgozhattak. E hét ele­jén a pillérek vasalása és zsaluzása volt a fő feladat, majd tegnap megkezdték és befejezték a két pillér beto­nozását. A tervek szerint a jövő héten illesztik a helyé­re a harminc darab, KCS- jelű előregyártott hídgeren­dát, ami egyben azt is je­lenti: a munka befejezéséhez közeledik, hiszen az új híd akkorra nagyjából már ki­alakul. S már láthatják is majd az arra járók, hogy jóval szélesebb lesz az új át­kelő, mint a régi volt; 15,4 méter, s ez lehetővé teszi a nagyobb teherautók és a csuklós autóbuszok jobbra fordulását is, a Marx tér A „lomtároló-rendelet”, püuiosabuaii (utuaK miskolci végi en<*jírtad nagy Vitiari ívd- vart. A iMimsztcrtanacs meg tavaly megemelte a nem ta­kas ceijara szolgáló Helyisé­gek beret. Ez iniSkOicou su­han számára az eddig fize­tett dij több mint hétszere­sére vaió felszoiteset jelentet­te. A tavaly ősszel postázott értesítések után az elmúlt hetekben újabb leveleket kaptak az elintettek az in­gatlankezelő vállalattól: so­kan nem értik, hogy most mennyit kell fizetni. Megpró­báltuk, az információkat rendezve, tisztázni a mai helyzetet. A már említett miniszter- tanácsi rendelet megjelenése előtt, Miskolcon a bérlők a nem lakás céljára szolgáló helyiségekért — pince, lom­tároló, mosókonyha — vagy négy forintot fizettek négy­zetméterenként havonta, vagy 15 forintot. Ez a kettősség abból származott, hogy jó egy évtizeddel ezelőtt eze­kért a helyiségekért annyi díjat állapítottak meg, amennyit a közterület-hasz­nálásért, azaz négy forintot. 1979-ben módosították a jog­szabályt, 15 forint havon­kénti és négyzetméterenkénti összegre. A régi bérleti szer­ződéseket azonban nem vál­toztatták meg, s csak ott lett 15 forint az összeg, ahol új bérlő kapta meg a helyi­séget — mondják a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál. Igv, aki a régi négyforintos díjtétel szerint fizetett eddig, annak mellbevágó mértékű lett a 30 forintra való eme­lés. aki pedig a 15 forintot fizette, annak a duplázást jelentette. Rengeteg jogos panaszlevél született az értesítések nyo­mán, hiszen jogszabály írja elő, hogy nem lehet nagyobb az új bérleti díj. mint a megelőző kétszerese. Vége­zetül, hosszas tárgyalások, után, a városi tanács, illetve a megyei tanács, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium illetékeseinek véleménye alapján, a követ­kező döntés született. Mis­kolcon minden bérlőnek 50 százalék kedvezményt ad­nak; azaz aki eddig 180 fo­rintot fizetett négyzetméte­renként egy évben a helyi­ségért, az változatlanul ezt a díjat fizeti tovább, áld pedig a 48 forintos — azaz 4-szer 12 — kategóriába tar­tozott, az 180-at fog fizetni Ezen túl egyedi kérésre, ha például rossz állapotban van a helyiség, még 10 százalék kedvezményt adhat a házke- zelőség. így előfordulhat, hogy az emelt díjnak csak a 40 százalékát kell megfi­zetni. Fontos tudnivaló az is. hogy az 1984 októberi új helyiséggazdálkodási rende­let értelmében, most már bármilyen kicsi, nem lakás céljára szolgáló helyiségről van szó. azt csak hatósági éli árás keretében lehet el­osztani. s nem a házkezelő- ségek útián. Ez azt jelenti, hogy pályázni k*“Tl és lehet a megüresedő helyiségekre. Végezetül néhány tájékoz­tató adat arról, hogy tulaj­donképpen hány embert érint a városban a változás. Az ingatlankezelő vállalat nyilvántartása szerint több mint 8000, nem lakás céljá­ra szolgáló helyiség van Mis­kolcon Ennek a fele az, amelyben nem folytatnak ke­reső tevékenységet — tehát a sokat emlegetett rendeleti kategóriába tartoznak —. s ebből is több mint 1500 eset­ben már eddig is a 180 fo­rintot fizették négyzetméte­renként évente. Végül is 1700 helyiség bérlői számára emel­kedik a díj. Igaz, hogy aki eddig négy forintot fizetett havonta négyzetméterenként, annak így is maid’ néwsze­res az emelés. Az ÉVM ál­lásfoglalása szerint azonban hibás bérmegái'anftás esetén lehetőség van ilven módosí­tásra is — mondják az ille­tékesek. * Meglehetősen gubancos ügy ez. Sokféle tanulsága létezik, többek között az, hogy ha a fontos jogszabály­változásokról időben ótnon- doltan és precízen tájékoz­tatnak mindenkit, nem kerül ilyen helyzetbe sok ezer bér­lő és az ingatlankezelő vál­lalat sem. afc Készül a híd zsaluzása... Egészségügyünk új „hadi­terve” a betegségek megelő­zésére, az egészség megőrzé­sére épül. Ezen belül is megkülönböztetett figyelmet kívánnak fordítani szakem­bereink a leendő szülőkre. A VII. ötéves terv szak­mai programjában kiemelten foglalkoznak az anyavéde­lemmel. Ezt pedig már az is­kolai egészségügyben, az egészségnevelés programjá­ét A pillérek betonozása után a jövő héten helyükre ke­rülnek a tartógerendák. felé. A híd elkészülte után erre járatja 101/B jelű autó­buszát az MKV. Követelmény a hídépíté­seknél, hogy az utolsó beto­nozást követő 28 napon be­lül nem terhelhető a mű. Nos, ezt a szabályt be kell tartani a Szlnva-híd eseté­ben iá. Az építők ígérik, hogy határidőre, május 15'-re átadják a hidat, bár megle­het, akkor még csak a gya­logosok közlekedhetnek raj­ta, épp az előbb említett be­tonozás utáni tilalom miatt. Most a hídépítés időtarta­ma alatt a járművek kerülő útvonalon, az Alsó-Szinva utcán közlekednek. Ezt az utat korábban nem ily’ nagy igénybevételre tervezték, ezért a burkolata kevésbé bírja a forgalom megnöve­kedését. Az építők a híd el­készülte után ezt az utat új aszfaltszőnyeggel látják el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom