Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-08 / 81. szám
sfc A paragrafusok szerint mindenütt kellene sárrázót építeni. Közterület-felügyelők tapasztalatai Sár rázós utak Az utcai italozók és a parkrongálók ellen Akadt dolguk bőséggel a miskolci közterület-felügyelőknek márciusban. Tapasztalataikról Garad Istvánt, a felügyelet vezetőjét kérdeztük. Általános figyelmeztetést 170, névre szólót 104 esetben alkalmaztak. Ennek a szankciónak nincs anyagi következménye, bár a hiányosságok megszüntetésére szólíttáfnak fel általa az illetékesek. A különféle szabálytalanságok miatt 35-ször szabtak ki helyszíni bírságot, összesen 10 ezer forint értékben. Negyvennyolc alkalommal hívták fel a városi vállalatok, intézmények vezetőinek figyelmét különféle visszásságokra. A három miskolci építési terület — a Marx tér, a Szentpéteri kapu és az ava- si lakótelep III. ütemének legfelső régiója — körüli utakat például sárral borítják el az építési anyagot fuvarozó teherautók. Az érvényes rendeletek szerint az építési területről csak az úgynevezett organizációs útvonalon hajthatnának ki a kocsik. A rázatásnak éppen A jó gazda gondosságával ■ fi rr f 61 A mezőgazdaság teljesítőképességének fokozása minden földhasználót arra ösztönöz,' hogy a jó minőségű termőterületeket rendszeresen és a jó gazda gondosságával művelje, s így minél kevesebb ráfordítással, befektetéssel, a lehető legjobb terméseredményt lehessen elérni. A föld- használók döntő többsége (mezőgazdasági üzemek, mezőgazdaságilag hasznosítható földeket kezelő egyéb szervek, földtulajdonosok és bérlők) a kitűzött célok elérése érdekében a művelési és hasznosítási kötelezettségnek önkéntesen eleget tesznek. Még ma is vannak azonban olyan földhasználók, akik a földjükhöz ugyan ragaszkodnak, de a kötelezettségről (művelésről, növényápolásról, gyomtalanításról, gyümölcsfa-ápolásról, betakarításról) megfeledkeznek különböző ürügyekkel akarnak kibújni a fele- lósségrevonás alól, nem törődve azzal, hogy a gyomot és bozótot termő földjükkel milyen kárt okoznak elsősorban maguknak, földszomszédjaiknak és a népgazdaságnak. Ezért a földek művelését, gondozását ellenőrizni kell. A mezőgazdasági üzemek, kertszövetkezetek, a bérlők az elmúlt években sokat tettek a kihasználatlan területek termelésbe vonásáért, mégis a tavalyi adatok azt bizonyítják, hogy a szervezett helyszíni ellenőrzésre szükség van. Megyénkben és Miskolc város körzetében az elmúlt évekhez hasonlóan, májusban kezdődnek meg a határszemlék. A határszem- le-bizottságok nemcsak azt vizsgálják, hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható _ földek meg vannak-e művelve, hanem azt is, hogy a földtulajdonosok, földhasználók és a kezelő szervek a megművelt területen mező- gazdasági termelést folytatnak-e? A gondozatlan és elhagyott földek tulajdonosai az idén is számíthatnak arra, hogy az elmulasztott munkák pótlására felszólítást kapnak. A hasznosítat- lanul hagyott földek kezelői, használói pedig nem kerülhetik el a bírságot. Azok a magánszemélyek (tulajdonosok, bérlők, illetményföld-használók). akik a felszólításnak nem tesznek eleget, vagyis az elmulasztott munkákat a megadott határidőn belül nem végzik el, nem lepődhetnek meg, ha a földvédelmi törvény rendelkezései alapján, a földjük tulajdon-, illetve használati jogának megvonását, térítés nélküli állami tulajdonba vételét kezdeményezik. Az állami tulajdonba vett, a mezőgazdasági üzemektől és egyéb szervektől megvont kihasználatlan területeket — a helyi tanácsok közbejöttével — kertszövetkezetek, szakcsoportok, illetve magánszemélyek hasznosíthatják. A termőföldjeink megbecsülése és védelme érdekében felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, hogy azokat a földeket, amelyeket nem tudnak gazdaságosan hasznosítani, szakcsoportos művelésre ajánlják fel. vagy a területi talaj- és domborzati adottságoknak megfelelő, legalkalmasabb hasznosítási módot találják meg. A kezelő szerveket arra kérjük, hogy azoktól a területeiktől, amelyek a működésükhöz nem szükségesek — a szankció kezdeményezésének bevárása nélkül — valamilyen módon szabaduljanak meg. Ugyanis ezek a területek hasznosithatat- lanul is terhet jelentenek, másrészt pedig a kapcsolódó művelt területekre nézve fertőző gócok. A felesleges zaklatas, hatósági szervekkel összeütközés elkerülése érdekében a magánszemélyeket is elsősorban arra kérjük, hogy azokat a területeket, amelyeket nem tudnak vagy nem akarnak megművelni, valamilyen formában (adásvétel, beriet ajándékozás útján) adjak at olyan személyeknek, akik a művelést szívesen vállaljak. Minden más földhasználót pedig arra kérünk, hogy a művelési kötelezettségüknek tegyenek eleget. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal a való az volna a célja, hogy a kerekek megszabadulhassanak a nem kívánatos rögöktől. Ezt az utat a legtöbb helyen el is készítik, a pilóták mégsem használják. A következmény közismert: a göröngyöket az autó rápréseli az aszfaltra, s a kocsi- utak senki számára sem kívánatos sárrázókká alakulnak át. A legsúlyosabb büntetést, a feljelentést 28 esetben alkalmazták a közterület-felügyelők az elmúlt hónapban. Erre akkor kerül sor, ha a köztisztaság elleni kirívó szabálysértést, a közterület notóriusan engedély nélküli használatát, parkrongálást, közterületen történő italozást tapasztaltak. A felsorolás ez esetben a vétségek „rangsora” is. Áprilisban folytatják a köztéri poharazgatás megszüntetése érdekében elkezdett, a; ' gndőfséggel, á Hazafias Népfront és a tanács aktíváival közös járőrözéseiket. Sok autós a zöldterületeken parkol, tönkre téve füvet, fát, virágot. Ellenük is erélyesebben kívánnak fellépni a felügyelők. B. A. Miskolci főorvos lett a higiéniai társaság főtitkára Dr. Takács Sándort, a B.-A.-Z. Megyei Köjál igazgató főorvosát a Magyar Higiénikysok Társasága a legutóbbi tisztújító közgyűlésén a testület főtitkárává választotta. ♦ Keveset tudnak az állampolgárok a higiénikusok munkájáról. Legfeljebb annyit, hogy mint kíijálosok, ott vannak a nyári éttermi ellenőrzéseken, influenzajárvány idején is hallatnak magukról, s egy-egy új létesítmény átadása előtt hatósági feladatokat látnak el. Alkalmasint a közvélemény szemében olyanok, akik a kákán is csomót keresnek ... — A választás utáni rögtönzött székfoglalómban ígéretet tettem: minden igyekezetemmel azon leszek, hogy jobban megismerjék és társadalmilag elismerjék a munkánkat. Bizonyítani kell, hogy ez a szerény létszámú szolgálat nem az egyes beteg, hanem minden ember egészségéért dolgozik. Példaképemnél, Fodor Józsefnél precízebben senki sem fogalmazta meg a higiénia tudományának fogalmát. Ebben benne áll, hogy azokat az ismeretlen okokat kutatjuk, amelyek által a hátrányos kikerülhető, vagy megszüntethető. ♦ Nagyon sok hátrányos környezeti tényezővel keli manapság szembenézni. Nem szél- maJomharc-e a munkájuk? — Rajtunk is áll vagy bukik, hogy mennyire sikerül megértetni a környezetvédelem fontosságát. Borsodban az egészségkárosító hatások tendenciája már csökkent. A TVK, a BVK, a berentei és a Tiszai Hőerőmű nem keveset áldozott a levegőtisztaságra, mások pedig sokat tettek vizeink minőségének megóvása érdekében, örülök, hogy a legutóbbi megyéi egészségügyi aktívaér- tekezleten is a megelőzésen volt a hangsúly. Nekünk pedig kifejezetten ez a programunk: a higiénia, a betegségek megelőzésének tiszta tudománya. ♦ A megyénkben folyó közegészségügyi és járványügyi munka elismerését is jelenti, hogy a Magyar Higiénikusok Társasága 1931-es megalakítása óta először választott vidéki szaktekintélyt e magas tisztségre.' — Az emberek egészsége érdekében munkálkodom, most már 29. éve. Edelény- ben körzeti orvosként kezdtem. A bányavidéken sok munkahelyi ártalommal és vízminőségi gonddal kellett szembenézni, és ez indított el ezen az úton. A 60-as években közöltem egy cikket a „kék betegségről”; már akkor javasoltam, hogy palackozott vizet kellene adni a gyerekeknek. Ekkor a higiénia hazai elöljárói a hónom alá nyúltak, s én igyekeztem erre a bizalomra rászolgálni. ♦ Valóiában kutatóbázis az itteni Köjál. Talán sokkal többet is követel magából és munkatársaitól, mint a szorosan vett munkaköri kötelességük... — Két munkatársam lett már itt az orvostudományok kandidátusa, s ez a kis közösség hat egyetemi doktort és ugyanennyi szakmérnököt nevelt. Otthon kell lenni az orvostudomány számos más ágában is, s néha követelmény, hogy jogászok és mérnökök is legyünk egy személyben. Ezer felé közelít azoknak az előadásainknak a száma, amelyek hazai kongresszusokon hangzottak el, vagy szaklapokban jelentek meg. Az ötven, külföldön megjelent publikáció is azt fémjelzi, hogy ez a kis csapat már letett valamit a higiénia tudományának asztalára. Világszínvonalon kell dolgoznunk úgy is, mint a FAO és a WHO referenciar laboratóriumának. Az általuk küldött, számunkra ismeretlen anyagtartalmú mintát úgy kell meghatározni, hogy az a tényleges meny- nyiséget a tűrési határon belül tükrözze. Mi még sohasem estünk ki a rostavizsgán. Az egészségügyi világszervezet lyoni rákkutató központja elfogadta és támogatja azt a programunkat, amely az emésztőszervi daganatok és környezeti hatások összefüggéseit vizsgálja. Sebészekkel, belgyógyászokkal, szülészekkel és onkológusokkal karöltve folyik ez a kutatási program. ♦ ön április 29-én a nagydoktori disszertációjának megvédésére készül. Háromezerféle élelmiszermintából elemezte ki a réz, a cink, az ólom és a kadmium mennyiségét, és 1072 emberi szövetmintából vont le hasznosítható következtetéseket. Nem ennek okán, hanem korábban is felajánlották az egyetemi katedrát. — Szeretek tanítani, el is járok Veszprémbe szakmérnököket oktatni. De a gyakorlat az én igazi világom, O. E. Kerámiák Ilejőszalontáról A tavasz kétségbevonhatatlan jelei közé tartozik a kerti munkák kezdete. A parkokban is akad bőven tennivaló. Tapintatosan a tél nyomainak szoktuk nevezni a hó jótékony leple alatt megbúvó szemetet, pedig mi vagyunk a ludasok a dologban ... Vigyázzunk tehát a nem kis munkával elért tisztaságra és rendre, hiszen a környezetvédelem így, „kicsiben” kezdődik. (Kiss József felvétele) Növeli a termékskáláját, bővíti a termelését az idén a Borsod Megyei Építőanyag- ipari Vállalat hejőszalontai üzeme. Az idén is elsősorban úgynevezett építési kerámiákat hoz forgalomba. Ilyen például a kerámiából készült szellőzőrács, amely iránt a kislakásépítkezések miatt egyre nő a kereslet, a központi fűtőtestekre helyezhető, tetszetős vízpárologtató. Forgalomba hozzák a szobadísznek is alkalmas több részes virágtartókat, a népművészeti cikkek közül pedig az eredeti formák és színezés alkalmazásával formázott úgynevezett Miska-kancsókat Gondolnak a mezőgazdaságra ís: a háztáji baromfi- tartáshoz több ezer égetett csibeitatóval szolgálnak. A hejőszalontai üzem természetesen továbbra is készíti mindazokat a már bevezetett termékeket (tányér, szilkék, kancsók), amelyeket a hajdani nagy hírű mezőEveim Kétszer lép fel Miskolcon holnap Lukács Sándor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas művésze. Először délután 4 órakor az Áfor perecesi irodájának tanácstermében, majd este 8 órakor a Nehézipari Műszaki Egyetem E/6- os kollégiumának színház- termében. A kiváló művész műsorának címe: Eveim. csáti kerámia formáinak és díszítő elemeinek újragondolásával, a mái követelményekhez igazítva gyárt. Égnek a boksák Begyújtották a mészégető boksákat a Bükkben, így többek között Bükkszentke- resztesen, Répáshután, valamint a hegység déli lábánál: Az egykori koronauradalom területén telepített községek lakói csaknem két évszázada űzik ezt a mesterséget. Egy rövidebb időszak kivételével, ma is családok tucatjainak ad meoélhetést ez a foglalkozás. A „bükki meszeseket’’ nemcsak megyénkben”, de a Nyírségben, a Hajdúságban. az alföldi f al- vakban is ismerték. Szekereken szállították a kiégett meszet, amelyet szívesen vásároltak. A bükki mész ugyanis kiváló tulajdonságaival tűnt ki. A válogatott mészkőből, hulladékfával égetett bükki mész jól tapadt, nem volt köves, kiváló. sűrű meszelésre alkalmas ..levet” adott. Az utóbbi években különösen megnőtt a kereslet iránta, a kts- lakásépítkezés felien• dülése miatt. Noha sokan „helyben” vásárolják meg az égetett meszet, vannak, akik még most is elfuvarozzák a szomszédos megyékbe
