Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-08 / 81. szám
Szerződéses üzletek, fehér en-fekeién II. Jó-e a helycsere? ★ A kiváltságosok, akik hozzájuthatnak a számítógéphez. Ma még kedvtelés, holnap hivatás Játék a számítógéppel Lelkesednek és újjonganak o fiúk, ha valami különlegeset „dob ki" a számítógép. Kitör az üdvrivalgás, ha az „ellenséget" sikerül legyőzni. Okos játék ez a javából. Aki érti korunk masinájának képernyőre írt szavát, felér egy idegen nyelv tudásával... Tavaszi szünidei program ez a Molnár Béla Ifjúsági és Úttö- röházban. Nem kell neki különösebb reklámot csinálni, hiszen a számítástechnikai szakkör tagjai így is sorban állnak a gépekért. Haraszin Tibor, a borsodi vízmű programozója a szakkör vezetője: — Hétközben még komolyabb munka folyik. El kell sajátítani a basic nyelv alapjait, tanulni a programozást. A szombat mindig nyílt nap. A szabad ötleteké, amikor mindenki kipróbálhatja a találmányait. Feltéve, ha hozzájut a géphez. Az ideális ugyanis az lenne, ha egy- egy masina mellett két-két gyerek dolgozhatna. Ám, mi szerencsére többen vagyunk, vagyis kevés ez az öt gép. A számuk ugyan már gyarapodott, pályázaton is nyertünk egyet. Ennek feltétele az volt, hogy a ház admiI Barkában az Kapok Erőteljesebb, az őzbakok agancsának felrakása, mint a múlt évben — állapították meg a vadak járását figyelő erdészek, vadászok. A tényt abból állapították meg, hogy a fák „derekán” már felfedezték a dörzsölés nyomait. Az őzbakok ugyanis 120 nap alatt ,,rakják fel”, azaz fejlesztik ki agancsukat. amely most „barkában van”, vagyis szőr fedi. Ettől a fák törzséhez történő dörzsöléssel szabadulnak meg. Ez pedig pontosan jelzi: milyen értékű trófeára számíthatnak a vadászok. Különösen az idősebb bakok növesztettek erőteljes fejdíszt, elsősorban az alföldi jellegű síkvidéken, a Tisza menti részeken, a Tiszabábolna, továbbá a Tokaj, Megy- aszó környéki liget- erdőkben. A vadászidényben összesen mintegy 2000 őz kilövését tervezik megyénk vadásztársaságai. Ebből több mint 800 lesz a bak. nisztrációs teendőit kísérletképpen számítógépre vigyük. Ez egyelőre párhuzamosan folyik a hagyományos módszerrel. Ami viszont már bevált: az ifjúsági rendezvényeket videóval kombinálva így propagáljuk, tehát reklámtevékenységet folytatunk. Ez tehát már hasznosítható. S a gyerekek itt szerzett tudása is hasznosul majd egyszer. Talán már fél szakmát tart a kezében az a tanuló, aki felsőtagozatos korától „beszélni” kezdi e gépek nj'-elvét. A szakkörvezető fel is fedezett már néhány kiemelkedő képességűt, akiknek ez már jó útravaló. Innen indult, jó előiskolával a Földes Ferenc Gimnáziumba Soós Viktor, aki élvonalbeli e szakkörben. De itt van a leendő utánpótlás is, a tehetséges feLsőtagozatosok sze-' mélyében. Csótai István az egyik ígéret,- ő a 2-es Számú Általános Iskola ötödikese. Két társával, Kocsis Zsolttal és Bánhidi Balázzsal éppen Archimédes törvényét veszik tételes vizsgálat alá. Szepesi Péter, a 100. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben esztergályosnak készül. Édesanyja munkahelyén ismert meg egy számítógépet, és nem volt nehéz dolga a barátjának, hogy elcsábítsa ide. Az iskolában még nem tanítják a számítógép-vezérlésű esztergát, de ő később sem jön már zavarba, ha egyszer ilyen gépet kap. Hiányoltuk viszont a gépek mellől a lányokat. Rend- jénvaló lenne, ha egy másik teremben mikrohullámú sütővel kísérleteznének, s a főzés új tudományaival isHáztaríási mosogató Több új termék gyártását kezdik meg az idén a pápai Elekthermax gyárban. Az egyik újdonság — a Panel nevű fűtőkészülék — első példányai már készen is vannak. A 750, 1000 és 1500 watt teljesítményű, könnyű, falra szerelhető elektromos fűtőalkalmatosságokat főként nyaralók fűtésére ajánlják. A közkedvelt hőtárolós kályháknak négy új változatával jelentkezik a gyár. A korábbiaknál jobb lesz a hőhasznosításuk, s a színük is jobban alkalmazkodik a ma divatos bútorokhoz. Egy finn cégtől vásárolt licenc alapján óránként ezer tányér tisztítására, szárítására alkalmas nagykonyhai mosogatógépek gyártása mellett háztartási mosogatók kifejlesztését is megkezdték a gyár szakemberei. merkednének. De számitógépekkel még a családi költség- vetést is lehetne optimizálni. S az sincs kizárva, hogy a programozásban, a számítástechnikában is felvegyék a versenyt a fiúkkal. O. E. Volt, aki azt mondta, hogy „végre”, mások szerint pedig így hódít majd teret a „kiskapitalizmus”. Javulni fog a kínálat, emelkedik a színvonal — állították a szakemberek. Ettől ugyan nem lesz több áru — válaszolta rá sok vevő. A szerződéses üzletek rendszeréről van szó, amely nemrég érte meg ötéves születésnapját. A megteremtése körüli kérdőjelek közül már sok eltűnt, de keletkeztek újak is. A városi pártbizottság nemrég azért hívta meg egy kis eszmecserére a miskolci kereskedelmi, vendéglátóipari cégek vezetőit, hogy együtt alkossanak tiszta képet a szerződéses rendszer múltjáról, jelenéről, jövőjéről. • KEVESEBB A VÁLLALKOZÓ Romlik a vállalkozási kedv — mondják a vállalat- vezetők. Nehezen kelnek el az újra meghirdetett boltok, sokan visszaadják a régieket. A vendéglátásban ma jobb üzlet a magánvendéglő, s csökken a vendégforgalom is, az élelmiszerkereskedelemben pedig nehéz jól keresni, kicsi a haszon. A költségek mindenütt nőnek. A vállalatok azonban továbbra is fantáziát látnak a szerződéses rendszerben, hiszen a megtermelt milliókra óriási szükségük van. A vendéglátásban, ahol mód van rá, ki akarják terjeszteni a szerződéses formát, s ez a helyzet a ruházati szakmában is. Csak az a kérdés, hogy a tervezett bővítéshez lesz-e elég vállalkozó a jövőben ... Ha már a vállalkozóknál járunk: a szerencselovagok, az ügyeskedők csak a kisebbség. A zöm az egzisztenciáját kockára téve és megfeszített munkával igyekszik boldogulni. Az áruhiány szülte visszásságokat, a hazai kereskedelemben, piacon uralkodó érdekviszonyokat nem kérhetjük számon rajtuk. Attól, hogy nagyobb önállósággal, felelősséggel, közvetlenebb anyagi érdekeltséggel dolgoznak, még abban a gazdasági, társadalmi környezetben kell megélniük, mint a többi üzletnek. • AHONNAN A PÉNZ JÖN... Az összkép mégsem túl fekete, a mérleg pozitív; hiszen a szerződéses üzleti rendszer bebizonyította élet- képességét, pezsgést vitt a kereskedelembe, vendéglátásba, talpon tartott jó néhány vállalatot. Színesedett az árukínálat, bővültek a szolgáltatások, sok fehér folt eltűnt a vásárlói igények tarka térképéről. A szerződéses rendszernek ma nemcsak ötéves múltja, hanem messzebbre tekintő jövője is van. Most, öt év elteltével itt az ideje, hogy a tapasztalatok birtokában kiiktassák a döccenőket a rendszer működéséből — hangzott el a tanácskozáson. Van mit tenni... A vállalatok többnyire fáziskésésben vannak, hiszen nem indomultak kellőképpen az új üzemeltetési formához. Sok az adminisztráció — mondják. Valóban sok, ha a régi módon, az érintetlen vállalati szervezettel próbálják működtetni az átformálódott üzlethálózatot. Ahhoz kell igazodni, ahonnan a pénz, a haszon jön... • KÉT-HÁROM FORINTOS VÉTKEK A fogyasztói érdekvédelemben nincs pardon — ezt is leszögezték a tanácskozáson. A vevő számára mindegy, hogy szerződéses, vagy hagyományos üzletben csapták-e be: ne legyen nagyvonalú az ellenőrzés egyik üzemeltetési forma esetében sem. Hogy a kis csalások, a két-három forintos vétkek is kiderüljenek — ez hosszú távon minden kereskedő érdeke. Nem tudjuk, hogy valóban az ötévenkénti újrameghir- detés, a helycsere-e a jó módszer. Ma nem lehet hosszabbítani. De a jövő nagy kérdése, miként lehet megoldani a magánerő — kevésbé finoman fogalmazva a magántőke — visszaára- moltatását a szerződéses rendszerbe. Ha bővülnek, szépülnek a vendéglők, az üzletek — ez mindenkinek jó. Ma sajnos, ebben kevéssé érdekeltek a szerződéses vállalkozók: szerintük kevés az öt év arra, hogy a nagyobb befektetések megtérüljenek. A vita eldöntésre vár... Kiss László Kertbarátok, kistenyésztők A Miskolc Városi Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége a városi mezőgazdasági szakkörökkel együtt csütörtökön délután 5 órai kezdettel ülést tart az Ady Endre Művelődési Ház kultúrtermében. A kiskertekben ültethető örökzöldekről, a fajtakiválasztásról és a növénynemesítésről dr. Barabits Elemér erdőmémök tart előadást , A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 23. Á pincék élete yjc Tetemvárt pince (Szentpéteri kapu 3.), Szent Lukácsnak, a szőlősgazdák védőszentjének szobrával (1964-ben lebontottákj. A miskolci pincék első ponto6 felmérését 1817-ben Domby István készítette el, amikor megszerkesztette Miskolc térképét, s ennek mellékleteként elkészítette az ún. Liber Funduálist. 1782-ben Benkő Sámuel még 1424 pincéről tudott. Domby 1779 pincét vett lajtsromba, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a 17. századi nagy pincevájá- . sok után még a 18. és a 19. században is nyitottak új pincéket. 35 év alatt 355 új pincét vájtak ki, s mivel az Avason már nem volt hely, ezeket elsősorban a Tetemváron, a Bábonyibércen és a Kőporoson képezték ki. 1817-ben a Tetemváron 318 pince volt, s nyilván az újabb eredetre utal a „Tetemvár új Fogás” pincesor megjelölés is. A Bábonyibércen 262, míg a Kőporoson ekkor még mindössze 58 pince volt. A többit az Avason vájták: a Danyi-völgyben, az Avas-farokban, az Avas-tető felső során, az avasi középsoron, a Jézus kútja feletti soron, a „Szemszúró Allya” alsó és felső sorában, a Papszer alsó és felső sorában, a „Hóhér bástya” környékén, hogy csak néhány érdekes helymegjelölésre utaljunk. A legrégibb pincék a Toronyalja feletti oldalon (a régi Vargaszög felett), a mai Mélyvölgyön (régi nevén Angyalos völgyön), valamint a Kis-Avas legalsó során (a Mindszenti templom fölött) helyezkedtek el. A legtöbb pinceüreg — amelyet kezdetben kőlik-nak, kőlyuk-nak említenek az összeírások — 10—20 méter hosszú, és szép számmal van közöttük 50—100 méteres, vagy annál hosszabb vájatú is. A 2—3 méter széles, 2—2,5 méter magas pinceüregek a bor tárolására ideális hőmérsékletet biztosítottak. (Hőmérsékletük télen—nyáron 6 —10 °C között mozog.) A nagyméretű miskolci pincerendszer sokszor ejtette gondolkodóba várostörténeti kutatóinkat. Állításuk szerint a bortároló edények kis mérete és a magántulajdonra való törekvés miatt volt szükség arra a nagy pincerendszerre, amelybe „nemcsak Miskolc város határának, hanem egész Borsodnak a borkészlete is beleférne”. A megállapítás csak részben igaz. Valóban, minden jobb módú polgár szerette külön zár alatt tartani borát, és a régi, nyírfaabronccsal kötözött kis méretű hordók tárolása is nagy helyet igényelt. De számtalan adat bizonyítja, hogy nemcsak a miskolci, hanem a Miskolc környéki településekről, a szomszédos falvakból is szállítottak ide mustot. A bortermelés fokozatos hanyatlásával párhuzamosan egyre több hegyaljai bor került a miskolci pincékbe, s majd később innen szekerezték tovább az északi területekre, országokba. A miskolci és hegyaljai must összekeveréséről, a szándékos minőségrontásról a borhamisítási perek anyaga tanúskodik. Az Avas nagy pincerendszere nincs közvetlenül összefüggésben a hegyaljai bor ideszállításával. illetve a görögök kereskedelmi tevékenységével. A görög kereskedők akkor fedezték fel a miskolci, de ezek között is főleg az avasi pincéket, amikor a helyi, illetve a Bükk környéki szőlő- és borkultúra aláhanyatlott. A hegyaljai borok Miskolcra szállítása, érlelése és értékesítése mégis beépült a köztudatba. A századunk első éveiben megjelent miskolci útmutató a következőképpen reklámozza a vendéglátást, a látványosságokat, s természetesen a miskolci pincéket: „... igen sok bormérés van az Avashegy pincesorai között, amelyeket csak a meleg időszakban keresnek fel. Ilyenkor a nyári késő délutánokon és estéken hangos cigányzeneszó és vig danázóstól visszhangzanak az ősi Avashegy hűs, árnyas telkei. E helyen hideg ételeken kívül esténként meleg magyaros főztet is lehet kapni.” Egy másik kalauz arról tájékoztat, hogy „Kisebb számban vannak Kurta kocsmák a Tetemvári pincesoron, valamint a Bedegvölgy és a Bá- bonyibérc pincesorai között. A legutóbb említett pincesorban a „Buffaló”-nak nevezett pincekorcsmában a tulajdonos hamisítatlan tokaji hegyaljai zamatos borokat mér nagyon jutányos áron.” A pincéknek természetesen nemcsak szép és jó hangzású, vendéget csalogató neveket adtak, hanem — s ez volt a gyakoribb — egykori tulajdonosaikról tartották számon őket. Ismert volt a Mélyvölgy felső során Palóczy László, Bükk Zsigmond és Almássy József pincéje, de például a 837. számút a „király pincéjé”-nek nevezték. A Tetemváron helyezkedett el a „vármegye pincéje”, a „papok pincéje”, de ide járt fel Hirschabek Jakab, az ezermester órás is „csendes szórakozásra és pihenésre, ha elfáradt a finom művű és szépen muzsikáló oszlopos órák százféle kerekének javításában”. A legnevezetesebb mégis a Közéosor 648. számú pince az Avason, amelyen tábla hirdeti: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc”. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múl- vaj
