Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1986-04-30 / 100. szám

A DH várospolitikai fóruma Egészségügy és egészségvédelem Legyünk önmagunk orvosai! A városi párt-vb tárgyalta • Nikotin, alkohol és sok más • „Divatos” sebészet Az egyetem új aulája Az Északiéi y építészednek Nívcdij és oklevél önkéntelen mozdulattal visszapöccintettük néhányan a cigarettát a dobozba, ami­kor dr. Szabó István, a me­gyei tanács egészséf”5gyj osz­tályának vezetője arról kez­dett beszélni, milyen érrend­szeri elváltozásokat okoz a nikotin és az alkohol. A me­gyei kórház sebészetén egy adott időpontban húsz ágyon Is amputált lábú beteg fe­küdt. az érszűkület ugyanis gyakran jár ilyen súlyos kö­vetkezménnyel. A városi párt. ▼b foglalkozott a közelmúlt­ban a megyei kórház, a Sem­melweis, illetve a Vasgyári Kórház állami és szakmai vezetésének színvonalával. ... legalábbis ezt ígérte a napirendi pont és az írásos tájékoztató, melyet az Egész­ségügyi Pártbizottság végre­hajtó bizottsága állított ösz- sze. De már dr. Berkő Pé­ter (az egészségügyi pb tit­kára) tágította a témát szó­beli kiegészítőjében, amikor azt taglalta, hogy az egész­ségügyi ellátás javítása nem csupán pénzkérdés. A tár­gyi feltételek (jól felszerelt kórházak, rendelők, korsze­rű gépek, műszerek) mellett igen fontos mindaz, amit szervezettség, tervszerűség, szakmai színvonal és humá­nus magatartás címszavak­kal lehet összefoglalni. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára is részt vett az ülésen, és felszólalá­sával a közegészség kulcs­kérdése felé terelte a vitát: bizonyítható-e az egészség- ügyi helyzet romlása, s ha igen. milyen okokra vezet­hető ez vissza? — kérdezte többek között. Dr. Berkő Péter — e kér­désre is válaszolva — el­mondta, hogy bár jócskán meghosszabbodott az átlagos életkor hazánkban, riasztóan magas a halálozási arány az aktív korúak, ezenbelül pél­dául a 40—50 évesek köré­ben. Nem sikerült csökken­teni a koraszülések számát. Már általános iskolás kor­ban igen sok gyerek túltáp­lált és keveset mozog. Gya­koriak a gyerekeknél a moz­gásszervi megbetegedések. A középiskolások tekintélyes hányada rendszeresen fo­gyását alkoholt, dohányzik, és sajnos a narkotikumok is hódítanak ebben a korosz­tályban. A felnőtt társada­lom szeszfogyasztásának ro­hamos növekedése — mint köztudott — társadalmi problémává nőtte ki magát, ezért is készítenek elő szi­gorú intézkedéseket a szesz­forgalom és -fogyasztás kor­látozására. A titkártól hallott riasztó adatokat, tényeket egészítet­te ki dr. Szabó István a be­vezetőben idézettekkel. El­mondta továbbá azt is. ho°v bár manapság számos egész­ségügyi mutatót tekintve na- C'oa rossz a helyezésünk a nemzetek rangsorában, nem reménytelen a helyzet. Tár­sadalmi méretű összefogás­sal, szemléletváltozással, az egészséges életmód népszerű­sítésével meg lehet változ­tatni a kedvezőtlen tenden­ciát. Mint tették ezít példá­ul Finnországban . .. Egészségünk megőrzéséért tehát mi „civilek” tehetjük a legtöbbet — mint önmagunk orvosai —. ám ez nem je­lenti azt, hogy a gyógyító intézeteknek és az egészség­ügy dolgozóinak nincs mit javítaniuk a házuk táján — szűrhettük le a vitából. Kovács József, a városi pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi kapcsolatoknak az élet minden területén nagy szerepük van, az egészség­ügyben azonban alapvető je­lentőséggel bírnak. Az or­vos. az ápolónő olvan embe­rekkel kerül közvetlen kap­csolatba munkája során, akik betegségük, kiszolgáltatottsá­guk folytán különösen érzé­kenyek a bánásmódra. Szó esett a vitában arról hogy — ritkán okkal, gyak­ran ok nélkül — a betegek tekintélyes hányada bizal­matlan a körzeti orvosával szemben. Főleg ezzel magya­rázható. hogy nálunk min­denkit eggyel magasabb szin­ten kezelnek, mint szükséges lenne. (Például: szakorvos­hoz fordulunk a körzeti ren­delőben is könnyen kezelhe­tő bajunkkal.) Divatos a megyei kórház sebészeti osztálya — hallot­tuk egy másik felszólalásban —. azaz túl sokan igyekez­nek ide. szakmai szemmel: köznapi műtét esetén is. — A „divat” mögött ter­mészetesen egy jól felszerelt, magasan kvalifikált orvo­sokban gazdag osztály áll — vetette közibe más. És ezzel a véleménnyel is nehéz len­ne vitatkozni! Nyílt titok az is, hogy él és virágzik a paraszolvencia már-már félhivatalosnak mi­nősíthető rendszere. Az egyik oldalon az egészségéért ret­tegő ember áll. a másik ol­dalon pedig a rosszul fizetett orvos. „Ráolvasással”, szép elvek hangoztatásával tehát aligha lehet megszüntetni a hálapénzt!... Dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke egvebek között arról szólt, hogy egyes intézményvezetők nem szűn­nek meg sürgetni a nagyobb önállóságot, ám azonnal a centralizmus híveivé vál­nak, ha soron kívül pénzt kell kérniük valamilyen fej­lesztésre. E kérések egy ré­sze ráadásul nem is indo­kolt. mert úgynevezett presz­tízs-beszerzést szolgál. Dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője a Semmelweis Kór­ház felújításával foglalko­zott. Sokan kérdezik — mondta —, hogy mikorra fe­jeződik be a munka? A vá­lasz erre csakis az lehet, hogy jószerivel soha, hiszen az egészségügyi intézmények felújítása, korszerűsítése fo­lyamatos feladat. * Dudla József, a városi pártbizottság első titkára vi­taösszefoglalójában a végre­hajtó bizottság nevében kö­szönetét mondott az egész­ségügyi pártbizottságnak, és személy szerint dr. Berkő Péternek, azért az áldozatos munkáért, melyet az egész­ségügyi ellátás színvonalának emeléséért folytatnak. Igen nagy szükség van — hangsú­lyozta — a tanácsi szakigaz­gatási szervek és az egész­ségügyi pártbizottsá«! jó együttműködésére. Tekintsék politikai partnernek egymást, mert ily módon is hozzájá­rulhatnak a közegészségügy javulásához. Ez ugyanis va­lóban nemcsak pénzkér­Hagyomány már, hogy az Eszaktervnél a május else­jei ünnepségeket megelőző­en ítélik oda a vállalati ki­emelt műszaki eredmé­nyekért járó okleveleket s az alkotók Vállalati Nívódí­ját. A díjak odaítéléséről neves külső és belső szak­emberekből álló zsűri dön­tött. A legjobb terv kategóriá­ban a komplex lakó-, kom­munális és egyéb középüle­tek osztályában a legjobb­nak Bodonyi Csaba munká­ját/ az MTESZ Tudomány és Technika Házának terve­it tartották. Sorrendben ez­után Noll Tamás követke­zett a megyei kórház sebé­szeti pavilonjának terveivel, majd Gyimóthy Zsuzsa a Zsófi-fürdő új épületének terveivel, s végül Rudolf Mihály, aki Miskolcon a Fadrusz utcában tervezett óvodát. A komplex terület- és városrendezési terv kate­góriában rangsorolás nélkül díjazták Horváth Évát Sze­rencs, Balogh Györgyöt Fü­zesabony általános rendezé­si terveiért, Klein Györgyöt pedig Putnok összevont ren­dezési tervéért. (Ez a mun­ka külön jegyzőkönyvi di­cséretet is kapott.) Végeze­tül Molnár Lajos és Bán Ist­Nem kis fába vágták a fejszéjüket a Vologda lakóte­lepi, 13. Sz. Általános Iskola 3. osztályosai, nevezetesen a Herman Ottó-raj. Ügyük kép­viseletében egy talpraesett kislányt, a kisdobos Nagy Nikolettát küldték el szer­kesztőségünkbe. A gyerekek ugyanis országos felhívást tettek közzé. Családunk a lakótelepért — ezt a címet kanta a fel­hívás, amelyet az édesanyák­nak. édesapáknak, a többi gyerekeknek, s az úttörő­szervezeteknek címeztek a miskolci kisdiákok. Látják ugyanis, hogy mennyire si­várak a lakótelepeink, nin­csenek elég árnyat adó fa, bokor. Kérik tehát a hozzá­juk hasonló környezetben élő családokat, hogv társul­janak faültetési és környé­kéin a Dayka Gábor ut«d út-, közműtervekért kapott dijat. A legjobb megépült létesítmény kategóriában rangsorban Ferencz István lett az első: ő tervezte a Ne­hézipari Műszaki Egyetem jogi kara aulájának lefedé­sét. Szakonyi Adrienn Sze­mere utcai új OTP-igazga- tósági épületéért, Pirity At­tila pedig a mezőkövesdi rendőrségért kapott díjat. Vállalati Nívódíjat végül is három tervező kapott: Fe­rencz István, Szakonyi Ad­rienn és Pirity Attila. A vállalati szocialista brigádok közül a Vállalat Kiváló Brigádja címet két csapat nyerte el: az Ybl Miklós és az Alapkő brigád. A mun­kaversenyben 12 kollektíva aranykoszorús, hat pedig ezüstkoszorús címet ért el. ' Az Északterv mai ünnep-' ségén adják át az oklevele­ket és a nívódíjakat. zetvédelmi akcióiukhoz Azt javasolják: minden olyan família, aho] iskolások is vannak, ültessen el egy fát. S az később se maradion gazdátlanul: az ültetők ve­gyék gondjaikba. Persze egyedül nem boldo­gulnak. ezért kérik a ker­tészeti vállalat és az erdő- gazdaság támogatását. Jó vol­na, ha a lakótelepi iskoláié vezetésével, egyazon időben kerülnek földbe a növények. Az itteni iskolák iv "őszer- vezeteinek közreműködésére is számítanak, hogv minden gyereknek saját fája lehes­sen. őszintén kívánjuk, hogy eredménnyel iárion a kisdo­bosok kezdeményezése. Igen csak ráférne Danel-erdednk- re, hogy látványul it az élő növényzet takarja. dés! (békés) Egy négyzetméter zöldterület parkosítására, rendbe tar­tására alig néhány forint jut városunkban. Lehet, hogy ele­gendő is lenne, ha ésszerűbben gazdálkodnánk értékeink­kel. A tapasztalatok azonban korántsem ezt bizonyítják. Sok helyütt szemünk láttára parkosítanak, s közben már túr­ják is fel a frissen zöldellő pázsitot. Jó példa minderre az Arany János utcai új lottóház mel­letti kis park. Környékén még állnak a felvonulási épüle­tek, javában dolgoznak az építőmunkások, de egy hónap­pal ezelőtt már felásták, bevetették fűvel az ottani kis par­kot. Néhány fát is ültettek, amelyek már virágzanak. De ki tudja, meddig? Alighogy befejezték a munkájukat a ker­tészek, a park szélén gödröt ástak a kábeleknek. Közben ki­túrták a fák gyökereit, és keresztül-kasul járták a parkot. Ki a hibás? Vajon a kertészek tudták-e, hogy ezen a te­rületen még milyen munkálatok folynak majd? S mire gon­dolhattak a kábelfektetők, miközben a frissen ültetett fák gyökereit szaggatták? (szántó) Kisdobosok felhívása Családunk a Lakótelepért

Next

/
Oldalképek
Tartalom