Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

Lehetne gyógyvíz.,. Hí vili a bariam­fürcfő Jó gazdának a rossz év is hasznára válik Zárszámadás és tervkészítés *^ a váró* kör nyéki termelöszöiethezetekben eredményrontó hatása — az Állami Biztosító térítése után is — további 20 száza­lékra tehető. Az alaptevé­kenységen kívüli ágazatok­ban csökkenő hatékonyság­gal, a kereslet és az ipar kooperációs készségének csökkenésével kellett szem­benézni. • TAKARÉKOSKODNI KELL A fentiek következménye­képpen a városkörnyék tsz-ei 75 millió forint tiszta nye­reséget realizáltak. Ez ugyan­csak 56 százaléka az előző évinek, de megyei szinten szép eredmény. Az üzemek közötti hatékonysági különb­ségek azonban felerősödtek, sajnos az idén már volt veszteséges tsz, és a nyere­ség 1 millió forint alatti szintje három gazdaságban sem biztosítja a bővített új­ratermelést. Tessedik Sámu­el, nagy mezőgazdászunk szavainak igazát a tavalyi év tapasztalatai is bizonyítják: ,,A rossz év hasznossá is válhat azoknak, akik tudnak gondolkodni.” A kényszer ösztönöz a takarékosságra, a váltásra. Eredmény nálunk is ott jelentkezett, ahol a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével a kisebb egy­ségeket is kényszerítették az évközi számolásra, meg tud­ták valósítani a költségek­kel való ésszerű gazdálko­dást, alkalmazták a takaré­kos talajművelési, termelési eljárásokat, gyors operáció­val felszámolták a vesztesé­ges, vagy nem hatékony ágazatokat. A bocsi Haladás és a har­sányi Petőfi Tsz az idén is a megye legjobbjai között szerepel, de a Sajóhidvégi Rákóczi és a szirmabesenyői Bükkalja Mgtsz-ben is szép nyereség keletkezett, s költ­ségjövedelmezőségük sem romlott, az őket is sújtó ká­rok ellenére. e NE csökkenjen AZ ÁLLATÁLLOMÁNY A közgyűléseken elfogad­ták az 1986. évi terveket is. Ezek azt tükrözik, hogy üze­meink vállalják a népgazda­sági célkitűzésekből rájuk háruló feladatokat. Meg­nyugvást keltett, hogy — az idén először — nem növek­szik az ágazatot sújtó elvo­nás. A növénytermesztésben továbbra is a fő cél a gabo­naprogram teljesítése. En­nek érdekében mintegy 10 százalékkal növelik a kuko­rica vetésterületét, újabb gé­peket vásárolnak, bővítik a tárolókapacitást. Az állatte­nyésztés feltételrendszerének enyhítésével remény nyílik arra, hogy környékünkön megforduljon az állatlétszám­csökkenésének kedvezőtlen tendenciája: több lesz a szarvasmarha Szirmabese- nyőn; Bőcsön és Harsányban befejezik a tehenészeti te­lep rekonstrukcióját. Hasonló tervekkel foglalkoznak a kesznyéteni és a sajóhidvé­gi tsz-ekben is, de egyelőre kevés a saját erejük. Indo­kolt lenne, hogy Miskole környezetében kiemelt fi­gyelmet és támogatást kap-r jón a tejtermelési szint meg- ‘ tartása, fokozása, hiszen a város és környéke fogyaszt­ja el a miskolci tejüzem ál­tal forgalmazott termékek csaknem 80 százalékát. ® JÓ SZERVEZÉST IGÉNYEL Ami a kiegészítő tévé- ; kenységeket illeti, jelentő« fellendüléssel nem számol- nak a gazdaságok, de tö­rekszenek a helyi, jövedel­mező ágazatok megszilárdí­tására. Ehhez az iparválla­latok jobb együttműködésé­re is szükség lenne. Az ész— szerű foglalkoztatás megte­remtése, a falvak népesség- megtartó képességének meg­őrzése nem lehet csupán a mezőgazdasági üzemek fel­adata. Fejlődik a kereske­delmi tevékenység, és új vo­nás a kishatármenti forga­lom bővítése, a csehszlovák partnergazdaságokkal kiala­kított jó termelési kooperá- ciók talaján. A tervekben megfogalma­zott 120 millió Ft-os nye­reség kitermelése feszített munkát, jó szervezést igé­nyel. Csak ennek elérése ré- " vén válik lehetővé a tag­ság jövedelmének szerény mértékű, átlagosan 4 száza­lékos emelése. E téren nem enyhült, sőt növekedett a kö­vetelmény, mint ahogy az egész gazdaságunkra igaz: életszínvonalunk csak a ha­tékonyság növekedésének függvényében emelkedhet. Dr. Szepessy Edit Március 17-től 22-ig MERINO-TEXPO Miskolcon, a Szemere u. 4. sz. alatt (MTESZ-előadóterem) Különféle méteráruk 40% ENGEDMÉNNYEL Megújuló természet — megújított ruhatár. Nyitva: hétfő—péntek 9—17-ig, szombaton 9—12-ig. Ebédidő 12— 12.30-ig. Jer vezzünk tárgyakat! Gyerekek alkotásai Tervezzünk tárgyakat! — erre buzdított a Magyar Ke­reskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja, az Iskolatelevízió szerkesztősége és az Orszá­gos Pedagógiai Intézet a pá­lyázati felhívásában. A cél olyan használati tárgyak ter­vezése volt, amelyek újdon­ságszámba mennek, s jobban használhatók, vagy szebbek, olcsóbbak kényelmesebbek, mint amelyek jelenleg körül­vesznek bennünket. Az agy­tornára való felszólítása 10— 18 éves fiataloknak szólt. A gyermeki fantázia gya­korlatilag nem ismer határo­kat. Ha mondjuk egy tégla felhasználásáról kérdezik meg őket, legalább húszféle módot tudnak erre javalla- ni. A felnőttek gondolatvilá­ga ezzel szemben merőben furikcionalista: esetünkben nyilván az építkezés körül forognak ötleteik. Szakem­berek véleménye szerint az oktatási intézmények nem sokat tesznek a kreativitás fejlesztéséért holott látvá­nyos eredményeket érhetné­nek el: erre bizonyság a vá­rosunkban, a Molnár Béla Üttörőházban működő szak­kör. Kellő foglalkoztatás hiá­nyában az iskolások hamar elveszítik alkotó képességei­ket: ezért fiwelemre méltó az említett pályázat, ötszáz­hetvennégyen összesen nyolc- száztizenöt pályaművet küld­tek be, s a tervekből, ötle­tekből kiállítást rendeztek a fővárosban, az Ipari Forma- tervezési Tájékoztatási Köz­pont Gerlóczy utca 1. szám alatti helyiségében (március végéig látható). A gyerekek egyebek közt a baleset ve­szélyét kizáró szüretelőkést, a nyak olvasás közbeni elfá­radását kiküszöbölő szem­üveget találtak ki de meg­említhetjük a Wagner típu­sú szájzuhany motorját he­lyettesítő szerkentyűt is, szép tervek születtek a pos­tai borítékok egyhangúságá­nak feloldására, könnyen szállítható kényelmes rajz­bakra. kutyapapucsra és ku­tyaruhára, országunk régi kapuinak falinaptáron törté­nő megörökítésére. Volt, aki kifejezetten gyerekeknek ké­szült szobaberendezéssel pá­lyázott. Egy ötödik osztályos kislány Együtt a család cím­mel új társasjátékot eszelt ki, amely azt sugallja: ha mindenki egyformán kiveszi a részét a házimunkából, több idő marad a harmoni­kus családi életre. A díjazott tervek minta­darabjait a Magyar Keres­kedelmi Kamara tagvállala­tai elkészítik, s a televízió Feltalált tárgyak címmel so­rozatban mutatja majd be a fiatalok munkáit. B. A. Szépítek vetélkedő’! Sok m:<kolci volt kíváncsi a szépitök szombati versenyére, amelyet az Avas Szálló Fehér­termében rendeztek meg. A fodrászok és kozmetikusok ve­télkedője a Ki minek mestere? cím elnyeréséért folyt. A má­sodik fordulóban pedig a szak­munkástanulók bizonyították, hogy ők is képesek lesznek majd mesterfokon bánni az ollóval, a fésűvel, az ecsettel. A férfifodrász szakmában első helyezett lett Csortos Katalin, a második Répást Judit, a harmadik pedig Ve- ruscsák Katalin, Della And­rás külöridíjat kapott. A női fodrászok közül Lengyel Edit állhatott a dobogó leg­magasabb fokára, őutána, Molnár Éva és Kerekes Il­dikó fésülte a legszebb fri­zurákat. A kozmetikusoknál holtversenyben Csörgő Zsu­zsa és Lakó Csilla győzött, s Makai Istvánná a második, A tanulók első helyezettjei: Dienes Szilvia férfifodrász, Gál Annamária női fodrász és Nyveltné Tamás Tünde kozmetikus. A mester versenyzők is be­mutatták az idei smink- és frizuradivat újdonságait, és nagy sikert arattak a me­nyasszonyi haj koronával és szépítéssel, Veres Ágnes, Beke Dénesné, Projáncsik Tiborné női fodrászok, Papp Lajosné férfifodrászok és Baloghné Imre Katalin mo­delljeinek tapsolt a bemuta­tón a szép számú közönség. könyvelőt (középfokú végzettséggel) Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 65. sz. alatt, a számviteli osztályvezetőnél. Csörgő Zsuzsa kozmetikus győztes „Kleopátrája” nagy tetszést aratott. Az Európában egyedülálló látványt és élményt nyújtó tapolcai barlangfürdőt feb­ruárban, a szokásos korsze­rűsítési munkák elvégzése után ismét megny itatták. Sajnos, ezzel nem tudták enyhíteni a zsúfoltságot. Az év minden szakában gyak­ran kerül ki a „megtelt” tábla, és csak bizonyos szá­mú vendég távozása után I'-het újabb jegyeket kiadni. Az aránylag kis területű föld alatti fürdőben évente negvedmillióan keresnek fel­üdülést! Amint arról lapunkban mór beszámoltunk: a mis­kolci vízművek újabb bar­langrészeket tár fel, mint­egy kilencmillió forintos költséggel. A tavifürdő kör­nyékén nyitott kutatóvágat­tal eddig még ismeretlen barlanglabirintust sikerült felfedezni, s ez összeköthető a jelenlegi termálfürdővel. A feltárási munkálatok várhatóan április elején be­fejeződnek. Delneki Miklós osztályvezető véleménye sze­rint ezek után megkezdőd­het a tervek elkészítése. A bővülő barlangfürdő egy ré­szét vízzel árasztják el, a másik részét pedig szauná­A MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VÁLLALAT felvételre keres: Befejeződtek a zárszám­adási küldött- és közgyűlé­sek Miskolc városkörnyéké­nek termelőszövetkezeteiben. Néhányukról részletesen is tájékozódhattak az olvasók e lap hasábjain. Most a leg­fontosabb tanulságokat vesz- szük sorra. jjc A látszat csal: a fénykép nem valamelyik bányában, ké­szült, hanem a tapolcai barlangfürdő egyik új feltáró vága­tában. nak alakítják ki. Ha min­den jól megy, 1987 őszén megnyílhat az új, illetve bő­vített barlangfürdő és szau­na. Sokat segíthetne a fürdő hasznosításában egy régi vi­ta lezárása. A természet ajándékaként felfakadó 32— 36 fokos víz ugyanis, bár több betegség gyógyítására alkalmas, még mindig nem kapta meg a gyógyvizet je­lentő rangot. Ha ezt sike­rülne elérni, jó néhány ha­zai beteget irányíthatnának ide, s növelhetnék — a kül­földi vendégek számának nö­vekedésével — a valutabe­vételt. e TERMÉSZETI KÁROK A legtöbb tsz történetébe rendkívül nehéz évként vo­nult be 1985. A VI. ötéves terv utolsó esztendejében to­vább . keményedtek a külső feltételek: a szabályozóvál­tozások szigorítása révén az elvonások mintegy 10—20 százalékos „eredménycsapo- lást” jelentettek az előző év­hez képest a városkörnyék mezőgazdasági üzemeiben. A természeti tényezők is több területen mérsékelték a ter­vekben megfogalmazott re­ményeket: a januári 20—25 °C-os tartós hideg az állat- tenyésztésben hozamcsökke­nést, a szaporulati elhullá­sok növekedését, több száz hektár búza kifagyását okoz­ta, a belvíz-, jég- és vihar­károk a növénytermesztés­ben mintegy 100 milliós ki­esést idéztek elő, melynek A szakma mesterei lettek CBalogh Imre felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom