Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

* Fizetéskor bizony ki kell nyitni a bukszát... Elhúzódott a tél, s a cipőgyáraknak volt alkalmuk elegendő tavaszi cipőt készíteni a gyerekeknek. Most bizonyos méretek­ből bővebb, másokból szerényebb a választék; ám minden nagyságban kapható gyermek­cipő. Ezért az előrelátók nemcsak egy párat vesznek egy-egy alkalommal: legyen ünnep­lő, iskolai vagy óvodai viseletre való, s kell még játékhoz, focizáshoz is. Reménykedjünk, hogy cipőgyáraink, a tavaszi—nyári szezonban legalább azt az ellátást tudják garantálni, amit mast az üzletekben tapasztalunk. (Kiss József felvétele) A vezető is felelős Ügyintézés — munkaidőben A műtétet végző orvos, vagy asszisztense nem szaladhat ki a Bsunkahelyérél, hefizetni a nak. A pénzbeszedés módját is szeretnénk korszerűsíteni a közeljövőben. Aczél Endre, külpolitikáról Aczél Endre, a tévéhíradó főszerkesztője tart előadást időszerű külpolitikai kérdé­sekről a TIT Kazinczy Fe­renc Klubjában, ma dél­után fél 5-től. Az Első kéz­ből eímű szabadegyetemi so­rozat keretében hangzik el a tájékoztat«. Miskolc gazdálkodása 1986-ban 2. A lakásoktól az avasi gimnáziumig Több mint hárommilliárd- hétszázmillió forinttal gaz­dálkodhat Miskolc az idén. Hogy milyen forrásokból gyűlhet össze ez a pénz a tanácsi kasszában, erről nemrég írtunk. Előző cik­künkben azt is ismertettük, mennyi jut a város működ­tetésére, az intézmények, la­kóépületek fenntartására. Most azt vizsgáljuk meg, mivel gyarapodhat Miskolc 1986-ban. o JÓ VOLT AZ ELŐKÉSZÍTÉS Fejlesztésekre, beruházá­sokra majd’ egymilliárd-há- romszázmillió forint jut az idén, ami kicsivel több, mint az egy esztendővel ezelőtti, ám az áremelkedések miatt az összeg valódi értéke el­marad attól. A műszaki fel­tételeket megteremtették ta­valy: előrehaladt a közmű­vesítés, készen állnak a ter­vek, és van kivitelezői ka­pacitás. Jelentős új beruhá­zásokat 1986-ban nem indí­tanak, a már elkezdett vál­lalkozások folytatása, befe­jezése a feladat. Komoly gondot jelent, hogy a szük­ségesnél kevesebb jut az el­következendő évek építke­zéseinek előkészítésére. To­vábbi bizonytalanságot okoz, hogy hitelre van szükség a fejlesztési célok megvalósí­tásához, s ennek összege meghatározza, tovább kell-e kurtítani az 1986-os városi programot. P ÁLLAMI ERŐBŐL: KEVESEBB Ezerháromszáznyolcvan la­kás, ebből 260 állami bér-, a többi OTP-társasházi, vagy magánerőből felépülő otthon. Ez az idei városi lakásépí­tési program, amelybe* to­vább csökken az állami erő­ből megvalósulónak a rész­aránya, a tavalyinak majd­nem a felére. A tanácsiak azzal számolnak, hogy az idé* háromszáz tanácsi bér­lakást adnak vissza az épí­tésre vállalkozók. A fiatalok lakáshoz jutását ötvenmillió forinttal segítik, és 284 tel­ket kívánnak átadni az épít­kezőknek. Mindezek nem oldják meg a lakásigénylők gondjait, még a kiemelt ka­tegóriában szereplőkét sem. Az egészségügyben a leg­jelentősebb vállalkozás a Semmelweis Kórház rekonst­rukciójának folytatása: meg­épül az új konyha. Az ok­tatásügyben a középiskolák­ra koncentrálnak: bővül a gépipari és a kohóipari szakközépiskola, épül az ava­si gimnázium. Hozzáfognak a komlóstetői általános is­kola kivitelezéséhez is. • TOVÁBB, A SZÉCHENYIN Az új lakóterületek köz­művesítése mellett a legfon­tosabb cél a város bizton­ságos vízellátását szolgáló vezetékrendszer kiépítésének, bővítésének megkezdése. Az idén elkészül a szennyvíz- tisztító telep második me­chanikai egysége. A bioló­giai tisztító már központi beruházásból valósul, meg a közeljövőben. Még 1986-ban megkezdődik a Széchenyi út Beloiannisz utcától számí­tott második szakaszának a korszerűsítése. Néhány fel­táró út, s egy Szi»va-híd is épül. Némileg bővül a kereske­delmi hálózat. Komlóstetőn ABC és szolgáltatóház épül, és sorra megnyílnak az üz­letek a Korvin Ottó utcai új lakótömb földszintjén. Foly­tatják a lakótelepi házak földszintjén kialakított üz­lethelyiségek berendezését, megnyitását Több mint húszmillió forintot szánnak a városért végzett társadat­villanyszámlát ... A k«kász sem hagyhatja «tt a csapolást, s a traktoros a szántóföldet, hogy beugorjoh az #TP-he sze­mélyi kölcsönért .. . ▲ pedagó­gusnak is végig kell tanítania az órákat, s esak utána me­het a biztosítóba, ha éppen ott akad dolga. Am sok olya* munkahely van, ahonnan fő­nöki engedéllyel (vagy anélkül) munkaidőben könnyen el lehet szabadulni, különféle ügyes-ba­jos dolgok elintézése céljából. Persze nem törvényszerű, hhgy ez így legyen. Nemcsak azok­nak találták ki a meghosszab­bított ügyfélfogadási rendet, akik munkaidőben nem tudják magukat szabaddá tenni. Üj rendeletek láttak napvilágot, amelyek számos intézményben szombati ügyeletet, vagy a hét egy napján meghosszabbított félfogadást szorgalmaztak. Nem­csak a napközbeni zsúfoltság enyhítése érdekében; hanem hogy a munkaidő valóban az legyen, ami és a ledolgozása után az ügyeinket kényelmesen intézhessük. Az Émász, az OTP és az Állami Biztosító illetékeseit kérdeztük meg: milyen lehe­tőségeik vannak a miskolci­aknak. hogy munkaidőn túl is igénybe vehessék szolgál­tatásaikat? ♦ Holló Vilmos, az Émász gazdasági igazgatóhelyettese: — A vidéki községekben nincs gondunk a pénzbesze­déssel. Miskolcö* viszont minden hónapban több ezer fogyasztót nem találnak ott­hon a munkatársaink, tehát nekik a három kirendeltség valamelyikén kell befizetni a villanyszámlát. Ezt nyolc nanon belül teljesíteni kell; s ha megvárják vele a fize­tési napot, akkor már tető­zik a forgalom. Tehát négy­öt naoon át hétezer fogyasz­tó áll sorba a díjbeszedő helyiségek előtt, s ez nem kevés várakozást jelent. En- n°k okán. s hogy munkaidőn túl is lehetőség leaven a be­fizetőre. módosítottuk a ■ vitvatartssi rendet. Koráb­ban egv Műszakban, délelőtt 18.30-tól 17.38-ig fogadtuk az O^rfe'-ket. most oedie két Műszakban, neggel 7-től 18 óráig, hétköznapokon, szom­bat kivételével. Március el­sején az Avason új díjbe­szedő helyiséget nyitottunk; nem kell már a Kun Béla útra menniük az avasiak­♦ Vécsei Klára, az OTP Borsod Megyei Igazgatósá­gának főkönyvelője; — MS a Szemere trtca 5. szám alatti OTP-ben csü­törtökön öt éráig tartunk nyitva. A többi napon fél 4-ig van pénztárszolgálat. S Mindegy, hegy kinek melyik OTP-fiókban van a betét­könyve, elfogadunk befizeté­seket, és természetesen pénzt is lehet kiváltani. Szomba­ton a diósgyőri körzeti fiók tart ügyeletet, 8-tél 11 óráig. Ám fél négy után már alig van ügyfélforgalom, és szom­baton sem „rohamozzák” meg annyira a kuncsaf tok' a nyitva tartó fiókot, mint munkanapokon. ♦ Papp Istvánná, az Ál­lami Biztosító miskolci 1. számú fiókjának pénzügyi vezetője: — Minden szerdán este fél 8-ig tartunk nyitva, s ezentúl minden szombaton is. Ilyenkor mindegy, ki melyik fiókunkhoz tartozik területi­leg; ha minden okmány együtt van, kifizetjük a já­randóságát. Szerdán este 8 után viszont már alig je­lentkezik valaki, és a szom­bati kifizetési forgalom is esupán a tizedrésze a többi nap átlagának. ♦ Kovács Lajos, az ÁB megyei igazgatóhelyettese ezt még kiegészítette azzal, hogy a gépkocsi-kárrendezést hét­főn meghosszabbított mun­kaidőben, este fél 8-ig vég­zik. * A szolgáltató vállalatok részben már megtették a magukét; ám egyelőre a ha­gyományos munkaidőn túli, és a szombati nyitvatartásuk gazdaságtalan. A rendelet­nek másutt is érvényt kell szerezni, hogy ügyintézési in­dokkal senki se mehessen el a munkahelyéről. A munka­helyi vezető maga is vét a munkafegyelem ellen, ha ezen a címen hosszabb-rövi- debb időre eltávozást ad a dolgozónak! O. E. A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 2a . ........................................... f................. lost, Rabol és jf: A réffi Rori belseje A cukrászipar miskolci meghonosodása egy svájci származású bécsi cukrász. Jóst Adolf nevéhez fűződik. Reviczky Ádám 1829. évi főispáni beiktatására Bécsből ér­kezett Miskolcra, ő készítette az ünnepség­re a dísztortákat, pompás édességeket. Meg­telepedvén a városban, még ebben az év­ben megnyitja „kávéházzal egybekapcsolt eukorsüteményes boltját” Rosa Naum, azaz Rózsa Antal görög kereskedő Széchenyi út 5. sz. alatti házában. A kávéház a cuk­rászdából nyíló, a szomszédos házba (Szé­chenyi u. 3.) átnyúló helyiség volt. Ezzel a svájci cukrász új üzlettípust honosított meg Miskolcon: az édességárusító cukrászboltot összekapcsolta a kávéházzal, s így a kávé és a likőrök mellett kellemes lehetőség nyílt az édességek helyben történő fogyasztására. Jóst halála után, annak özvegyétől Zuan Rudolf eperjesi „czukor csemege készítő mester” vásárolta meg az üzletet. Társa Silvestri Jakab volt, aki sokféle süteményt, likőrt, puncsot és fagylaltot kínált. Az ek­kor még a „Szűzhöz” címzett üzletből azon­ban ez időben már hiányzott a kávé. 1856 decemberében Silvestri a városi tanácshoz folyamodott kávéházi jogért, ezt azonban a diósgyőri koronauradalom ellenezte, mi­vel rontotta volna a szomszédos Korona vendéglőjének és kávéházának forgalmát. A tanács a jogot ennek ellenére megadta, töb­bek között arra hivatkozva, hogy „van a műveltebb közönségnek egy része, amelyet az eddig fennálló kávéházak ki nem elé­gítenek”. Ebből az indoklásból arra követ­keztethetünk, hogy Silvestri cukrászdája igencsak jó hírű lehetett a városban, ha a többi kávéház konkurenciája ellenére is al­kalmasnak tartották új funkciójára, még­pedig a „műveltebb közönség” számára is. 1869-ben meghalt az üzletet felvirágoztató Silvestri mester, utána a tulajdonosok gyor­san változtak, öt özvegye követte, majd egy Gmvsmwi Rad off nevű cukrász, akitől szin­tén ömr*gye örökölte az üeletet Mellette Prevostt Oszkár «ukriszkoóott, és 1195-be* e adta el a boltot. 19#»-ben pedig a házat is Ráhel Albertnak. Bábel egészen 1938-ig vezette a cukrászatét, s ez a szinte em­beröltő nyi idő is indokolja, hogy az idő­sebb miskolciak ezt a cukrászdát ma is Rábel néven emlegetik. A Rábel-féle édes­ségeknek országos kire v«lt. Legalább 58- féle teasüteményt készítettek, emellett a specialitások közé tartozott például a je­geskávé és a grillásterta. Rábel utóda Rerárius Gyula volt; 1938. október 31-én vette át az üzletet. A Ma­gyar Jövő 1938. november 19-i számában így mutatkozott be a miskolci közönség­nek: „...tisztelettel tudatom a régi Rábel cukrász eég állandó fogyasztóival és min­denkivel, hogy átvettem az üzletet és ugyanazon szellemben, de modernizált kön­tösben folytatom és iparkodom fejleszteni azt. Garanciát nyújt erre saját múltam is. 42 éve dolgozom a pályán, Budapesten Gerbeaudnál 2# évig és Károly király ud­vari cukrászatánál működtem, majd 10 évig Cegléden volt jó hírnevű cukrászdám.” A cukrászda boltíves helyiségének sajá­tos hangulatát a zöld tapétás falak, a szép biedermeier bútorzat, plüss kanapéval és a velencei tükrök határozták meg. Rábel ide­jében még gázvilágítás volt, és gyönyörű gázkályha fűtött. Roráriusék ezt moderni­zálták. A Rorárius cukrászda a miskolciak kedvence lett, finom édességei és diszkrét, hangulatos légköre miatt. Számos híres törzsvendége akadt, köztük színészek, új­ságírók, jogászok, kereskedők. Mellettük is sok volt a reggelizni, kávézni, a finom édes­ségeket megkóstolni és elüldögélni betérő vendég. A cukrászda tehát 1938 és 1951 között volt Rorárius Gyula tulajdonában, közben 1947—1951 között unokaöccse, Rorárius László dingólta az üzletet (ő később a ta­polcai Anna étterem vezetője lett). A „Ro- ri”-t 1951. szeptember 7-én államosították, ezt követően a Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat Avas szállodai üzemegysége Béke cukrászda elnevezéssel üzemeltette. 1968 körül ismét Rorárius lett a neve, 1971. szeptember 38-ig, amikor is utoljára nyi­tott ki, hiszen a városrendezési terveknek megfelelően — máig sem csituló vitákat kiváltva — lebontották az épületét. A he­lyén napjainkban a Pátria üzletház áll. A Rori azonban hamarosan ismét a miskol­ciaké lesz. A múzeumban megőrzött és most felújítás alatt álló bútorzatával fogják be­rendezni a Kossuth utca és a Széchenyi út sarkán a Pannónia Szálló földszinti részét, az ígéretek szerint még ebben az évben. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlvaj mi munka anyagszükségle­teire; legalább ötszőr ekko­ra értéket hoznak majd lét­re a miskolciak, önzetlea munkálkodásukkal. (Vége) (kiad) Dolgoznak a szivattyúk Belvízvédelmi készültség Borsodban Levonul az árhullám a Tárnán Jelenleg 4,5 ezer hektár­nyi területet borít belvíz Borsod megyében, amelyből ezer hektár a már bevetett terület. A vízelöntések nagy­mértékbe* hátráltatják a mezőgazdasági munkálatokat, illetve károkat okoznak a már ősszel bevetett terüle­teken. A Bodrogközben 400, a Taktaközben 2009, a dél-bor­sodi területeken szintén 2000 hektár terület van víz alatt. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság ár- és bel­vízvédelmi szolgálatától ka­pott tájékoztatás szerint a múlt hét péntekjén elrendel­ték az elsőfokú belvízvédel­mi készültséget, a dél-bor­sodi területen, mivel ezen a részen van a legtöbb mező- gazdasági kultúra. Tizenkét szivattyútelep és hat szivaty- tyúállás dolgozik, naponta 1,7 millió köbméter belvizet továbbítanak a csatornákból a befogadókba, a folyókba. Az igazgatósághoz tartozó Heves megyei Tárnán még mindig első fokú az árvíz- védelmi készültség; a hóol­vadásből származó vizek duzzasztották meg a kis fo­lyót. Az árhullám a napok­ban levonuL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom