Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
Szabadság, egyenlőség, testvériség MISRŐL C: 1848-49 A legújabb események félelmes rohanással követvén és váltván fel egymást, elkerülhetlenül szükségessé teszik, hogy az országgyűlés még été. Julius ele jen öszvehivassék. Ennélfogva önöket sietek emlékeztetni mindazon munkálat gyors megtételére, mi az 1848-dik V-dik t. ezikkhez képest megki- vántatik arra, hogy a választók annak rende szerint összeiratván, a képviselők választása a kitűzendő időre törvényesen és kellőleg végre hajtathassák. Miről' a külön* választásijoggal bíró .kebelukbclL városok is rögtön értesítendók. Budapest, Május 18-dikán .1848.- % A Liszt-évforduló jegyében s Miskolci Säicnin taps* WH/IS-ben Miskolc £szakke- let-Magyarország legnépesebb települése. Lakosainak többsége iparos, szölőművelő, vagy kereskedő. Elsősorban a csizmadiák városa: a kaptafák mellett mintegy 250 mester szorgoskodott. A Fő- vagy Piac után álltak az emeletes épületek. Azon túl feneketlen sár, nád- és szalmafedeles vályogházak, viskók, melyek közül kimagaslottak a templomok. A város számára nagy forgalmat jelentett az öt országos vásár. A polgárok leg- höbb vágya a szabad királyi városi rang elnyerése volt, s már-már megkapták az áhított kiváltságot, amikor a forradalom minden efféle ügyet elsöpört. 1848. március 16. Már rég elütötte a déli tizenkét órát az avasi templom nagyharangja, amikor a Korona kávéház lépcsőjénél izgatottan várakozó tömeg észrevette a közelgő pesti gyorskocsit. Már napok óta feszültség izzott a levegőben, s az izgatott fiatalokból kitört a lelkesedés, mikor megpillantották a kocsi bakján a kalauz kezében lengő nemzetiszín zászlót, rajta aranybetűs felirattal: Szabadság, Egyenlőség. Testvériség. Horvát Lajos miskolci polgár a kocsiból kiszállva újságolta el a pesti március 15-i forradalom híreit, nemzetiszínű kokárdákat osztogatva a körülötte állóknak. Másnap megérkezett az országgyűlési követek (Szemere Bertalan és Bük Zsig- mond) levele a bécsi forradalom leírásával. Este a Kaszinóban felolvasták Horvát Lajos sógora, Kun József levelét, a követek által elküldött 12 pontot s Petőfi Nemzeti dalát. Március 19- én megérkezett a hír, hogy a miskolci fiatalság bálványa, eszményképe, Szemere Bertalan is az első felelős magyar minisztérium tagja lesz. A megyeháza kistermében március 20-án gyűlést tartottak. A megyére erőszakolt főispáni helytartó kerek kalapban, kokárdával jelent meg, s a reformokat éltette. Tomboló lelkesedés fogadta a követek levelét. Mintegy hétszáz miskolci polgár beadványát is felolvasták, melyben többek között ez állt: „...a belbéke, bátorság és a rend feltartására — követve a haza fővárosa lelkes példáját — a megye székvárosában ... felfegyverzett őrség alakítását” kívánják. Március 22-én összeírták a nemzetőrnek jelentkezetteket, 26-án a nemzetőrséget fegyverrel látták el, s április 1-jén a nemzetőrök megkezdték az őrállást. Elsőként Szathmári Király József volt főispáni helytartó állt strázsát. Hiába, változtak az idők, rohamos gyorsasággal változtak... A nemzetőröket Heilprin Mihály kinyomtatott őrdala s egy sebtében kinyomott program biztatta, meg Kun Bálint nyugalmazott kapitány kézikönyve... Az események gyorsan peregtek: május 8-án Tóth Lajos nyomdájában kinyomtatták a borsodi választó- kerületek jegyzékét. Szemere Bertalan belügyminiszter az első népképviseleti országgyűlés azonnali összehi- vásáról szóló rendeletét május 18-án adta ki (a szövegét közöljük). A miskolci északi választókerület Szemere Bertalant választotta követül, míg a déli kerület Palóczy Lászlóra szavazott. A nemzeti romantika Dr. Végvári Lajos művészettörténész sorozata igen népszerű a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Hétfőn este 6 órától az E/6-os kollégium színháztermében tart előadást A nemzeti romantika címmel. ★ Szoborral tisztelgett Szemerének a hálás utókor Veszélyben a haza! Az első 200, honvéd június 25-én indult el Miskolcról Kassára. Néhány nap múlva újabb két század hagyta el a várost. A szabadságharcban Miskolc háromezer, Borsod tizenöt ezer honvédőt adott a honnak. Augusztus 30-án szentelték fel a nemzetőrség zászlaját, a csa- Pst elindult Pest felé, majd dicsőséggel — és veszteség nélkül — tért meg a győzelmes pákozdi csatából. A miskolci nők novembertől versengve varrják a fehérneműt a honvédseregnek. A diósgyőri hámor munkásai fegyvert, ágyukat, lőszert gyártanak, a kovácsok puskát, szuronyt. Miután a honvédsereg december 11-én vereséget szenved Schlick tábornok csapataitól Kassánál, veszélybe kerül Miskolc. Szemere Bertalan, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja teljhatalmú felső-magyarországi kormánybiztosként Miskolcra helyezi székhelyét. Hónapokon át innen irányítja a védelem megszervezését, a hadsereg ellátását, szervezi a gerillacsapatokat. December 28-án Szikszónál Mészáros Lázár tábornok A Borsodi Kismonográfiák sorozat 22. kötete Kamody Miklós munkája, s az Észak-Ma- gyarország hírközlésének története címet viseli. A jól szerkesztett kiadványban az oivasó sok érdekes, eddig ismeretlen történelmi adatot talál. A szerző, aki városunk hírközlésének és közlekedésének múltját korábbi írásaiban már felvillantotta, s kiállításon is bemutatta, most színesen megírt, képekkel illusztrált tanulmányban ismerteti a posta, távíró, távbeszélő, rádió és televízió csatát veszt. Kassánál 1849. január 4-én: újabb vesztes csata. Szemere nem csügged. Jelszava: Csata nélkül Miskolcot fel nem adni! A honvédsereg mégsem vállalja a város védelmét, s január 25-én ellenállás nélkül bevonulnak az osztrák csapatok. Nem sokáig tartózkodnak Miskolcon: február 6-án ismét a magyaroké a város. Szemere lelkesülten tudósítja erről Kossuthot: „Ismét Miskolcról írhatok, ahová a hős sere» ma délután vonult be a népn»’- örömkönnyei között... Egy huszár lovagolt mellettem. Ezt is üdvözölték, éltették, csókolták még a köpönyegét is. A nép tömegekben indult élőnkbe, üdvözítőnknek, megváltónknak nevezett... Nem láttam embert, aki nem sírt volna örömében ...” Szemere Bertalan május 7-én hagyja el a várost, ekkor már az új kormány miniszterelnöke. Szervező tehetségének hála, Miskolc és Borsod népe igencsak kivette részét a dicsőséges tavaszi hadjáratból. Sajnos, fordult a kocka: június 29-én a cári intervenciós sereg bevonul Miskolcra, de rövidesen el is hagyja, tovább menetel. Július 22-én megérkezik Görgey serege, de két nap múlva ismét az orosz cári sereg az úr a városban. Még egy dicsőséges epizód: siker a zsolcai csatában. A magyar diadal azonban már csak pillanatnyi fellángolás. A szabadságharc katonai vereséget szenvedett. Nagy idők tanúi voltak Miskolc jellegzetes épületei. Honvédtisztek hamvai proladnak az avasi temetőben ... Amikor megszűnt az önkényuralom, a hálás város síremléket állított Palóczynak és Szemerének, Szobrot Kossuthnak, Szemerének, Lévaynak és Deáknak. A derék Tóth Lajos nyomdász füzetei, plakátjai, röplapjai a múzeumban, a levéltárban s ki tudja még hol szétszóródva emlékeztetnek egy dicsőséges korszakra. Megsárgult iratok a levéltárban, kormánybiztosok iratai, jegyzékek, elismervénvek, kérvények . .. Rajtuk Kossuth, Szemere, Klapka, Görgey kézjegye. Az abszolutizmus idején betiltott, cenzúrázott nyomtatványok jelzik, hogy a hamu alatt izzott a parázs. Miskolc és Borsod népe, amely egyszer már megízlelte a szabadságot, ezt a mámorító érzést nem tudta, nem akarta elfelejteni... Borsod, Abaúj, Zemplén. Heves, valamint részben Nóg- rád megyei múltját, néhol a jelenét. Mondanivalóját 19 fejezetbe foglalja, az Árpádkori futó követektől, „folyók- tór az épülő belvárosi telefonközpontig. Minden fejezet elején néhány adattal tömören jellemzi a kor politikai állapotát, majd bemutatja az akkori hírközlés működését. A különös gonddal felkutatott forrásértékű adatok gazdagítják ismereteinket megyénk, városunk múltjának egyéb vonatkozásairól is. Zenekarunk a fesztiválon A Budapesti Tavaszi Fesztivál Európa-hírű és -jelentőségű eseménysorozata tegnap kezdődött. Az együttesnek szóló elismerés, hogy a Miskolci. Szimfonikus Zenekar a rendezőség meghívására már a mai napon koncertet ad a Pesti Vígadóban. Az este fél nyolckor kezdődő hangverseny műsorán Berlioz Római karneválnyitány, Liszt Haláltánc és Berlioz Fantasztikus szimfónia című művei szerepelnek. A zenekart Kovács László vezető karmester dirigálja. Közreműködik Né- methy Attila zongoraművész. A tanulmányt 1722- és 1840-beli postatérkép, valamint az első postai bélyegző- lenyomatok bemutatása teszi érdekessé. A függelékben az igazgatóság postaszerveinek megnyitási, működési adatai olvashatók. A Magyar Posta és a Her. man Ottó Múzeum közös költségén megjelentetett tanulmány értékes honismereti munka, gazdagítja a szülőföldünkről szóló irodalmat. A főposta és a hírlappavilonok árusítják. —a —i A Népszerű zenei esték sorozatban a Miskolci Szimfonikus Zenekar Liszt-hangversenyét Erdélyi Miklós betegsége miatt Déri András vezényelte a színházban. A „beugrás" megmentette a koncertet, s vállalkozásáért feltétlenül dicséret illeti a fiatal karmestert. A műsort két szimfonikus költemény keretezte, a Tasso és a Mazeppa. A Tasso eredetileg nyitánynak készült Goethe drámájához 1849-ben, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából, és csak 1854-ben nyerte el végleges alakját. A háromrészes mű érzékletesen ábrázolja az olasz reneszánsz poéta, Tasso szenvedéseit, küzdelmét, megaláztatását, majd halála utáni megdicsőítését. Déri András és a Miskolci Szimfonikus Zenekar a mű számos mozzanatát érzékletesen, hatásosan ábrázolta. Ezzel együtt szívesebben hallgattunk volna még színesebb, dinamikailag, a zenei karaktereket illetően romantikusabb, szélsőségesebb előadást. A Mazeppa Liszt egyik legeredetibb alkotása. Victor Hugo költeménye ihlette. 15 évesen már zongoraetűdöt ír Mazeppa halállovaglásáról, a szimfonikus költeményt 1854-ben mutatta be Weimarban. A romantikus virtuozitás nemcsak a zongoraműveket jellemzi, a Mazep- pában a démonikus halállovaglás ábrázolása rendkívüli feladatokra ró a vonósokra. Talán egy árnyalattal dinamikusabb tempóban a szimfonikus költemény drá- maisága jobban érvényesült volna. A mű záró részének (új hazára lelt Mazeppa a kozákok között) zenei megoldása hatásosan, karakterisztikusan sikerült. A Magyar fantázia kedvelt műsorszám, a XIV. ma- gyár rapszódia szabad átirata. Hálás feladat a mindenkori zongoristának. Erdélyi László fiatalos lendülettel mutatta be a jellegzetes magyaros verbunkos ritmusokat, a dallamvezetés liszti sajátosságait, a fokozásokat, melyek óhatatlanul a sziporkázó virtuozitásba csapnak át. A hangverseny kuriózuma három zenekar-kíséretes dal volt: a Jeanne d’Arc a máglyán Dumas, Mignon dala Goethe és a 3 cigány Lenau szövegére készült. A francia és német nyelven előadott műveket Mészöly Katalin énekelte átéléssel, plasztikusan, stílusosan. Barta Péter A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK alkalmaz jogi előadót Bérezés a kollektív szerződés szerint Jelentkezni lehet a vállalat jogi osztályán Cím: Miskolc-Diósgyőrvasgyár, Herczeg F. u. 42. Telefon: 73-490 Dr. Csorba Csaba \ A gyorskocsi Pozsony előtt, a hajóhidnál. (Kőnyomat az 1800-as évek elejéről.) A futó követektől a telefonközpontig Kismonográfia a posíáról
