Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

Vita lapolca sorsáról • Szennyeződő levegő és víz • Előbb a feltételeket kell megteremteni Kitehetjak-e a „megtelt99 táblát? Tapolcán nemcsak üdülnek az emberek, hanem jó néhányan laknak is. Számukra is lényeges, hogy az élelmiszerboltok száma gyarapodjon a jövőben. A Rádiótól kérdezték — 3 OH válaszol Éiidaió bankkölcsön Kiállítás és vásár A Zichy Galéria alkotó művelődési közössége mától kiállítást rendez a fegyve­res erők klubjában, a Sza­muely Tibor u. 3. szám alatt. A festményeket, kisplaszti­kákat, rézkarcokat a tárlat­látogatók meg is vásárol­hatják. A kiállítást délután 3 órakor nyitják meg. Tanácstagi fogadóóra Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját Demjén Sándor az 1/5. számú pártalapszer- Vezetben (Kassai u. 86. szám). 17 órától. Szép számmal gyűltek ösz- sze az érdeklődők a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igaz­gatóságán. hogy meghallgas­sák dr. Hoós János állam­titkárnak, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesének előadását a VII. ötéves terv­ről. A rendezvény szervező­je a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod Megyei Szervezete volt. Hogyan alakultak ki a VII. ötéves terv koncepciói, terv- számai? Mi a magyar gazda­ságpolitika stratégiája? Mi­lyen reményeink vannak ár­rá nézve, hogy a VII. ötéves terv, s ezen belül 1986. cél­kitűzései megvalósuljanak? Vannak-e „bajok” a magyar gazdaságban ? Mitől függ, hogy növekedhet-e a nem­zeti jövedelem? — a min­dennapi életünket befolyáso­ló kérdések ezek. Az állam­titkár szuggesztív előadó; szemléletes és igen őszinte válaszokat adott hallgatósá­gának. Mint ahogyan azokra ti kérdésekre is. amelyek fel­tevői a külkereskedelmi egyenleg alakulására, vagy például a hatékonyság-bérek -ösztönzés összefüggéseire kí­váncsiak. Sajnos — muta­tott rá többek között az elő­adó — sok helyen úgy „sza­ladtak el” a bérekkel — volt példa 24 százalékos bérfej­lesztésekre is! — hogy aki­fizetések mögött nem állt teljesítés... Ezt nem szabad pne&engsdni a jövőben, big Lakók és lakások címmel 50 perces fórum-műsort su­gárzott a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Kör­zeti Stúdiója. Az adásban idő hiányában — több kér­dés nem hangzott el. Doj- csák János, az OTP megyei igazgatója sok érdeklődőnek levélben válaszolt. Az aláb­biakban ezek közt tallózunk. • Kérhet-e kölcsönt a sze­mélyi tulajdonban levő lakása helyett újabb lakás építéséhez? — érdeklődött Kazár Miklósné, a Kassai u. 61-böl. — A személyi tulajdonban levő lakás helyett újabb la­szen ennek az egész népgaz­daság a kárát látja. Az ankét résztvevői nevé­ben Bonus Rókus, az MNB megyei igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság Bor­sod megyei titkára köszönte meg az előadást Hoós Já­nosnak. Immár öt esztendeje, hogy megkezdték a lakáselemek gyártását a nyckládházi Me­zőgazdasági Épületelemgyár­ban. A korábban csak állat­tartó, valamint terméktároló épületeket előállító üzem praktikus és tetszetős csalá­di házakat készített a speciá­lis betonelemekből. Am senki sem lehet próféta a saját ha­zájában; a Mezőpanel sem vált azzá. Majoros Zoltán, a gyár vállalkozási osztály vezetője elmondotta, hogy az első családi házat a Kincsem parkban építették Budapes­ten, a Lóverseny Vállalat rendelésére. Azóta már a háromszázadik családi házon is túlvannak, s ennek zömét kás építéséhez a takarék- pénztártól áthidaló bankköl­csönt igényelhet. Az áthida­ló bankkölcsön általában te­hermentes lakóingatlanra, legfeljebb a lakottság figye­lembevételével megállapított forgalmi értékig — a beköl­tözhető forgalmi ár mintegy feléig — engedélyezhető. Ha kölcsönnel terhelt ingatlan­ra kérnek áthidaló kölcsönt, a lakott forgalmi értékből levonjuk a terheket, és csak a maradék erejéig nyújtha­tó az áthidaló kölcsön. Ez csak - meghatározott célokra vehető igénybe, s összege az új lakás építésekor a saját részbe számit be. • Szabó Istvánná, a Jósfka n. ,-,5-bol, a harmadik gyer­mekre elszámolható szociálpo­litikai kedvezmény iránt érdek­lődött. — Az érvényben levő jog­szabályok szerint a lakásvá­sárlókat a fennálló állami vagy bankkölcsön-tartozás esetén a kedvezmény az adásvételi szerződés megkö­tését követően született, vagy örökbefogadott gyerme­kük után — a megelőlegezés kivételével — utólagosan is megilleti, a szerződéskötéskor hatályban levő feltételekkel. Amennyiben a kérdező a szerződéskötés során gyer­mekeire 40 000—40 000 forint kedvezményt kapott, az utó­lag született gyerek után is nyújtható részére az újabb negyvenezer forint szociál­politikai kedvezmény. megyénk határian kívül rak­ták össze. Az idén Egerben 24. Deb­recenben 28, Kisvárdán pe­dig újabb 24 családi házat szerelnek. Most épül Nyír­egyházán az új „magyaros” típusú, jobb helykihaszná- lású, pillérváz nélküli épü­let. Korábban gondot jelen­tett, hogy a pillérek elhe­lyezési rendje gátat szabott a tervezők elképzeléseinek s az egyéni megrendelők igé­nyeinek. A mostani új ön­hordó falrendszer akár 30 centiméterenként is változ­tatható. a családi házak la­kószobái tetszés szerint ki­sebbíthetők vagy nagyobbít- hatók. Jellemző a vállalat sikerére, hogy Dunántúlon az Alba Regia Építőipari Válla­Mi legyen a kőbánya sor­sa, és mi történjek a gyor­san terjeszkedő zártkertek­kel? Lcgyen-e több szálloda, bővüljön-e a kemping, vagy ne fejlesszék az idegenfor­galmi fogadóképességet? Ta­polca dilemmái közül csak egyet-kettőt sorolhattunk fel, ám az utóbbi hetekben, hóna­pokban, az új rendezési terv vitájában minden régi gond terítékre került. Legutóbb a város idegenforgalmi bizott­sága tárgyalt Tapolca jövőjé­ről. A sokszor valóban he­ves vita Is jelezte: nem könnyű ma eldönteni, mi le­gyen a sorsa. A még jóváhagyás előtt álló új rendezési tervről már írtunk. Csak annyit ró­la felidézésül, hogy a terv Tapolca üdülő jellegét erősí­ti. megsokszorozza a zöldte­rületeket, kinyújtóztatva a parkot a Hejő mentén. Fej­leszteni kívánja a strandot, a kempinget, helyet hagy szál­lodaépítésre. Külön gonddal foglalkozik a kulturális és szórakozási lehetőségek gya­rapításával. Megváltoztatná Tapolca zsákutca jellegét is, új utak építésével. • • Kitegyük-e a '„megtett” táblát, vagy sem? Ez alapve­tő kérdés Tapolca esetében. Vannak, akik szerint már most is túl sokan látogatnak ide, az itt lakókról és az üdülőtulajdonosokról nem is beszélve. A tervező, Balogh György így érvel: — Aki tapolcainak; mond­hatja magát, akár lakóként, akár üdülőtulajdonosként, az érthetően nem kívánja, hogy megnövekedjen a ven­dégforgalom. Más szemmel néz. aki „birtokon kívül” van: ezek a városlakók sze­retnék, ha több jutna nekik Tapolcából. Véleményem sze­rint. ma valóban zsúfolt Ta­polca, ám a helyzeten nem tudunk változtatni csak úgy, ha megpróbáljuk a fogadó­képességet bővíteni, nagyobb zöldterületet, több progra­mot kínálva az ide érkezők­nek. Javítani kell a forga­lomszervezésen és a szol­gáltatások, a kereskedelmi ellátás színvonalán is. Nem lat, Heves megyében pedig a helyi építők kooperációs szer­ződést ajánlottak nekik. Ezt látták jobbnak, mintsem, hogy versenybe szánjanak a Mezőpanel családiház-kíná- latával. Jelenleg négyzetméteren­ként 10 500 forintért szállíta­nak magánlakásokat kulcsát­adással. A szállítás költsé­gei elenyészőek, például egy lakás négy vasúti kocsiban kényelmesen elfér. Mintegy 150 kilométeres körzetben a szállítási költségek alig 10 ezer forintot tesznek ki. Ta­lán ennek köszönhető, hogy az ország más tájain is előszeretettel vásárolják, ke­resik a nyékládházi gyár pa­neles családi házait. {szántó) Iloós János előadása Terv, bérek, őszi önzés, hatékonyság Van ahol jobban kedvelik a Mezőpanel-házakat Esv lakás - ni vasúti kocsiban Lobogózzuk fel épületeinket! A Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit, a város lakosságát, hogy az l84a-49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére lobo* gózzák fel épületeiket. A zászlódísz március 13—16. között köszöntse az évfordulót. jjr A tervezők több vízfelületet szeretnének. kerteket is Tapolcához csa­tolja. De maradhat-e minden változatlanul a sűrűn beépí­tett domboldalakon? A tervező realista: úgy vé­li, hogy a tapolcai zártker­tek már csak nevükben azok, valójában üdülőket építettek itt. és úgy is használják, ahogy az üdülőket szokás. A zártkert-területeket ezért át kell alakítani valódi üdülő- területté. kötelezve a tulaj­donosokat a kipusztított fák pótlására és csökkenteni kell a zsúfoltságot. A terv persze csak keretet ad, s azt nem mondja meg, mindezt ho­gyan lehet végrehajtani ál­lamigazgatási, jogi eszközök­kel és a gazdasági érdekelt­séget fegyverül használó módszerekkel. Egyébként ez az egész tervre érvényes, nemcsak a zártkertek ügyére. Hiába az okos tervezés, ha rossz a végrehajtás: például előbb építenek újabb vendég­fogadókat, mintsem hogy bővülne a strand, gyarapodna a park. A városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak vezetője, Jirkovszky Im­re azonban elég egyértelmű­en fogalmazott: előbb felté­teleket teremtünk, és csak azután bővítünk, fejlesztünk bármit is. (kiss) hisszük, hogy ez több embert vonzana ide, inkább a meg­lévő forgalmat osztja meg jobban. Nagyon fontos tény az is, hogy nem kívánia a terv a lakóházak számát gyarapítani Tapolcán. Hogyan látják ezt a tapol­caiak? Cservényük Gábor ta­nácstag: — A zsúfoltságot illetően az itteniek aggodalmát ko­molyan kell venni. Sajnos, hiába üdülőterület ez, a KÖJÁL-mérések igazolták, hogy a strand előtti parkoló környéke a város egyik leg­szennyezettebb levegőjű te­rülete. Ezért nagyon meggon­dolandó, meddig és hogyan engedjük be a forgalmat. Ugyanilyen aggasztó a víz­minőség romlása: a sűrűn te­lepült kiskertekből a kiszórt vegyszer, műtrágya egyre na­gyobb mennyiségben kerül be a karsztvízbe. Mindezeket megfontolva, a tapolcai tár­sadalmi szerveknek az a vé­leménye, hogy jöjjenek a vendégek, csak tudjunk ne­kik megfelelő programot, he­lyet adni, megoldva a kör­nyezet védelmét is. A zártkertek: ez is örökös botránykő Tapolca életében. A terv az Egyetemváros felé vezető út mentén lévő zárt­A DH várospolitikai tőroma

Next

/
Oldalképek
Tartalom