Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
Piaci helyzetkép, fehéren-/ekeién Nem az árakkal versengenek + Nemcsak a Szinva, de az építés is egyelőre a mederben folyik Szélesebb és szebb lesz a réginél Hidat vernek a Szinva fölé Arrit fenyegeti az építőket. A Blikkben megkezdődött az olvadás, a Szinva vízszintje napról napra emelkedik. A hídverők homokzsákokkal védik munkaterületüket, de a víz így is a eslzmaszárukat nyaldossa. Ám bizakodóak: meg lesz az új hid, amikorra vállalták... Pontosan tíz nappal ezelőtt fostak hozzá az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai a Her- c/.eg Ferenc utca és Kiss Ernő utca találkozásánál lévő Szinva-híd átépítéséhez. A munka azért is vált elodázhatatlanná, mert a Kiss Ernő utcából a Marx tér felé a hosszabb járművek, a csuklós autóbuszok helyszűke miatt képtelenek voltak kikanyarodni. A régi hidat végűi is két nap alatt elbontották, s a múlt héten nekiláttak az új híd építésének előkészületeihez. Nem kis munkával jár ez. El kell távolítani a réginek az alapjait — még nem tudják az építők, milyen mélyről kell „kibányászni” —, a posta és az Émász kábeleit pedig más irányba kel] vezetni. A Szinvát úgyneveBorsod és Miskolc 1848-ban Ezen a héten ünnepeljük március 15-ét. A szabadság- harcra emlékezve tart holnap délután 5 órakor előadást dr. Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, az avas-déli párt- helyiség nyugdijasklubjában. Előadásának címe: Borsod megye és Miskolc 1848-ban. iársada.míinka Már hagyomány, hogv a tavaszi ünnepekre a város kicsinosítása érdekében társadalmi munkaakciót hirdet a városi tanács tervosztálya. Idén sem lesz másként; a mostani munkálatok szervezéséről és előkészítéséről tanácskoznak ma délután 2 órakor a tanácson az érdekeltek. zett jászolgátak közé terelték, hogy a munkát zavartalanul végezhessék. A vízszint azonban emelkedik, s a gátat magasítani kell. Az új híd a régi helyén, a Szinva 7+514-es szelvényében épül. Itt a patak medervonalában enyhe törés van. ezt azonban nem követték az új hídfők fcerveA zésénél, mivel a régi hídfők is merőlegesek voltak a híd hossztengelyére. A híd szélessége 15,4 méter lesz, s kialakítanak rajta egy öt és fél méter széles járdát is. A hídverők munkájának sok a nézője, nem csoda, forgalmas helyen dolgoznak. Az építkezéssel május közepére végeznek. A zöldség- és gyümölcsellátás témája vörös posztó a városlakók szemében, pedig a családi költségvetésben a zöldségre, gyümölcsre elköltött pénz ma is meglehetősen szerény hányadot képvisel. A piacokon vásárló háziasszonyokat idegesítik, az időnként magasra szökő árak, s legalább ennyire az, hogy minden évben akad valami hivatkozási alap — rossz időjárás, növénybetegségek — az áremelkedésre. Vajon hogy állunk ma Miskolcon a zöldség- és gyümölcsellátással, s lehet-e javítani a helyzeten? • A KISKERTEK ÁRUI \ A zöldségtermelés átvonult az állami szektorból a másodlagos gazdaságba, a kistermelők, háztáji gazdák kertjeibe. A nagyüzemek számára ez az ágazat túlzottan munkaigényes, s jövedelmezővé tétele olyan beruházásokat igényelne, amire ma nincs lehetőségük. Ennek következményeként a várost és környékét korábban ellátó mezőgazdasági nagyüzemek ma csak a hűtőiparnak termelnek zöldséget, s primőrt és friss zöldárut már nem szállítanak a piacokra. A mérleg másik serpenyőjében találhatjuk például a kertszövetkezeteket — Miskolcon és környékén huszonegyet. Manapság — a tanács ösztönzésére is — a kertszövetkezetiek, s a hétvégi telkeken gazdálkodók egyre inkább hajlandóak az árutermelésre. Ma ezekből a forrásokból fedezik Miskolcon a lakosság gyümölcsigényének több mint 20 százalékát. Eredményesnek mondhatók a termelőszövetkezetek részes műveléses rendszerei is — a különféle formákban működő kisgazdaságoknak köszönhető, hogy végül is van elegendő meny- nyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs a piacokon. 9 AMÍG az ötből , TIZENÖT LESZ ... Manapság azt kutatják a legtöbben, hogyan lesz az öt forintosból tizenöt forintos ár, mire a termelőtől a vásárlóhoz kerül az áru. Kétségtelen, hogy a forgalmazási rendszer megváltozása — a Zöldség monopolheiyzetének megszűnése, a többcsatornás árubeszerzés, a magánkereskedelem előtérbe nyomulása — javította a kínálatot, de hátránnyal is járt. Sok a viszonteladó, különösen a hideg hónapokban. A magánkereskedők csak azokat a termékeket forgalmazzák, melyek jól jövedelmeznek — nem céljuk a teljes választék kialakítása. A versengés nem az áraknál bontakozott ki. hanem inkább az áru minőségével vetélkednek a kereskedők. Az állam közvetlen árbefolyásoló szerepe a zöldség- es gyümölcsellátásban gyakorlatilag megszűnt, így a piaci viszonyok Nem volt fagyszünet a Sajó- szentpéteren épülő gyermek- intézményeknél a legutóbbi zimankós napokban sem. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai dolgoznak a nyolctantermes általános iskola építésén; a téliesített munkahelyen a szakipari munkákat végzik. I Az épületet az előregyártott és a helyszínen összeszerelhető borsodi vázpanelszer- kezetből állították össze, s a tervek szerint az új tanévben adják át a tanulóknak. változásai időnként kiugró árnövekedést idéznek elő. Miskolcon egyre nagyobb jelentőségűek azok a kispi- acok, ahol a kistermelők értékesíthetik a portékájukat, helypénzfizetés nélkül. Ma 17 ABC-áruház környéké» van kispiac. • FÖLDET KERESNEK Megérett a helyzet arra, hogy a termesztőket, forgalmazókat valamilyen kölcsönös érdekeltségen alapuló gazdasági társulás, rendszer kereteibe vonják. Hogy megszűnjenek a piacokon a mai kissé anarchikus viszonyok, ez a kereskedők és a termelők érdeke is, nemcsak a vásárlóké. Pénzügyi alap létesítésével csökkenteni kell a termelők és a kereskedők kockázatát, gondoskodva a csúcstermés elhelyezéséről. A városi tanács döntése szerint növelni kívánják Miskolcon az elárusítóhelyek számát, és elősegítik, hogy olyan pavilonok létesüljenek, ahol télen is, nyáron is lehet kereskedni. Számba veszik, hogy van-e tanácsi tulajdonú városközeli föld, amely öntözhető, és a kistermelők zöldséget tudnának termeszteni rajta. S újra napirendre kerül a nagybani piac ügye. További lehetőségek rejlenek abban is, ha a városkörnyéki termelőszövetkezetek több zöldségtermő területet adnak ki részes művelésbe. A szakértők elemzése szerint azonban a közeljövőben sem számolhatunk az árak számottevő mérséklődésével, csak akkor. ha valamiből rekordtermést takarítunk be. (k—ó) Az iskola mellett a gyerekek testmozgásának elősegítésére tornatermet is felépítenek. Dolgoznak egy másik intézmény, a 100 gyermek elhelyezésére szolgáló óvoda építésén is. A növekvő népességű bányász- és egyéni családi házak építésével gyarapodó községben igen nagy szükség van a dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezésére szolgáló óvodára, amelyet a tervek szerint ugyancsak ebben az évben vehetnek birtokukba az apróságok. MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 19. Cukrászdák és kávéházak A káré és a kávézás meghonosodásáról, a kávémérőhelyek és a kávéházak kialakulásáról, a családon belüli vagy egy-egy nagyobb társasághoz kapcsolódó kávézási alkalmakról és szokásokról nemcsak Miskolcon, hanem országszerte igen keveset tudunk. A kávé annyira természetes számunkra, hogy eddig sem a néprajzi, sem a történeti irodalom nem tartotta szükségesnek foglalkozni vele. Mindössze annyit ismerünk az okleveles adatokból, hogy 1651-ben jelent meg Magyarországon. Az első „kávés-ház”-ról pedig 1706-ban történik említés. A dohányzáshoz hasonlóan, kezdetben a kávézás is az előkelő társadalmi rétegek kiváltsága volt. Akik megízlelték, tudták, hogy kereskedő-karavánok a távoli keletről szállítják, s nagyon drágán adják a „fekete magvakkal A kávé miskolci megjelenését és elterjedését, a szokás kialakulását ma még pontosan nem ismerjük. A kereskedők számadáskönyvei, másrészt a vagyonleltárak adhattak eddig érdemi adalékokat. A görög kereskedők üzleti könyveiben 1760-ban tűnik fel először a kávé, majd egy vagyon- összeírásban 1786-ban ismerkedhetünk meg ezüstből készült kávéskészlettel. Jeles miskolci hírlapírónk, Brósz Károly egy közléséből tudjuk, hogy az első kávéház 1788-ban nyílt meg Miskolcon. Ennek működését — egy peres ügy kapcsán — 1791-ben városunk jegyzőkönyve is említi. Eszerint „vámosi inspector Schay József az iránt folyamodván — ti. a tanácshoz —, hogy itt lakos frizer (azaz fodrász) két óráját kicsalt olly véggel, hogy azt megveszi, azonban az egyiket a kávéházban kártyán eljátzotta. Erre nézve a titulált úr kíván magának a Nemes magistratus által a fri- zérrel hat aranyig való cautlót tétetni, hogy a frizér ... szokása szerint Miskolcról el ne szökjék.” Brósz Károly leírását városunk történetírója, Szendrei János nemcsak idézi, hanem a következőképpen egészíti ki: A társadalmi élet fejlettségére utal, hogy 1788- ban alakult meg a kávéház, ahová mulatni, s főleg kártyázni járt a polgárság. A bérleti szerződés 1788. január 15-én született meg a diósgyőri koronauradalom és Novák Jakab tescheni kávés között német nyelven. A kávéház helye a mai Rákóczi utca 2. szám alatt, az ún. Döry-kúria felső, azaz nyugati részén volt. (Ezt az Első Magyar Biztosító Részvénytársaság palotájának építésekor, 1909-ben lebontották.) Egy 1832 33-as uradalmi felmérésből részletesen megismerhetjük a kávéházat. A korábban késrSTt bérteft szerződés megfogalmazza. hogy a három szobából és konyhából álló házban a bérlő köteles tekeasztalt felállítani és üzemeltetni. A vendégek számára „tartani kell kávét, chocholadét, limonádét, rosolist, kétszersültet, s más féle liquőröket, de nem szabad árulni bort, sört, vagy pálinkát”, s kifejezetten tiltja a szerződés „vendéglő tartását”, azaz ételt sem lehetett felszolgálni. Tehát már kezdetben megkülönböztették, és funkciójukban is elkülönítették a kávéházat a korcsmáktól és vendégfogadóktól. Ez az első miskolci vállalkozás nem lehetett jövedelmező és eredményes, mert a szerződés lejárta előtt a „kávés” elhagyta Miskolcot. Üzletét és ingóságait a diósgyőri koronauradalom kirendelt megbízottja lefoglalta. A „kávés ház" bérlői ezután gyorsan változnak. Egyikőjük, Malagets Ferenc neve maradt fenn, aki a miskolci görög kereskedő kompánia jeles képviselője volt. Nevéről és tevékenységéről a 19. század közepéig szólnak adatok. Miskolc természetesen ezek után sem maradt kávéház nélkül. 1828-ban Jóst Adolf személyében a vendéglátásnak olyan jeles személyisége települ le Miskolcon, aki a cukrászda és a kávéház összekapcsolásával új üzlettípust honosít meg a városban, ö volt a megalapítója a későbbi legendás hírű Rábel-Rorárius cukrászdának is. A kávét természetesen ekkor már nemcsak kávéházakban fogyasztották, hanem a nagypolgári családok étkezésének és társasági életének is része volt. Erről szemléletes képet fest miskolci látogatásáról írott naplójában Bozena Neméova, a cseh széppróza megteremtője: „1851. április 28. ... este kávézás a háziasszonyomnál. Sok komp- liment, pompás és egyszerűbb aranycsészék és egy háromlábú kis serpenvü az asztalon. ... Mi minden volt itt előttünk az asztalkán! Hányféle tányérka, s mindegyiken más és más, az egyiken édesség a másikon befőttek! Mind igazán gyönyörű volt: az aranyozott kis csészék, pohárkák, selyemmel átszőtt asztalkendők, és középen elhelyezve állt a háromlábú edény tejszínnel. Ezzel később riinden társas összejövetel alkalmával — amikor kávét ittak — találkoztam. Kávét nem isznak többet, mint egy csészével, nem lehet többet főzni belőle.” Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.) * A zöldség- és gyümölcskínálat ma főleg a kistermelőktől függ s’ Lj gyermekintézmények Sajószentpétercn
