Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

é Kézimunka-kiállítás A nemzetközi nőnap al­kalmából a Csavaripari Vál­lalat 2-es számú gyatrának nődolgozói kiállítást rendez­tek a kultúrteremben. Az általuk készített kézimunká­kat, valamint festményeket láthatják ezekben a napok­ban az érdeklődők. Agrotaizis Agrokemizálási tanácsko­zást tartott tegnap Kazinc­barcikán, a Radnóti Művelő­dési Házban a Borsodi Ve­gyi Kombinát. A program­ban több előadás is elhang­zott. így egyebek közt szó volt a növényvédelmi és ag­rokémiai feladatokról, a nö­vényvédő szerek gyártásáról és fejlesztéséről, a BVK nö­vényvédő szereinek helyéről a védekezéstechnológiákban. Az előadásokat hozzászólá­sok követték. A tanácsko­záson a BVK a tavalyi, nö­vényvédőszer- és műtrágya- termékpályázatának díjait is átadták. + Ezreket csábított néhány hete az első igazi hó síelni, szánkózni a Bükkbe. Ehhez azonban nemcsak a hegytetőre, de a 15-ös, vagy a 115-ös buszra is fel kellett jutni, ami szintén sportteljesítménynek számított. A Miskolci Közlekedési Vállalat azon a napon egyetlen vonalról sem tudott kisegítő autóbuszt átirányítani erre a vonalra. A sífarsang­ra már nem jelentett ekkora gondot az utazás, mert 8—8 fordulóval toldották meg a me­netrend szerinti járatokat __Ez a tavaszba nyúló tél is minden bizonnyal sokakat csábít majd a hegyekbe. A vállalat ígérete szerint nem különösebb gond kijutni, mert ha a forgalom úgy kívánja, lesz elegendő tartalék autóbusz. (Temesi felv.) BÉLYEGGYŰJTÉS Vezetékszakadás a Marx téren Káifétifést fizet az Émász Szikrázott a vezeték a fal­ban. sistergett a rádió, a te­levízió, a hűtőszekrény, majd nagy hirtelen elhallgatott. Er­ről számoltak be azok, akik a Marx tér környékén, a Ka- bók. a Böngér s a Kalapács utcában laknak, és éppen otthon voltak a kedden tör­tént vezetékszakadáskor. Mint Orosz Károlytól, az Émász III. kerületi kiren­deltségének vezetőiétől meg­tudtuk: a 220 voltos áram­vezeték elszakadt és ráesett az 550 voltos egyenáramú villamos-felsővezetékre. Saj­nos. a korábbi híradásunk­ban erről épp fordítva szá­moltunk be. Az elemi csa­pás következtében zárlat keletkezett a Marx tér kör­nyéki utcákban, s a villa­mosközlekedés csaknem fél órán át szünetelt, ennyi ide­ig tartott a vezeték helyreál­lítása. Megírtuk, hogy a zárlat következtében tűz ütött ki az egyik zöldségbolt villamos-kapcsolószekrényé­ben. Szerencsére a tüzet kár mindössze 30 ezer fo­rint. A héten több beielen- tés is érkezett az Émász kirendeltségére, miszerint a vezetékszakadás idején tönkrement a rádió, a tele­vízió. és néhány, feszültség alatt álló háztartási gép. Az áramszolgáltató vállalat szakemberei felmérik a ká­rokat. és a javítási számla alapján mindegyiket megté­rítik. S természetesen gon­doskodnak az áramszolgál­tatás mielőbbi teljes hely­reállításáról. Feltehető, hogy akadnak, akik a rádió vagy a televí­zió korábbi hibáját a vál­lalat költségén szeretnék megszüntetni. Erre nem lesz lehetőségük, ugyanis a sze­relők könnyűszerrel eldönt­hetik, hogy a javításra vá­ró hiba mi miatt keletke­zett. Ezzel elejét veszik az esetleges ügyeskedéseknek, és több pénzt fordíthatnak a valóban vezetékszakadás következtében keletkezett károk megtérítésére. HACYAft POSTA A Magyar Posta — az „Evfordulók-ese- mények »86” sorozat keretébén — február 20-án. Kun Béla születésének 100. év­fordulója alkalmá­ból, 4 Ft névértékű bélyeget hozott for­galomba. A bélyeg Oláh György grafi­kusművész terve alapján, 807 300 foga­zott és 4300 fogazat- lan példányban, több színű ofszetnyomás­sal, íoo bélyeget tar­talmazó ívekben az Állami Nyomdában készült, a bélyegké­pen barnás-piros hát­térben Kun Béla portréja látható. A portré fölött keretet alkotva, fehér szín­nel az „1886—1980, száz éve született Kun Béla»9 felirat ol­vasható. A siroki Mátravi- déki Fémművek bé­lyeggyűjtő köre, megalakulásának 25. évfordulója alkalmá­ból, március 13—21. között jubileumi bé­lyegbemutatót ren­dez a Mátravidéki Fémművek tanács­termében. A hely­színen március 13- án alkalmi postahi­vatal is működik, és az eseményre utaló bélyegzéssel látja el az ott feladott postai küldeményeket. A „Vecsés Nagy. község 200 éves (1786 —1886)’» feliratú bé­lyegzést november 30-ig használja a Ve­csés 1. sz. postahi­vatal. Miskolcon ren­dezik meg a nem­zetközi ásványgvüj- tő találkozót, melyet postai bélyegzés is megörökít. Az alkal­mi postahivatal már­cius 9-én 10—14 óra között fog működni a Nehézipari Műsza­ki Egyetemen. Már­cius 10-én a buda­pesti 4. sz. postahi­vatalban lehet meg­szerezni a „Húsvet »86»* feliratú bélyeg­zést. A Budapesti Tavaszi Fesztivál »86 eseménysorozatot Budapesten postai bélyegzéssel is kö­szöntik március 14— 23. között. A proletárdiktatúra leverése után az uralomra jutott el­lenforradalmi kor­mányzat a bélyege­ken szereplő Ta­nácsköztársaság fel­iratot fekete búza- kalász-rajzzal nyom­ta át. A Horthy- rendszer, a maga népszerűsítésére, még azzal is meg­próbálkozott, hogy a forradalmár Petőfi, Kossuth, a szabad­ságharcos Rákóczi képmását tegye a bélyegekre. Erre az időre jellemzők a babérágas Horthv- bélyegek. Viszont egyetlen munkás­vagy paraszttémájú bélyeg sem látható e korszak dús bé­lyegtermésében. A kultúra minden te­rületét elhanyagol­ták... R. L. PÁSZTORHÚS Hozzávalók (5 személyre): 80 dkg marhafartő, 15 dkg füstölt szalonna, 20 dkg gomba, 15 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 2 dkg liszt, 3 dl tejföl, ízlés szerint: só, pirospaprika, törött bors, zöldpetrezselyem. Elkészítése: a marhahúst kisebb kockákra vágjuk. Lá­basban felolvasztjuk a zsírt, és megfonnyasztjuk a finom­ra vágott vöröshagymát. Hoz­záadjuk a pirospaprikát, és kevés vízzel vagy csontlével felöntjük. Négy-öt percig forraljuk, s amikor a víz el­párolgott, hozzáadjuk a meg­mosott húst. Sózzuk, majd lefedve pároljuk. Időnként — kevergetve — kevés vizet vagy csontlevet öntünk utá­na. Amíg párolódik, a jól megmosott és felszeletelt gombát szűrön lecsurgatjuk, az apró kockára vágott füs­tölt szalonnát átpirítjuk, hoz­záadjuk a gombát, s meg­szórjuk a törött borssal és a finomra vágott petrezselyem­mel. Erős lángon néhány per­cig pirítjuk. Amikor a hús puhulni kezd, hozzákeverjük s néhány percen át együtt forraljuk, végül bekötjük a liszttel elhabart tejföllel, amivel aztán újra felforral­juk. Ha sűrű lenne, kevés csontlével hígítjuk. Köretnek párolt rizst, kagylótésztát vagy tört burgonyát ajánlok. A Borsodi Sörgyár HE hi­vatalos helyisege Miskolcon, az Arany János utcában van. Tagjainak többsége miskolci még, de a sörgyári dolgozók is egyre inkább gyarapítják a taglétszámot. Ennek a kettős jellegnek az a magyarázata, hogy a jogelőd miskolci egye­sület felismerte: eredménye­sebb a működése, ha egy erős ipari üzemet nyer meg támo­gatójául. A sörgyár vezetői pe­dig azért vállalták a horgász- közösség istápolását, inert számukra sem mindegy, hogy munkásaik, tisztviselőik mi­ként, hol töltik szabad ide­jüket. A hétvégi horgászkiran- dulásról, a vízparti jó levegő­ről hazatérők hétfőn megújult fizikai, szellemi teljesitökepes- séggei folytatják munkájukat. A kölcsönös érdekek Jegyében mindkét közösség jól járt. Tanúsította ezt az egye­sület mostani közgyűlési számadása, s a következő öt esztendőt illető számvetése. Eddig három kis kavicsbá­nyató gazdája volt a hor­gászközösség. Mindhárom tó Miskolc tőszomszédságában található, az ongai csavar­árugyárhoz vezető bekötő út mentén. Szakszerűen telepí­tett, rendszeresen gondozott vizek ezek. S ami szintén nem mellékes: jó halnevelő vizek. Tavaly összesen 2347 kiló halat — jobbára pon­tyot, de amurt, süllőt, csu­kát és keszegféléket is — helyeztek beléjük. S kifog­tak az egyesület tagjai 2521 kiló halat! Pontyból 1572 ki­lót, amurból 98 kilót, csu­kából, süllőből együtt 44 ki­lót, kuriózumként még 7 ki­ló folyami harcsát is — s kerek 800 kiló keszegfélét meg ezüstkárászt. Az egy tagra jutó fogási átlag 21 ki­ló, sokkal jobb a megyei át­lagnál. A gyarapodó horgásztábor - hoz azonban már kevés a három régi tó. Ezért a tag­ság jogos igényéhez igazod­va, az egyesület átvette ke­zelésbe a miskolci Közalkal­mazottaktól a Sajópetri ha­tárában elterülő — és a kot­rással folyamatosan terebé­lyesedő — kavicsbányatavat. Ez egymaga nagyobb víz, mint a három régi tó terü­lete együttvéve, ötvenötezer forintért váltotta meg a régi gazdától a tóba telepített ha­lakat, s még nagyobb arányú telepítéssel kívánja új vizét hasznosítani. S lám, milyen jó most az istápoló üzem közelléte: a halak etetéséhez a gyár méltányos térítésért ad elegendőt a gyártás mel­léktermékéből, a sörtörköly­ből. Jól fejlődnek ettől a tápláléktól a víz lakói. De nemcsak a jövendő zsákmányról igyekszik gon­doskodni a horgászközösség. Március 22-én horgászfel­Villantó [gyűlt a gazdagabb zsákmányért szerelés helyett ásóval, la­páttal, gereblyével indulnak tavaikhoz a miskolci s a bo­csi horgászok, hogy eltaka­rítsák a téli szemetet, rend­be tegyék a vízpartot, hor­gászportájukat, természeti környezetüket. Mert rend a lelke a horgászatnak is. (berecz) megfékezték, így az anyagi Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Dévai János a HNF III/4. sz. körzeti bi­zottságának helyiségében (Győri kapu 57.), 17—18 óra között; Györgyei Géza a HNF II/4. sz. körzeti bizott­ságának helyiségében (Test­vérvárosok útjai szolgáltató­(szántó) ház, Egyetem étterem mel­lett), 17 órától; Döbröntei Zoltánné, 10. Sz. Általános Iskola (Katowice u. 17.), 18 —19 óra között; Molnár Lászlóné és Tóth Magdolna, 1/4. sz. pártalapszervezet (Korvin Ottó «• 9-), 16—18 óra között. Tanácstagok fogadóórái Tömött váll, nyújtott forma Tükrözze az egyéniséget Akárcsak a női divatban, a férfiak öltözködésében is egyre nagyobb szerepet kap az egyé­ni elképzelés: egyaránt felve­hető igényesen klasszikus és hangsúlyczoiian lezser holmi, hogy mindenki kialakíthassa saját megjelenését. Az ápolt külső, a nagyvonalú szabás és az igényes, finom kidolgozás igen fontos. Az öltönyöknél két, telje­sen eltérő irányzat érvénye­sül: az Y vonal és a V szi­luett. Az első a hagyomá­nyos öltönyöknél mutatko­zik. A kétsoros klasszikus zakó egy vagy két gombpár­ral készül. A rever keskeny vagy közepes szélességű, a vállak kicsit szélesítettek. A zakó kényelmes, de karcsú­sított. A nadrág vonala to­vábbra is cigaretta-forma, 42-44 centiméteres szárbő­séggel. A V sziluettet idéző zakók válla hangsúlyosan gömbölyű, a karöltő mély, a mellrész bő, a zakó hossza rövidül, a reverszélesség vál­tozó. Jellemzője még a na­gyon könnyű kidolgozás és a felgyűrhető ujjak. Fősze­rep jut a szóló zakóknak: mindkét vonalvezetésnél bé­leletlenül, vagy nagyon köny- nyű, esetleg mintás béléssel készülnek. A nadrág vonala ék- vagy gömbforma, élva­salás nélkül, mély bőségrán­cokkal. A szárbőség 38 és 43 centiméter közötti. A szín­összeállítások rafináltak, nem kontrasztosak. A za­kóknál a nagyméretű, külön­böző kockaminták, a nadrá­goknál az aprókockás és a mintás szövetek jelentik az újdonságot. * Klasszikus és modern öltönyök — kinek-kinek Ízlése szerint HÁZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK! 1 süssünk, i iüzzünk? ♦ VÁLKY TIBOR MESTERSZAKACS RECEPTJE

Next

/
Oldalképek
Tartalom