Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

Elsők a 29 kozott Mit csinál cay aasztronóm társaság? ^ Ketrecekben várnak sorsukra . .. Tavaszi ásnypjli­laüözó Az ásványgyűjtők tavaszi találkozóját március S-án és 9-én a Nehézipari Műszaki Egyetem A/4-es épületében rendezi meg a Herman Ottó Múzeum, az NME KISZ-bi- zottsága és az ELTE ás­ványtani tanszéke. Ez lesz a IV. nemzetközi ásványbör­ze, a szakemberek vélemé­nye szerint Kelet-Európa legnívósabb ilyen jellegű rendezvénye. Az első napon jubileumi előadásokat tartanak az NME 250. évfordulója tiszteletére, természetesen az ásványtan szemszögéből. Délután szak­mai • börzét rendeznek a ki­lenc országból érkező kiál­lítók számára, akik csaknem 280 asztalt foglaltak le. A találkozó második napján hyilvános börzét tartanak, délelőtt kilenctől délután né­gyig. Ezen az ásványok és ősmaradványok mellett való­di drágaköveket is megte­kinthetnek — és meg is vá­sárolhatnak — az érdeklő­dők. Lesz látnivaló! Több nyugat-európai kiállító afri­kai. indiai drágaköveket hoz a börzére: turmarint, topázt, smaragdot, achátot. A Kár­pát-medence ásványaiból is sok száz szép különlegessé­get láthat majd a közönség. A szakkönyvek, ismeret- terjesztő kiadványok árusí­tásán kívül, ingyenes ás­vány- és ékszerazonosítás, -meghatározás is lesz. A ki­állítást videófelvételek il­lusztrálják. Malév-iroda nyílik Debre­cenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden. Egyre mozgalmasabb gazdasági életünk, s az egyre moder­nebb világ igényli ezt. Egy- egy kirendeltséghez a kör­nyező két-három megye tar­tozik majd, s így mind az öt városban több megye lé­giforgalmi üzleteit intézik. A vevők valamennyi Malév- szolgáltatást megkapják: je­gyet, pénzváltást, helyfogla­lást, tájékoztatást, légi áru­Az utóbbi időben sikert sikerre halmoznak szűkebb pátriánk ínyesmesterei, Mátyás Rudolf, a Júnó Szál­ló mesterszakácsa és Kop- csik Lajos mestercukrász dí­jairól már sok szó esett a magyar sajtóban. Most újabb jó hírről számolha­tunk be: az ország 29 gaszt­ronómiai társasága közül a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaté nyerte el tavalyi munkájáért a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok Szö­vetsége alapította serleget. A trófea értékét növeli, hogy ez a díj még nem ke­rült senkihez, ugyanis elő­ször kerítettek sort az oda­ítélésére. Hogy miért épp a miskolciaké lehetett a ku­pa? Nemcsak azért, mert részt vesznek a gasztronó­miai versenyeken itthon és külföldön — szerveznek is jó néhányat —, és szép számmal jut a versenyző mestereknek a díjakból is. A gasztronómiai társaság tagjai sokat foglalkoznak hétköznapi ügyekkel, azzal, ami minket, vendégeket a legjobban érdekel: mi ke­rüljön a vendéglők asztalá­ra, hogyan lehet a tömeges vendéglátás színvonalát emelni. Naponta majd’ 14 ezer iskolás és óvodás ebéd­jéről gondoskodik a válla­lat, s a társaság rendszere­sen elemzi, hogyan lehet ja­szállítási lehetőséget. A Ma­lév Air Tours kiránduló- csoportjaiba is szervezik majd az utasokat. Mindenü­vé 5—6 alkalmazottat vesz­nek fel, olyanokat, akiknek van gyakorlatuk az utazta­tásban, és akik idegen nyel­veket beszélnek. Az öt Ma­lév-iroda közül a pécsi és a szegedi a második negyed­évben, a többi pedig 1986 második fél évében kezdi meg működését vítani az ételválasztékot. Azt is tudják, hogy a jövő ven­déglátása jórészt azon mú­lik, kik kapják kezükbe a főzőkanalat, milyen lesz az utánpótlás. Ezért már az ál­talános iskolásokat is elő­adásokra, kirándulásokra in­vitálják, hogy kedvet csinál­janak nekik a vendéglátós szakmához. Az idén a sok cél között a társaságok programjában az első helyen áll a szakma etikai helyzetének javítása, társadalmi rangjának emelé­se. Ügy hisszük, ez az a törekvés, amelynek megva­lósulásáért minden mai s jö­vendőbeli vendég őszintén drukkol a vendéglátósok­nak ... (k-ö) Telefonok a nemzeti parkba A Bükki Nemzeti Park re­gionális és tájrendezési terv- koncepciójának készítői, a VÁTI szakemberei fontosnak tartják, a meglevő és a ter­vezett fogadóközpontok a park területén levő kutató­bázisok bekapcsolását a távközlési hálózatba, hogy a BNP igazgatósága, a fogadó­központok és a kutatóbázisok közötti összeköttetés létrejöj­jön. Szükséges a kiránduló­központok telefonnal való felszerelése is, hogy a turis­ták rendelkezésére állhasson a segélykérő hálózat, s hogy kiépüljön az üdülési, idegen- forgalmi információs rend­A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet szakembe­rei az elmúlt év második felében 22 kereskedelmi vál­lalatnál, illetve üzletben, valamint egy nagykereske­delmi lerakatban összesen körülbelül 26 ezer pár bőr, gumi és műanyag lábbelit vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a női és a gyermekcipők gyá­ri minősítése néhány kivé­teltől eltekintve, megfelelő volt, a férficipők 7 száza­léka viszont nem felelt meg a tanúsítványokban leírtak­nak. A kifogásolt termékek­nél elsősorban durva belső eldolgozást, laza felsőbőrt és ~~ páron belüli színeltérést ta­pasztaltak. Ilyen okok miatt 480 pár lábbelit csak leér­tékelve, árengedménnyel en­gedtek forgalomba hozni. A vásárlók panaszai alap­ján 9239 pár cipőt vizsgál­tak meg a KERMI-nél, 25 százalékkal többet, mint a megelőző év második felé­ben. A reklamációk 74 szá­zaléka — akárcsak a ko­révéi érkezett szerkesztősé­günkbe, amely a miskolci ál­lategészségügyi telepen tapasz­talt áldatlan állapotokról szá­mol be. Többen pedig telefo­non javasolták: nézzünk körül az említett helyen, mert ilyen körülmények között nem vol­na szabad állatokat tartani. Kétszer is kinn jártam. Külö­nösen az első látogatás volt megdöbbentő, mert ekkor nem számítottak a jövetelemre. Csengetésemre több kutya is az ajtó felé rohant, majd egy idősebb férfi nyitott kaput. Láthatóan nem örült, de azért nagy kelletlenül beengedett. Az egy négyzetméteres ketrecek java része a sza­badban áll; megfagyva ben­nük az étel és a kutyák piszka. — Nem lehet tisztítani a nagy hideg miatt — mond­ta a „házigazda”. Az egyik ajtón ez áll: Élő kutyák. Be­néztem. A gazdátlan ebek hatalmas csaholásba kezdtek, de sírás, nyüszítés is hal­latszott a rácsok mögül. Iszo­nyatos volt a bűz, inkább továbbálltam. Persze, a bon- colóban sem fogadott kelle­mesebb illat és látvány ... A földön mozdulatlan kutyák hevertek szanaszét. Innen rábbi években — alaposnak bizonyult. A hibák jellege a vizsgálatok tapasztalatai sze­rint nem változott: az ala­pos reklamációk kétharmad részénél technológiai, egy- harmad részüknél pedig anyaghibát állapítottak meg. A legtöbb kifogás továbbra is a talp és a sarok hibás felerősítéséből adódott, de. sok esetben megállapították, hogy a felsőrészt nem meg­felelően munkálták meg, az összeszerelés hiányos volt, a kéreg deformálódott. Az anyaghibák között a vá­sárlók változatlanul a felső­bőranyagok fedőrétegének berepedezését, lepergését, a gondatlan szabásból eredő beszakadást, a műbőr felső­részek fedőfestékének hám- lását reklamálták. A KERMI 81 olyan rekla­mációval kapcsolatban is adott szakvéleményt, ami­kor a szavatossági felelős­ség keretében a panaszok szerint rosszul javították meg a cipőket; e reklamá­ciók 68 százaléka indokolt volt. még hamarabb kimenekül­tem. Az udvaron egy sza­badon levő német juhász megszimatolt, majd hozzám bújt. Láthatóan szeretetre vágyott. — Mi lesz a kutyák sor­sa? — kérdeztem. — Vagy örökre elaltatják őket — ha nem jelentkezik értük senki —, vagy elvi­szik Debrecenbe, kísérleti célokra — válaszolta a fér­fi. — S a tetemek hová ke­rülnek? — Szikszóra, ahol állati fehérjét készítenek belőlük. — Milyen időközönként értesítik a Szikszói Állati- fehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalatot? — Elég gyakran. Telefon- hívásunkra egy, maximum két napon belül jönnek. — Azt is hallottam, hogy a szebb, törzskönyvezett ebe­ket jó pénzért eladják. — Mutasson egy vevőt is! — csattant fel a hangja. — Ha tud, elhiszem magának. — Arról is említést tett az egyik telefonáló, hogy a disznókat, amelyeket itt tar­tanak, az elhullott kutyák húsával is etetik. — Mi azoknak moslékot adunk! Ezt elhiheti nekem. Szikszóra kerülnek a dögök. — Ki engedélyezte ma­guknak a d isznóh i zlglást ? — A tanács mezőgazdasá­gi osztálya. Nekünk itt szol­gálati lakásunk van, a csa­ládunk is velünk él, enni kell. — Két család lakik itt, és 30—40 a sertések száma. Ez mind saját használatra? — Igen, meg természete­sen eladásra is ... * Felhívtuk telefonon a Szik­szói Állatifehérje Takarmá­nyokat Előállító Vállalatot, Rácz József igazgató el­mondta, hogy a szállításve­zető ebben az évben még nem irányított kocsit az ál­lategészségügyi telepre, de tavaly év végén sem jártak ott — mert nem hívták őket! Az altatást egyébként a városi-kerületi állatorvos, dr. Wirtz Ferenc végzi. Ö el­mondta; havonta egyszer- kétszer megy ki a telepre, s általában negyven, de elő­fordul, hogy kétszáz ebet is beinjekcióz. Az idén még nem volt ott, de már készül ki­menni. Akkor mi lesz a sor­suk az élő kutyáknak, hi­szen a rendelet szerint csak öt napig kötelesek megőriz­ni őket? Helyszűke miatt — hiszen a városban sok a kó­bor és az elütött eb —alig fémek a befogott jószágok­tól, és bizonyára Debrecen­ben sem kell valamennyi, kísérleti célokra. * A Köjál hogyan engedhe­ti meg a telep működését, amikor az az elemi előírá­soknak sem tesz eleget? Dr. Juhász Hajnalka állami köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyelő arról tájékoztatott, hogy bármilyen meglepő is, ennek elbírálása nem az ő feladatuk. Elém tett egy ál­lategészségügyi szabályzatot — 28/1981. (XII. 30.) MÉM számú rendelet —, amely­ben ez áll: A gyepmesteri telep állategészségügyi fel­ügyeletét a hatósági állator­vos látja el. Ennek ellenére már ő is többször járt a telepen az évek során, és a tanácsnak erről jelentést is írt. Néhá­nyat elolvastam ezekből, a tartalmi része mindegyiknek ugyanaz: azaz a telep a je­lenlegi állapotban a felada­tát betölteni nem tudja, a fertőzés széthordásának le­hetőségé fennáll!' Kitelepíté­se indokolt. Egy másik levél tanúsága szerint —, amely 1985. áp­rilis 29-én kelt a városi ta­nács építési és közlekedési osztályán — a kitelepítés a szűkös tanácsi-pénzügyi le­hetőségek miatt egyelőre nem várható. Az üzemelte­téshez alapvetően fontos hi­giénés feltételek biztosítása az üzemeltető, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat feladata. Ehhez anyagi tá­mogatást is kapnak. E vállalat igazgatója ér­deklődésünkre elmondta, hogy egy év alatt, mióta a Városgondnokságtól átvették a telepet, 1,5 millió forintot költöttek rá, egymillióval többet, mint amit a részük­re biztosítottak. Fejlesztési alap nincs erre, holott sok mindenre szükség volna — a legfontosabb mindenesetre egy hűtőhelyiség, hiszen el­képzelhető, mi lesz itt me­legebb időben —, tehát jó­val több pénz kellene, mint amennyi a rendelkezésükre álL (Vége) Temesi László ★ Magyarországon jelenleg a légi úton szállított áruk tö­mege a külkereskedelmi forgalom mennyiségének egy szá­zalékát sem éri el. Pedig nemcsak a naposcsibe, a friss gyü­mölcs. avagy a rövid felezési idejű izotópok kívánják meg a gyors szállítást. Előfordulhat, hogy a külkereskedelmi tár­gyalásra árumintát kell vinni, ilyenkor a lassúbb vasút, ha­jó esetleg meghiúsítaná az üzletet. S ugyancsak gyorsaságot kivan a sürgős pótalkatrészek eljuttatása a címzetthez. Együttműködés a szovjet gépiparral Az MTESZ Borsod megyei szervezetének Gépipari Tu­dományos Egyesülete Ma­gyar—szovjet együttműködés a gépipar területén címmel szervez előadássorozatot Virágkötő Nagy sikert aratott az a virágkötő tanfolyam, ame­lyet a K/SOSZ-szal közösen rendezett a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ, s ame­lyet Kakukk Lajos, a Mis­kolci Kertészeti Vállalat szerződéses üzletvezetője, megyénk neves virágkötője vezetett. Ezért újabb tanfo­lyamot indított a KISOSZ. A jelentkezők nagy száma ma délután egy órakor a Technika Házában. Neves szovjet szakembereket kér­tek fel az előadások megtar­tására. tanfolyam miatt két „osztályt” kellett indítani. A résztvevők szom­bat délutánonként a Kakukk Lajos által vezetett Győri kapui virágboltban tanulják, mit kell tudni egy-egy al­kalmi csokor vagy koszorú elkészítéséről, a szárazvi- rág-kompozóciók öszeállítá- sáról, a legújabb virágköté­szeti divatirányzatokról. Malár-irndi nvilik Won szer. Megvizsgálták a cipckct A reklamációk zöme jogos Hizlalda a sintéríelepen 1/. Ebek harmincadján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom