Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

A OH várospolitikai fóruma ★ A termelési értékük évi 110 millió forint (Kerényi László felvétele) Külföldön is keresettek Az Avas bútorai Honnan van a városnak pénze? • Egységes alap, kevesebb támogatás • Nagyobb önállóság és kockásai • Tartalékok a biztonságért Miskolc hegyének nevet viseli a valamivel több, mint 250 embert foglalkoz­tató kicsiny cég a Tüzér utcában, s ezt a nevet Eu­rópa számos országában is­merik, termékei révén. Mert az Avas Bútorgyár szek­rénysorai nemcsak idehaza, de külhonban is keresettek. A gyárral ismerkedtek teg­nap a város vezetői: Dudla József, a városi pártbizott­ság első titkára és dr. Ko­vács László tanácselnök. Deák István igazgató tá­jékoztatójában elmondotta: — Mi kimondottan szek­rényeket, szekrénysorokat , gyártunk, kárpitos terméke­ket nem. Bútorainkkal a választékbővítés a cél, nem pedig az alapellátás. És még A városi tanács ülésein a tanácstagoknak joguk van interpellálni, azaz felszólalni közérdekű ügyekben, s vá­laszt, intézkedést kérni. A legutóbbi tanácsülésen Bé­res Pál tanácstagnak vála­szoltak az illetékesek az elő­ző alkalommal bejelentett interpellációjára. A tanácstag azt kifogásol­ta. hogy a szirmai autóbusz megállóját, amelyik a Víz­ügyi Igazgatósággal szemben volt, áthelyezték. A hozzá forduló lakók a buszmeg­álló visszahelyezését kérik. A válaszban elmondták, hogy a Széchenyi úti közle­kedési változások miatt több városi csomópont forgalma jelentősen megnőtt, hiszen az autóbuszok s a személygép­kocsik már nem tárhatnak többé a sétá'óutcín. Az egyik legforgalmasabb cso­vaiami: szekrénysoraink a legolcsóbbak sok más bú­torgyár hasonló termékei közül. Ez bizonyára jó a vásárlónak, de nekünk már kevésbé. Az alapanyagok ára egyre meredekebben emelkedik, késztermékeink árához azonban egyelőre nem nyúlhattunk... Nem kétséges, előbb-utóbb a ter­mékváltás útjára lépünk. Borsod, Hermád, Monaco, Palermo, Toronto, Torino — megye-, folyó-, ország- és városnevek, és az Avas Bú­torgyár legismertebb szek­rénysorainak nevei. Nehéz a keresztelőknek, mivel már majd’ minden jól hangzó név foglalt A Hemád né­vért is viaskodni kellett egy másik bútorgyárral, végül mópont a Kun Béla út és a Vörösmarty utca keresztező­dése, ahol a helyzet a Zsol- cai kapui felüljáró javítá­sának idején sokszor elvi­selhetetlenné vált Ezért kénytelenek voltak valami megoldást lelni a forgalom­szervezők, s megtiltották a legkisebb forgalmú irányban — Kun Béla út—Martinte­lep felé — a balra történő kanyarodást. Így csökkent a zsúfoltság, de át kellett he­lyezni az autóbusz-megálló­kat. Amikor befejeződött a felüljáró javítása, az idő­közben elvégzett forgalom­számlálás adatai bizonyítot­ták: annyira túlterhelt a csomópont, hogy meg kell hagyni továbbra is az ide­iglenesnek tervezett forgal­mi rendet. A két új busz­megálló időközben kiépült. A tanácstag elfogadta az illetékesek válaszát. győzött az Avas. Az olasz nevek? Évente 600 ezer de­vizaforintért onnan vásárol­nak vasalást, más kapcsola­tuk Itáliával nincs. Tavaly 110 millió forint értékű bútort produkált a gyár, ezen összeg egyötöde az exportból jött be. A leg­nagyobb piacuk Lengyelor­szág, de szó van az idén kínai szállításokról is. Szé­pek a szekrénysorok, talál­hat kedvére valót a fiatal vásárló éppúgy, mint az idősebb, aki nem a meré­szebb, hanem a hagyomá­nyos vonalakat kedveli. A gyár főmérnöke szerint egy- egy termékük három évig mondható újnak. Ezek sze­rint új a Monaco, a Paler­mo, a Toronto és a Torino. Az 1981 óta gyártott Bor­sod és Hernád szekrényso­rok iránt csökken a keres­let, termelésük „lefutóban" van. A város 23 tanácsi cége közül a tizenhatodik helyen áll a bútorgyár, ha a bér­színvonalat nézzük. Annak ellenére, hogy évente hat­hét százalékos a bérfej­lesztés. A hetvenes évek elején — szanálásuk után — ugyanis túlságosan ala­csony bérszintről indultak, s így magasabbra jutni is ne­hezebb számukra. De biza­kodnak a bútorgyáriak. A dolgozók több mint fele törzsgárdatag. s ők is a többiek is bíznak benne: lesz jobb is, lesz több is. Várospolitikai fórumaink­ban elég gyakran esik szó a pénzről, s ezúttal a csengő forint lesz az egyedüli fő­szereplő. Üj szelek fújnak a tanácsi gazdálkodásban, más forrásokból csurran- cseppen a támogatás, a be­vétel a város kasszájába. Ha a valósághoz akarjuk szabni igényeinket, akkor jó, ha tudjuk, miből van, miből lehet ma Miskolc városának pénze. Beszélgetőpartne­rünk: dr. Sárvári Károly, a városi tanács pénzügyi osz­tályának vezetője. • CSÖKKENTEK A KÖTÖTTSÉGEK — Az új tanácsi gazdál­kodási rendben nő a ta­nács saját bevételeinek sze­repe, és csökken a garan­tált állami támogatás ará­nya. Csak egy példa: a sza­bályozott bevételeknél — lakossági adók, vállalatok befizetései stb. — régen a kormányzat nyúlt a zsebé­be. ha a vállalatok nem tudtak fizetni. A vállalati gazdálkodás gondjai miatt az elmúlt öt évben 224 mil­lió forinttól estünk el, de ebből 124 milliót pótolt az államkassza. Most megszűnt az állami segítség: igaz, ha többletbevétel keletkezik, akkor az a tanácsé lehet. A másik jelentős újdonság, hogy egységes pénzalap van: a tanács önállóan dönt, hogy mennyit költ fejlesztésre, s mennyit üzemeltetésre, fenn­tartásra. Megszűnt jó né­hány más gazdálkodási kö­töttség, szabadabb kezet kap a helyi tanács a gaz­dálkodásban, de nő a fele­lősség is ... — Ez vem értendő, hogy akár csődbe is mehet egy tanács? — Elvileg előfordulhat;, ha mondjuk úgy fejleszt, hogy a fenntartásra, üzemel­tetésre már nem marad pénze. Mi biztonságos gaz­dálkodást alakítunk ki, ezért jelentős tartalékokat képezünk a városnál és az intézményeknél is. Erre azért is szükség van, mert nem tudhatjuk ma, hogy például mennyit fizetnek majd be — most már köz­vetetten — a vállalatok a tanácsi kasszába. • TAKARÉKOSKODNI KELL — Honnan tud a városi tanács több bevételre szert tenni? — Egyebek közt a szak­munkásképzők és szakkö­zépiskolák termelési tevé­kenységéből. Csakhogy ez nem mehet az oktatás ro­vására, és szükség lenne jelentős beruházásokra — gépvásárlásokra — is, hogy eladhatók legyenek ezek a termékek. Erre azonban je­lenleg nincs pénzünk. De ha megteremtjük az intézmény- vezetők érdekeltségét a ta­karékos gazdálkodásban, ak­kor feltárhatók a sokat em­legetett tartalékok. Továb­bi lehetőség adódik a fej­lesztéseknél: szigorítani kell a műszaki ellenőrzést, s a beruházásoknál meg kell teremteni a résztvevők kö­zös érdekeltségét abban, hogy takarékoskodjanak a város pénzével. Vannak azonban tényezők, amellyel számolni kell. s hatásukat nehéz ellensúlyozni. Példá­ul az, hogy csökken a gyermekintézmények ki­használtsága — lefutóban a demográfiai hullám —, és ez jelentős bevételkiesést jelentett már tavaly is. • ÉS A „FEJKVÓTA"? — Sokat hallottunk a „fejkvótáról”. Mit jelent ez Miskolc esetében? — Településenként hatá­rozták meg, hogy a lélek- számhoz aranyitva mennyit kapunk az államkasszából városfejlesztésre. Ez függött attól is, milyen fejlett ma egy város infrastruktúrája, vagy hogy játszik-e közpon­ti szerepkört egy-egy or­szágrészben. Miskolc ki­emelt fejkvótát kapott Bor­sodban. De ez átlagos érték, azaz 1986-ban kapjuk a legkevesebbet, s a tervidő­szak vége felé, a gazdaság teljesítményének növekedé­sével többet. — Alapvetően új gazdál­kodási szemléletet emlege­tett a legutóbbi tanácsülé­sen. Hogyan lehet ezt rövi­den megfogalmazni? — Nem a pénz elköltése a feladat, hanem a lehetősé­geinket hatékonyabban ki­használva, vállalkozva kell minél több városi célt meg­valósítani. Több területén dönthetünk önállóan, de a gazdálkodás rendje szigoro­dik: naprakészen kell is­merni, hogyan állnak a be­vételek és a kiadások. (kiesi Országgyűlési kén viselő fogadóórája I. s. Victor partnert keres Messziről jött levél Szerkesztőségünk címére naponta sok levél érkezik. Na­gyobbrészt Miskolcról, illetve a megyéből, néhány az ország más részeiből. Külföldről csak elvétve, akkor is inkább a hivatalosan kiküldött, vagy a szabadságukat kint töltő kol­légáinktól, barátainktól. Ritka kivételnek számit hát egy nagyon távoli országban, nevezetesen Nigériában élő fiatalember angol nyelvű leve­le. Victor ismeretlenül keresett meg bennünket, és azt kéri, hogy teljesítsük kívánságát: levelezőtársakat szeretne Ma­gyarországról. Két okból is szívesen adjuk közre óhaját. Először: hasonló kéréssel még belföldről sem keresnek meg bennünket, nem pedig a határon túlról. Másodszor: minek tagadjuk, impo­nál nekünk, hogy van valaki a fekete földrészen, aki 21 éve­sen tudja, hogy valahol Európában létezik egy kis ország, annak egyik városa Miskolc, és ennek a városnak a napilap­ja a Déli Hírlap. Es külön jólesik, hogy éppen tőlünk kér segítséget leendő levelezőpartnerének megtalálásában, aki minden bizonnyal szintén miskolci, esetleg Miskolc környé­ke Március utolsó két napján lesz az idén húsvét. Mint minden evben, ezúttal is exportálnak tejes- és pecsenye- baranyokat a nyugati országokba termelőszövetkezeteink allami gazdaságaink. A megyei állatforgalmi és húsipari vál- la[at hatezer kisbárány felvásárlását tervezi, de Borsodban meg három másik cég is foglalkozik bárányexporttal. (Kerényi László felvétele) Cserépburkolalú konvektor Interpelláció a tanácsülésen * Áthelyezték a megállókat Értesítjük a 6. sz. orszag- g'űlési választókerület (Kil­lian lakótelep, diósgyőri vá­rosközpont. Berekalja. a pa- p 'gyár és környéke, Lilla- f"’*ed. Örnassa. Bükkszent- lászló) lakosságát, hogy Si­mon Béla országgyűlési kép­viselő ma, 17—18 óra között fogadóóráján várja választó­polgárai közérdekű bejelen­téseit, javaslatait a Vár u. 5. sz. alatti pártalapszerve- zetben. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága ki lesz. Nos. hát. ezúton közöljük mindazokkal a 17—25 év közöt­ti nőkkel és férfiakkal — a levelezőtárs nemére ugyanis nem tér ki —. akik szívesen leveleznének egy 21 éves.' nagyon sportos külsejű nigériai fiatalemberrel, a következő címre írjanak: Victor Anukam, P. O. Box 391. Onterri — Nigéria. Victor azoknak az angol nyelvű levelét várja, akiknek ér­deklődése hasonlít az övéhez. Öt elsősorban a kulturális té­mák érdeklik, és nagy szenvedélye a fotózás. (—vich) A Fegyver- és Gázkészü­lékgyár az idén új típusok­kal bővíti gázkészülékeinek választékát. Az év végéig összesen 140 ezer konvek­tort szállítanak a kereskede­lemnek, minden korábbinál többet, hogy még időszakos hiány se legyen ezekből a hagyományos, öntöttvas ké­szülékekből, és a moderneúo és olcsóbb, zománcozott le- mezégésterű konvektorokból. Rövidesen megjelennek a piacon a tetszetős és kere­sett cserépburkolatú kon­vektorok is, ezeket a Zala­egerszegi Csempegyárral kö­zösen készítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom