Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
Buszsofőrök kerestetnek Pénz híján: szélmalomharc a miskolciak hangulatát Is befolyásolják. Az MKV vezetői többféle megoldással próbálkoztak, s próbálkoznak napjainkban is. Élnek például azzal a lehetőséggel, melyet a kollektiv szerződés biztosít, nevezetesen, hogy szabad- vagy pihenőnapon is berendelik gépkocsivezetőiket. A dolgozók természetesen megkapják a munkájuk ellenértékét. Ebben a formában azonban nem a sofőr dönti el, hogy akar-e túlmunkát vállalni. Immár két éve viszont erre is van lehetőség! A vállalat alkalmazottai az úgynevezett egyéb jogviszony keretében történő munkavállalás eszközével is élhetnek, azaz külön szerződés szerint ők dönthetik el a túlmunka idejét. Órabérük ekkor 45—50 forint között váltakozik. Az MKV már azt is felmérte, hogy vállalatéin belül vannak olyan dolgozók, akiket ugyan nem sofőrként alkalmaztak, de rendelkeznek autóbusz- vezetői jogosítvánnyal, s így az MKV gondjait enyhíten-, dő, beülhetnek a volán mögé. A legújabb próbálkozás pedig: külső munkavállalókat is foglalkoztatnak mellékfoglalkozás címén. Negyven-negyvenöt forint közötti órabérrel tudják honorálni munkájukat. Jelenleg 44- en segítenek ebben a formában a tömegközlekedésben. Láthattuk: a jogszabályok adta lehetőségek keretein beiül mindent megpróbálnak az illetékesek. De hiába az erőfeszítések, ezek ellenére is hiányzik a már említett több, mint 70 dolgozó. Ügy látják, kísérleteik holmi szélmalomharchoz hasonlatosak mindaddig, amíg az anyagi jellegű okokon nem változtathatnak. B. A. Képviselői fogadóóra Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület (Kil- lián-lakótelep, diósgyőri városközpont, Berekalja, papírgyár és környéke, Lillafüred, Ómassa. Bükkszentlász- lő) lakosságát, hogy Simon Béla országgyűlési képviselő holnap délután 5—6 óra közötti fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit, javaslatait, a Vár u. 5. sz. alatti pártaiap- szervezetben. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága Honismeret A Hazafias Népfront Mis kolc városi elnöksége mel lett működő honismeret munkabizottság munkamód szeréről és munkastílusán: lesz szó a bizottság szerdó ülésén. Ez alkalommal a idei munkatervüket is meg beszélik. A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 18. Ezek pedig anyagi természetűek. Hat-nyolc éve a buszvezetők felelősségteljes munkája bérükben is kifejezésre jutott. Ma viszont a fizetési boríték nem tartalmaz többet, mint mennyit más vállalatnál is játszi könnyedséggel, kevesebb felelősséggel megkereshetnének. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál létezik az úgynevezett forgalmi juttatás, ami eddig 12—15 ezer forint között mozgott, az idén pedig azt tervezik, hogy ezt az összeget 25 ezer forintra emelik. Az MKV gépkocsivezetői — bár lényegesen nem kevesebb a munkájuk — egy fillért sem kapnak forgalmi juttatás címén. így nem csoda, ha a vállalat egy-egy hirdetése után nem tolonganak a felvételre jelentkezők. A belépők gyakorlatilag csak a kilépőket pótolják. A munkaerőgondok rányomják bélyegüket a város tömegközlekedésére, áttételesen pedig Sörkereskedőkj lerakatok. Á Hági Sf Reggeli rakodás. A szállítók és a gyártók fuzionáltak. (Balogh Imre felvételei) Megdöbbentő adatot hallottunk Oláh Jenőtől, a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi osztályvezetőjétől. Ahhoz, hogy januárban elfogadható maradjon a tömegközlekedés színvonala, 1.178 olyan műszakot kellett teljesíteniük, amelyeken dolgozóik túlmunkáját vették igcaiybe. Az MKV-nál elsősorban autóbuszvezetőkből van kevesebb, mint amennyire szükség volna. Munkaerőgondjaik az elmúlt év októberében csúcsosodtak ki, amikor a vállalatnál bevezették a csökkentett munkaidőt. Azóta bármilyen megoldással próbálkoznak is, a végeredmény ugyanaz: felülmúlja a hetvenet a hiányzó sofőrök száma. Mielőtt azonban vázolnánk a közlekedésieknek a megoldás érdekében tett erőfeszítéseit, nem árt, ha ismertetjük a közismertnek számító gond okait. A sörivás szokásának meghonosodása, se első műhelyek megalapítása s a legkorábban ismert jeles mesterek megtelepedése — — mint koráboan is olvashattuk — a 18. század elejére esik Miskolcon. .Az Hunyad utczán kivülvaló városunk közönséges Ser- házá”-ról 1714-ben, míg a tapolcai apátság serfőző műhelyéről 1709-ben esik szó először. De korábban is fogyasztottak már a városban söritalt, hiszen 1704-ben kimondták, hogy „... a két borbiráknak egész gön- czi fa seres hordónak a Serházból a kocsmára való szállításoknak fáradtságokért... legyen 24 pénz. A korcsmárosoknak pedig kiárulásokért... egy-egy seres hordótól legyen 34 pénz.” Ugyanebben az évben Miskolc egyik legismertebb személyisége, Dóry András végrendeletében a fiára jegyeztet egy kertet, amelyben sernevelö készül, vagy éppen már el is készült. Joggal gondolhatjuk. hogy az első kisebb műhelyek a 17—18. század fordulóján, vagy közvetlenül azt követően jöttek létre a városban, s a serital előállítása ilyen manufakturális keretek között folyt a 19. század közepéig. A 19. század végén jelenik meg asz első „gyár”, Zurich János miskolci sörgyára. A leírások szerint ez is csak az év bizonyos időszakában dolgozott, s volt olyan esztendő, amikor egyáltalán nem üzemelt. Három-négy munkást foglalkoztatott, akik évente 500— 550 hl sört állítottak elő, úgy, hogy a malátát (csíráztatott árpái nem helyben készítették, hanem Kassáról, vagy Pozsonyból hozatták. Jeles mesterünk sörgyára minden igyekezete, külföldi receptjei és szállításai ellenére sem élte meg a századfordulót. Az első világháború idején Központi Városi Szeszfőzde kezdi meg üzemelését; 1917 és 1929 között nagy mennyiségű, elsősorban égetett, tömény alkoholt állítottak elő. A 8 embert foglalkoztató üzem a Vay út (ma Zsolcai kapu) 45. szám alatt működött. Természetesen itt sört nem állítottak elő (szemben a 18—19. századi ser- és pálinkafőző házakkal), s mert Miskolcon sörgyár nem üzemelt, az ital sömagykereskedök közvetítésével került hozzánk. A pesti Dréher Serfőzde miskolci főlerakatának képviselője a Kálmán- és Mann-féle nagykereskedés volt. Érdekességként említhetjük, hogy a múlt század végén a Zsolcai kapuban 50 telek volt. ezek páros-páratlan számozása a déli oldalon kezdődött, s folyamatosan haladt kelet—nyugati irányban. A Király utca (ma Ady Endre u.) sarkán visszakanyarodva, az északi oldalon folytatódott a keleti irányban. Ebben a rendszerben a 10. számú telek története attól az időtől válik érdekessé, amikor 1898-ban a Kőbányai Királyi Serfőző Részvénytársaság megbízottai, a Gutt- mann testvérek megvásárolják. Guttmann József és Emii 1899-ben már megteremtették a sör gyári jellegű előállításának épület-feltételeit. A 20. század elején megváltoznak a házszámok, s 1910—1912-ben az Első Magyar ♦ A Hági, napjainkban Részvén yserfőzde Rt (Budapest-Kőbánya) miskolci lerakatát találjuk a Zsolcai kapu 1. szám alatt. Az épületek egyikében székelt a Borsod-vármegyei Vendéglősök, Korcsmáro- sok és Kávésok Beszerzési Vállalata. A szomszédos telkek egyikét (5. szám) 1907-ben vásárolta meg a Haggenmacher Kőbányai Sörgyár Rt. (A család egyébként svájci eredetű, 1873-ban Budafokon, majd 1912-ben Kőbányán nyitottak gyárat. Később egyesültek az 1867-ben alapított Dreher sörgyárral, s így jött létre a Dreher— Haggenmacher Rt., s annak az országban számos lerakata. így a miskolci is.) Napjainkban a Zsolcai kapu 5. sz. utcai frontján helyezkedik el a miskolciak régi, egykor igen kedvelt sörözője, a Hági Söröző. Oromzatán a semevelés eszközeit illusztráció cégér volt látható. Efölött pedig egy későbbi, kovácsolt vasból készült H- betű, azaz cégjelzés. A söröző bérlői ugyan nagyon sokáig őrizték az eredeti elnevezést, de a vásárra járóknak ez kimondhatatlan volt. A sokadalom a Haggenmachert Hágának rövidítette, s így tette érthetővé magának. Az elnevezés így maradt meg mindmáig. s eredetét ma már senki sem firtatja. Do brossv István (Sorozatunk következő része: agg hét máin«.) Készítik és szállítják Eg yiiff könnyebb Január elseje előtt még két cég foglalkozott a tej és a tejtermékek készítésével, illetve szállításával. Ám ez év elején fuzionált á Borsod Megyei Tejipari Vállalat és a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat megyei kirendeltsége. s azóta a szállítók a tejgyártók önálló elszámolási egységeként működnek. Bár az egyesülést némelyek kétkedve fogadtak, az azóta eltelt idő bebizonyította: helyes lépés volt ez, jobb, zökkenőméntesebb lett az ellátás. A szállítókkal együtt a tejipari vállalat majd másfél ezer embernek biztosít munkát. Munkaerőgondok az MKV-nál * Vajkészítés a miskolci tejüzemben. Jól járt az egyesüléssel mindkét cég. Az úszómester figyelmeztet Piros orral a medencében Mostanában gyakran látunk piros orrú, szipogó, töshzögő fürdözöket a strandon és a tapolcai termál- medencében. Szabad-e influenzásán ilyen helyeket látogatni0 — kérdeztük Tóth Józseftől, az Augusztus 20. strand úszómesterétől. — Természetesen nem! Igyekszünk kiszűrni minden fürdőből az ebben a betegségben szenvedőket. A pénztáros, amikor a jegyet kiadja. köteles megnézni a vendéget. S ha úgy látja, hogy piros az orra, szipog, tüsszög, és tükrös a szeme a láztól, megnyomia a csengőt. így jelez az úszómesteri irodába. Ilyenkor kimegyünk az előtérbe, és a beteg vendéget udvariasan, tapintatosan lebeszéljük a fürdőzésről. Megmagyarázzuk: influenzásán nemcsak mások egészségét veszélyezteti, hanem a sajátját is. Csaknem naponta előfordul egy-két ilyen eset. Nyáron viszont a bőrbetegségben szenvedők közül próbálnak többen is elvegyülni a strandolok között. Őket is diszkréten figyelmeztetjük, hogy legyenek tekintettel társaikra, és hagviák el a strand területét. Természetesen a jegyüket visszaválthatják. Számunkra az lenne a legjobb, ha az influenzások és a bőr- betegek távoltartanák magukat az ilyen helyektől, ahol az egészséges vendégeket könnyűszerrel megfertőzhetik. Egyszerűbb lenne, ha nem nekünk kellene figyelmezteti őket a fürdő elhagyására.