Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

Csínján töltögessünk Okosabban kellene élnünk Gyerekeknek eqy kortyot se! A kijózanítás tarifája Hz egészségügy új stratégiája főiskolai tagozatot kap Miskolc jfc Kell a gyógytornász... A tervidőszakban a járóbetegek­nek is meg kell szervezni a kardiológiai rehabilitációt. Ké­pünk a Tüdőkórházban készült, ahol évek óta eredménye­sen alkalmazzák a gyógytornát a szívbetegek felerősítésére. (Kiss József felvétele) Csordul az ital, telik a pohár liúsvétkor. A mérték­telenül felhajtott stampedlik és a sonka után könnyen csúszó bor szomorú hatása közismert. Az Országos Men­tőszolgálat miskolci állomá­sának mentő főorvosát, dr. Horváth Endrét arról kér­deztük: mit tanácsol a lo- csolkodókat vendégül látók­nak? — Elsősorban is a mér­tékletességre hívnám fel a figyelmet. Senki se bízzon a feketekávé kijózanító ha­tásában! Aki érzi magán, hogy már kapatos, legjob­ban teszi, ha hazamegy és kipiheni a „fáradalmakat”. Ezzel sok konfliktus előzhe­tő meg, hiszen a spicces vagy részeg ember hama­rabb keveredik veszekedés­be, perpatvarba. A tavalyi tapasztalatunk egyébként kedvező, hiszen keveseket kellett a kijózanítóba szál­lítani. Amire feltétlenül fel­hívnám mindenkinek a fi­gyelmét: a gyerekeknek semmi szín alatt ne kínál­ják az alkoholt tartalmazó poharakat! Az ő szerveze­tükben ugyanis a szeszes italok hatására sokkal sú­lyosabb állapot következik be, mint amit egyszerűen részegségnek nevezhetnénk. Az alkoholmérgezésnek — mert erről van szó — igen súlyos következményei is le­hetnek. Éppen ezért semmi­(Folytatás az 1. oldalról) Hernádi Jenő, a ni/7-es HNF- körzet atkára; Juhász Imre, a KISZ Miskolc Városi Bizottságá­nak munkatársa; Karácsony Ta­más, a MÁV Igazgatóság dolgo­zója; Kertész Márton, a Kiosz Miskolci Alapszervezet titkára; László Vilmos, a Mozgáskorláto­zottak Borsod Megyei Szerveze­tének munkatársa; Lendvai Fe­renc kisiparos; Lopotnyik Béla, a BAÉV nyugdíjas főmérnöke; Lóránt Miklós, a Borsod Megyei Szénbányák Lyukói Bányaüze­mének igazgatója; Molnár György, a Magyar Néphadsereg Miskolci Helyőrségének szakasz­vezetője; Nagy Sándor, az EMÁSZ központi főosztályveze­tőle ; Nyeste Gáspár, az EAEV pb-titkára; Rábai István, az LKM Személyzeti és Szociális Igazga­tóság igazgatója; Solymosi László, a IV/3. HNF körzeti tit­kára; Szakács József, a Magyar Népköztársaság alezredese; Sze- lekovszky Ferenc, a 70-es tanács­tagi körzet tanácstagja; Szentesi Istvánná, a 65-ös tanácstagi kör­zet tanácstagja; Tarcsi Lajos nyugdíjas kőfaragó kisiparos; Thury László, az ESZAKTER' irodavezetője; F. Tóth Géza, a MISKOLCTERV igazgatója és Vízi László, kőműves kisiparos. „A közösségért kitüntető érem ezüst fokozatát kapta; dr. Adorján Imre. a HNF tagja; Asz­talos Sándor, a BEFAG Lillafü­redi Erdészet dolgozója; Bazsá- nvi Dezső, az LKM tervezőmér­nöke; Béres Pál a 17-es tanács­tagi körzet tanácstagja; Bocvai László, a Magyar Néphadsereg őrvezetője; Borjovics László, miskolci lakos; Dömötör József, az AGROBEF tervezőmérnöke; Éliás István, a Posta Távköz­lési Üzem KTSZ-vezetőségének titkára; Frigyik József, az LKM cfo’sozója: Fiikő László, a MÁV Járműjavító KISZ-bizottságának titkára; Gébé János, a 11117. HNF-körzet titkára; Gvökeres Sándor. az ÉMÁSZ Miskolci Üzemigazgatóság dolgozója; Kesz+helvi Zoltán, országgyűlé­si képviselő: Kiss András. a 90-es tanácstagi körzet tanács­tagja; Kovács Emőné. a 13-as tanácstagi körzet tanácstagja; Mészáros István, a 72-es ta­nácstagi körzet tanácstagja; Molnár István, a BEFAG Lilla­füredi Erdészetének erdésze; Maticska László, a Miskolci Vízművek osztályvezetője; Nyi­lasi Béla. az EMASZ-központ nyomdaüzemének vezetője: Olt- völgyl György, az LKM terve­zőmérnöke; Pirint Zoltánná, a Postaigazgatóság csoportvezetője; Porkoláb László, az LKM mun­lyen megfontolásból se itas­suk a gyerekeket 1 * Úgy véljük, érdemes meg­szívlelni a mentők főorvo­sának mértékletességre intő szavait. S aki mindezekre csak legyintene, annak fi­gyelmébe ajánljuk a határo­kat nem ismerő poharazás Bárki megveheti Idén már másodízben ajánl fel az OTP megyei igazgatósága szabadon érté­kesíthető lakásokat megvé­telre Miskolcon. Most a Szentpéteri kapuban, a Gyó- ni Géza utcában és az Ál­mos utcában épülő tömbök­ben kínálnak összesen 38 új otthont, amelyek közül a legkisebb másfél szobás — 37 négyzetméteres —, a leg­nagyobb pedig egy plusz két félszobás — 55 négyzetmé­teres. Közismert, hogy az ilyen szabadon értékesíthető la­kaversenyosztályának vezetője; Schmied Janosne, a Borsodtav- tui munkaverseny-felelose; Sza­bó Jozsei a Misnolcterv terve- zómernoke; Szakos György, a BEFAG Liilaiuredi Erdészetének helyettes vezetője; szamaao Im- rene, a Miskolci Kertészeti Vál­lalat dolgozója; Szenny Zol­tánná, a 14-es számú tanácstagi körzet tanácstagja; Szógny Ist­ván, a BEFAG KlSZ-bizottságá- nak titkai a; Szűcs Géza, a Bor- soatávhő dolgozója es Zsig- mond Ferenc, az LKM kőbánya- vezetője. „A közösségért” kitüntető érem bronz tokozatát kapta: Apró József né, a MÁV szb taisadaimi kereskedelmi ellen­őre; Barkasz Bertalan, a Ili/ö-os hNF-korzet elnöke; Bencze János, Miskolc, Velence u. 7. szaru alatti lakos; Burony Im­re, Miskolc, Level u. 7. szám alatti lakos; usepely Tiborne, a MÁV szb kereskedelmi tár­sadalmi ellenőre; Fényes Ti­bor, a 71. sz. tanácstagi körzet tanácstagja; Fidrám Miklós, a GLOBUS gmk dolgozója; Gaj­dos Rezső, a 66-os tanácstagi körzet tanácstagja; Gönczi Ja­nos a Fogyasztok Városi Taná­csának tagja; Gyimesi Péter, a Varosgondnokság társadal­mi mankat szervező irodájának munkatársa; Gyurica József, Miskolc, Labore u. 8. szám alat­ti lakos; Jakab András, a VT. VB. EKO. tanácsosa; Juhász András, Miskolc, Temes u. 12. szám alatti lakos; Kovács Sán­dor, a Borsodtávhő Petőfi Sándor szocialista brigádjának vezetője; Kurilla István, az LKM megmunkáló- és szerelő­üzem KISZ-tagja; Laczkó Lu­kács, a 16-os tanácstagi körzet tanácstagja; Lehóczki András, Miskolc, Üj Elet u. 35. szám alatti lakos; Migléczy József, a Posta Távközlési Üzem TKK dolgozója; Miskolci Zsolt, a Köz­úti Igazgatóság KISZ-tagja; Nagy Árpád, a 44. sz. tanács­körzet tanácstagja; Parti Ist­ván, Miskolc, Labore u. 9. szám alatti lakos; Pászk József, a VT. V. B. EKO. főelőadója; Pó­lyák Tiborné, a VT. V. B. ke­reskedelmi osztály főelőadója; Póstyéni András, Miskolc, Mar­tin K. u. 15 szám alatti lakos; Riba Istvánná, a 92-es tanács­tagi körzet tanácstagja; Riczu András, a DIGEP munkaver- seny-irányítója; Spisák István, a 8. sz. tanácstagi körzet ta­nácstagja; Szabó István, a Ma­gyar Néphadsereg honvédje; Széles László, a Borsodtávhő Nógrádi Sándor szocialista bri­gádjának tagja; Szűcs Sándor, Miskolc. Marx K. u. 98. szám alatti lakos; Zabari János, Mis­kolc, Komjáti u. 46. szám alatti lakos és Zbiskó Gábor, Miskolc, Alföldi u. 66. szám alatti la­kos. anyagi következményeit. A kijózanításért ötszáz forin­tot kell fizetni, s ehhez tár­sul a szállítási költség, ami kilométerenként 6 forintot taksál. S ha a kényszerű utaztatás közben összeszeny- nyeződik a jármű, a taka­rításért újabb 300 forinttal könnyebbülhet a pénztárca. B. A. kásokra bárki tehet vételi ajánlatot, aki a szükséges pénzfedezettel rendelkezik. S köztudott az is, hogy az érvényben levő rendelkezé­sek értelmében készpénzfe­dezetként kezelik a szociál­politikai kedvezményeket is: igy például a meglevő vagy vállalt gyermekek, illetve az eltartott családtagok után járó kedvezményeket. Az el­ső gyermek után 40 ezer, a második után 65 ezer, a harmadik után pedig 80 ezer forintot számolnak el, az eltartottak után pedig 30 ezer forint a kedvezmény. A Szentpéteri kapui laká­sok közül 13-ra csak ifjú­sági takarékbetéttel rendel­kezők vételi ajánlatát fo­gadják el, A lakásokhoz garázsra is pályázhatnak az ajánlatte­vők. Igaz, garázsból mind­össze kilencet kínál megvé­telre az OTP, ezeket azon­ban csakis azok pályázhat­ják meg, akik lakásra is je­lentkeznek. A 38 lakásra az OTP megyei igazgatósága április 6-ig fogad el vételi ajánla­tot, a takarékpénztári fió­kokban beszerezhető forma- nyomtatványokon. Az ér­deklődők ott kaphatnak részletes információkat is. Tegyük a szívünkre a ke­zünket, s valljuk meg őszin­tén: amikor megbetegszünk, extracsodákat várunk az egészségügytől. Számon kérjük a legújabb tudományt, a leg­korszerűbb technikát, a leg­kitűnőbb műszert, a legkivá­lóbb gyógyszert, a megkülön­böztetett bánásmódot — és so­rolhatnánk tovább a legeket. Az állam olykor erőn felül is nyitja a közös bukszát, s az egészségügyi gárda megpróbál lépést tartani az igényekkel. Sok milliárd forintból sok száz intézmény, bennük sok ezer szakember, ígéretes ku­tatási eredmények — szóval sok minden van már egészség­ügyünkben. Csak éppen mind­ezek dacára romlik az egész­ségünk. A sajátos ellentmondásról szólt részletesen a megyei pártbizottság által rendezett egészségügyi aktívaértekezle­ten dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, vita­indító előadásában. Vala­hogy így fogalmazott: figye­lemre méltó eredményeink ellenére emelkedik a táp­pénz, a rokkantnyugdíjasok aránya, csökken az átlagos életkor, s növekszik azok­nak a száma, akiknek „az évekhez életet” is kellene adni, elfogadhatót, egészsé­geset. A sajátos ellentmon­dást mindenképpen fel kell oldani tehát. ♦ KOMPLEX SZŰRŐVIZSGÁLAT VÁROSUNKBAN Az elmúlt évek, évtizedek egészségügyi mutatói bizo­nyítják a szakembereink ál­tal rég felismert igazságot: az egészség nemcsak pénz kérdése, nem is csupán azé, hogy mennyi jól képzett or­vos van, s milyen műsze­rekkel, asszisztenciával, ápolószemélyzettel rendelke­zünk. Ennél jóval több kell, pontosabban szólva — va­lami más is kell! Megtaní­tani a népességet arra, ho­gyan őrizze meg az egész­séget. Ehhez pedig vadonatúj stratégiát kell kidolgozniuk a szakembereknek. Az ak­tíván az előadók és a fel­szólalók csakúgy sürgették életmódunk helyes irányba terelését, ahogyan országo­san is teszik az utóbbi idők­ben. A helytelen táplálko­zás, a kóros elhízás, a moz­gáshiány, az alkoholizmus, a dóhányzás ártalmai ugyan ma már közismertek, ám ahhoz kellene eljutni végre, hogy ezek nélkül létezzünk. Elébe kell menni a bajnak, megelőzni a bajokat. S ez az új stratégia alapja az egészségügyben, amit az ak­tíván vitára bocsátott VII. ötéves tervi szakmai irány­elvek is markánsan tükröz­nek. A következő tervidőszak­ban legkivált a szűrővizsgá­latok kiterjesztését szorgal­mazzák a szakhatóságok, ab­ból az alaptételből kiindul­va, hogy ahol eddig nem lehetett megelőzni a beteg­séget, ott legalább idejében — amikor még visszafordít­ható — megtalálják. A hi­vatalos szakmai 'programot Miskolcon, az egészségügyi pártbizottság kezdeményezé­sére, még meg is told iák: városunk orvosai vállalták egy olyan komplex szűrési módszer kidolgozását, amely- lyel kétévenként Miskolc egész lakosságát megvizsgál­hatják. Idén várhatóan el­készül az új metódus, s jö­vő évben lesz a start... + ORVOSHIÁNNYAL KÜZDENEK Nem elsősorban az új stra­tégia miatt, de megyénk egészségügyi és szociális ágazatának fejlesztési céljai okán esett sok szó arról is az aktíván, hogy Borsodban még mindig sok az úgyne­vezett hiányszakma. Különö­sen a röntgen, a laborató­rium, a patológia, a vérellá­tó, a közegészségügy és a pszichiátria küzd súlyos or­voshiánnyal. S kevés a felső­fokú végzettséggel rendelke­ző védőnő és gyógytornász is. Az orvosutánpótlást a debreceni egyetemmel kö­zösen kívánják megoldani, ami azonban a védőnői és gyógytornászhiányt illeti, ör­vendetes változás várható. Az egészségügyi miniszter a megyénk vezetőivel folyta­tott korábbi tárgyalások alapján határozott arról, hogy egészségügyi főiskolai tagozat létesüljön Miskol­con. Az oktatás védőnői és gyógytornász szakon 1987 szeptemberében kezdődik, a főiskola elhelyezését megyei kórházunk területén, a szak­iskolai kollégium épületében biztosítják. + KÖNNYÍTENI A BETEGÁPOLÁST Ez nái Iliim tarai! Vihart kavart a Skála Zöldért olcsó pa­radicsoma. Manapság többet foglalkozik ve­le az újság, a rádió, a televízió, mint ameny- nyi összesen kapható volt a Skála-boltok­ban. így fény derült arra is, hogy a primőr paradicsom Szentesen kilónként 200 forint­ba kerül. Igaz, kevés van belőle, de vala­mennyi csak jut Miskolcra is. S ami külö­nös; a 200 forintos paradicsom nálunk már 320 forintért kelleti magát. Tudjuk, hogy drágultak a szállítási költségek, és jogos a méltányos haszon minden árun. Meg kell fizetni a kereskedők fáradságát. Kevesen vállalkoznak arra, hogy hajnalban útra kel­jenek, 400—500 kilométert levezessenek, ra­kodjanak mázsákat, hogy reggelre friss zöldség-gyümölccsel várják a piac látogató­it. A 60 százalékos haszonkulcsot azonban sokalljuk! Bizonyára nemcsak mi, hanem az árellen­őrzésre hivatott hatóságok is. Sz. I A jó hír mellett, sajnos, voltak kevésbé örvendetes megállapítások is a szakdol­gozókat illetően. A beteg­ápolás fizikai terheinek csök­kentésére ugyanis nem sok jóval biztatnak az illetéke­sek. „A hazai és szocialista ipar mintha megfeledkezett volna a korszerű ápolási és az ápolást könnyítő eszközök gyártásáról” — hangzott el a vitaindító előadásban. A szakdolgozók munkafeltéte­leit tehát elsősorban jobb szervezéssel kell és lehet ja­vítani. « F Az OTP 38 lakást ad el a Szentpéteri kapuban n közösségért Kitüntetések, kiváló társadalmi munkásoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom