Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyiket Imre. — PoatoHia: Déli Hírlap Miska le. 35*1. Pt 39. — TeL: 18-323. k«r]Sl oinsólDlul 'eveierötnaet. ton oinnultlMl, |tn»»tio“ü“«l betlötói péntekig, iellető- lee ►—I# *ra Uitu kersaaeoek fej Senafleeet. A kispiacok előnyei és hátrányai Hajnali pálinka, bolti sesédlettel Nem először tapasztalom, hogy a Búza tér boltjai közül egyesek a hivatalos nyitvatartási idő előtt kinyitnak, s a reggel munkába igyekvőknek italt adnak el. Ok aztán kalákában isszák a két deci konyakot, vagy az üveg bort a virágpiaci bódék mellett. Az üres üveget a földre teszik, amit aztán munka nélkül lebzselő egyének szednek össze — köztük olyan, aki állítása szerint — 200 forintot is „megkeresett” már egyetlen nap ilyen „munkával”. Nem tudom, vajon a gyárban, vagy más munkahelyen ezek a hajnali ivók mit produkálnak, hány baleset történik velük, a családjukról már nem is beszélve, hiszen végül is csak a család bánja az italra költött pénzt Véleményem szerint mindezt meg lehetne akadályozni, ha olyan rendelkezést hoznának, hogy az élelmiszerboltok sem forgalmazhatnak a kora reggeli órákban szeszes italt. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy egyesek italos állapotban kezdjék reggel a munkát. K. B. Miskolc (Teljes c£m a szerkesztőségben) •• Öregdiákok mesterparádéja jc A jó idő beköszöntővel benépesülnek majd a kispiacok is. Nem árt azonban jobban odafigyelni arra, hogy naponta rendet tesznek-e maguk után az árusok. Jeles eseményre hívtak meg gasztronómus barátaim. A Berzeviczy Gergely szakközépiskola 100. évfordulója alkalmából, mint volt tanítványok, bemutatót tartottak az Aranycsillag presz- szójában. A neves cukrászok, szakácsok vállalták a kiállítással járó sok-sok munkát, mert igazán szeretik volt iskolájukat. Bemutatkozott készítményével a luxemburgi győztes Mátyás Rudolf, aki négy évig őrzi a Szakács Világ Kupát; Kopcsik Lajos, aki Luxemburgban a ragyogóan szereplő magyar csapat legtöbb érmét szerezte, s aki ugyancsak a világ legjobb cukrásza most. Ott volt Války Tibor, akinek olyan tanítványai vannak, mint a miskolci Szabó István, a Gasztrofól üzem vezetője, s az utóbbinak a munkatársa Kuli László, az üzem séfje. S láthattuk Tóth Zoltánnét, Marada Lajosnét, Kandik Ferencet, Tóth Bélát, Papp Károlyt — mindannyian a Pihenőpad kellene a vár elé A diósgyőri vár előtt, a pénztár mellett volt egy pihenőpad. Sajnos, munkavégzés közben egy markológép kiszakította a helyéről. Ennek már több mint egy éve, s azóta hiába várjuk, hogy kedvenc helyünkön megpihenhessünk, ha arra sétálunk. Szeretnénk, hogy mire a jó idő megérkezik, a pad is visszakerüljön a helyére.. Salló Zoltán nyugdíjas Miskolc „Egy régi városlakó (Miskolc): Ügy tűnik, nem sokat jár a fővárosban, vagy más nagyvárosokban. Mert ott szinte lépten- nyomon találkozhatna olyan ’’kirakodóvásárokkal”, amit a Beloiannisz utcában kifogásol. L. László (Miskolc, Győri kapu) : ön volt a szemtanúja, hogy egy személyautó — rendszámát is Sillrta —, milyen kalamajkát csinált, s tőlünk várja, hogy feljelentsük... Azt Írja: a Wartburg tulajdonosa, amikor ön a helyszínen felelősségre vonta, szemrebbenés nélkül letagadta a történteket. Mit mondana akkor nekünk, akik ott ■MB voltunk?... szakma professzorai. Bizonyítja ezt; az idei GASTRO- PRAG-nak, amit a szakemberek egymás közt szakács— cukrász olimpiának nevez-, nek, először lesz — Tóth Béla és Kandik Ferenc személyében — Miskolcot is képviselő magyar válogatott cukrász, szakács résztvevője. Ez a bemutató is méltónak bizonyult, a 100. éves jubileumhoz, s bizonyította, milyen sokat tett ez az iskola a magyar vendéglátás hírnevéért Ny. L A miskolciak ellátásában egyre fontosabb szerepet töltenek be a kispiacok. Felismerve előnyeiket, a tanács szakigazgatási szervei nem csupán engedélyt adtak működésükhöz, hanem még kis asztalokat is biztosítanak az árusoknak. Amint azt a városi Piacfelügyelőségnél elmondták, a nagypiacok mellett (Búza tér, Vasgyár, Zsar- nai) három piacnak minősített kispiac (Avas-dél, Killi- án-észak, Killián-dél) működik Miskolcon. Mellettük 21, úgynevezett „asztalkás kispiac” található a város különböző részein, általában Spaten a neve Bajor söröző Miskolcon —, de belső környezetével, speciális étel- és italválasztékával jóval többet nyújt, mint egy egyszerű söröző. Ez is volt a cél; egy nagyvárosi rangú, vonzóan hangulatos üzlet megteremtése. Még mielőtt bárki is megriadna: a rang nem elsősorban az árakban nyilvánul meg. Bizonyítsanak a tények: egy korsó Spaten huszonöt forint, a legdrágább meleg szendvics tizenhat forint. A Miskolci Vendéglátó- Ipari Vállalat vezetői úgy vélték, hogy a márkasörözőben minden apróságra gondosan kell ügyelni, a felszolgálók öltözékétől kezdve a belső dekorációig. Formaruhában lehet csak dolgozni a Spaten- ben: ez a nőknek zöld szoknya és mellény, a férfiaknak fekete nadrág és bőrkötény, Spaten emblémával díszítve. A belső tér dekorációjáról és berendezéséről a bajor üzletfél és Dufala József belsőépítész gondoskodott. S mi kapható a Sörbárban? Természetesen Spaten sör: csapolva és üvegben, korsóban és pohárban, de pikkoló is van! Más neves sörmárkákat is fellelhetünk az itallapon, és aki egy kis aperitifra szomjazik, az is kapható. A sör mellé jó, ha van harapnivaló is. A Spaten- ben biztosan hamar megszeretik majd a vendégek a Spaten sörkiflit és a többi ízes sörkorcsolyát, de aki másra vágyik, rendelhet különféle meleg szendvicseket, főtt csülköt és tarját, virslit és debreceni párost is. A Spaten söröző kilenctől kilencig, szünnap nélkül tart nyitva — ez is újdonság. (X) * A Spaten söröző mától várja vendégeit, szünnap nélkül, kilenctől-kilencig. Sokan mesélik némi irigységgel fűszerezve, hogy milyen elegáns, hangulatos, szép sörözők nyíltak az utóbbi években a fővárosban. Gold Fassl, Wer- nesgrüner és társaik sikeres üzleteknek bizonyultak. Most Miskolcon is nyílik egy nagy nevű bajor sör címerét viselő márkasöröző a belvárosban. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat sörbárja, a Spaten most már várja vendégeit ... Aki jól ismeri a német sörmárkákat, annak nem cseng ismeretlenül a Spaten név. De hamarosan itthon is jóval többen ismerhetik meg ezt a patinás komló-nedűt, mint eddig, hiszen a Borsodi Sörgyár üzletett kötött a Spaten céggel, és megkezdődött a Spaten sör gyártása Bő- csön. A megnyitandó márkasörözők sorában a miskolci az első. Vajon miért éppen a Tanácsház téren építették fel a márkasörözőt? Ez a tér most formálódik át, s a cél az, hogy a belváros egyik forgalmas, közkedvelt, és szép környezetével csalogató köztere legyen. A Spaten söröző épülete — amit UNIPORT elemekből építettek fel, kicsit megszépítve az eredeti formákat — már jelzi a lassan újjászülető „lila” ház mellett, hogy milyen lesz a tér arculata, hangulata. Igaz, a söröző kicsit megelőzte környezetét; de aki a nyáron kiül a teraszra egy pohár Spaten mellé, remélhetőleg már a szépülő díszteret láthatja maga körül... A hivatalos elnevezés egyébként nem söröző, hanem sörbár. Ez nem valami túlzott precízség, hanem ez fedi pontosan a lényeget. A Spaten ugyanis kis üzlet — harminchármán ülhetnek le benn Szolsálatkész diszpécser Ismerősöm örömmel újságolta, milyen kellemes meglepetésben volt része március 23- án (vasárnap) este, úgy tíz óra tájban. Mivel későre járt az idő, taxival szerette volna hazavitetni vendégét. Tudta, hogy mostanában alakult meg a KlOSZ-taxi, talán szerencsével jár, ha hívja őket. A diszpécser sajnálattal közölte, hogy minden kocsijuk foglalt. Ismerősöm már lemondott róla, hogy kedves vendégét taxival vitesse haza. És ekkor csengett a telefon: az ügyeletes hívta vissza, s érdeklődött, hogy sikerült-e időközben kocsit kapniuk? Meglepő volt a szolgálatkészsége. Addig kereste CB-n a kollégáit, míg végre sikerült egy kocsit a kért utcába irányítania. A figyelmességet nem is tudták megköszönni, mert a diszpécser-hölgy letette a telefont. Talán ezeket a sorokat elolvassa... H.-né ABC-bolt mellett, ahol a lakosság közvetlenül az őstermelőktől vásárolhat gyümölcsöt, zöldséget, virágot. Előnyük kétségkívüli; ugyanakkor gondot okoz, hogy az árusok meglehetősen gyakran hagynak maguk után szemetet. Hiába tiltják most már a közterületen a napraforgómag árusítását, sokan kijátsszák a rendeletet. A Piacfelügyelőség gyakoribb ellenőrzésekkel, szigorú büntetésekkel próbál tenni ez ellen. Egy zug-makuka- árus büntetése például elérheti a 3000 forintot is!Eny- nyiért pedig már nemigen éri meg árusítani... Sajt ennyiért, annyiért.. Szeretem a disznósajtot. Nem drága, s laktató. Kü* lönösen a házi disznósajtot kedvelem, amit nap mint nap nagy sikerrel forgalmaz az Unió Áfész Búza téri húsboltja, de például ezt vá- Siárolom a Garai téren, ha a fővárosban járok, vagy Debrecenben is. Ez a sajt íz- letesebb, mint ama bizonyos piros, nemegyszer túlpaprikázott, túl sok zsiradékot tartalmazó disznósajt, amely nem házi. Ára mindenütt ugyanannyi, mint a szokványos disznótaajté. Azaz csak volt annyi. Mert rövid ide- , je a Miskolci Élelmiszer- t kiskereskedelmi Vállalatnak ugyancsak a Búza téri csarnokban levő boltja is árusít házi disznósajtot. Csak éppen mintegy 16 forintos kilogrammonkénti felárral... Vajon miből adódhat az ár- különbözet? Hiszen küllem--^» re, ízre nem különb, mint az innen alig tizenöt méterre vásárolható áfész-házisajt T. B. Miskolc Virtusból szemetelők Elszomorító tudatosság, amiről írok, de városszerte találkozunk vele, mert a rossz példa hamar terjed. Vannak, akik dacból nem követik az írott, az előírt szabályokat, s valamiféle kihívást, csakazértis-virtust próbálnak meghonosítani azzal, hogy az arra kijelölt tárgyakat nem veszik igénybe, ahogyan a kérő felszólítás is jelzi. Ezek valóban fittyet hánynak a társadalmi, az emberi szabályokra. Busz- és villamosmegállókban, utcákon, tereken eldobált cigarettavégek, papír- hulladékok bizonyítják, mennyi baj és gond van az ilyenekkel... A szépülő város azt sugallja: a szívünkben kellene őrséget állítani, hogy ne az ösztönélet kardélen hordozása érvényesüljön, de a segítő szándék és a beteljesült akarat A. L Miskolc yéleh0WUnk szerint Illett volna válaszolni Ritkán hivatkozunk négy évvel ezelőtt történt eseményekre. Most mégis ezt tesszük, hiszen Benke Lajosné, Mis- kolc, Bokányi Dezső u. 23. 111,2. sz. alatti olvasónk most latja csak, mennyire pórul járt azzal, hogy 1981. november 13-án 38 darab meggyfacsemetét vásárolt Hejőcsabán, a Hegyalja Mgtsz Szputnyik utcai faiskola-lcrakatában. Olvasónk a nevezetes nap előtt több alkalommal is érdeklődött, s végül azt a választ kapta: most vegye a csemetéket, egy kimondottan nagyszemű, új fajtájú, nemrég lezárult kísérlet eredményeképpen kinemesített „parasztmegy- gyet” tudnak kínálni. A 38 darab csemete a kocsira, majd a telekre került, s elültették. Következett a várakozás ideje az első termésig, amelytől nagy eredményt még nem vártak, de roppant kíváncsiak voltak az új meggyfajtára, s kimondottan nagyszemű parasztmeggyre. Mekkora volt azonban a csalódásuk Benkééknek, amikor tavaly kiderült: nemhogy óriás szemű termést nem takaríthatnak be, hanem még a vadon termő cigánymeggynél is kisebb szeműt! Benke Lajosné, aki nyugdíjas, ajánlott levélben kereste meg a termelőszövetkezet elnökét. Ebben leírta a történteket, majd azt kérte; ha már odaveszett négy év munkája (ültetés, faápolás, trágyázás stb.), s úgy sincs kilátása arra, hogy nagyszemű meggy teremjen, legalább cseréljék ki a 38 fát. Ez szerintünk is reális kérés, hiszen olvasónk kára kétségkívül nagy. s az sem vitás, hogy új meggyfajta helyett „zsákbamacska” meggyfát telepített a kertjében. Ha most megkapná a 38 cserefát, még elültethetné. Ha megkapná... Mert Benke Lajosné ajánlott levelét eddig még csak válaszra sem méltatták Bekecsen, a Hegyalja Mgtsz-ncL
