Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

/ Látnivalókról prospektussal is bőven tudtak szolgálni (Temesi felvétele) A styes sem akadály Bezárt az Utazás ’86 kiállítás Szakszervezet, a gyárkapun tű! A városi szakmaközi bizottsás tervezi Három hónapja új titkára van a Szakszervezetek Mis­kolc Városi Szakmaközi Bi­zottságának, a 42 éves Lázár Gáspár személyében. Egy év­tizeddé* ezelőtt még nyomdász volt, majd 1976—77-ben elvé­gezte a SZOT egyéves iskolá­ját, s utána a Szakszervezetek Megyei Tanácsának apparátu­sába került. A szervezési és káderosztályon kapott mun­kát, az ifjúságpolitika lett a feladatköre. Ugyanezen az osztályon 1980-tól már a szak­maközi bizottságok munkájá­nak koordinálásával foglalko­zott, majd a Politikai Főisko­la elvégzése után újból e ten­nivalók végzésével bízták meg. A Szakszervezetek Mis­kolc Városi Szakmaközi Bi­zottsága 1985 decemberében választotta titkárává. Tagja az SZMT-nek, s az SZMT öt­tagú elnökségének. Mivel fog­lalkozik a szakmaközi bizott­ság? — kérdeztük az új tit- kártóL zetét elemezzük, s azon va­gyunk, hogy őket is bevon­juk a közéletbe. Kulturális, agitációs és propagandamun­kát is végzünk, és segítjük; a lakóterületeken élők test- nevelési és sporttevékenysé­gét. — Szakmaközi bizottsá­gunk tevékenységének alap­ját ekképp lehetne megfo­galmazni: rendszeres együtt­működés a gyárak, üzemek szakszervezeti alapszerveze­teivel, a dolgozók vélemé­nyének ismerete és folya­matos tájékoztatásuk az ér­dekükben hozott lakóterüler ti döntésekről, a fejlesztési elképzelésekről. — A közelmúltban meg­határoztuk az idei munka­programunkat, amely lénye­gében a VII. ötéves terv in­dításából adódó feladatokra épül. Erősíteni és szervezet­tebbé kívánjuk tenni együtt­működésünket a városi ta­náccsal, s a kapcsolatok bő­vítését határoztuk el a KISZ és a Népfront városi bizott­ságaival. Hiszen velük együtt dolgozunk a lakóterü­leteken ... Kiemelt figyel­met fordítunk a területi cso­portok, a vállalati szakma- t közi összekötők munkájának további javítására. S azon vagyunk, hogy a vállalatok szakszervezeti tisztségviselői megismerjék és értsék bi­zottságunk ténykedését. I. S. Bőven ran hely az óvodákban Egyre dagad a demográfiai hullám: a nagy létszámú korosztályok alsó régiói már a/, iskolák kapuit döngetik. De ennek nemcsak kedvezőt­len következményei vannak, hanem olyan lehetőségeket is teremtenek, ami néhány éve csupán vágyálomnak tűnt. Dr. Szűcs Lajostól, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetőjé­től megtudtuk, hogy Miskolcon 26 olyan óvoda található, ahová minden 3 —4—5—6 éves gyermeket felvehetnek, függetlenül attól, hogy az édesanya gyesen avn-e, de még akkor is, ha nincs tnunkaviszonya! A III. ke­rületben húsz intézmény — köztük a Marx Károly, a Brigád, a József, a Chlepkó Ede, a Bársony János, a Ka- csóh Pongrác, a Könyves Kálmán, a Stadion, a Fa- zola utcai óvodák és néhány tagóvoda — közül válogat­hatnak az érdeklődők. A Szentpéteri kapuban a Ka­towice, a Kassai és a Pozso­nyi utcai óvoda, valamint ennek Bulcsú utcai tagóvo­dája van abban a helyzet­ben, hogy a szülők élhetnek a máf említett kedvezmény­nyel, s ebbe a körbe sorol­ható a Szinva utcai és a Zsolcai kapui óvoda is. Ezekben az intézmények­ben szívesen fogadják a város más körzeteiből ér­kező gyermekeket is. S ehhez nem kell tanácsi engedéjyt kérni, elegendő konzultálni a helyi vezető óvónővel. A tanács illetékesei biza­kodva várják a június else­jén kezdődő Idei óvodai elő­jegyzéseket. Az említett 26 intézmény ugyanis sokat enyhíthet a korábbi feszült­ségeken. Az avas-déli la­kótelep első és második épí­tési ütemében, a Középszer, az Oszip, a Kulich utcai és a Bokányi utca 1., valamint az Elek Tamás utca 43—45. szám alatti óvodákba várha­tóan minden gyereket fel tudnak venni. Ez már csak azért is figyelemre méltó tény, mert korábban e te­rület neuralgikus pontnak számított. Természetesen lesz néhány körzet, ahol a bizottságnak kell döntenie az apróságok ügyében; ide sorolható az Avas ni. üteme is, ahol egyelőre nem várható az állapotok lénye­ges javulása. B. A. Segítség az építtetőknek Kral az ipMeratt Milyen jó lenne tudni, mi­előtt családi házunk, jöven­dő otthonunk felépítéséhez fognánk, hogy elérhető kö­zelségben kikhez fordulha­tunk, ha mesteremberekre, tervezőkre van szükségünk... Egy címlista nemcsak az időnket kímélné, hanem se­gítene lefaragni az egyre emelkedő költségekből is. Nemrég adtuk hírül, hogy az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci irodája, s a Magyar Hirdető megyei kirendeltsége közösen mun­kálkodik egy kiadvány meg­jelentetésén, amelyben meg­találhatók lesznek a me­gyénkben dolgozó, magán­építkezéssel kapcsolatos munkákat vállaló kisiparo­sok .tervezők, geodéták el­mei. Egy ilyen kiadvány ak­kor ér valamit, ha adatai pontosak, és lehetőség sze­rint nem marad ki a név­sorból egyetlen mester sem. Hamarosan le kell zárni a kiadvány listáit, ezért a szerkesztők azt kérik, hogy azok *z érdekelt kisiparosok, tervezők, geodéták, akik még nem kerültek fel a név­sorra mihamarabb juttassák el a címüket a Magyar Hir­dető megyei kirendeltségére. Hogy teljes legyen a lista, az nemcsak az építtetők ér­deke, hanem a névsorban szereplőké is, hiszen a piac­ról kell megélniük... Sokan Minek tnespk iránt Nyolcvanezren látogatták meg a kőbányai vásárváros­ban csaknem egy hétig nyit­va tartó Utazás ’86 című ki­állítást. Megyénket a Borsod Tourist és a Borsod Volán Utazási Iroda képviselte, kö­zös kiállítóhelyiséggel. A né­hány nap alatt több ezren érdeklődtek városunk iránt, és miskolci programajánla­tokat kértek. Különösen a lillafüredi és a tapolcai szálláslehetőségek vonzották az ország más vidékein élő­ket. Ugyanakkor a megye szebb tájaira is sokan sze­retnének ellátogatni a tava­szi és nyári szezonban ... Tanácstagi fogadóóra Ma tartja tanácstagi "foga­dóóráját Vaskó Miklós, la­kásszövetkezet klubhelyisége (Baross Gábor u. I. szám), 17 órától. — A szakmaközi bizottsá­gok a szakszervezeti alap­szervezetek képviseleti szer­vei a településeken; a mun­kahelyen kívüli szakszerve­zeti munka összehangolásá­ra, képviseletére jöttek lét­re. A megyében 28 szakszer­vezeti szakmaközi bizottság koordinációs teendőit látom el, a miskolci titkári funk­ció mellett. Együttműkö­dünk a lakóterületeken a pórt-, állami és társadalmi szervekkel, teljes jogú szak- szervezeti partnerei vagyunk a városi tanácsnak. — Részletesebben: a bi­zottságunk feladatai közé tartozik, hogy a településfej­lesztési kérdésekben képvi­selje a lakóterületeken, vá­rosrészekben élő dolgozók érdekeit A szakszervezeti tagok segítségével közremű­ködünk a rövid-, közép- és hosszú távú tanácsi telepü­lésfejlesztési tervek kialakí­tásában, azokat széleskörű­en megismertetjük a dolgo­zókkal, s ott vagyunk a ter­vek megvalósításánál is. Társadalmi munkaakciókkal segítjük a városépítést, de ügyelünk arra is, hogy az így összejött pénzt rendel­tetésszerűen használja-e fel a tanács. Mindezek mellett figyelemmel kisérjük a te­rület kereskedelmi ellátott­ságát, a szolgáltatások szín­vonalát, a lakáshelyzet ala­kulását, a gyermekintézmé­nyeket és a művelődés le­hetőségeit. Rétegpolitikai munkánk során a nők, a fiatalok, a nyugdíjasok hely­1919 Aki votabo is nézegetett a Magyar Tanácsköztársaságról szó­ló könyveket és képösszeállításokat, aligha feledheti a tizenki- lences budapesti május elseje hangulatát. Emlékezetünk törté­nelmi képcsarnokába bevésődtek a világforradalom nagy ünne­pére készült dekorációk fotói, és azok a képei is, amelyeken a sok nyelvű feliratok és transzparensek mögött a magyar prole­tárforradalomra fölesküdt külföldiek, a Tanácsköztársaság inter­nacionalistái vonultak föl. Kun Béla a Budapesti Munkás- és Katona Tanács 1919. áp­rilis 19-i ülésén így fogalmazott: „Két vilógáramlatnak harca csap össze a Magyarországi Tanácsköztársaság fölött: az impe­rialista kapitalizmus és a bolsevista szocializmus... Ez a nem­zetközi osztályharc kérdése... Amikor mi megalapítottuk a pro­letárdiktatúrát Magyarországon, nem hittük azt, hogy azzal a hat divízióval, amelyet a fegyverszüneti szerződés a Tanácsköz­társaság számára engedélyezett, meg tudjuk állítani azt az of­fenzívat, amely minden oldalról fenyeget bennünket. Hangsú­lyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy mi a Magyarországi Tonácsköz^- társaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk.“ A proletárforradalom nemzetköziségéhez hasonlóan, nyilván­való volt az ellenforradalom nemzetközisége is. Az antant ka­tonai túlereje végül is megdöntötte a Duna völgye első prole­tár hatalmát... Nagy tetteket vitt végbe a tanácshatalom a társadalmi át­alakításban, a szocializmus céljainak gyakorlati demonstrálásá­ban. A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, hiszen az egy rendkívül kimerült prszágot hagyott maga után. Nagy erőfeszítéseket tettek a ter­melés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer kiépí­tése, az államosítások, a jelentős szociálpolitikai intézkedések, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind azt mutatták, hogy a dolgozók új világa épül. Kádár János szavait idézve, a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása azért is népünk történelmének kiemelkedő szakasza, mert „létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköz­társaság rövid fennállása alatt, rendkívül nagy nehézségek kö­zepette is, bebizonyította a magyar munkásosztály államalkotó erejét, elhivatottságát a társadalom megújítására, a nemzet ve­zetésére". Szezon előtt, Tapolcán Ha kicsi a bolt... Lassan itt az idegenforgal­mi idény, s kezd benépesed­ni Tapolca is. örülünk an­nak, ha sok vendég érkezik hozzánk, ám a nyári hóna­pok igazi próbatételt jelen­tenek azoknak, akik valamit is vásárolni szeretnének az ottani üzletekben. Tapolcai tanácstagja, Cser­it enyák Gábor úgy nyilatko­zott egy nemrégiben meg­rendezett tanácskozáson, hogy kritikán aluli az élelmiszer­ellátás színvonala az idegen- forgalmi szezon hónapjaiban. Nem az áru mennyiségiével van baj, hanem az üzletek olyan 'zsúfoltak, hogy egy­szerűen nem lehet beférni az ajtón. Ez a Tapolcán la­kókat is sújtja, hiszen nekik mindennap itt kell besze­rezniük a tejet, kenyeret. Panaszolják azt is, hogy aki az üdülőcentrum középpont­jától messzebb lakik, annak sokat kell gyalogolnia egy kifliért is, hiszen feljebb, a domboldalakon már nincs üzlet. A még ugyan jóvá nem hagyott, de hamarosan szen­tesítendő jú rendezési terv arról dönt, hogy bővítik a Park motel melletti ABC-t, és két kisebb élelmiszerüz­letet kell építeni az eddigi ellátatlan területeken, a Kézsmárk utcánál, valamint a Brassói és a Fenyő utcák sarkán. A régi tapolcai bol­tot a kanyarban, a tej ívó mellett meg kell őrizni — régebben le akarták bonta­ni —, a teraszt pedig végre használni kellene úgy, ahogy azf régen tették. Persze, mindez csak terv, s nem jelenti azt, hogy pénz is lenne a boltépítésre. Ezért a tanácsiak abban látnak fantáziát, ha magánvállalko­zók lépnének be a ringbe. Szívesen adnának engedélyt olyan ház építésére — át­építésére —, amelynek föld-' szintjén kisebb bolt, élelmi­szerüzlet üzemelne. Egy bi­zonyos: jó volna, ha a vállal­kozókedv inkább a kis üzle­tek, vegyesboltok alapítására törekedne, mint a kocsmáké­ra, amiből már így is túl­termelés van Tapolcán... (kiss) j(t A régi bolt az új tervek szerint megmarad. A csend védelmében Az Észak-magyarországi Csendvédelmi Központ mű­ködéséről lesz szó azon a ta­nácskozáson, amelyet hétfőn délután 3 órakor, az MTESZ Szemere utcai székházában tartanak. Varga Zoltán, az Északterv igazgatója, a Zaj- elhárítási Nemzeti Bizottság tagja mond megnyitót, majd a település-csendvédelem idő­szerű kérdéseiről tart elő­adást dr. Neuprandt Gábor, a csendvédelmi központ ve­zetője. Az észak-magyaror­szági régió település-csend- védelmi tevékenységéről Dan- kó Gyula, az Északcsend képviselője számol be. Az előadásokat szakmai konzul­táció követi, ezen a felkért hozzászólók: Kovácsné Sum Anna, valamint Díószeginé Kocsis Edit zajvédelmi fel­ügyelők is kifejtik vélemé­nyüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom