Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Villantó Betoncsőbe húzott vezetékek fctncis S..■>«*«' ll Smith Judiiit Rí'-ník 80(WM V McNair ETIkoh S Ünuüká ‘íjrcsn-Kv H larutt Otnuta Mutuiíftc f'% 5< U \c;y-\r POSTA aiAL tat belülről az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja által meghí­vott mintegy száz érdeklő­dőnek. Végigjárhattuk az alagutat, amelyben helyet kapott az ivóvíz-, a szenny­víz-, a fűtő-, a melegvíz-, a villamosenergia-vezeték. va­lamint a postakábel s a té­véantenna-vezeték, A mint­egy 300 méter hosszú köz­műfolyosó magassága és szélessége egyaránt 2 mé­ter 40 centiméter. Kényel­mesen járható tehát, s az esetleges javítások könnyen elvégezhetők. A létesítmény­hez tartozik egy diszpécser- központ, ahol azonnal ész­lelik a közműfolyosó veze­tékeinek hibáját. A beton- alagutat a BÁÉV építette, az üzemeltetését pedig a Borsodtávhő vállalta. Egyéb­ként megyénk első köz- műíolyosó-rendszere Ózdon épült, s már öt éve kifogás­talanul üzemel. A Szentpé- teri kapui új lakótelepen újabb 1350 méter hosszúsá­gú közműfolyosó lesz. A legfrissebb információk sze­rint a budapesti közműala- gút-rendszer összesen 2 és fél kilométer; Miskolcon csaknem 1700 métert tesz majd ki a közműfolyosók hossza. Büszkék lehetünk arra, hogy ebbe az új s igen praktikus építészeti megoldásba városunk bele­vágott. (szántó) ti szakaszon. Ugyanakkor árad a folyó, s az árhullám rövidesen elérni Tokaj kör­zetét. Az áradás várhatóan megemeli, megmozdítja a jégtakarót. Ezért tegnap To­kaj fölött két jégtörőhajót indítottak el. A feladatuk, hogy az összefüggő jégme­zőben folyosót nyissanak, s ezzel elősegítsék a jég köny- nyebb mozgását, enyhítsék a partokra, gátakra neheze­dő nyomást. Ha a jégmezők elmozdul­nak. s zajlás kezdődik, a hajók gondoskodnak majd a nagyobb táblák aprításáról, a vízművek védelméről. A munkára valamennyi tiszai jégtörő bevetésre készen álL Bombaként hatott Merész modellek, középkorúaknak nem babonásak a miskolci Közalkalmazottak és Helyi­ipari Dolgozók Horgász Egye­sületének tagjai. A kevés hí­ján másfél ezres létszámú egyesület — a város második legnagyobb horgászközössége — Miskolc közvetlen környé­kén 13 kavicsbányatő gondvi­selő gazdája. Ezekből a ki- sebb-nagyobb tavakból céltu­datos szívós munkával, körül­tekintő haltelepítéssel olyan horgászvizeket teremtett, ame­lyek évről évre jó fogási eredményekkel örvendeztetik meg híveiket. Az igényesség­nek és a hozzáértő követke- s zetességnek köszönhető, hogy ebben az egyesületben a múlt évben is húsz kilónál több volt az egy tagra jutó fogási át­lag. Ezt az eredményt az át­lagost felülmúló haltelepí­téssel alapozta meg az egye­sület. Tavaly nem csupán az éves területi jegyekből és az értékesített napije­gyekből befolyt 295 ezer fo­rintot, meg a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség megyei intézőbizottságtól kapott 15 ezer forint segélyt fordította halasításra, ha­nem hozzátett még több mint százezer forintot egyéb bevételeinek megtakarított részéből. S csupa első osz­tályú, méretes pontyot vá­sárolt a Hortobágyi Állami Gazdaságtól. Érdemes volt a jobb minőséget választani, mert egész évben nem ész­leltek halpusztulást a hor­gászok, egyik vizükben sem. Az egyesület legkedvel­tebb vize a Kistokaji-tó. En­nek partján valóságos hor­gászfalu épült már. Ebbe a központi vízbe került ta­valy is a legtöbb hal: 22 mázsa ponty, 500 szépen fejlett süllő, 331 csuka és 19 mázsa keszegféle, többsé­ge dévér, Itt igen kedvező­ek az életfeltételek a sül­lő és a csuka elszaporodá­sához. Ezért az év elejétől április végéig — e két hal­fajta ívási ideje alatt — nem lehet horgászni a ta­von semmiféle halra. Má­jus elsejével viszont felsza­badul a tó, itt tehát nincs pontytilalom. Nem maradnak horgászá- si lehetőség nélkül a tava­szi időszakban sem a tagok. A többi tizenkét tavon — közülük három Miskolc köz­vetlen közelében, a 37-es út mentén található, három Muhi határában, kettő Nagycsécsen, s egy-egy Óno­don, Hejőkeresztúron és He- jőszalontán — a jég eltűné­Az elmúlt néhány napon „megkoptak”, olvadásnak indultak az összefüggő jég­mezők a Felső-Tiszán, a Tiszacsermely, Zalkod közöt­se után lehet kezdeni a ke- szegezést, pontyozást. A még szakszerűbb halgazdálkodás elősegítésére a vezetőség halbiológus szakemberekkel megvizsgáltatja a horgász­tavakat, hogy hová, milyen halféléket, s milyen arány­ban előnyös telepíteni. Erre az elővigyázatosság­ra egy figyelmeztető meg­gondolatlanság esete kész­tette a vezetőséget. Éppen a legjobban óvott Kistokaji- tóba — még mielőtt az egye­sület kapta kezelésbe — he­lyi horgászok beleborítottak néhány veder szürkeharcsa- ivadékot. Ezek a bajszos rablók úgy megnőttek a tó­ban, hogy most már tize­delik a tenyérnyinél na­gyobb dévéreket is. Ritkítá­sukra azzal buzdít a veze­tőség, hogy aki 10 kilósnál nagyobb harcsát fog ki eb­ből a tóból, egy évre in­gyen területi jegyet kap ide. (berecz) Jégtörők a Fehő-Jiszán BÉLYEGGYŰJTÉS A téli szünet után Újból közlekednek a vonalok Az idősebb korosztály jog­gal érzi úgy, hogy velük nem törődnek a divattervezők. A szebbnél szebb ruhákat csu­pa darázsderekú, nádszálter- metu iijú hölgyek viselik. Ha mégis ajánlanak valamit a 40 körülieknek, akkor gondosan lecsiszolják a naprakészség di­vatjegyeit. A Kék Duna Szalonban nemrég megtartott bemutató résztvevői úgy érezték: „di­vat-bomba robbant”. Itt fő­leg a középkorúak számá­ra mutattak be kistételes konfekciógyártásra szánt öl­tözékeket. Ami meglepő volt: a napi divat extravagáns új­donságai jellemezték a nem kifejezetten csak a fiatalok­nak szánt kreációkat. Bor­széki Zita iparművésznő ne­vét érdemes megjegyeznünk, hiszen a lendületes kezdé# után is bizonyára tartogat még meglepetéseket mind­azoknak, akik akár ősz haj­jal sem idegenkednek az új megoldásoktól. Korhatár nél­kül, bátran kell társítani az anyagokat. Régi ruhák — s ilyen kinek nincs? — használható részeit kiemelve, összedolgozható például a bársony muszlinnal, kreppel, szövettel, tüllél, tafttal és még sorolhatnánk. A színek kombinációja még nagyobb merészséget enged: kék sár­gával, zölddel, lila feketé­vel — mindazok egymással, amit eddig el sem képzel­tünk volna egymás mellett. A ruhák megjelenése rop­pant dekoratív; rengeteg bi­zsuval, sállal, gazdag csipke- gallér-applikációkkal van­nak díszítve. * Egy különlegesen szép alkalmi ruha: fekete zsorzsettből vagy lágy esésű selyemből. A kontrasztos átvető fő tartásit anyagból készült. A strasszal díszített bársony homlokpant kalapként hat. Nem válhat a patkányok fészkévé a belvárosi közmű­alagút: gondoskodnak róla, hogy rend és tisztaság legyen a folyosón. Nincs bosszantóbb, mint amikor a frissen aszfaltozott utat föl kell bontani, mert csőrepedés történt, vagy szi­várog a gázvezeték. Váró- ! sunkban minderre bőven akad példa; időnként nem győzzük kerülgetni az út­felbontásokat. Noha ezek nem tartoznak az elkerülhe­tetlen természeti csapások sorába: már régóta feltalál­ták a kezműalagutat, amely­ben kényelmesen elhelyez­hetők a különféle vezeté­kek, s bármilyen hiba ese­tén útfelbontás nélkül elér­hetők. Városunk első közmű- folyosó-rendszere az Arany János utcai Lottó-tömbben épült meg. Ludvig István, az Északterv gépész szak­főmérnöke, a rendszer ter­vezője mutatta be a Kor­vin Ottó utcai közműalagu­A Magyar Posta a Challenger Űrrepülőgép-katasztrófa áldoza­tainak emlékére február 21-én — IN MEMORIAM elnevezéssel — 20 Ft névértékű, sorszámozott bélyegblokkot adott ki. A blokk Varga Pál grafikusművész terve alapján, 239 200 fogazott és 8800 fogazatlan példányban, többszínű ofszetnyomással a Pénzjegy- nyomdában készült. A bélyeg­képen a Challenger űrrepülőgép látható a start utáni pillanatok­ban. A bélyegblokkon a sárga különböző árnyalataiból zöldes- szürkébe hajló háttérben a ki­lövőállomás — melynek kis ré­sze a bélyegképbe is benyúlik — látható, mellette balra a tra­gikus körülmények közt elhunyt bét asztronauta neve olvasható. A nevek felsorolását fekete sza­laggal átfont koszorú zárja le. A postai szervek késői adat­szolgáltatása miatt, illetve anyagtorlódás következtében a Halley-üstökössorozat és a Kun Béla-bélyeg ismertetésére a ké­sőbbiekben fogunk visszatérni. Berzsenyi Dániel halálának 150. évfordulója alkalmából Nik- lán lesz alkalmi postai bélyeg­zés február 24-én. A Magyar Posta a forgalom­ban levő portósorozat kiegészí­téseként 8 és 10 Ft-os címletet jelentetett meg Kékesi László grafikusművész tervet alapján. A szervezett bélyeggyűjtők meg­igényelhetik köreikben, szakkö­reikben. ■é A Központi Statisztikai Hiva­tal a bélyegbenyomásos képes levelezőlap termékbesorolását megváltoztatta; ezentúl a postai értékcikkek közé tartozik. A Forma 1-es autos világbaj­nokság első magyarországi — | Grand Prix Hungary — futama alkalmából bélyegsorozat kiadá­sát tervezi a Magyar Posta, s egyúttal arról is megemlékezik, hogy Benz automobilja elérkezett a centenáriumhoz. Ebből az al­kalomból pályázat jelent meg a Filatéliai Szemlében; ki melyik tervet javasolja kiadásra. Bizo­nyára több olvasó fog élni e le­hetőséggel. Körtudott, hogy a MÄV télen — a csökkenő utas- forgalomra való tekintettel és takarékossági okokból — szünetelteti jő néhány sze­mélyszállító vonat közleked­tetését. A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén ez az intézkedés több mint 20 induló és érkező vonatra terjed ki. A korlátozás feb­ruár 27-ig szól: mi várha­tó ezután? Ez iránt érdek­lődtünk a miskolci igazgató­ság kereskedelmi és szállítá­si osztályán. Elmondták, hogy a tavaszi szezonban, tehát a jelzett naptól újból közlekedtetik mindazokat a vonatokat, amelyek január 12. és feb­ruár 27. között nem indul­tak. De ajánlatos a vonatok indulásáról ismételten tájé­kozódni az utazóközönségnek, mert. újabb menetrendi vál­tozásokról is kaptunk infor­mációt. A változás oka, hogy a Tiszai pályaudvar és Fel- sőzsolca állomás között pá­lyafelújítási munkálatok kez­dődnek. Emiatt a forgalom egy vasúti pályára korláto­zódik, és esetenként késéssel is számolni keil. A leglényegesebb változás: február 27-től április 10-ig szüneteltetik a Tiszai pálya­udvarról munkanapokon Halmai állomásig közlekedő, 16 óra 52 perckor induló, il­letve Halmaj állomásról 5 óra 57 perckor induló, s a Tiszai pályaudvarig közleke­dő személyszállító vonatot. Március 3-tól április 10-ig pedig a Szerencs állomásról a hét utolsó munkanapján 18 óra 43 perckor induló, s a Tiszai pályaudvarig közle­kedő személyvonat sem köz­lekedik.-------- ! -----­HÁZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK! 1 ássuk, mii főzzink? <► tóth zoltánné mestercukrasz receptje tett tejszínkrémekkel, illetve tojáshabkrémekkel tölthet­jük még. A tejszínkrém készítése: a a cukorral ízesített tejszín­habot dúsítjuk (kakaóval, neszkaféval, pörkölt dióval stb.). Külön is ízesíthetjük bármilyen gyümölccsel. Vi­gyázzunk, hogy ne habszi­fonban készült tejszínhabot használjunk, mert az nem eléggé tartós, hamar össze­esik. Inkább vegyük meg a tejszínhabot cukrászdában készen. A rolócskákat felda­raboljuk, s a tejszínkrémet nyomózsákkal töltjük belé­jük. Ha tojáshabot haszná­lunk a töltéshez, 1 tojásfe­hérjéhez 8 dkg kristálycuk­rot használjunk. Kemény habbá verjük a tojáshabot, majd ízesítjük vele a ro­lócskákat. Töltés után a ro- lócskák két végét darált, pörkölt dióban megmárthat­juk. ÍZESÍTETT ROLÓCSKÁK A fűszerboltokban félkész állapotban kapható az úgy­nevezett borsodi roló. (Le­velestésztából készül, roló­formákon kisütve.) Ezeket a rniócskákat különféle izesí­Tizenhárom tó gazdái A közműaiagútban sétáltunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom