Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
Be kell csomagolni a kenveret A boltok „vásárlók könyveiben” olvasható bejegyzések és a kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatainak tanúsága szerint ismét nagyon gyakori panasz, hogy a csomagolatlan kenyeret a vevők összefogdossák. Ez különösen azokban az üzletekben gond, ahol konténerekből árulják a kenyeret, holott ez a forgalmazás legpraktikusabb, legkorszerűbb módja, de a konténerekre nem írják rá, hogy a kenyér milyen fajta, mennyibe kerül és mikor sütötték. A Belkereskedelmi Minisztérium a tapasztalatok alapján ismételten felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy tartsák be a kenyérárusításnál az alapvető higiéniai követelményeket. Megfelelő mennyiségű és méretű csomagolópapírt biztosítsanak, s a félbevágott kenyeret kizárólag csomagolva tegyék az eladótérbe. A konténerek felett az eligazítótáblákon pedig mindenkor tüntessék fel a kenyér fajtáját és árát. + Közeleg a farsangi szezon vége. A Bánkút Síklub nagyszerű szórakozást, kikapcsolódást kínál erre a hét végére; ismét megrendezik a Bükk-fennsíkon a síkarnevált, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A látványosnak ígérkező esemény szombaton 10 órakor kezdődik. A vetélkedőkre reggel 8-tól fél 10-ig lehet jelentkezni a klubháznál. Azok, akik tombolát is vásárolnak, értékes tárgyjutalmakat nyerhetnek. A fődíj: egy pár márkás síléc. (Szabó István felvétele) Van-e „umbulda” a telefonbekötéseknél? • • Üléseseit a megyei DIEB Időnként fel-felrsap a szóbeszéd a Postaigazgatóság Miskolc Városi Távközlési tizeme körül. Érdekes módon éppen olyankor, amikor tömegesen tudnak telefonigényeket kielégíteni. Így volt ez a múlt évben is, amikor az avasi lakótelepen elkészült a város harmadik távbeszélő főközpontja, amely lehetőséget teremtett rá, hogy több ezer *elelon- kérelmet teljesítsenek. Sorozatban érkeztek a bejelentések a megyei NEB- hez arról: „Umbulda van” az igényelbírálások körül. Népi Ellenőrzési Bizottságunk a bejelentések alapján természetesen vizsgálatot rendelt el a miskolci távközlési üzemnél, tisztázandó: mi az igazság? A vizsgálat megállapításairól jelentés készült, amelyet — egyéb, a napirenden szereplő témák mellett — a megyei NEB tegnap délelőtti testületi ülésén vitattak meg, s fogadtak el a bizottság tagjai. A célvizsgálat munkabizottsága mindenekelőtt megállapította: a telefonigénylők körében tapasztalható feszültség oka, hogy a posta — a szükséges műszaki feltételek híján — nem győzi a kérelmeket folyamatosan és teljes egészében kielégíteni, a városfejlesztés és a távbeszélő-hálózat bővítésének lehetősége nincs összhangban. Emiatt Miskolc területén a telefonellátottság változatos képet mutat. A legkritikusabb területek jelenleg: a klasszikus belváros. a Vologda lakótelep északi része, a József Attila utca és Vásártéri utca környéke, Pereces, Lillafüred, Berekalja, a Harsányt út mentén épült családi házas telep, valamint Alsó- és Fel- sőzsolca. A múlt év decemberében mintegy 12 ezer igénylést tartottak számon, s a kérelmezők érthető módon türelmetlenek. Ami pedig az „umbuldát” illeti, a vizsgálati jelentés hangsúlyozza: a telefonbekötések engedélyezésére jogosult vezetők a Posta szigorú vezérigazgatói utasításának megfelelő fontossági sorrendben bírálják el az igényléseket, szubjektív megítélés legfeljebb akkor fordulhat elő, amikor az azonos kategóriába tartozó igénylők száma meghaladja a lehetőségeket. Ezek ellen természetszerűleg a kifogások is erősen szubjektivek lehetnek. öt év múlva remélhetőleg minderről már múlt időben beszélhetünk. Mint lapunkban is hírül adtuk, 1990-re elkészül az új miskolci regionális távbeszélőközpont, amely a Magyar Posta legnagyobb beruházásaként kétmilliárdos költséggel épül fel a VII. ötéves terv idején. Az új főközpontra harminchárom ezer távbeszélőállomás kapcsolható majd, teljes kapacitása pedig 50 ezer állomásig lesz bővíthető. Évezredünk utolsó évtizedében tehát — amikoris városunkban a száz lakosra jutó távbeszélő helyek száma a jelenlegi 25,1-ről 32,4- re növekszik — aligha lesz ok „umbuldára” gyanakodni. A vasutas, a dajka és a szolgáltató Mit vár a kongresszustól? (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV Miskolci Igazgatóságának több, mint 14 ezer dolgozóját képviseli a szak- szervezeti kongresszuson Fejes István. Tizenöt éve vasutas, érettségi után választotta ezt a pályát, a munkakönyvében nincs is más bejegyzés a MÁV-on kívül. Üzemirányító. — Voltam én kocsifelíró, forgalmi szolgálattevő, állomásirányító — mondja. — Nincs még két éve, hogy itt dolgozom az igazgatóságon. A vonatok felügyelete, operatív irányítása a feladatom. A Miskolc—Hatvan közötti szakasz tartozik hozzám, naponta 70—80 tehervonat és 100—120 személy- vonat útját ellenőrzőm, figyelem. Fejes István felesége is vasutas. A 3 éves és a 8 éves kisfiúk közül a nagyobbik már érdeklődik apja foglalkozása után. Ö is vasutasnak „készül”. — A családban csak a nagyapám volt vasutas. Jómagam sokat utaztam, bejáró voltam, s már diákkoromban érdekelt a vonat, a pálya, a mozdony. Meg aztán az igazság az, hogy a MÁV régen is biztos megélhetést adott, s ez most sincs másképp. A vasúttól az évek során sok mindent kaptam; lakást is. Ernődön élünk... Az üzemirányítót tíz évvel ezelőtt szakszervezeti bizalminak választják társai. 1980-ban már a Vasutas-szakszervezet Központi Vezetőségének tagja, s egyben beválasztják a tizenhét fős elnökségbe is. A Vasutas-szakszervezet tavalyi kongresszusán megerősítik tisztében. — Sok mindenről beszélnék, ha szót kapnék a kongresszuson. Szólnék: az égető munkaerőgondokról, síkra szállnék jobb anyagi megbecsülésünkért, elmondanám azt is, hogy milyen a járműparkunk, milyen rossz az alkatrészellátás, de kifejteném az üzemszervezési hiányosságainkat is. Egy éve helyezkedett e! dajkaként Sztanyó Bertalanná a Bornemisza utcai óvodában. Nagy megtiszteltetés érte; küldött lesz a szak- szervezeti kongresszuson. Szerencsen született, majd Megyaszón járt általános iskolába, ezután a kereskedelmi szakmunkásképző intézetben szerzett bizonyítványt. Először a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, majd a Zöldértnél helyezkedett el. 1981 óta miskolci lakos, férje a Villanyszerelő-ipari Vállalatnál gépkocsivezető. Négyéves kisfiúk van, szép családi házban — a közelmúltban építkeztek —, a Martintelepen laknak. Sztanyó Berta- lanné most 25 éves, tíz éve szakszervezeti tag. Tavaly szakszervezeti bizalminak választották meg, nyolcán tartoznak hozzá. Első komolyabb megbízatását ebben a funkciójában januárban kapta, amikor küldöttként részt vehetett a pedagógusszakszervezet kongresszusán. Ott főleg a 40 órás munkahétért szálltak síkra a felszólalók, de ugyanúgy szó volt — többek között — a dajkák bérrendezéséről is; alacsonynak tartják. Ha szót kapna a kongresszuson, szintén erről beszélne, mert mint mondta, ez országos problémája az ebben a munkakörben dolgozóknak. A napközi otthonos óvodában egyébként 160 gyerekkel foglalkoznak. A gyerekek szeretete szólította ehhez a hivatáshoz... Mit vár a magyor szakszervezetek XXV. kongresszusától Molnár János, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Borsod Megyei Bizottságának titkára? — Az elmúlt ötéves terv a kommunális, közszolgáltatási és fogyasztási szolgáltatásban a nagyarányú fejlődés korszaka volt. Jó példa erre az ingatlankezelői tevékenységnek a népgazdasági fejlődés ütemét jelentősen meghaladó fejlődése. JólenA Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának elnöksége tegnap délután Egerben tartotta ülését. Megvitatták a testület 1982 óta végzett ne, ha a kongresszus határozata támogatná ennek a tendenciának a folytatódását. Meggyőződésem, hogy a szolgáltatást végső dolgozók a VII. ötéves tervidőszakban is reflektorfényben dolgoznak majd. Munkájuk és magatartásuk befolyásolja a lakosság közérzetét, hangulatát, aktivitását, az egész társadalmi környezetre nagy hatással van. A közvélemény sokszor a mi munkánkon keresztül ítéli meg a szocialista társadalom gondoskodását. Ezért ez a munka megfelelő felkészültséget, szocialista magatartást, de támogatást is kíván. Arra gondolok például, hogy legalább a népgazdasági átlagnak megfelelő ütemben kell biztosítani ágazatunkban a dolgozók bér- és jövedelmi színvonalának növekedését Természetesen tudjuk, hogy ennek anyagi alapjait csakis az eddiginél jobb, színvonalasabb munkával teremthetjük meg. De vannak helyek, ahol központi beavatkozásra is szükség lesz. Ezért például azt várom a szakszervezetek legfelsőbb fórumától, hogy tegyen kezdeményező lépéseket a kormánynál. Például, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a közszolgáltatások minden területén át lehessen térni a 40 órás munkahétre. Vagy abban, hogy a fürdőszolgáltatás feszítő gondjai csökkenjenek, s átfogó, országos program készüljön a megnyugtató megoldásra. Mi, HVDSZ-esek mindebben jó partnerei lennénk a kormányzatnak. tevékenységéről készült beszámolót, véleményezték az 1986. évi munkatervet, és jóváhagyták a beszámoló és tisztújító tagvállalati ülés jelölőbizottságának tagjait. Ila hirdetik, de nem gyártják... Á rekle m liszfessége Á Kereskedelmi Kamara elnökségi ülése VASVILL Kereskedelmi Vállalat Borsod Megyei Kirendeltsége felvesz ♦ autómotor-szerelőt ^ segédmunkást ^ 3 bolti eladót vas-műszaki eladói szakképzettséggel és 2 aruösszeáilítót. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés; Miskolc, Vágóhíd u. 6. (Bolti eladók jelentkezését a 18-088 telefonra várjuk Madarász Terézia kisker. előadónál.) >fc A miskolci tévéstúdió munkatársai a nyomdában. A stúdió következő adásában (február 24-én) riportot láthatnak a nézők arról, hogyan készül a Déli Hírlap. A stáb természetesen forgatott a nyomdában is. Képünkön Adám Gábor operatőr és Rimaszécsi Gyula hangtechnikus. (Kerényi László felvétele) Ha az agyonreklámozott terméket hosszas keresgélés után sem találjuk egyetlen üzletben sem, joggal boszszankodunk. s eszünkbe öt- lik a kérdés: tisztességes-e az ilyen hírverés? — Természetesen nem az — mondja Kiss Béláné, a MAHIR megyei kirendeltségének vezetője. — Bárki bejelentheti nálunk, ha ilyet tapasztal. Amennyiben az adott termék tartós hiányát maga az előállító okozta, a mi feladatunk, hogy abbahagyassuk a reklámozást. — De nemcsak a MAHIR foglalkozik hírveréssel... — Ha más vállalat kapta a megbízást a hirdetési akcióra, a nálunk történt bejelentés után vagy mi értesítjük őket, vagy a panaszost irányítjuk hozzájuk. — Volt már erre példa? — Nem emlékszem ilyen bejelentésre... — Ez — gondolom — nem jelenti azt, hogy nincs is hamis reklám. Külföldön ezt büntetik. És Magyarországon? — Nálunk nincs rá szankció. — Mit lehet meghirdetni? — A hirdetés jogilag szabályozott tevékenység. Meghatározott dolgokat, bizonyos formában, tilos reklámozni. Nem hirdethető például háromévesnél fiatalabb személygépkocsi, nem tehető közzé obszcén szöveg. A termékét hirdetőnek a tudomására hozzuk, mit kell elkerülnie a hírverés során, hogy ne sértse meg a paragrafusokban foglaltakat. Ha mégis kötné az ebet a karóhoz, azaz szabálytalanul akarna eljárni, elállunk a reklámtól. — Azt. hogy gyártják-e már a reklámozandó terméket, ki ellenőrzi? — Ez nem a mi feladatunk. Időnk sem volna ezt kinyomozni. De például egv új üzlet nyitásakor különös gonddal ügyelünk az időzítésre, hogy ne kezdjünk túl korán a kampányba, s a reklámban ne állítsunk valótlant. i
