Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
Jobbak a munkakörülmények az MKV-nál Infarktus után: óvatosan! Nem jár mindenkinek a forró A forró tea a buszvezetők téli védőitala — tájékoztatta olvasóinkat lapunk hétfői számában a Miskolci Közlekedés! Vállalat ügyeletes diszpécsere. Másnap sűrűn csengett a telefon szerkesztőségünkben: izgatott gépkocsi- vezetők értesítettek bennünket arról, hogy már két éve nincs védőitaluk. Mi az igazság? Lipták Györgytől, a közlekedésiek szb-titkárától kértünk felvilágosítást. Noha az utóbbi betekben nyugodtnak látszik a miskolci „szénpiac”, nem egy olvasónk érdeklődik szénügyben. Hogyan kezdődött az új esztendő a Nádasréten, a Tüzép 402. sz. széntelepén? — kérdeztük Himer Imre telepigazgatót. — Az év végére mintegy 95 százalékban teljesítettük a megrendelők igényeit. A szénfélékből 50—57 ezer mázsa, tűzifából 3—4 ezer mázsa tartozásunk van, vagyis ami le van számlázva, de még nincs kiszállítva. A lemaradás egyik legfőbb oka az volt, hogy visszáruznunk kellett 35 ezer mázsa vison- tai lignitet, helyette aztán lyukói darabos, illetve kockaszenet adtunk, azaz adunk. Az új esztendőt egyébként jól kezdjük. Január közepéig — alig tíz munkanap — Az információt adó kolléganőm valóban tévedett. Mentségéül szóljon, hogy nemrég jött vissza gyesről, s nem tudhatott róla, hogy már két éve valóban nem kapnak védőitalt gépkocsi- vezetőink télen. Ennek a juttatásnak a megszüntetését az tette indokolttá, hogy lényegesen javultak a sofőrök munkakörülményei, jól fűthetők a fülkéik, nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Más volt a helyzet tavaly, a rendkívüli hidegben a villamosvezetőkalatt — mintegy 60 000 mázsa lyukói és importszenet forgalmaztunk. Van olyan éjszaka, hogy 5—6 ezer mázsa szenet kapunk a jól hajrázó bányászoktól. Megrendelőirodáink 60 mázsáig előjegyzés nélkül adnak el lyukói szenet, ha azt a vevő innen, a Nádasrétről szállíttatja. Ezt most viszonylag rövid határidőn belül, legkésőbb egy-két hét alatt megkapja a vásárló, olykor még hamarabb is. Ha Lyu- kóbányáról kérik a szenet, előjegyzésbe veszik az igényt, s értesítést kap a megrendelő, hoey mikor kapja meg a szállítmányt. Jelenleg a szénellátás jónak mondható. Reméljük, az is marad. Ez persze attól is függ, miképpen alakul az időjárás, s hogy időben megkapjuk-e az importszenet. kel: a kellően fűthető fülkék hiányában ők akkor kaptak forró teát. Idén — kísérletként — megpróbáltuk megoldani a fűtést a villamosokon. Az első tapasztalatok kedvezőek, s úgy tűnik. a villamosvezetők sincsenek már rászorulva a védőitalra. Természetesen, ha tartósan hidegre fordul az idő, és nem bizonyul elégségesnek a fűtés, ismét kapnak forró teát. A nyári gyakorlatunkhoz hasonlóan télen is jár viszont szódavíz sofőrjeinknek; ehhez a végállomásokon jutnak hozzá. A vállalat forgalmi főosztályvezetőjének, Szilágyi Istvánnak van-e hozzáfűzni valója az szb-titkár által elmondottakhoz ? — A forró tea intézménye nem szűnt meg teljesen az MKV-nál: mindazoknak jár, akik tartósan szabadtéren dolgoznak, például az úgynevezett telepes gépkocsivezetőknek. vagy a huzamosan a szabad ég alatt tevékenykedő takarítóknak. Lesz liszt Január 10-től nem járnak búzát a Miskolci Malom őrlőgépei: egy hónapig karbantartás miatt szünetel a liszt őrlése. Az évi hagyományos karbantartás azonban nem befolyásolja Miskolc lisztellátását. A január 10-ét megelőző hetekben a molnárok teljesítményükre rátettek még egy lapáttal, bedolgozták szabadnapjaikat, s lisztet a megye más malmaiból is szállítanak Miskolcra. A sütőipar és az üzletek tehát megfelelő meny- nyiségű lisztet kapnak az elkövetkező hetekben is. Lyuk óit, a Dádasrélről Nincs £ond a szénnel Színe és A malac farka A mi emberünk címmel glosszázta meg az Élet és Irodalomban „—el—” a lapunkban megjelent hírt; negyedszer nyert malacot a szilveszteri tombolán egy család. Ilyen szerencsés kezű magyarokra lenne nagy szükségünk — így a glosszista —. hiszen jó szakemberekből nincs nálunk hiány, szorgalmunk sem átlag alatti, mégsem úgy fejlődik a gazdaságunk, életszínvonalunk, ahogy szeretnénk. Azokból van kevés, akiknek a kezében malaccá válik a tombolajegy (négyszer egymás után). Ha ugyanis több olyan magyar polgár lenne, aki Fortunával cimborái, akkor megkérhetnénk őket. bökjenek rá a térképre, s ennek megfelelően döntsük el .......mit építsünk, hol építsünk. melyik országgal kössünk milliárdos üzletet, melyikkel ne. egyáltalán: kit szeressünk, kit ne szeressünk. iobb. ha ő mondja meg. mit sorvasszunk, mit fejlesszünk ...” A iószerencsét szolgálatába állítani régi vágya az emberiségnek. Ezernvi babonás szertartással próbáltuk és Dróbáliák mindmáig elnyerni kegvét Ismerek egy hölgvet. akinek egész gyűjtöm nye van négylevelű lóheréből. az ugyancsak értelmiségi pályán tevékenykedő fiata1 házasnár első dolga az. bogv rozsdás patkóiét felszegezze ú> lakása küszöbére Titkon gomb után kezdenek kotorászni komoly felnőtt emberek, ha kéményseprővel találkoznak, s olyan is van, aki nem szisztémákra esküszik. hanem arra, hogy csakis bal kézzel szabad kitölteni a lottószelvényt. Ha reggel fekete macskával találkozik. aznap szőke nővel sem szívesen ismerkedik a nagy szívrabló, péntek 13-án pedig ki merne sorsdöntő vállalkozásba fogni? Szóval mindmáig nem nőttük ki teljesen babonáinkat, és mert így van, hajlamosak vagyunk rá, hogy elhiggyék: több szerencsével többre vinnénk, gyümölcsözőbb üzleteket kötnénk a külpiacokon, gyorsabban megtérülő beruházásokba fognánk, és úgy alakítanánk azt a fránya termékszerkezetet, hogy egyensúlyba kerüljön végre gazdaságunk ugyancsak billegő mérlege. Arról nem is beszélve, hogy ha az elmúlt évszázadokban szerencsésebben választottuk volna meg szövetségeseinket és ellenségeinket, akkor talán ... De hagyjuk ezt! Szép emlékű Zrínyi Miklósunk is azt íratta szablyája pengéjére. hogy: Sors bona nihil aliud, és lám. hogy végezte a szerencsétlen. Jómagam hajlamos vagyok egy másik közmondás igazságát hirdetni: Segíts magadon, az isten is megsegít! Mert a négyszeres malac-nyertest sem teljesen vakon találta meg a szerencse. Munkatársam, aki jelen volt a sorsoláson, elmondta, hogy 170 tombolajegyet adtak el szilveszterkor abban a bizonyos vendéglőben, ahol a család múlatta az időt s ezek közül 40-et ők vásároljak meg, darabonként 10 forintért. Könnyű kiszámítani, hogy ily módon 1:4-hez aránylott az esélyük. Nyalván hasonlóan járhattak el a korábbi években is, azaz besegítettek egy kicsit a szerencse istenasszonyának. Természetesen a nyereségük is kisebb lett ezáltal, mert ha mondjuk a sivalkodó nyeremény 1200 forintot ért akkor 800 forintot könyvelhettél el tiszta bevételként. Magyarán mondva: ésszerű kockázattal járó vállalkozás volt részükről a tombolajáték. Ennyit egyébként nyugodtan kockáztathattak, hiszen „tőkeerős” a család. És nem azért, mert az asszonyka pedagógus, hanem azért mert a féri a háztáii gazdaságban egyebek között 34 ezer csirkét nevel. Tisztelettel azt javasolnám tehát, hogy országos szinten se bízzunk túl sokat a szerencsére, s ne bököd- tessünk a térképre senkivel, inkább próbáljuk meg „nagyban” utánozni „korunk hősének” módszerét: szorgalmas munkával megteremtett befektethető tőke, és ésszerű kockázatvállalás. Ha így teszünk, nagy esélyünk van rá, hogy végre megfoghatjuk a malac kunkori farkát. (bekcst Szívbetegek rehabilitációja if Rendszeres testmozgás, egyre növekvő adagokban: mellékhatás nélküli gyógyszer . „ Hazánkban — miként más országokban is — a legutóbbi évtizedben fokozatosan az egyik legnagyobb betegségcsoporttá váltak az érrendszeri és szívbetegségek (köztük az infarktus). A leggyakoribb okaivá kezdenek lenni a javakorabeliek (30— 40 évesek) munkaképtelenségének. nemegyszer a természetesnél jóval korábbi halálának. A szakorvosok a hajszolt életmód kiváltotta stresszt, az egészséges mozgás hiányát, a dohányzást, a zsíros — magas koleszterintartalmú — ételek és a tömény szeszes italok mértéktelen fogyasztását említik az előidéző okok (rizikófaktorok, azaz veszélytényezők) között. A fizikai'dolgozók és a szellemi munkát végzők nagyjából ugyanolyan arányban kapnak infarktust, amilyen a létszámuk aránya a társadalomban. Ami érdekes, s főként alkati sajátossággal magyarázható: a női betegek a férfiak egytiaedét sem teszik ki. + HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT Elsődlegesen az infarktuson átesett dolgozók újból való munkaképessé tétele céljából, a megyei tanács egészségügyi osztálya 1980- ban létrehozta a Miskolcon működő tüdőkórház elkülönített traktusában a kardiológiád rehabilitációs részleget, amely a következő évije* önálló osztállyá vált. ISyen az országban addig sehol sem volt. a következő években azonban Csongrád, Vas, Somogy és Zala megyében követték a borsodi példát, s már Egerben is alakulóban ven hasonló részleg. Az osztály szorosan együttműködik a megye kórházainak belgyógyászataival, az ezeken gyógyk özeiteknek mintegy a fele kerül az öt kórteremben 35 ággyal rendelkező rehabilitációs osztályra. (A betegek másik fele a kórház elhagyása után, orvosi felügyelet mellett, az otthonában házi gyógykeze- lesben részesül.) Az osztály a balatonfüredi szivkórház és szanatórium bevált módszereinek, valamint a több országban éveken át számos vizsgálatot végzett egészségügyi világ- szervezet, a WHO ajánlásainak megfelelően fejti ki tevékenységét. + FOKOZATOS MEGTERHELÉS A gyógyítás általános ismeretei mellett speciális képesítéssel is rendelkező szakorvosok, asszisztensek, nővérek irányításával a gyógyszeres kezelés mellett mozgásterápiában is részesülnek a rehabilitálandók: a kórház jól felszerelt tornatermében naponta testgyakorlást végeznek, pingpongoznak. Er- gometriai terhelésnek is alávetik őket, s a kórház hatalmas parkjában, a friss levegőn, az orvos által meghatározott mértékben — felügyelet mellett — sétálgatnak, ami szintén fokozatos megterhelést jelent számukra. A panasz- és tünetmentes betegek a hétvégeken hazautazhatnak családjuk körébe. Általában 6—R hét a kezelési idő, de egyes esetekben lehet ennél kevesebb is. A rehabilitációs osztályon gyógykezeltek a kezelési idejük után visszakerülnek az őket beküldő belgyógyászat gondozásába. Az osztály azonban továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri sorsukat, oly módon, bogy szoros kapcsolatot tart a gondozókkal. Az utóbbiak érdeme is. hogy a rehabilitációban részesülteknek mintegy a fele visszamehet eredeti munkakörébe. A többiek közé a rokkanttá nyilvánítottak. a nyugdíjasok és a háztartásbeli nők tartoznak. + KLUBJUK VAN ÓZDON Sajnos, az a tapasztalat, hogy az infarktusos gyógy- kezelteknek körülbelül az egyharmada a betegség okozta megrázó élmény ellenére sem kerüli el a rizikófaktorokat. Ugyanazt az életmódot folytatják, mint a megbetegedésük előtt; dohányoznak, zsíros ételeket, tömény szeszes italokat fogyasztanak ... Ennek újból kórház, s gyakran halál a következménye. Ezért az egészséges életmódra való állandó figyelmeztetés, ösztönzés és tanácsadás céljából Ózdon létrehozták a szívbetegek klubját, amelyben az érdekeltek hetenként többször is összejárnak. Ennek áldásos hatásáról igen jók a tapasztalatok. * Az MSZMP Miskolc Városi Egészségügyi Bizottsága a múlt év februárjában határozatot hozott a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről, gyógyításáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rehabilitációs osztály a határozatban foglaltaknak megfelelően végezte, s kétségtelenül úgy végzi ezután is gyógyító munkáját. Ebben segítségére van az is, hogy rendelkezik a szükséges gyógyászati eszközökkel, műszerekkel. Ám tagadhatatlan, hogy e műszerek a rendszeres igénybevételük miatt a szokásosnál hamarabb cserére szorulnak, s ez a beteg- ellátás szinten tartása érdekében figyelembe veendő. T. L % Műszeres vizsgálatok segítik az orvos munkáját (Kiss József felvételei)
