Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

Ha rosszai jelez a riimusgörbe Figyelmeztetik a frontra érzékenyeket Naprakész információkkal látja el az orvosmeteorológiai szolgálat a Miskolci Közle­kedési Vállalatot. Hogyan hasznosítják az előrejelzése­ket? — kérdeztük Szilágyi Istvántól, a vállalat forgalmi főosztály vezetőjétől. — Valamennyi gépkocsive­zetőnk kitöltötte azt a teszt­lapot. amelynek alapján meg­állapították, hogy milyen idő­járási frontra érzékenyek Ennek ismeretében indulás előtt megnézhetik azt a táb­Hf^ÉS A NtPIUSS, HŰSÉG A PARTHOZ? lát, amelyre kiírják, hogy a hideg vagy a meleg frontra érzékenyek milyen változásra számíthatnak. A pilóták agy "észe nem nagy jelentőséget tulajodnít ezeknek a figyel­meztetéseknek. sokan el sem olvassák az előrejelzéseket. Valamikor azt is fontolgat­tuk. hogy más közlekedési vállalatokhoz hasonlóan, el­készíttetjük a vezetők bio­ritmus-naptárát is. A válla­lati pszichológus szerint azonban a bioritmus-elmélet még nincs bebizonyítva. sm h»í>'; ti*;?* Fórum a miskolci rádióban A fiatalokról, nemcsak a fiataloknak A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója január 27- én, hétfőn délután 17 óra 10 perctől fórum-műsort sugá­roz ..Fiatalokról, nemcsak fi­ataloknak” címmel. A csaknem egyórás élő adásban egyebek mellett szó lesz a fiatalok elhelyezkedé­si, pályaválasztási és pálya­kezdési lehetőségeiről, a csa­ládalapítás és lakáshoz jutás esélyeiről és gondjairól. a fizikai munka és a szellemi tevékenység erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, a kollégiumi életről, a szabad­idő hasznos eltöltéséről, a sportolási feltételekről. a közéletiségről és a társadal­mi tevékenység megannyi formájáról. A stúdióba meghívott vendégek az iménti témák­ban várják hallgatóink kér­déseit. A leveleket január 25-ig kérjük eljuttatni cí­münkre: Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztő­sége, Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. 3527. Az adás ideje alatt ezúttal is telefonügyelet lesz, Miskolcon a 35-510, Egerben a 12-946, Salgótar­jánban pedig a 11-191-es számon várjuk hallgatóink Megkezdődlek a KlSZ-la«g\ ülések Kicserélik a tagkönyveket s,>m /<86?C ,"v<'V Az új tagkönyv Megkezdődtek az alapszer­vezeti KISZ-taggyűlések. Ja­nuár 15-e és március 1-je között Miskolc és a város- környék 1387 KlSZ-alapszer- vezeténél hangzanak el a be­számolok, s választják meg a vezetőséget. Ekkor kell vá­laszt adniuk az alapszerve­zeti tagoknak: maradnak-e a jövőben KISZ-esek. avagy sem? Az ifjúsági szövetség megújulási törekvései ugyan­is az eddigieknél aktívabb tagokat igényelnek. befejeződnek. A KISZ Mis­kolc Városi Bizottsága ápri­lis 18—19-ón tartja küldött- gyűlését. hívásait. Azokra a kérdésekre, amelyekre a műsorban nem kapnak választ a hallgatók, a napilapokban visszatérünk. Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak. A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Szerkesztősége A szakma küldötte Szabó László szb-titkár — Március l-jé:g még egy taggyűlést tartanak az alap­szervezetek — mondja Bá­nyász Mónika, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának titkára. — A fiatalok ekkor tervezik meg akcióprogram­jukat. s ekkor vitatják meg a ..Mi a teendőnk?” című kongresszusi dokumentumot. Ez a taggyűlés azért is je­lentős, mert a KISZ-tagok ekkor kapják meg új tagsá­gi könyvüket. A tagkönyvcsere nem kis feladatot ró az alapszerve­zetekre és a bizottságokra. Az új könyvbe — szemben a régivel — fénykép kerül, s a tagsági díjat két részlet­ben — félévenként — kell fizetniük a fiataloknak. Er­ről ezentúl nem betétlap, hanem bélyeg tanúskodik. A tagdíj összege az idén még a régi: nem kereső tagoknak évi 24 forint, keresőknek 60 forint. A KlSZ-kongresszus elé azonban bekerül egy ja­vaslat, miszerint 60. illetve 120 forintra emeljék fel a díjakat. Az emelés 1987-től lenne érvényes. — Az alapszervezeti tag­gyűlések után — folytatja a KTSZ-titkár — kezdődnek a K tSZ-bizoVságok küldöttgyű­lései. amelyek március 31-ig Expressz varieté A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központban január 28-án Expressz varieté cím­mel lép fel az Expressz együttes. Műsorukat színe­síti Ungár Anikó bűvész, valamint Sámson és Delila (humoros táncosok) produk­ciója. A négyszáz főt foglalkoz­tató Borsodi Nyomda lapüze- rneben hatvanon dolgoznak. Itt készül az Észak-Magyor- ország és a Déli Hírlap, fél­száz üzemi lap, híradó, fo­lyóiratok és különféle tájé­koztató kiadványok. A nyom­da fontos politikai, kulturális és egyéb lakossági igényt elégít ki, A lapüzem vezető­je, s egyben a nyomda szb- titkára Szabó László. Hosszú utat tett meg a Me­zőkövesd melletti erdészház­tól... A szakmát a főváros­ban sajátította el. két év alatt lett kéziszedő. Első munkahelyén, az Egyetemi Nyomdában újabb szakmá­val gyarapította tudását. Mi­után „Miskolcra nősült”, 1968-tól itt dolgozik. Itt meg kellett ismerkednie a gépi- szedessel is. Szakmai tudá­sának, sokoldalúságának kö­szönhető, hogy 1979-ben az egyik legnehezebb posztra helyezték. művezető lett. Most pedig három éve a lap­üzem vezetője. Tanulóéveiben KlSZ-aktí- va volt. első munkahelyén 1962-ben lett tagja a szak- szervezetnek. Volt bizalmi, 1973-tól tagja az szb-nek. 1978-tól pedig titkár. Egy alapszervezetbe tömörül a dolgozók 97 százaléka. Szabó László ott volt 1980- ban a szakma 41. kongresz- szusán. és részt vehetett a SZOT XXIV. kongresszusán is. A Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének 42. kongresz- szusát 18-—19-én tartják. Borsod megyét négyen kép­viselik ezen a tanácskozáson, közöttük Szabó László. A megyei küldöttértekezleten felszólalásában kifejtette, mi­sfc Szabó László kongresz- szusi küldött. (Herényi felv.) lyen eredményeket értek el, és milyen gondjaik vannak. Az elmúlt években 50 szá­zalékkal növelték a termelé­si értéket, s ez időben 46,7 százalékos bérfejlesztésre ke­rült sor. így a bérszínvonal 41 000 forintról 59 000 forint­ra emelkedett. De még így is 20—30 ezer forinttal ma­radnak el a fővárosi nyom­dák mögött. Ezért 1985—86- ban 20 százalékos bérfejlesz­tést kívánnak megvalósítani. A nyomda új ofszet rotá­ciós géppel gyarapodott, ezen készül az Észak-Magyar- ország, a biztonságos meg­jelentetése azonban nem za­vartalan. Ugyanakkor a nyomda gépparkja nagyon jjc A hagyományos felvétel kiértékelésekor dől el, szükség van-e a sztereoszkópikus eljé* rásra. Szovjet vendégek a Vasgyári Kórházban Röntgenkép, sztereóban Sokan ismerik azokat a trükkös szerkezeteket, ame­lyek térhatású képet vará­zsolnak elénk két apró dia­felvételből. A térhatású ké­peket az orvostudomány is felhasználja a röntgenvizsgá­latoknál. Magyarországon el­sőként a Vasgyári Kórház­ban kezdték el alkalmazni azt a korszerű magyar be­rendezést, amelyik térhatá­sú röntgenfelvételeket képes produkálni. A héten tudo­mányos tapasztalatcserére, a berendezés megtekintésére szovjet küldöttség érkezett a kórházba­elhasználódott, sok a nullá­ra leírt gép, berendezés. A másik feszítő gond: az után­pótlás biztosítása. Jellemző, hogy a jelenlegi 16 kéziszedő­tanuló közül egy sem ren­delkezik érettségivel. Nem vonzó ez a szakma azért sem, mert például a lap­üzemben szombaton és va­sárnap is dolgozni kell. A szociális létesítmények, az öltözők, a fürdők zsúfoltak. Sikerült viszont növelni a vállalati étkeztetési hozzájá­rulást; ezzel a lehetőséggel a dolgozók 80 százaléka él. Jó a helyzet az üdülte­tésnél. Mezőkövesden és Haj­dúszoboszlón üdülőt bérel­nek. így egy-egy 10 napos turnusban 16-an pihenhetnek egyszerre. Előnyben részesí­tik a családosokat. A kassai és a lipcsei testvérvállala- tokkal csereüdültetésre van lehetőségük. A lakásproblé­mák megoldását is szorgal­mazza a szakszervezet. Éven­te hárman-négyen kapnak — elsősorban fiatalok — 40 —100 ezer forint kamatmen­tes kölcsönt a vállalattól. A nyugdíjasokról sem feled­keznek meg — 80-an van­nak —. közülük 12-en kap­tak 400—500 forint kivételes nyugdíjemelést. A nyomdászok arról híre­sek, hogy művelt emberek. Érdeklődő, fogékony, a szak­mán kívül is sokat olvasó, politizáló munkások. Szabó László 1977 óta párttag, el­végezte a Marximus—Leni- nizmus Esti Egyetem szako­sítóját is. 42 éves, nős, csa­ládos. Az üzemvezető most is szívesen odaül a szedő­géphez, ha kell... O. J. A sztereo röntgentechni­kának elsősorban abban rej­lik a jelentősége, hogy a képek részletgazdagabbak, s könnyebb a pontos diagnó­zist felállítani. Nagy segít­séget nyújt a berendezés az angiográfiánál, az érfestéses vizsgálatoknál. A Vasgyári Kórházban már négy éve a Medicor gyár készülékét használják, amely egy Medi­cor röntgenből és egy MOM sztereo komparátorból áll. A háromtagú szovjet kül­döttség vezetője, Alekszandr Nyikolajevics Csernij, a moszkvai tüdőklinika képvi­seletében elmondotta, hogy a szovjet tudósok és a Medi­Horgászszakkör kezdi meg működését a miskolci úttö­rőházban. február 5-én. A szerdánként délután öttől hét óráig tartó foglalkozáso­kon a legújabb módszerek cor közötti kapcsolat ered­ményeként sikerült előreha­ladni a sztereo röntgentech­nika fejlesztésében. Szeret­tek volna működésben látni egy magyar berendezést, és megismerkedni a tapasztala­tokkal: ezért jöttek a Vas­gyári Kórházba. Nem vélet­len. hogy a Medicor nemzet­közi intézete ide kalauzolta a szovjet vendégeket, hiszen a Vasgyári Kórházban dr. Ditrói Sándor vezetésével az orvoskollektíva élen jár az új berendezések kipróbálásá­ban és alkalmazásában. Ré­gi és gyümölcsöző kapcsolat fűzi össze a kórházat és a Medicort... segítségével sajátíthatlak el a horgászat ismereteit. Ag oktatást vízparti kirándulá­sok egészítik ki. A szakkör­be jelentkezni lehet február közepéig, az úttörőházban. Uttönth horgás/s/il köre 3<c A berendezés, használat közben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom