Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

forró tea a buszvezetőknek a környezet- és természet- védelem; a rendszerelmélet meghonosítása; a kutatás és fejlesztés támogatása. Az idei évre részletes for­gatókönyvet készítettek. Eb­ben szerepelt az új miskolci ' Technika Házával kapcsola­tos tennivalók sokasága, a biobeton alkalmazási lehe­tőségeinek propagálása, szá­mos urbanisztikai rendez­vény, továbbá termékbemu­tatók, jogi kérdések megvi­tatása, épületgépészeti té­mák, a miskolci belvárosról szervezett vita, a diósgyőri vár környékének kialakítása, Gazdag program ez ... Szaluim bizottságok Szerdán délelőtt a szak­maközi bizottságok titkárai üléseznek az SZMT-székház- ban. Többek között tájékoz­tatást hallgatnak meg a gyesen levőkkel kapcsolatos felmérés ózdi tapasztalatai­ról. Szó lesz az ülésen a szakmaközi bizottságok te­vékenysége továbbfejleszté­sének lehetőségeiről is. A legutóbbi időkig nem szűntem meg cikkekben os­torozni azokat a lakótársai­mat, a lók a Vörösmarty utcai aluljáró fölött közle­kednek, és kockára vetik életüket a száguldó gépkocsik között szlalomozva. Ugyanak­kor lelkesen támogattam a hatóság embereit, akik har­sány sípszóval állították meg a felelőtlen gyalogosokat, sőt alkalmanként bírságoltak is — no persze csakis pedagó­giai célzattal. Toliam min­den erejét latba vetve képviseltem tehát a ha­tóságilag hitelesített állás­pontot, miszerint ahol alul­járó van, ott az úttest alatt kötelező átkelni a túl- ' oldalra. A legutóbbi idő­kig ... Mert mostanság már én is a szabálytalan módot választom. Nem azért, mert nem vagyok törvénytisztelő ember, és meguntam az életem, hanem mert a körülmények erre kényszerítenek. Miután leesett az első hő, kora reggel találkoztam a szintén boltba igyekvő szomszéd nénivel, s egy igazi lovaghoz illően fel­ajánlottam erős karom. Mint utóbb kiderült: szerencsém­re. Ha ugyanis el nem kap a második lépcsőfokon, a további utat a hátsó fele­men szánkázva tettem vol­na meg. A meredek lépcső síkosabb volt, mint a nép­kerti műjég. Míg fölvon­szoltuk magunkat a túlolda­lon, a szomszédasszony el­panaszolta a lépcső mere­Ketten a« Újjáépítés ut­cánál vásároltak Tapolcán telket, de építési engedélye­zési ügyük függőben ma­radt, Az indok: az új, rész­letes rendezési terv ezen a tájékon utcanyitást ír elő, de a tervdokumentáció még nincs jóváhagyva. Egy má­sik tapolcai eset: a pana­szos nem kapott építési en­gedélyt a telkére, mert a ré­gi rendezési terv szerint oda intézmények kerülnek. Az új rendezési terv másként intézkedik: továbbra is üdü­lőterület marad a helyszín, de engedély csak a jóváha­gyás után adható ki. Az idézőit panaszos ügye­ket a népi ellenőrök emel­ték ki példaként, sok más közül. Az utóbbi időben rengeteg bejelentés érkezett, hogy a rendezési tervek kö­rüli huzavona miatt szinte lehetetlen építési engedélye­Aluljáró dekségét, az aluljáró min­den piszkát, a törött vitrin­ablakokat és a gyakran rossz világítást. A néptelen aluljáró ugyanis kedvenc vadászterülete a környék minden vandáljának, s kü­lönös előszeretettel pályáz­nak a világítótestekre. Gyerekkocsival semmikor, tömött szatyorral pedig csak elvétve vágnak neki a bá­tor asszonyok az aluljáró­nak. így lassan feleslegessé válik a sok millió forint költséggel létrehozott föld alatti építmény, hasonlóan avasi testvéréhez. Ez utóbbit időnként ráadásul a víz is elárasztja. ^ Hajlok rá, hogy célsze­rűbb lenne zebrát festeni az aluljárók fölé, az építmé­nyeket pedig valamilyen más célra felhasználni. Igen ám, de mire? Van néhány tippem. Az avasi aluljárót, mely — mint már utaltam rá — bi­zonyította kitűnő víztartó képességét, kisméretű kajak­és kenupályaként lehetne hasznosítani. Sokan úgy vé­lik, hogy ha a vitrineket sikerült volna kő-, valamint (ágyú-) golyóálló üveggel felszerelni és vonzó módon berendezni, akkor csupán a látványosság kedvéért is aluljárón közlekednének a miskolciak. Az üveggyártás­hoz nem értek, de a vitrin­dekorációra van elképzelé­sem: itt lent kellene elhe­zési ügyekben egyértelmű választ kapni a hatóságtól. A megyei NEB ezért vizsgá­latot indított... ♦ TELEKHATÁROK ÉS ÜDÜLÖÜGYEK Igaz, hogy most is érvény­ben van — 1978 óta — egy rendezési terv, ám sok a bi­zonytalanság. A panaszok fe­le azért születik, mert a '78- as terv pár helyen társas üdülőövezetet létesített, ám a telektulajdonosok nem fo­gadták el ezt az érdekeiket kevéssé figyelembe vevő előírást. A panaszok másik fő forrása a telekalakítások­ból származik; az utak ter­vezett szélessége az ingat­lanból csíp le tetemes részt, s a telekhatárok kiegyenesí- tése sok vitás helyzetet szül. A népi ellenőrök nemcsak ennyiben összegezték vele­lyezni az életszínvonalunk alakulásai szemléltető grafi­konokat, táblázatokat. Eset­leg ki lehetne állítani a vá­ros- (és aluljáró-) építésben élen járó tervezőmérnökök vonzó arcmását. (Naponta friss művirág, legalább két­hetente újra cserélt babér- koszorú.) Mivel az aluljáró falát a férfi és még inkább a női test anatómiáját szem­léltető ábrák ékesítik, jó lenne megkönnyíteni gyer­mekeink dolgát, néhány is­kolai táblával és színes kré­tákkal. Erről jut eszembe, hogy a serdülők nem csupán raj­zolni járnak az aluljáróba. Mi lenne, ha egy fülkét he­lyeznénk el a lejáratnál, melyben természetesen nem gombavizsgáló, hanem sze­xuális tanácsadó szolgálat működne? Félő ugyanis, hogy teljesen ösztönösen, il­letve autodidakta módon is­merkednek a szerelem mű­vészetével. Ebbéli tevékeny­ségüket egyébként leginkább azok az urak zavarják, akik a tömény söröket némi pá­linkával hígítva időznek a homályos sarkokban. Renge­teg felesleges költségtől és fáradságtól kímélnénk meg az egészségügyet, ha itt helyben lehetne igénybe venni a detoxikáló szolgál­tatásait. Csak néhány tipp a sok közül. Egyáltalán nem le­szek megsértődve, ha az aluljárók hasznosítására tett javaslataimat valaki felül-, azaz alulmúlná, (békés) ményüket, hanem hozzátet­ték azt is: az 1978-as terv komoly hiányossága, hogy nem történt meg a jóváha­gyás előtti társadalmi vita, nem építették be a tervbe a lakosság javaslatait, kéré­seit. Talán nem mindenki tudja, hogy a rendezési ter­veket ötévenként felül kell vizsgálni. Ezt a munkát a városi tanácsnál meg *s kezdték még 1984-ben, ám ez a „a régi már nem jó, új még nincs” állapot miatt sok ügy függőben maradt. ♦ ZÖLD SZIGET A vizsgálat megällapfööBB» azt is, hogy nagyon nebea hosszú időn át jól használ­ható rendezési tervet készí­teni, hiszen Tapolcán meg­lehetősen zűrzavaros telek- és útviszonyok alakultak ki, s az építésügyi előírások is sűrűn változtak az elmúlt években. Hatalmas nyomás nehezedik minden tervező­re s az ügyintézőkre, hiszen Tapolca zöld sziget a beton- tenger peremén, s itt te építési, telekszerzési igények messze meghaladják a lehe­tőségeket. Ez a jövőben sem fog megváltozni... Lapunkban is többször ír­tunk róla: már csak az utolsó lépés, az elfogadás van hátra az új tapolcai rendezési tervvel kapcsolat­ban. Most megvitatták az ötleteket a lakossággal, s igyekeznek rugalmasan al­kalmazni a paragrafusokat. Igaz, a közös vita körülmé­nyein s gyakorlatán lehet még javítani, de erre jó le­hetőséget nyújt a nemiég megvásárolt Kós-házban megnyíló városfejlesztési ki­állítás. ♦ KELL A VITA! A népi ellenőrök az áj rendezési terv minél előbbi elfogadását javasolják a ha­tóságoknak. Tanulságként leszögezték: a rendezési ter­veket — nemcsak Tapolca esetében — állandóan kor­szerűsíteni, s karbantartani kell! A vizsgálat során fény derült arra, hogy muszáj javítani a Földhivatal s az építési hatóság közötti in­formációcserén, ugyanis a földhivatali adattár sok esetben nem a jelenlegi helyzetet tartalmazza. Több más javaslat és megállapítás mellett a népi ellenőrök úgy látták: a szervezett es széles körű társadalmi vitá­ban elfogadott rendezési tervek nélkül nem lehet pa­naszmentes a tanácsi ügyin­téz«. <k—í* Színe és Elkészült az Építőipari Tu­dományos Egyesület miskol­ci csoportjának 1990-ig szó­ló programja. .. 1987-ig, de kedvezőtlenebb esetben még hosszabb távon is a legfontosabb feladat a gaz­daság konszolidálása, a fej­lődés feltételeinek megalapo­zása” — olvashatjuk az ÉTF elnökségének irányelvei alap­ján fogalmazott célkitűzések között. Mivel foglalkozik a VII. ötéves tervidőszakban a nagymúltú egyesület? Íme csak néhány a nagyobb fel­adatok közül: a központi be­ruházási programok megva­lósulásának segítése: a te­rület- és településfejlesztés; Felfüggesztette menetrend­jét a tavalyi rendkívüli hi­deg télen a Miskolci Közle­kedési Vállalat. Az akkori döntést azzal indokolták, hogy rendkívüli a helyzet, ezért nem tartották ésszerű­nek, hogy a bizonságos köz­lekedés rovására kérjék szá­mon a pontosságot a sofő­röktől. Szombaton az ország­ban Miskolcon mérték a leg­hidegebbet, mínusz 14 fokot. Mennyire befolyásolja ez az MKV menetrendjét? — ér­deklődtünk a vállalat ügye­letes diszpécserétől. Horváth Lajosnétól. Megtudtuk, hogy valóban előfordulhatnak rendkívüli helyzetek, de az idei tél ed­dig nem indokolja a pontos­ság feladását. A vállalat dol­gozói ragaszkodnak a téli menetrendjükhöz, s az ebben előírt menetidőket igyekez­nek betartani és betartatni. Természetesen adódhat úgy, hogy egy-egy járművük el­romlik, s lehetetlenné válik az elindítása. Beszélgetésünk idején például az 5-ös járat útvonalán közlekedő egyik autóbusz fagyott le. Az uta­sok viszont ott várakoztak a megállóban, ezért a tarta­lékból kellett indítani egy kocsit. A diszpécser arról is beszámolt: nemhogy keve­sebb buszt indítanának, ha­nem hétvégeken ahol lehet, még sűrítik is — igény sze­rint — a járatokat. A pon­tos szolgáltatást egyébként az MKV tevékenységét kri­Iló csak lenne ...de sportszer? tikus szemmel vizsgáló mis­kolciak joggal várják el. A menetrend betartását szolgálja az is: manapság sű­rűbben hagyják bekapcsolva a jármű motorját a sofőrök a végállomásokon, hogy in­duláskor ne legyen gond a gyújtással, a lehűlt szerke­zettel. A közlekedési vállalat ilyenkor védőitalról, forró teáról is gondoskodik: ezt vállalatunk konyhájáról szál­lítják a végállomásra, s az ottani melegedőkben mérik ki a gépkocsivezetőknek. A járműveket egyébként ilyenkor is naponta csak egyszer takarítják, a gyako­ribb tisztításra ugyanis nincs lehetősége az MKV-nak. Program 1990-ig A rendkívüli hideg beáll­tával és a havazással meg­nőtt az igény a téli sportok üzése iránt. Am ezzel együtt egyre többen keresik fel sporteszközökért az üzlete­ket. Miskolc legnagyobb és legkedveltebb sportáruháza a Tanácsház téri; ott érdek­lődtünk. Mint megtudtuk, női és férfi műkorcsolya, valamint hokicipő — korcsolyával együtt — 990-től 1350 forin­tig kapható. A cipők magyar gyártmányúak, a korcsolyák viszont importból származ­nak. Vásárolható speciális olasz és belga gyártmányú hokicipő is korcsolyával, 2950 forintért. Ám mindez csak 39-es és 40-es méret­ben !... Hiánycikk a sílé­cekhez szükséges kötés. A síléc, valamint a síbot — osztrák import — 2800 fo­rintba kerül. Ródli pillanat­nyilag nincs, talán ezen a héten érkezik újabb szállít­mány. Van viszont NDK gyártmányú gyermek síléc, amelynek ára a botokkal és a kötésekkel együtt mind­össze 380 forint. * Nem állt szándékunkban a felsorolással és az árakkal reklámot csinálni a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vál­lalat Tanácsház téri sport- szerüzletének. Hiszen mint a kínálatból is kitűnik: megle­hetősen szűkös a választék. Igaz, nem vagyunk alpesi ország, a téli sportok iránt mégis egyre többen érdek­lődnek Borsodban és Mis­kolcon is. Rég bevált szo­kás, hogy a különféle keres­kedelmi vállalatok — a Mis­kolci Centrum Aruház is — szoros üzleti — kishatármen- ti — kapcsolatot tartanak fenn a szomszédos Csehszlo­vákiával. Azzal az országgal tehát, ahol a téli sportok lé­nyegesen fejlettebbek s ipa­ruk és kereskedelmükWs biz­tos hátteret nyújt a téli sportoknak. A Borsodi Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat is élhetne ezzel a lehetőség­gel! (felföldi) Ili A jó felszerelés nélkülözhetetlen Az Építőipari Tudományos Egyesületben Tárták a menetrendet jc Tapolca télen is gyönyörű. Népi ellenőrök, Tapolca rendezési terveiről „A régi már nem jó új, még nincs”

Next

/
Oldalképek
Tartalom