Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
A biobeton miskolci alkalmazásáról tartanak ke- rekaszial-beszélgetést csütörtökön délután két órától a BÁÉ-V MSZB téri épületében. A rendezvényen szó lesz a DURISOL alapanyagú termékekkel kapcsolatos fejlesztési elképzelésekről, a BÁÉV-nál folyó gyártási előkészületekről, a tervezett alkalmazás lehetőségeiről. Biobeton 11 • r rj r — • Uj építésügyi jogszabályok Rövidesen megjelenik az új országos építésügyi szabályzat. Ennek a terjedelme lényegesen kisebb, mint a jelenleg érvényes szabályzaté. mert kihagyták az elavult, valamint a túlzott aprólékossággal részletezett előírásokat, s csak a legfontosabb követelményeket határozzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban szabályozza a környezetfejlesztéssel, a lakóházak korszerűsítésével és a települések építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatos teendőket. Sokan jogosan kifogásolták, hogy a jelenlegi szabályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új szabályzat szerint az építési tilalom meghatározott időre, legfeljebb 5 vagy 10 évre szólhat, s csak nagyon kivételes esetben haladhatja meg ezt a határidőt. A Centrum mellett Szökőkút lesz Négy méter mély gödör árválkodott a Centrum Áruház Beloiannisz utcai oldalán tegnap délelőtt. Mára bezsaluzták; ebben a betonaknában kap helyet a sarkon épülő szökőkút kezelőberendezése. szivattyúja. Boncsér László, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat építésvezetője elmondotta, hogy a szokőkutat az áruház sarkához telepítik, ahol korábban a szabadtéri zöldségesbolt volt. Mivel ezen a területen a szokottnál is nagyobb a gyalogosforgalom. igyekeznek minél előbb befejezni a munkát. A nyári kánikulában már hűsölhetünk a Széchenyi út egyetlen csobogó szökö- kútja mellett __ A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 13. A Korona históriája O * Korabeli rajz a Korona Szállóról, 1798-ból. A Koronához címzett uradalmi szálló- vendéglő épülete a mai Széchenyi út 1. szám alatti Avas Szálloda helyén volt. A telek és építményeinek története visz- szanyúlik a 14. századig. A diósgyőri uradalom ispánja itt gyűjtötte össze a jobbágyi kilencedből származó terményeket. A 14. századi magtár és szérűskert helyén a következő évszázadokban számos tulajdonos vagy bérlő emelt, illetve alakított át építményeket. A levéltári kutatások adataiból tudjuk, hogy a diósgyőri Nyáry Zsigmondnak 1652-ben már nemcsak kúriája, hanem „szabad korcsmája” is volt ezen a helyen. A Nyáryaktól később zálogképpen a Dőryekhez került a telek és annak építményei. A 17. század második felétől több feljegyzés utal arra, hogy Dory, azaz Deőri Bálint és Deőri András korcsmájából bort szállítottak. Miskolc város jegyzőkönyve ehhez számos adattal szolgál. Ekkortól maradt fenn a Döry-korcsma elnevezés, mint az egyik legkorábbi neve az építménynek. 1755-ben, amikor megszületett az ún. Grassalkovich-féle szerződés, annak részeként a Dőry-korcsma a diósgyőri koronauradalom birtokába került. 1755-ben már a diósgyőri koronauradalom Íratta össze a telek építményeit és a fennálló objektumok berendezéseit. Ebben a következőket olvashatjuk; „A város közepén áll a Deőri- féle korcsma, azaz Tambur, amely a néhai báró Dőry Andrásé volt. s jelenleg restaurálás alatt áll. Ennek az épületnek van kocsiszínje, istállója és van benne egy kamra. Hossza 14 öl. szélessége 4 öl és 2 láb, zsindely fedi, de jó állapotban van. Fallal körülvett udvara 38 és fél négyszögöl hosszú. 18 négyszögöl széles, deszkával kerített kertje pedig 39 öl hosszú és 18 öl széles " A korábbinál részletesebb információkat szolgáltat az 1783-ban készült összeírás. amely az épületről a következőket jegyzi fel: a vendégfogadó neve „Arany Korona”. Az épület közepesen jó állapotban van. Itt lakik a korcsmáros két szobából, két kamrából, és egy konyhából álló lakásban. A lakás mellett a fogadónak hat vendégszobája van. Mind a hat szobában cserépkályha szolgáltatja a meleget. Az összeírás szerint a berendezés bútorzata a következő: nagyobb és kisebb méretű asztalból — amely az evés és az ivás céljait szolgálta — kilenc darab volt, s ezek kellékeként felsoroltak hat padot és 18 széket. Az Arany Korona Szálloda ekkor szobánként egy-egy ággyal rendelkezett, valamennyi mosdóval és fogassal volt ellátva. Az idézett felmérés szerint a fogadónak jeles pincéje van, amely tág boltozató, s ennek létezik egy vendégcsarnoka, azaz fogadó helyisége, amely vasból készült cégérrel van ellátva. (Sajnos ezt a cégért nem ismerjük, feltehetően megsemmisült.) Az épület udvarán fallal körüivett reprezentatív kert állt. Az udvaron olyan kétrészes istállót építettek, amely 24 jószág befogadására volt alkalmas. Létezett egy faoszlopokon álló kocsiszín is, amelyet zsindely- tetővel láttak el. Ez az épület Miskolc művelődéstörténete szempontjából kiemelésre méltó jelentőségű, ugyanis 1780-1790 között majd 1802-től itt alakult ki a miskolci első „Nemzeti Játzó Társaság” első állandó helye. 1798-ban Klier Wentzel tervei alapján felvetődött a Korona épületének átépítése. A történészek számára ismert színes terv feltünteti az épület korabeli állapotát, emellett értékelhető tájékoztatást nyújt az átalakítás eredményeként várható új külsőről, és a belső térkialakításról. ^ Az átalakítás tervezete négyszögletes, olyan zárt épületet ábrázol, amelynek keleti sínkán kosáríves, kőkeretes, vállkővel, zárókővel, ellátott egyszerű barokk kapu áll. Magába az épületbe a délkeleti sarkon levő nagyterem után juthattak be a miskolci polgárok. Az északi szárnvbr helyezkedtek el a vendégszobák, a déli (Piac utcai) szárnyban pedig a vendéglői helyiségek. A funkció megtartása mellett az épület átalakítására a 19. század elején került sor. erről az 1932—33. évi uradalmi összeírás ad pontos műleírást és alaprajzot. Ez viszont a Korona történetének már egy új fejezetét jelenti. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.) Fogyasztói érdekvédelem Ha büntet az ellenőr... Nagy vitát váltott ki nemrég a városi tanács ülésén az a jelentés, amelyik Miskolc kereskedelmi ellátását elemezte s szólt a fogyasztói érdekvédelemről is. A városatyák vita iának hevessége érthető, hiszen senki sem szívleli, ha becsapják a boltban. vagy hiánycikkek után kell rohangálnia. Milyennek látják a fogyasztói érdekvédelem helyzetét az illetékesek? Kovács Gáborhoz, a kereskedelmi osztály vezetőjéhez kopogtattunk be a városi tanácson.- Az ellenőrzések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a vásárló értékítélete nem megalapozatlanul romlott az utóbbi időben: sok az ellenőrök által is felfedezett szabálytalanság, visszaélés. Az persze más kérdés, hogy a kedvezőtlen kép kialakulásában mennyire játszik szere+ Pontosan számolni a nagy tömegben, sok óra kosszán át nem kis feladat, de alapvető követelmény minden pénztár ros számára. pet a valódi színvonalcsökkenés, s mennyire igényeink növekedése... — Kétségtelen, hogy ma a fogyasztó jobban megnézi, mit kap a pénzéért, mint né- hánv évvel ezelőtt. Az is tény azonban, hogy sokasodnak azok az esetek, amikor joggal panaszkodhat a vásárló. Persze nem lehet a port egyedül a kereskedelmen elverni, hiszen ők a láncolat végén állnak, sokszor kerülnek kényszerhelyzetbe. De nem is szűkíthető le a fogyasztói érdekvédelem a súlycsonkításra, árdrágításra: ide tartozik az ár és a minőség kérdése, a szavahihető reklámé vagy a nyitvatartási rendé is. Ezt asz ügyet csak így, komplexen lehet kezelni. és eredményt is csak ezzel a szemlélettel lehet elérni. — Sokan úgy látják: az új üzemeltetési formák elterjedésével egy időben kezdett el növekedni a szabálysértések száma. — A megyei tapasztalat szerint a hatósági kereskedelmi ellenőrök egy kissé magukra maradtak az új üzemeltetési formákban működő boltok ellenőrzésében: a vállalatok nem érezték kellően feladatuknak ezt. s volt egy bizonyos jogi vita is ekörül. Szerencsére a helyzet változott, s mostanában hatékonyabb az ellenőrzés: ezt mutatiák a kiderített esetek adatai is.- Említette az előbb, hogy nem minden kérhető számon a kereskedőkön, hiszen sok múlik a gyártókon, a belpiaci körülményeken is. De mi az, amit mindenképpen szigorúan meg lehet követelni a kereskedelemben dolgozóktól? — A pontos mérést, számolást, a rendet, a tisztaságot, az udvarias kiszolgálást minden körülmények között meg kell követelni. Jogosan számon kérhető az is, hogy ha van olcsó áru a belföldi piacon, akkor legyen a boltban is. Sok múlik azon, kik állnak a pult mögött. De ha csökkent is a kereskedelmi pálya presztízse, az eladók, boltvezetők döntő hányada tisztességes, becsületes kereskedő. Az ő érdekük is. hogy javuljon az ellenőrzés, szigorúbb, következetesebb legyen a számonkérés — így határozott a városi tanács.- Arra gondol, hogy gyakrabban kellene büntetni? — Nem erről van szó! A nyilvánvalóan durva szabály- sértéseknél még keményebben kell fellépni, de nem a büntetés az ellenőrzés fő célja, hanem a színvonal javítása. Az ellenőrzést rendszeressé. el nem kerülhetővé és egységes szemléletűvé keli tenni. Főleg az egységes szemléletet illetően vannak tennivalóink, ugyanis sokan és sokféleképpen ellenőriznek ma; hiányzik az össze— hangoltség. Reméljük, hamarosan kedvező változást hős. hogy osztályunkra egy ÚJ munkatársat vehetünk fel, aki ezzel foglalkozik majd. Sokat segít, hogy a társadalmi ellenőrökből kis csoportot Gombóckárpsljás Január 22-i számunkban, Komámasszony, hol a szilva? címmel kifogásoltuk, hogy a mélyhűtött és csomagolt szilvás gombóc egyik másikából hiányzott a szilva. A Magyar Hűtőipari Vállalat Miskolci Gyárának igazgatója levélben válaszolt: eszerint a miskolci gyárban jelenleg nem készítenek szilvás gombócot. Ezt három társgyáruktól (Székesfehérvár, Békéscsaba. Győr) szerzik be. A vállalat kártalanítani szeretné a vásárlókat, s miután feltehetőleg mások is jártak így, a gombóc tasakját — ha még megvan — kéri elküldeni, azzal a megjegyzéssel, hogy a terméket melyik élelmiszerboltban vásárolták. Nem nagy összegről van szó. de örvendetes, hogy a gyár vezetése látatlanban is megbízik a vevőkben, a fogyasztókban. Es ez manapság nem kis dolog ... szerveztünk, amelyik szorosan együttműködik velünk* De talán ennél is fontosabb, hogy szemléletváltozást tapasztalunk a kereskedelmi cégeknél, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál például igazgatói körlevélben adták ki mindazt ajnit ellenőreink a javítani valók közé soroltak. (karnis) (k—6) Növényvédoszerújdonságok Szervezési és működési szabályzat állattartás Hatályba lépő tanácsrendeletek A Budapesü Vegyiművek termékeinek egyharmada mezőgazdasági célokra készülj Mintegy százféle növényvédő szert, ill. műtrágyát állítanak elő. részben saját fejlesztéseik alapján, részben pedig neves külföldi cégekkel együttműködve. Az idén a kínálat várhatóan további öt nagy hatású készítménnyel bővül. A kiskereskedelem jobb kiszolgálására a Budapesti Vegyiművek új értékesítési formát is bevezet, ha lesz rá igény. A jövőben a nagykereskedelmi vállalatok helyett a kiskereskedelem közvetlenül a gyárhoz is fordulhat hazai alapanyagból készített áruért. A Miskolc Megyei Városi Tanács a 2/1985. számú tanácsrendeletével megalkotta a tanács szervezeti és működési szabályzatát. A tanácsrendelet 1986. február 1-től hatályba lép. Megtekinthető bármely munkanapon, a hivatalos órák alatt a megyei városi tanács vb. titkárságán, valamint az ügyfélszolgálati irodákban. A tanács a 3/1985. sz. rendeletével módosította az állattartásról szóló — az 1/1981. számú tanácsrendelettel már kiegészített 3/1976. számú tanácsrendeletét. A módosított tanácsrendelet ugyancsak 1986. február 1-től lép hatályba. A tanácsrendelet munkanapokon a hivatalos óróls alatt megtekinthető a városi tanács vb titkárságán, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán (Tanácshás tér 8.). a megyei városi hir vatal ipari, kereskedelmi é* mezőgazdasági osztályán (Petőfi u. 23.), valmint aa ügyfélszolgálati irodákban, Á
