Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
Egyszer kevés — máskor sok Burqonya-üfryek if A Széchenyi úton a járdát is a Közterület-fenntartó Vállalat takarítja Hó, jég és paragrafusok Téli tudnivalók Bírságolnak a közterület-felügyelők V;r< »Ivan háziasszony — tegyen oanniiy járatlan is a közgazdaság tudomány ban — aki ne tudná: ha az egyik évben tűt sok terem valamiből: a másikban böjtje lesz annak? l)e miért követik egymást hullámhegyek és hullámvölgyek a kínálatban? Ennyire hiányaik a szüKséges előrelátás? Ennyire ki vagyunk szolgaitatva a természet vak erőinek? Ennyire nem vagyunk felkészülve a hiány, illetve a túlkínálat levezetésere? A kérdésekét az 1984-es burgonya- ügy — a kriimplidömpmg — diktálta. A vála-szokat a Mezőgazdasági és Eielmezesügyi Minisztérium szakemberei adtak meg. Mostanára átrajzolódott a burgonya-termőterületek hazai térképé. Manapsag a legtöbb krumplit a hajdúsági es a Fejér megyei lösz- hátakon ültetik. S mivel e helyeken jóval nagyobb termest ad. mint egykor Szabolcsban, a korábbinál kisebb területen is megterem a szükséges mennyiség. Főleg, ha jó minőségű vetőgu- móvál és öntözéssel termesztik. Igen am, de a burgonyát nem szabad minden évben ugyanott termeszteni, ahol már berendezkedtek az öntözésre: ez a kültúna vetésforgót igényel! Aztán ha öntözetlén területre kerül, és ráadásul beüt az aszály — megnézhetik a termést! Ez történt 1983-ban. A következő tavaszon persze hosszú sorok álltak a drága importkrumpliért az üzletek előtt. Erre a termelők nekiveselkedtek, s anv- nyi burgonyát termeltek hogy egy része a nyakukon maradt. Ez történt 1984-ben Vagyis most már értékesítési gondokkal küszködtek __ i i i ■ Eltünteti a gvertyacsöppet ■ Az ünnepek után ! már hamar összesöpörjük a meleg szobá- J ban lehullott tűlevele- • két, de a gyertyacsöp- I pékét nehéz eltávoli- I tani. Ezért helyezzünk ! a viaszfoltokra vastagabb itatóst, és forró ' vasalóval többször si- ■ i mitstik át. Ha a pad- I lón zsírfolt maradna, azt tiszta alkoholos ] vattával dörzsöljük át. i Ez a fontos eleségnövény egyáltalán nem bírja az aszályt. Nemcsak a csapadékhiány miatt szenved, hanem azért is. mert a nagy melegben felszaporodott károsítok széthordják a vírusokat. A következmény: a rossz termés, a burgonyahiány Akkor hát az aszály az oka mindennek? A krumplitermesztés költséges dolog. Magas a mütrá- gyalgénye, s annak beszerzése. kiszól ása, a meszezés, a talajmunkák sokba kerülnek. Még ennél is többe a jó minőségű vetögumó. Aztán a másra nem 'használható célgépekért — a töltö- getők. a betakarftógépek, a manipulálok, válogatók — is jó mélyen kell benyúlni a kasszába. A szállítás sem egy-ket forint, így aztán nem csoda, ha a termelő bosszankodik, amikor a fel- vásárlási árak alig haladják meg a termelési költségeket. Akkor hát a felvásárló az oka mindennek? Nem mindegy, hogy milyen burgonyafajtákat termesztünk. Nálunk a piros héjú, fehér belű Desirée a „sztár”. Hollandiából is főként ilyen vetőgumót importálunk, s a hazai nemesítés is jórészt erre irányul. Pedig átgondolt céltermesztéssel mindenki jobban járna: a termelő is, a feldolgozóA Borsod Megyei Gabona- forgalmi es Malomipari Vállalat a múlt évben nagymértékben, 27 ezer tonnával növelte tárolókapacitását, a 20 ezer tonna kapacitású miskolci vasbeton siló technológiai berendezését pedig mikroprocesszoros rendszerrel automatizálták a siló vezérlőberendezését. A vállalat encsi telepén 10 ezer tonna kapacitású fémsilót, a bocsi, a putnoki telepen egyenként 6 ezer tonna kapacitású fémsilót, Edelényben pedig 5 ezer tonna kapacitású csarnoksilót építettek fel. Menner Iván műszaki igazgatóhelyettes arról is tájékoztatott bennünket, hogy ezeket a beruházásokat, fej- j lesztéseket, korszerűsítéseket többek között a Világbank hitellehetőségeinek igénybeipar is, a fogyasztó is. Korai fajtának például jobb a Cleopátra. hiszen két héttel előbb kerül a piacra; élelmiszeripari feldolgozásra előnyösebb a Bintje: közfogyasztásra legalább olyan jó a Kondor, a Premiere és a Grácia, mint a Desirée. Am nálunk a termés 80 százalékát mégis a Desirée adja. Gondjaink vannak a tárolással. Még nincs eleg hideglevegős tárolónk. viszont már nincsenek meg a szeszgyári melléktermékek hasznosítására alapozott sertés- és szarvasmarha-telepek, a nagy termések levezetésére. Ennek van egy harmadik módja is: növelni kell a feldolgozás arányát. Nvugat- Európában például ezt teszik. Nálunk is vannak próbálkozások, de a hazai fogyasztó valahogy nehezen fogadja el a burgonyapely- het, a chipset, a burgonyakeményítőt és a burgonyalisztet. Hát még a belőlük készült élelmiszereket! Törvényszerű ez a pánik minden évben, hol azért, mert sok a termés, hol azért, mert kevés? Ügy véljük: van kiút. Mégpedig az, hogy fel kell készülni a nagyobb termésre is. Ny. É. vételével valósítják meg. Januárban a vállalat mezőkövesdi tárházában kialakított napi 60 tonna teljesítményű malomban próbaüzemet tartanak. Az idén januárban kezdenék hozzá — a teljesítmény fokozása érdekében — a miskolci malom előkészítő-, kop- tató ü zemón ek továbbfejlesztéséhez; fontosnak tartják az energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítést is. Tovább bővítik a tárolókapacitást; En- csen és Sárospatakon egyenként 6000 tonna kapacitású fémsilót építenek meg, illetve szerelnek össze. A szállítási költségek csökkentése érdekében pedig a hernád- németi keverőüzemet áttelepítik az új bocsi siló köze-' lébe. Nyolcvanöt síkos nap — a meteorológusok szerint ennyi a megszokott magyarországi téli átlag. Az idén mindösz- sze az elmúlt néhány nap számíthatott ebbe a kategóriába, igaz, tavaly télen túlteljesítettük az átlagokat. A hoeltakarítással, síktalanítás- sai kapcsolatos tudnivalókat már ősszel ismertették az illetékesek. s most. hogy aktuálissá váltak, nem árt feleleveníteni őket. Mindannyian tapasztalhattuk a mostani hóesés alkalmával is: abszolút elsőbbséget élveznek a városban az autóbusz-közlekedés útvonalai. Felesleges a lakótelepi utcák tisztítása miatt reklamálni, ugyanis a hóeltakarí- tók mindaddig nem foghatnak semmilyen más munkához, amíg nem biztonságos a tömegközlekedés. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell törődni azzal, ki és hogyan töri ki a nyakát a járdákon, lépcsőkön. Már nem is olyan friss az a tanács- rendelet, ami előírja, hogy kinek hol kell eltakarítania a havat. Nagy általánosságban a hóeltakaritás a járdákon s az épület környezetében a ház kezelőjére, tulajdonosára vár. Ez akkor is így van, ha állami lakóépületről, egy intézmény otthonáról vagy családi házról van szó. Vannak természetesen kivételek: például a Széchenyi úton a járdákat is a Közterület-fenntartó Vállalat takarítja — igaz, ezért fizetnek az ügyben érintett ingatlantulajdonosok, bérlők. Ha már a Széchenyi útról esik szó, bármennyire is ez a „főutca”, most egy kicsit hátrébb szorult a hóeltakaritás sorrendjében, hiszen a villamoson kívül más tömeg- közlekedési jármű nem fordul meg erre, s autók sem járnak itt. • AZ AVASI LÉPCSŐK Minden télen különösen sok gondot jelent az avasdéli utak síktalanítása. Itt mindig több erővel, nagyobb figyelemmel dolgoznak a közterület-fenntartók, de itt is érvényes a szabály, miszerint az elsőbbség az autóbusz-útvonalakat illeti meg. Csakhogy az Avason lépcsők is vannak szép számmal, s ezeken megcsúszni nem veszélytelen dolog. Ám pontosan meghatározták, melyik lépcső kihez tartozik. Más kérdés persze, hogy a tanácsrendelet paragrafusait mennyire tartják be. Eddig ebben nem nagyon jeleskedtünk, s ez meg is látszott a város téli képén. Lapunkban vissza fogunk térni arra, hogy a közterület-felügyelők ezen a télen hány esetben jó néhány fő közlekedési út^ vezet keresztül. Ezeket az „átkelési” szakaszokat közösen tartják rendben a Közúti Igazgatóság s a közterület-fenntartók, A városhatáron kívül már a Közúti Igazgatóságra tartozik a téli munka. Két kategóriába soroltják az Utakat, az őrjáratos és a rayonos útszakaszokra. Az őrjáratos utakon — ezek az egy- és kétszámjegyű fő közlekedési utak, valamint a fontos alsóbbrendű utak — szükség esetén teljes szélességben szórnak, ekéz- nek, s állandó a felügyelet, az út állapotának ellenőrzése. A rayonos utakon sózást nem végeznek, hanem a meredek emelkedők, veszélyes ívek, kereszteződések szakaszain szórják, érdesítik az útfelületet. Q PONTOSAN ELŐÍRTÁK Nem árt tudni, hogy az őrjáratos kategóriában a szolgáltatási szabályzat szerint a föutaknál másfél-két, az alsóbbrendű utaknál 2—3 órán belül kell megkezdeni a síkosság elleni védekezést, a csúszásveszély észlelésétől számítva az időt. Az ekézést a 3—5 centiméteresnél vastagabbra hízott hó esetében LJj üzem, új tárolók Korszerűsítik a miskolci malmot jft Vasalógépeket, szabászgépeket és speciális varrógépeket gyártanak a Csepel Müvek Járműipari és Konfekcióipari Gépgyára sárospataki egységében. Egyre nagyobb irántuk a kereslet: tavaly több mint 530 millió forint értékben szállítottak termékeikből külföldre, főként a Szovjetunióba. (Fehér József felvétele) Miskolcon is megvásárolható A „metrójegy” Január 6-ától, azaz hétfőtől csak előre váltott villamosjeggyel lehet utazni a fővárosi metrón. A jegyek az átállással kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb városokban, így Miskolcon is megvásárolhatók. Erről kérdeztük Keltái Istvánt, a Budapesti Közlekedési Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét. — Hadd kezdjem azzal, hogy nem külön metrójegyről van szó. hanem a metróra is érvényes villamosjegyről. Ez már azonban az új, 2 forintos villamosjegy, hiszen a régi 1 forintos január 1-jétől érvénytelen. A vidéki városokban a jegyek a MÁV-jegyirodákban, illetve egyes utazási irodákban vásárolhatók meg előre. Szívesen kötnénk szerződést jegy-előreárusításra a Miskolci Közlekedési Vállalattal is, amennyiben miskolci kollégáink hajlandók lennének ezzel foglalkozni. Hadd hívjam fel a miskolciak figyelmét arra, hogy január 1-jétől a régi, 1,50 forintos budapesti buszjegyekkel sem lehet utazni a fővárosban; akinek ilyen jegye megmaradt, akárcsak a villamosjegyeket, kicserélheti az újra, illetve az Akácfa utcai pénztárunkban akár visszavásároljuk. Ezúton kérem a metró miskolci használóit, hogy az utazási előírásokat tartsák be. Ne dobják el a villamosjegyet. hiszen azt a metrókijáratoknál az ellenőrök még kérhetik! szólították fel vagy büntették meg a hóeltakaritás alól magukat kivonó háztulajdonosokat, intézményeket • ŐRJÁRATOS ÉS RAYONOS Néhány szó az országutak- ról. Ez nemcsak városon kívüli ügy, hiszen Miskolcon kell megkezdeni. A lehullott hó eltakarítását 15—20 centi- méteres hóvastagságnál a havazás megszűnése után hat órával be kell fejezni. Külön rendszabályok lépnek életbe hófúvások, hóakadályok esetén: reméljük, ezekre az intézkedésekre az idén nem lesz szükség ... (k—ó) Gyorsposta-szolgálat A Magyar Posta 1986. január 1-től a Hollandiával való kölcsönös forgalomban is bevezette a gyorsposta- (ÉMS) szolgálatot. A szolgáltatást Hollandia valamennyi európai helységében igénybe lehet venni. A küldeményeket a holland posta a feladási naptól és a rendeltetési helytől függően, a feladást követő 24—72 órán belül kézbesíti. Budapesten a 4-es, 62-es és 72-es, vidéken pedig Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs városok 1-es számú postahivatalában, Győrött a 2-es számú postahivatalban lehet a küldeményeket feladni. Részlete* tájékoztatást az érdekelt postahivatalokban kapnak az ügyfelek.
