Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

( Ideiglenes házszámtáblák Könnyebb lesz eligazodni ez A OH várospolitikai fóruma II vár tövében * Az M 44 070-es dízelmozdony vezérállásában: Rádai Ber­talan mozdonyvezető. Több mint negyedszázada kötelezte el magát a MÁV-nak: vezetett gőzöst, villanyt, s most tolató dízelmozdonyt A rendezőpályaudvaron dolgozik, s ilyenkor télén 8—10 tehervonat összeállításánál ténykedik... (Balogh Imre felvétele) Tavaly exportálták... Hörcsögvadászok alkonya Sokféle állatbőrt őriznek, raktároznak a Búza téri MÉH-telepen. Milyen bőrö­ket vesznek át mostanában? — kérdeztük Bialkó Bertalan átvevőtől. — Csaknem mindenfélét átvennénk, de most alig van forgalmunk. Tavasszal kezdődik a mi munkánk sze­zonja: akkor hozzák a mar­ha-, borjú- és a juhbőrt, va­lamint a pézsmát. Tavaly öt­ezer hörcsögbőrt vásároltunk fel. Ma még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán szükség lesz-e rá? Ugyanis nem va­gyunk biztosak benne, hogy exportálni tudjuk majd. A hörcsögfogás nem rossz üz­let: darabonként tizenöt fo­rintot fizettünk érte. Sok százan gyűjtői engedéllyel vadásznak erre a kis. állatra, s ez adja a megélhetésüket. Remélhetőleg az idén is fog­lalkoztathatjuk őket... Az igazi értékes nagyvadak bun­dáját ritkán hozzák ide; azo­kat a szűcsök vásárolják meg. Néha azonban hozzánk is hoznak rókabundát Ha ezt halljuk, meglepetés, rögtön valami izgalmas, kel­lemesen bizsergető dologra gondolunk, noha tudván tudjuk, hogy kétféle létezik: kellemes és kellemetlen. Magam az utóbbival találkoztam a minap. Az egyik élelmiszerboltban megláttam kedvenc eledele­met, a szilvásgombócot. Fagyasztott állapotban persze, nej- lontasakban. amelyen gusztusos kép volt magáról az étel­ről. Ezt nem lehet kihagyni! — gondoltam, és megvettem. Ahhoz képest, amennyit régen édesanyám vesződött vele, én rekordidő — csaknem tíz perc — alatt elkészítettem. Ezután jött a fentebb említett meglepetés! A hat gombóc közül négy huncutban nem volt szilva. Tudom én, a gép is hibázik, lehet, hogy épp az én gombócaimnál fogyott el a szilva... Nem hagyott azonban nyugodni a dolog, és más­nap megint vettem egy zacskóval. Megér nekem 13 forintot (cirka ennyi az ára), hogy megbizonyosodjam róla: a múlt­kori tasak csak kivétel volt. Meg is győződtem! Ebben a zacskóban már négy szilvás volt és csak kettő üres. Javult az arány ... Harmadik adagot már nem vettem. Mindenesetre hadd adjak egy tanácsot a gyártó cégnek: a szilvásgombóc éppen a szilvától az, ami. Ezentúl tehát írják ezt a zacskóra: majd­nem szilvásgombóc. (karnis) Nehéz eligazodni az Ava­son. A nemrégiben megren­dezett fórumon egy tanács­tag azt javasolta, hogy fessék fel az utcák nevét és a ház­számokat az épületek lábaza­tára. Megvalósitható-e ez? — kérdeztük Kelemen Ist­vántól, városunk főépítészé­től. Egy kis visszatekintés: a lakótelepi élet hajnalán többfelé, úgynevezett de- .i.onstrációs táblákat helyez­tek el. melyeknek az volt a feladata, hogy a városrész elrendezését mutassák be. De az idő megviselte őket, s időszerű volt a felváltásuk. Bokamagasságig érő. apró táblácskák kerültek tehát az utcák kereszteződéseibe, a csomópontokhoz. Ezeken is nyomot hagyott azonban az idő vas foga, no meg a já­rókelők lába. Megszületett tehát a határozat: új táb­lákra van szükség. Ezek ugyancsak a kereszteződé­sekben segítik majd a tájé­kozódást; dekoratív, zomán­cozott kivitelben. A dolog szépséghibája: már tavaly fel kellett volna szerelni őket. A munkára megbízást kapott közterület-fenntartó vállalatot az gátolja ebben, hogy még nem készültek el Bonyhádon a táblák. Kele­men István véleménye sze­rint azonban még az idén a helyükre kerülnek. Persze ezt követően is bizonyára sokaknak okoz majd gondot egy-egy ház megkeresése. A távolabbi terv: az Avasról készítendő, s megvásárolható térkép. A főépítész az eíigazító táblák hiányánál lényegesen nagyobb gondnak tartja, hogy a beköltözéstő! számít­va gyakran fél év is eltelik, mire utcanév- és házszám­tábla kerül egy épületre. Eb­ben az időszakban nemcsak Hozzákezdtek a tapolcai Barlangfürdő szokásos tata­rozásához. Leeresztették a vizet, és leverik a régi fal­burkoló anyagot, hogy újra cseréljék. A termálforrás vi­a járókelőknek nehéz a tá­jékozódás. de a mentők, tűz­oltók munkáját is hátráltat­ja. hogy hosszan kell keres­gélniük. A tanácstag javas­latát, miszerint a házak lá­bazatára fessék a táblákat, meg lehetne ugyan valósíta­ni. ám tudni kell. hogy a lábazat csak jóval a beköltö­zés után kapja meg a végső színét. A házszámokat tehát ebben az esetben egy idő elteltével újra kellene fes­teni. Miért ekkora késéssel ke­rülnek ki a táblák? Tudni kell: nem a kivitelező rakja- fel őket a házra. A haszná- • Gyermekrajzpályázatot hir­det a 26. miskolci tévéfesiti- vál előkészítő bizottsága Mi­lyennek látom én a televíziót? címmel. A rajpályázat célja: megismerni, hogy a gyerme­kekben milyen kép alakult ki a Magyar Televízió munkájá­ról. A tévéfesztívált májusban rendezik meg — a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban —, a zsűri által elfoga­dott gyermekrajzokat a meg­nyitó alkalmával mutatják be. A kiállított munkák kö­zül a legjobbak készítői ér­tékes jutalmat kapnak. zét szivattyú emeli a bar­langba. most ennek a kar­bantartását is elvégzik. Mind­annyiunk kedvelt fürdőhe­lyét február 1-jén adják át a nagyközönségnek. latbavéte'li engedély megadá­sa után a közterület-fenn­tartó vállalat kap rá megbí­zást. Könnyű is lenne a dol­guk, ha már ekkor tudnák , az adott utca nevét. Ha már kapott nevet, s van is készen i ilyen tábla, semmi akadálya ! a határidőre történő felsze­relésnek. Ha viszont nincs, j akkor meg kell rendelni. ; ami tovább nyújtja az időt. : A főépítész áthidaló meg­oldást keresett és talált: az Avason most épülő házakon az üzembe helyezéskor már , ott lesz egy ideiglenes tábla. I B. A. A pályázatra április el­sejéig lehet beküldeni a raj­zokat, illetve olaj- vagy víz­festményeket. A gyerekek dolgozhatnak krétával, filc­tollal is, ceruzarajzot viszont nem fogad el a zsűri. Egy pályázó legfeljebb öt mun­kát küldhet be, ezek mére­te ne legyen kisebb 30-szor 40 és ne legyen nagyobb 60-szor 80 centiméternél. Miskolcon és a megye terü­letén élő gyerekek pályáz­hatnak, olyanok, akik 1971. december 31. után születtek, de még nem töltötték be a 15. évüket A rajzokon, fest­ményeken azt fogalmazzák meg a gyerekek, hogy mi­lyen élményeik, tapasztala­taik vannak a Magyar Te­levízióval, pontosabban mű­soraival kapcsolatban. A ké­peket paszpartú és keret nélkül küldjék be a követ­kező címre: 26. miskolci té­véfesztivál előkészítő bizott­sága, Miskolc, Postafiók 53 , 3501. A küldeményre feltű­nően rá kell írni: Milyen­nek látom én a televíziót? Minden pályaművön a hát­lapra ragasztott papíron gép­írással az alábbi adatokat kell feltűntetni: A pályázó teljes neve, pontos címe (a lakás és az iskola címe irá­nyítószámmal), születési ada­tai. A pályamunka első ol­dalán semmiféle jelzés, fel­irat nem szerepelhet A hi­ányzó, vagy nem megfelelő módon feltűntetett adatok­kal ellátott műveket nem fogadják el. Ügyelni kell a csomagolásra is, a rajzokat ne csavarják vagy hajtogas­sák össze. Tatarozzák a Barlangfürdőt Milyennek látják a televíziót? Rajzpályázat, gyerekeknek Méltatlan környezet • lay látják a pályázó építészek • A fák koroiiáfa a határ Gyönyörű, de milyen kár, iiogy a környezete ilyen... — szinte minden látogató ezt mondja, aki eljut a diósgyő­ri várhoz, s felkapaszkodhat a torony lépcsőin. A diós­győri várkörnyék a legősibb városrészek egyike Miskol­con, s a dicső múlthoz nem méltó a jelen — ezt nyu­godtan állíthatjuk, hiszen a néhai Diósgyőr ősközség köz­pontja ma szomorú képet mutat. A diósgyőri város­rész új részletes rendezési terve már régebben elké­szült, ám a városatyák úgy gondolták: a várkörnyék olyan felbecsülhetetlen érté­keket őriz, hogy erre a te­rületre külön részletes ter­veket kell készíteni. Ezért országos, nyilvános tervpá­lyázatot hirdettek, amely a tavalyi év végén zárult le. + SZÁZEZER IDEGEN Három, egymástól külön­böző jellegű, hangulatú ne­gyedet kellett a tervezőknek együttes keretbe foglalni: a régi diósgyőri központot, a volt koronauradalmi épület- együttest, azaá a Blaha Luj­za utca környékét, a szikla- padra épített ősi vár műem­léki környezetét és azokat a falusias hangulatú utcákat, ahol ma is sokan laknak, nem messze a tízemeletes betonházak nyomasztó falá­tól. Az épületek a Tölgy és a Diófa utca közötti területen nem nyújtózkodhatnak fel­jebb a iák koronájánál — ezt is előírták a pályázók­nak. Nem könnyítette meg a feladatot az a kitétel sem: a városrész kereskedelmi, intézményi alközpontját úgy kell megtervezni, hogy át­menetet képezzen a föld­szintes, kertvárosi hangulatú várkörnyék és az Árpád ut­cai, panelból, betonhói épí­tett, kissé elszabott méretű kereskedekni és művelődési centrumhoz. Ügy számoltak, hogy a várkörnyéken 100 ezer látogató fordul meg évente, és 15 ezerre tehető az állandó lakosok száma. + AZ ELŐNY A GYALOGOSOKÉ Az egyik legnagyobb gon­dot a közlekedés jelenti. A pályázók szinte egyöntetűen elvetették azt a gondolatot, hogy a déli tehermentesítő út idáig nyújtózzon, négysá­vos pályájával: egyszerűbb, szerényebb forgalmi csomó­ponttal is meg lehet oldani itt a közlekedést, megőrizve a várkörnyék hangulatát A tervekben zöld utat kapott a gyalogosközlekedés, hogy sé­tálva lehessen végigjárni a A hajdani diósgyőri városrészközpont ma meglehetősen szomorú képet mutat. történelmi látványosságokat. A bíráló bizottság azokat a megoldásokat tartotta jó­nak, ahol a vár közvetlen környezetében sértetlenül hagyták az ősi telekosztáso­kat Nagyszerű közeg ez ar­ra, hogy itt mutatkozzanak be azok a mesterségek és mesterek, amelyekből ma már csak mutatóba akad egy-kettő. A terület fő vonz­ereje maga a vár, de hiány­zik a megfelelő keret, a „tá­lalás”. A pályázók javasol­ták, hogy töltsék fel újra a vizesárkot, hozzanak rendbe újabb épületeket a várkör­nyéken, legyen tó a vár mel­lett + MISKOLCI NYERTESEK Aligha létezik Európában még egy strand, amelyik egy vár tövében várja vendégeit. Ide uszodát terveztek a pá­lyázók, és nagyobb méretű parkolót is, hisz erre égető szükség van már ma is. Ügyelni kellett arra, hogy egyik létesítmény se zavar­ja a műemléki környezetet. A Szinvát azzá szeretnék tenni, ami valaha volt: zöld­del övezett, kanyargó med- rű, hangulatos patakká. Jó volt hallani, hogy az egyik 120 ezer forintos fő­díjat miskolci, az Észak- terv-nél dolgozó építészek kollektívája nyerte eL Ez annál is inkább fontos, hi­szen a bírálóbizottság úgy ha­tározott, hogy folytatni kell" a tervezést, mert teljeskörű megoldás még nem született. A legsürgősebb tennivaló persze az, hogy az erkölcsi­leg, fizikailag pusztuló régi városrészközpontot ahogy pénztárcánk engedi, rehabi­litáljuk. Ez azonban nem el­sősorban a tervezőkön mú­lik _. (kiss) Komám asszony, hol a szilva?

Next

/
Oldalképek
Tartalom