Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

ltom a levelem... Idegenforgalmi bizottság alakult Miskolcon ...de tudom-e, hogy ? Hivatalos helyről, hivata­los levelet kaptunk. A cím pontos volt, s nem hiányzott róla a „tárgy” és a dátum sem. Csupán a megszólítás és az aláírást megelőző üd­vözlet maradt le a levélről. Lassan megszokjuk, hogy ez már nem is dukál az ügyfél­nek. Kimegy a divatból a gondosan megírt, udvariasan fogalmazott levél? — ér­deklődtünk Kristóf Lajostól, a Berzcviczy Gergely Keres­kedelmi Szakközépiskola ke­reskedelmi levelezés tanárá­tól. — A kereskedelmi levele­zés. még nálunk sem köte­lező tantárgy. Csupán fakul­tatív módon tanítjuk a gép­íróknak is. Jelenleg a negye­dikesek egynegyede érzi a szükségét a tantárgynak. S ennek meg is van a követ­kezménye: a liatalok egy önéletrajzot sem képesek he­lyesen, előírásszerűén megfo­galmazni. A beadványok, s a válaszlevelek megírását sokat gyakoroljuk. Feladat számukra, hogy egy-egy ki­talált ügyben udvarias han­gú. hivatalos levélváltást folytassanak egymással. Va­lamikor a kereskedelmi le­velezés jobb cégeknél elis­mert hivatás volt. A mai hivatalos levelek többsége nélkülözi a megszólítást és az udvarias befejezést. Fő­leg azért, mert nem tudják, hogy miképpen tegyék. Egy ismeretlen személynek hiva­talos formában a „Tisztelt Cím” dukál, s az aláírásnál ott kellene lennie a „tiszte­lettel”, vagy az „üdvözlet­tel” szavaknak. Ha ezek el­maradnak a levél sértő, ud­variatlan. A baráti és a családi le­velezésben természetesen iá- ratosabbak vagyunk. A hi­vatalos levelek írói azonban nem ismerik ennek a szak­mának a tudnivalóit. A pos­tások a tanúi, hogy több olyan hivatal, amely napon­ta ezerszámra küldözget le­veleket, még a helyes cím­zésben sem járatos. Sz. I. Gondosan megszervezett, sokoldalú program szóra­koztatja a Palotaszálló ven­dégeit. Az üdülők nagy többsége nyugdíjas, s ezt fi­gyelembe veszik. A délelőt- töket túrákkal tölthetik a vállalkozó kedvű vendégek, Gyarapszik az ipari kisszövetkezetek száma Miskolcon és a megyében egyre iobban gyarapszik az ipari kisszövetkezetek száma Két évvel ezelőtt még csak öt működött e formában, A B.-A.-Z. Megyei Ipari Szö­vetkezetek Szövetségéhez tartozó közösségekben a nagy átalakulási folyamat 1985- ben zajlott le: az év végéig húszra, s ez év január 16-áig 23-ra növekedett a kisszö­vetkezetek száma. Ezek mel­lett 27. főleg árutermelés­sel foglalkozó közösség dol­gozik a hagyományos forma szerint délután és este pedig mű­soros táncestet rendeznek számukra. Rendszeresen meghívott művészek: Komá­romi Ilona magyarnóta-éne- kes és a Főnix formációs tánccsoport. S akiket nem fárasztott el a túra, éjfélig rophatják ... A Palotaszálló vendégeinek o A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 12. Béke étterem a Fekete Sas helyén A jjéke étterem az 1950-es évek végén A Széchenyi és a Kossuth utca sarkán, a Széchényi út 9. számot viselő telken he­lyezkedett el 1971-es lebontásáig a Béke ét­terem. Korai elődje a 18. század közepén épített Fekete Sas fogadó volt. A telek tör­ténete ennél természetesen régebbi. 16. szá­zadi eredetű: ez volt 1561-től az ún. Szera- fin-fundus. A tulajdonos utódai később ej­adták a telket s a'rajta álló épületet a vá­rosnak, s így és itt került sor 1737-ben egy új épület kialakítására. 1745-ben egy városi Összeírás erről a következőket jegyezte fel: „A Sérafi funduson vagyon egy gazzal fe­dett kortsma ház, mellybe vagyon egy hosz- szú asztal, egy deszkázattal elrekesztett Ödal ház. két üveg ablak, egy fűtő Kemen- cze. egy pitvar rajta lévő ajtaival. de mind fa’.lyai. mind egyebe úgy el romladozott, hogy ha nem reparáltatik, nem sok idő múlva leromlik.” Az összeírás intelmeit a város megfogad­ta, hiszen a telken 1750-re felépül egy új vendégfogadó 1755-ben és 1775-ben a leírá­sok változatlanul azt fogalmazzák meg, hogy: „A Fekete Sashoz címzett fogadó jó anyagból épült, kétoldalú épület. Egyik ol­dala emeletes, amelynek földszintjén hat darab boltozatos, vasajtóva! ellátott bolthe- lyiség van. Az emeleten — a nagy kapuig — 3 szobában az uradalmi számvevő lakik, a negyedikben a családja, s itt van még ki­alakítva a kamarájuk és konyhájuk is Ez után a kereskedők helyiségei következnek: hat boltozatos szobájuk van. 2 konyhával és egy éléskamrával A padlózatot a földszin­ten négyzetes kőlapok, részben tégla alkot­ja Ennek az épületnek a másik szárnya a tulajdonképpeni Fekete Sas korcsma. Ebben két szoba-konyha-kamrás része van a korcs­ma rosnak.” Az ivó pincéiét nem számítva — amely­ben 20 hordó fért el — 1775-ben az épület­ben 28 helyiséget írtak össze. A hatalmas házat zsindelytető fedte. Az udvaron volt még egy hasonlóan zsindelytetős és padló­zott istálló, amelyben 30 állatot lehetett el­helyezni. A korabeli kívánalmaknak meg­felelően az udvar közepén falazott, vödrös láncos kút állt. Az épületegyüttes korcsma-vendéglő ré­szét 1778-ban átalakították, kibővítették. A terveket az a Johann Jung készítette, aki­nek a neve már ismert a Zöldfa vendégfo­gadó átépítésével kapcsolatban is. A rajzon jól érzékelhető, hogy az épület keleti sar­kán négy helyiséget középpillérrel ellátott négy csehsüveg boltozati mezővel egyetlen helyiséggé alakítottak. Ez volt a későbbi Béke étterem, amely térkialakításában az épület lebontásáig változatlan maradt Ugyanezt a megoldást választották az eme­leti részen is, amely azonban az északi irányban egy helyiséggel tovább bővült. Ek­kor a „ ... fogadó jellegzetesen zömök épü­let, emeletén 8 kőkeretes ablaknyílással, földszintjén hat bejárattal, amely fölött előreugró, napfény és eső ellen védő ereszt látunk. Az épületbe való bejárat kosáríves. kerékvetővel, vállkővel ellátott kőkeretes barokk-kapun át történt. A kapu zárókövét Sasos címer képezte. Innen való a Fekete Sas elnevezés.” Az épületben komoly károkat okozott az 1781. évi tűzvész. 1793-ból pedig már arról vannak ismereteink, hogy a telek és épít­mény uradalmi tulajdonban van, ahol üze­mel a fogadó, a többi helyiséget pedig gö­rög kereskedők bérlik. Az 1817-es telekösz- szeírás 2693. számon, azaz a Serafi-fundu- son tulajdonosként a görög egyházat tünte­ti fel, s nem jelzi a fogadó meglétét. Ez az állapot marad a századfordulót követő éve­kig. ugyanis 1910-ben a Miskolci Kalauz itt nem jelöl vendéglőt, az 1912-es Címtár pe­dig ezen a telkem továbbra is a görög egy­házat tünteti fel tulajdonosként. Az 1920-as évek második felében már újra felbukkan a vendéglő, amelynek Széchenyi büffé a ne­ve. s bérlője, vagy tulajdonosa Stern Sá­muel. Az 1930-as években Széchenyi Étte­rem a neve, s ugyanez marad a negyvenes években is, egészen a felszabadulásig. Az 1950-es években (az 1953-as telefonkönyv tanúsága szerint) Itt van a Székelykert ét­terem. s a Béke étterem elnevezés 1956-tól válik ismertté. Ez az elnevezés maradt meg a köztudat­ban. s igaz. hogy egykori helyén ma a Pát­ria iizletház áll, mégis úgy tartjuk számon a város történetében, mint a vendéglátás egyik korai reprezentánsát, a Fekete Sas vendégfogadót Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.) Nem többet, hanem jobban... Arra nem panaszkodha­tunk. hogy nem látogat el városunkba elég turista, hi­szen főszezonban szinte alig hallani magyar szót a sétá­lóutca kirakatai előtt. De ki tudjuk-e használni ezt a le­hetőséget? Tudjuk-e úgy alakítani az idegenforgal­mat. hogy ebből ne csak az utazási irodák húzzanak hasznot, hanem a város is? A tanács végrehajtó bizott­ságának megállapítása sze­rint eddig nem a súlyának, jelentőségének megfelelően foglalkoztunk az idegenfor­galommal Miskolcon. Ezért több elhatározás is született, és az első lépést meg is tették az elmúlt napokban: megalakult a Miskolci Ide­genforgalmi Bizottság. • INFORMÁCIÓS BANK KELLENE Miskolcon sokan és sokfé­leképpen foglalkoztak eddig az idegenforgalommal, de hiányzott a gazda, az a szer­vezet. amelyik képes össze­hangolni, szervezni és meg­valósítani olyan terveket is, amihez nem elég egy intéz­mény. vállalkozás ereje. A bizottságban — amelynek el­nöke dr. Simkó János, a vá­rosi tanács elnökhelyettese — azok ülnek egy asztalhoz, akiknek hivatalból egyéb­ként is foglalkozniuk kell az idegenforgalommal; városi vezetők, vendéglátósok, uta­zási irodák vezetői, tanácsi szakemberek. Hogy mire jő a közös gondolkodás* arra rögtön bizonyítékot szolgál­tatott az alakuló ülés; szó­ba került ugyanis az infor­mációs bank ügye. Már 1984-ben döntés született ar­ról, hogy az idegenforgalmi szerveknek miskolci infor­mációs irodát kellene létesí­teniük, mert a turistákkal még azt sem ismertetjük meg. amit lehetne, össze kellene adni rá a pénzt az ügyben érdekelteknek; a kö­IVehéz Fortuna kegyeibe férkőzni. Megkörnyékezni sem lehet a szerencse is­tennőjét, kijátszására pedig semmi esélyünk. Mégis min­den esztendőben több százan próbálják ezt meg. Szilágyi László, az OTP Totó-Lottó Körzeti Irodájának vezetője elmondotta; se szeri, se szá­ma az agyafúrt trükköknek, amelyeket a nyereményre áhítozók bevetnek. Miután senkinek sem aka­runk ilyen tippeket szolgál­tatni, csupán a gyakoribba­kat áruljuk el. Akad olyan lottózó, aki tíz szelvényből kilencet idejében bedob a gyűjtőládába, az utolsót azonban csak a húzást követő percekben. S utána óvást nyújt be ... Ennek a mód­szernek többféle változatával is próbálkoznak: hasztalan. Tavaly például hatvanötén szerettek volna pénzhez jut­ni ily módon. Kétesztendőn- ként általában egy óvás bi­zonyul jogosnak: utoljára 1984-ben fordult elő, hogy az egyik értékelő nem vett ész­re egy négytalálatos szel­vényt, mert egy másikhoz if Ideje volna megszüntetni belvárosban. zös vállalkozás megvalósítá­sában a bizottság komoly szerepet kíván vállalni. • JAVASLATOKAT, ÖTLETEKET ADNAK Az idén két nagy felada­tot tűzött ki maga elé a bi­zottság. Részt kívánnak ven­ni a VII. ötéves tervi ide­genforgalmi koncepció és fej­lesztési program kidolgozá­sában, mégpedig úgy, hogy öt egységre osztották a vá­rost, és külön foglalkoznak Bükkszentkereszttel, Répás­hutával is a területenként megalakított munkacsopor­tok. Javaslatokat dolgoznak ki, hogy még az idén esélv- lyel lehessen pályázni a kü­lönféle központi támogatá­sokra. A másik rövidebb tá­tapadt. Az újraértékeléskor megtalálták a hiányolt lottót, s kifizették a jogos nyere­ményt. Egyébként minden sorsolás után hét napig lehet óvást benyújtani a tízezer forintnál nagyobb nyeremé­nyekre; emiatt csak a tize­dik napon kezdik a nyere­mények kifizetését. Sokan levelezőlapnak te­kintik a szelvények hátolda­lát. Ott tesznek tisztes aján­latot Fortunának, Szent An­talnak és néha még az ér­tékelőknek is, hogy ha nyer­nek, feleznek. Olyan is akad, aki rímbe foglalja monda­nivalóját. Valamikor gyűj­tötték ezeket az üzeneteket a miskolci lottózóban. Erről már lemondtak, helyette a szelvények gyűjtőládáiba do­bált, oda nem való tárgyak­ból rendezhetnének kiállí­tást. Ebben a kollekcióban mindig akad bérlet, személyi igazolvány, befizetési csekk, orvosi igazolás, kesztyű, s nyáron még fecskenadrág is. Amin cím van. azt természe­tesen visszajuttatják jogos tulajdonosának. (szántó) ezeket a sáros parkolókat « vű ügy: tavasszal számba veszik, miként készült fel az idegenforgalmi szezonra a város. A különösen látoga­tott területéken — Tapolcán, Lillafüreden — a helyszínen is meggyőződnek arról, hol kell csinosítani a környeze­tet, maradt-e takarítani-, ki- javítani-való. Valószínűleg külön időt szentelnek Tapol­cának, pontosabban az új rendezési tervnek, amit még nem szentesítettek, és van még lehetőség a kiegészíté­sére. • A TURISTA SZEMÉVEL..; Abban rögtön megállapod­tak a bizottság tagjai, hogy alapvető elvnek tekintik: nem a városba és környé­kére látogató turisták töme­gét kell növelni, hanem a fogadóképességünkön szük­séges javítani. Azaz több és tartalmasabb programot kí­náljunk, színvonalasabb szál­láshelyeket hozzunk létre, s a közlekedés, a parkolóhe­lyek hálózatával jobban szolgáljuk a turisták kényele­mét. Meg kell tudni mutat­ni azokat az értékeinket is, amelyek eddig rejtve ma­radtak az idegenek előtt! S végül egy apróság: a bi­zottság az IBUSZ meghívá­sára városnéző túrán vési! részt. Ügy akarják látni Miskolcot, ahogy a hozzánk érkezők előtt bemutatkozik... (kiss) Előadássorozat, Maratonit Előadássorozatot szervez­nek az idén is a Buday Jó­zsef és a Kocsis Pál kert­barát szakkörök tagjainak. Az első előadást január 23- án délután 5 órakor tartják az Ady Endre Művelődési Házban. A téma: a tavaszi kertészkedésre való felké­szülés, előadó: Munkácsy Gyula szakkörvezető. A fél­éves programot tartalmazó nyomtatványt a helyszínen kapják meg a szakköri ta­gok. Tisztes ajánlatok a szelvényen Triikkparádé, egy kaptafára

Next

/
Oldalképek
Tartalom