Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-17 / 294. szám
Halrásár Ma kezdődik országszerte a karácsonyi halvásár. A legnagyobb forgalmazó, a Halért a tavalyihoz hasonlóan mintegy ezer tonna pontyot szállít a kereskedelemnek, ezen felül igény szerint busát, kisebb meny- nyis“gben különleges halfajtákat, például harcsát, pisztrángot is. Pácolt halakból kétféle kerül forgalomba — és ezek már sokhelyütt kaphatók is az üzletekben —, a hazai üveges, hagymás, savanyított hal, valamint az Ozean készítmények, amelyeket a Devecseri Állami Gazdaság állít elő, osztrák licenc alapján. A választékot bővítik a tengeri fagyasztott halkészítmények, amelyekből mintegy 6—8 féle van forgalomban. Újdonság a mélyfagyasz- tott halászlésűrítmény, amely többféle halból készül. A Piért jó üdvözlőlap-választékkal készült fel a decemberi ünnepekre. A gazdag kínálatra szükség is van, hiszen az írásban küldött jókívánságok szokása néhány év óta a reneszánszát éli. Legény fogó leves és ropogós malac Szilveszteri előzetes Hamarosan itt a szilveszter, s az idén minden bizonnyal sokan határoznak úgy. hogy szűk családi kör helyett valamelyik étteremben. bárban búcsúztatják az óévet. Akik még nem választottak a helyszínek közül, azoknak szeretnénk most segítséget nyújtani, a teljesség igénye nélkül, csak a nagyobb befogadóképességű éttermeket, vendéglátóhelyeket említve. Az idén is lesz szilveszter a Tokai vendéglátóházban, a Dresszóban és az étteremben egyaránt. A presszóban hidegtál a vacsora — éjfélkor házi füstölt kolbász lesz tormával —, az étteremben pedig kétféle menü közül lehet válogatni. A füstölt kolbász itt is jár éjfélkor. Mindkét helyszínen a Tokáig Varieté művészei adnak műsort, a talpalávalóról a Varieté zenekara és a diszkósok gondoskodnak. Az Aranvcsillag étterem is rendez műsoros szilveszter estét. Házias menüt is kínálnak, de aki jobban szereti az extrább ételeket, választhat a másik menüváltozatból. Az Aranycsillag étteremben Komár László és Csuka Mónika műsora szórakoztatja a vendégeket, s ugyancsak ők lépnek fel az Egyetem étteremben, a Diófa vendéglátóházban, a Matyó vendéglőben és a Park motelben. Ha már a Diófa vendéglátóházról esett szó, itt a presszóban és az étteremben is lesz szilveszter-est. A Dresszóban hidegtál a vacsora. az étteremben pedig mindenféle meleg ínyencség: töltött jércecomb és gombás burgonyafánk. A Matyó étterem, nevéhez hűen, népies menüt kínál: borsodi legényfogó levest kacsamájat zsíriában és ropogós malacot nezsgős káposztával. Hagyományos miskolci szilvesztere-: ző hely a Kisvadász étterem, ahol szintén sokféle ínyencség szerepel az étlapon. Itt a vendégeket a Csillag revü szórakoztatja majd. Video- diszkós óévbúcsúztató lesz a Katowice étteremben, a Diófa presszóban és a Sörgödörben. Az Avas-szálloda Fehértermében budapesti vendégművészek adnak műsort, a sörözőben pedig Jónás Jancsi és zenekara játszik. (A Fehér-terembe még néhány iegv kapható.) A Júnóban a szállóvendégeké a szilveszter: nincs egvetlen üres szoba sem az év végére. Néhány szó az árakról: a belépőket — amelvek természetesen a menük árát is Két éve nyílt meg A vadászok otthona Kétéves a miskolci Vadászklub. Azzal a céllal hozták létre 1984 végén, hogy végre legyen egy olyan otthona a 2600 borsodi vadásznak, ahol mód és lehetőség nyílik szakmai vitákra, előadásokra, rendezvényekre. (Jgy is mondhatnánk, hogy ahhoz a ranghoz, ami megilleti megyénkben a vadászatot. ezt a nemes hagyományokra épülő, mégis mai szenvedélyt — sokak számára hivatást — régóta járt volna már egy klub is ... Két év alatt 26 előadásra várták az érdeklődőket, a legváltozatosabb témákban. Elkalandozhattak a hallgatók Kelet-Afrikába és Észak- Amerikába, de szó esett olyan praktikus tudnivalókról is, mint a vadkárelhárítás, vagy a vadon élő állatok betegségei. Rendeztek lövészetet is a vadászoknak, és tavaly decemberben, városunk felszabadulásának 40. évfordulójára irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdettek. Hogy nem lehet szakbarbársággal vádolni a borsodi vadászokat, arra bizonyság: idén nyáron kiállítást szerveztek, Képzőművészet a vadászatban címmel. Ugyancsak kiállítás nyílt Magyar Ferenc természetfotóiból. A vadászklub hivatalos események színhelye is: itt értekeznek a megyei vadásztársaságok tisztségviselői, itt találkoznak a vezetőségi tagok egymással. A vadászklub nívós vendéglátóhely is egyben. Még egy szó a könyvtárról: a 300 szakmai kötetet folyóiratok egészítik ki. A jövő év februárjában, ugyanúgy, mint az idén, vadászbált rendeznek. 1986 első előadása a magyarországi túzok-programról szól majd, az utána következő alkalommal pedig az erdő- és vadgazdálkodás kapcsolatának kérdéseiről hallhatnak az érdeklődők. magukban foglalják — 250- től 600 forintig adják. Az egyik legolcsóbb a Diófa vendéglátóház, a legdrágább a Júnó. A képzett munkást keresik Válogatnak a vállalatok A sajtó hirdetési oldalai, a televízió Betűreklámjai nem győzik nellyel-idóvel a közleményeket: az országban mindenfelé munkaerő kerestetik. Am ez ne tévesszen meg senkit! Nem akármilyen ez a kereslet. Jelentős a munkaerő- mozgás Borsodban is — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentés. Ennek egyik magyarázata sajnálatos tényből fakad: a VI. ötéves terv kezdetétől megyénk lakossága csaknem 20 ezerrel csökkent. Ennek nyomán a népesség korösszetétele is oly kedvezőtlenül alakult, hogy az aktív keresők száma is megcsappant 4000-rel. S noha a vállalati munkaerőigények mérséklődtek, a kereslet mindvégig meghaladta a kínálatot. Ezek a tények azt a látszatot keltik, mintha a belső munkaerő-tartalékok feltárására és leépítésére ösztönző rendelkezések csak írott ma- lasztként szolgálnának. Jóllehet tény az is, hogy az utóbbi öt évben a megye szocialista szektorában 14 ezerrel csökkent a létszám. Igaz, ugyanakkor a magánszektor, s a különféle kisszervezetek a szocialista szektorból kiA fafaragó intelme Előbb derültséget keltett, aztán tapsvihart robbantott ki a teremben a fafaragó felszólalása. Bizonyára sokan látták a televízióban — a népfrontkongresszus vitájáról adott rövid összefoglalóban — az egy tömbből faragott idősödő férfit, s hallották azt is, amit mondott Láthatták továbbá a családi harmóniát szimbolizáló — naiv felfogásban készült, mégis kifejező — faragványát is, melyet a kongresszusnak ajándékozott E gesztus alighanem önmagában is kivívta volna a résztvevők elismerését, ám a taps a beszédét záró mondat után erősödött fel. Valahogy így fogalmazott Nagy Ferenc: „Vigyázzanak a családra, a békére és — a fa- ragványomra is!” Béke, család, munka, a munka értelme ... Egyszerűbben, ugyanakkor szebben aligha lehetett volna egyetlen mondatba foglalni mindazt, amiről a tanácskozáson a legtöbb szó esett. Hisz’ mindannyian tudjuk, hogy napjainkban új értelmet nyernek ezek a sokszor elmondott, plakátra festett, talán kissé közhellyé is koptatott szavak. Ha vannak is biztató jelek — a két világhatalom első számú vezetőinek genfi találkozása óta —, tudjuk, hogy nem múlt el fejünk fölül a minden eddiginél szörnyűbb világháború veszélye. Akár bevalljuk akár tagadjuk, minden gondolatunk mélyén ott lappang a sötét fenyegetés, és innen nézve, szinte teljesen mindegy, hogy az ember a világ melyik részén él, milyen társadalmi rendszerben keresi boldogulását, neveli gyermekeit. Ugyanazon a napon, amikor a népfrontkongresszus egyhangúlag a béke megőrzése mellett voksolt, megszólalt a televízióban egy amerikai család. Nem élnek könnyen, már csak azért sem mert mexikói származásúak. A riporter kérdésére a sokgyermekes anya mégis azt említette legnagyobb gondjaként, hogy félnek a háborútól. Új értelmet nyer napjainkban a másik fogalom, a család is. Jó okunk van félteni, hiszen már-már kétségbeejtően kevés gyerek születik nálunk, a válási statisztikát tekintve pedig az elsők között vagyunk — természetesen a negatív rangsorban. Nagy Ferenc művén három gyerek fölött fonódik össze az anya és az apa karja, mint törékenységében is erős, mindentől védő boltív. Három gyerek!... Ha egy fiatal párról azt halljuk, hogy három gyerekük van, vagy eny- nyit terveznek, csodálkozva felkapjuk a fejünket, és még jó ha megálljuk ironikus megjegyzés nélkül. Nem vitás, hogy az évek óta stagnáló — őszintébben fogalmazva: lassan süllyedő — életszínvonalunk mellett, egyre nagyobb áldozatot vállal az a család, mely gyerekeket nevel. Népben, nemzetben gondolkodva ez a legjobb befektetés, ám úgy tűnik, hogy társadalmunk még mindig nem képes ezt honorálni. De ha így van is, ironizálni azon kellene inkább, hogyan nő nálunk a veszélyeztetett, illetve állami gondozásba kényszerített gyerekek száma. Ha volna kedvünk ezen a szívfacsaró tényen viccelődni!... És a harmadik: a munka, a munka értéke. A fafaragó mosolyogva intette a kongresszus résztvevőit: óvják azt, amit létrehozott; de talán nem belemagyarázás, ha úgy vélem, korántsem tréfának szánta. Hisz’ mennyi mindent „faragtunk” magunknak az elmúlt években, hogy aztán ott pusztuljon el a szemünk láttára. Hosszú a sor a rövid évek alatt teljesen „lelakott” lakásoktól az egy nyáron szétrombolt játszótereken át, a gyárak udvarán rozsdásodó drága alkatrészekig. De említhetnék a fafaragáshoz közelebb álló példákat is százszámra, a vandál módon megcsonkított köztéri szobroktól az omladozó műemlékekig. Mintha nem becsülnénk meg, amit eleink vagy kortársaink alkottak, alkotnak, mintha nem lenne elég értéke a munka eredményének, és — visszafelé következtetve — magának a jól végzett munkának. Nem tudom van-e tanítványa, ügyes kezű kisinasa Nagy Ferencnek. Sajnálnám, ha nem lenne, de még jobban sajnálnám, ha egyre kevesebben lennének köztünk az ilyen szépen dolgozó, és tisztán fogalmazó emberek. (békés) kerültek túlnyomó többségét felszippantották, hiszen 10 ezerre: gyarapodott az ott foglalkoztatottak száma. A lényeg mégis az. hogy az elmúlt években a nagyfokú munkaerőmozgást nem úgy éltük meg. mint szervezett leépítést vagy átcsoportosítást. A miértre Magyar Sándortól. a Borsod Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetőjétől kértünk választ.- Egyáltalán: van-e valóságos belső munkaerö-tartalók-leépítés? — Hivatalosan igen kevés. A miskolci vállalatoknál tulajdonképpen csak 500 dolgozót érintett. A Mezőgép, a Medicor, az üveggyár, az építőipari vállalatok, az ÉSZAKTERV, a szárazelemgyár, a Zöldért, a Topszolg, az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, az Áfor és a Hun- garhotels élt bevallottan e lehetőséggel. A vállalatok többsége azonban nem szívesen nyúl a szervezett leépítés eszközéhez: jobban szeretnek a munkaerőtől fluktuáción keresztül szabadulni.- Fűződik ehhez valamilyen érdeke a vállalatoknak? — Mindenesetre olcsóbban ússzák meg a leépítést. Ha ugyanis a dolgozó mond fel, akkor az elhelyezésével kapcsolatban a munkáltatót nem terheli semmiféle kötelezettség. Míg vállalati felmondás esetén a munkavállalónak nemcsak a szerződésében kikötött felmondási időre, de a munkavégzés alóli mentesítés idejére is ki kell fizetni az átlagbérét. A mentesítési idő pedig egy hónap.- Totón nem volna haszontalan közérthetően megfogalmazni, hogy végül is mi az úgynevezett szervezett munkaerő-átcsoportosítás szabályos „menetrendje". — Ha egy vállalat megrendelés híján vagy egyéb ok miatt a dolgozók egy részének nem tud foglalkoztatást biztosítani, akkor három hónappal a felmondás előtt ezt be kell jelentenie az illetékes tanács munkaügyi szervének. Amennyiben az átcsoportosítást a tanács e három hónap alatt nem tudja megoldani, akkor a felmondás újabb három hónapra való meghosszabbítását kérheti. Ez összesen tehát hat hónap felmondási idő, amelyen belül új munkahely keresése céljából legalább egy hónapig mentesíteni kell a dolgozókat a munkavégzés alóL- Mi történik akkor, ha a tanács az átcsoportosításra kerülőknek nem tud a szakmájuknak megfelelő munkahelyet ajánlani? — Találunk számukra olyat, ahol átképzéssel tudják őket foglalkoztatni. Az átképzési időre — amely általában három-hat hónap — a keresetkülönbséget segély formájában a tanács finanszírozza. A dolgozó tehát ebben az esetben sem veszít anyagilag.- Milyen az elhelyezkedési lehetőség, és mi várható? — A különböző vállalatok munkaerőigénye egyelőre meghaladja a kínálatot. Demográfiai völgyben vagyunk, a munkaképes korúak száma jelenleg országosan 30 ezerrel kevesebb, mint amennyit foglalkoztathatnának. Az 1987-es előrejelzés azonban már azt mutatja, hogy az új nemzedékből 40 ezren kerülnek ebbe a korosztályba.- Manapság tehát még egyszerű elhelyezkedni? — Nem egészen. A munkáltatók ugyanis jóval igényesebbek, mint korábban. A vállalatok válogatnak. Az az érdekük, hogy minőségi munkaerőt kapjanak. Ennek szűkebb pátriánkban is nagyon erőteljes jeleit tapasztalhatjuk. Idén például a MÁV — jóllehet tetemes a munkaerőigénye —, a felvételre jelentkezőknek csupán a 25 százalékát fogadta. A DIGÉP is csak a 40 százalékát, s lehetne sorolni a példákat. Mindenütt — mindenekelőtt! — kvalifikált embereket, szakmunkásokat keresnek. Az összes munkaerő- igénynek csupán 3 százaléka vonatkozik szellemi munkakörre, s alacsony — alig 13 százalék — a segédmunkások iránti kereslet is. So- katmondóak az elhelyezkedni szándékozók adatai: idén a munkát keresők 40 százaléka nő volt, s a megjelenők 23,4 százalékának nem tudtunk olyan helyet ajánlani, amit ők megfelelőnek: tartottak volna. Meg kellet* alkudniuk: azt kellett elfogadniuk, ami volt. Az első ízben munkába lépőknek csaknem a 30 százalékát például csupán meghatározott időre szóló szerződéssel alkalmazták. — A vállalatokra tehát már ma sem lehet rákénysieriteni a munkaerőt. Mit tehet a tanács ebben a dilemmában? — Az elhelyezkedések könnyítésére a következő ötéves terv időszakában munkaügyi adatbankot szeretnénk létrehozni, hogy amik— rokörzetek alapján — tehát településenként —, a főbb korcsoportok szerint naprakészen tarthassuk nyilván a népességet. Ebben minden olyan adat szerepelne, amely a prognosztizálást pontosítaná, s a munkaerő-forgalmat nyomon kísérve, az új munkahelyek telepítésének vagy éppen a szakember- képzésnek is előrejelzéssel szolgál. Mindenesetre a munkavállalóknak ajánlatos a korábbi gyakorlathoz képest komolyabban figyelniük az igények változására. <r) jje Ha ezt hozza a Télapó, könnyebb lesz a második műszak...
