Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-12 / 290. szám

A lakók sem angyalok Közvé’emény-kutaíás a törzsvevők körében Gyakori hibák az Avason Javítócsr>port lesz az Elek utcában Az avasi lakótelepen 104 el a kaputelefonok paneljei házban egyetlen délután öt épülettel, 5909 bérleménnyel gazdálkodik a Miskolci In­gatlankezel i Vállalat. A MIK igazgatója a közelmúltban rendezett egyik tanácskozá­son szomorú tényként emlí­tette: a város többi részével összehasonlítva, itt akad a legtöbb javítanivalójuk. Ezek okairól a vállalat hibaelhárí­tási üzemének vezetőjét kér­deztük. Szeles Sándor beszélgeté­sünket azzal kezdte, hogy szinte az egész Avas beázik. A leggyakrabban előforduló hiba ugyanis a nem megfe­lelő tetőszigetelésből vagy a szigetelés megrongálódásá­ból adódik. Listájukon a második helyen a gyakran szétcsúszó épületen belüli szennyvízvezetékek állnak. Az okokat az építők hajdani hanyag munkájára lehet visz- szavezetni. S könnyű elkép­zelni a lakók helyzetét, ha mondjuk a harmadik emele­ten 40 centis rés támad két cső között... Természetesen a lakók sem angyalok. A MIK szerelői­nek az idén több mint 2000 esetben kellett sürgősen be­avatkozniuk. Rengeteg a szándékos rongálás. A leg­sűrűbben a liftek romlanak el: berúgják az ajtajukat, ellopják a nyomógombokat (ez utóbbiakat a tréfás ked­vűek a felvonó oldalára ol­vasztják). Gyakran tűnnek is. S a pusztítók legújabb öt­lete, hogy megbabrálják a Gelka antennaerősítőit. A hibaelhárítási üzem ve­zetője számos meghökkentő példát tud említeni. Az egyik lépcsőházban egyszerre lop­ták el a bejárati és a tető­ajtó kilincseit. A szerelők újat raktak a földszintre, majd ugyanezt tették a te­tőnél. Mire ismét leértek, már hűlt helye volt a rövid idővel előbb felszerelt ki­lincsnek. Az is elgondolkod­tató kérdés: hogyan kelhet lába egy tízemeletes lépcső­armatúrának? Bár keresgélhetjük napes­tig az okokat, a tény tény marad: sok a javítanivaló. A MIK szerelői pedig — ha kifogástalanul akarják ellát­ni dolgukat — közelebb kell. hogy költözzenek a hibák­hoz. Ezért döntött úgy . a MIK vezetése, hogy lesz egy részlegük az Avason is. El­képzelhető. hogy még az idén. de januárban feltétle­nül kihelyeznek egy csopor­tot az Elek Tamás utca 9. szám aló. ' B. A. Fóru m a nemzetközi év jegyében Megjutalmazzák az ifjúság egészségnevelőit Az ifjúság nemzetközi éve jegyében tartanak ma egész­ségnevelési fórumot az Ady Endre Művelődési Házban. Dr. Tóth Judit~ a megyei KÖJÁL egészségnevelési osz­tályának főorvosa beszámol az ifjúsági és egészségneve­lési munkájáról, majd a II. „Sokan, sok felől jöttünk össze” Slamó, lemezen is A közelmúltban megjelent az egykori Edda népszerű giláros-énekes-zeneszerzőjé- nek, Slamovits Istvánnak Slamó című albuma. Ho­gyan fogadta a közönség a lemezt? — kérdeztük telefo­non a jelenleg is koncertező Slamót. — Nehéz ezt ilyen rövid idő alatt biztonsággal meg­ítélni. Sokan hívtak, hogy tetszik nekik ez a zene, ami keményebb, fémesebb, mint az Eddáé volt. Mások azt hányták a szememre, hogy nem ezt várták. Nekik azt tudtam válaszolni, hogy lo­gikus a muzsika változása, hiszen én magam is elég sokat változtam az elmúlt két-három év alatt. Akik­nek nem tetszik az album, azok elsősorban a lírai dalo­kat hiányolják. Én örülök, hogy még így karácsony előtt megjelent a lemez, mert az előzetes információkkal ellentétben, csak jövőre ter­vezték a kiadását. — Nyár óta turnéznak. Hogyan sikerülnek a kon­certek? — Sikeresek ezek a bu­lik. szeretik a zenénket. S ez még akkor is igaz, ha furcsának találják a dalo­kat. Ennek egyébként van magyarázata, hiszen sokan, sokfelől jöttünk össze. Hogy csak példákat említsek: Trunkos András a Rolls Frakcióból, Nagy Feró az egykori Beatricéből igazolt át. Ilyen felállásban gyakor­latilag minden nagyvárosban megfordultunk már.' — A Slamó együttes ala­kulásakor arról nyilatkozott, hogy ezt az évet próbának tekintik: tudnak-e és akar­nak-e együtt muzsikálni a későbbiekben? — Igen, ez a tervünk. Jö­vőre ugyanebben a felállás­ban akarunk koncertezni, s szeretnénk, ha bővülne a mű­sorunk. — Mikor jönnek Miskolc­ra? — Egyelőre úgy tűnik, hogy karácsony környékén lesz egy koncertünk a Gár­donyi Géza Művelődési Máz­ban. Mindenféleképpen sze­retnénk ott játszani, mert számomra elképzelhetetlen egy miskolci buli nélkül be­fejezni ezt az évet. B. A. országos módszertani bemu­tató tapasztalatait elemzik. Itt értékelik az „Értük — velük” című módszertani pá­lyázatot, majd jutalmakat adnak 'át azoknak, akik ki­váló egészségnevelő munkát fejtettek ki az ifjúság köré­ben. Délután munkaértekez­lettel folytatódik a program: meghatározzák a jövő év, illetve, a VII. ötéves terv feladatait s irányelveit. Kisgépek, barkácsolóknak A hazai kínálat bővítésé­re jövőre az ideinél csak­nem kétszer több, mintegy 40 ezer Black and Decker márkájú villamos kisgép magyarországi értékesítésé­ben állapodott meg az Egye­sült Villamos Gépgyár a li- cenc-tulajdonos amerikai céggel. A különféle villa­mos kéziszerszámok, fúrók, kör- és láncfűrészek, csiszo­lógépek alkatrészeit az ame­rikai partner szállítja, azo­kat az EVIG-ben szerelik össze, s a magyar vállalat gondoskodik a kisgépek ha­zai szervizszolgálatáról is. Ezeket a kéziszerszámokat nemcsak a barkácsolók, ha­nem az ipari üzemek is hasznosíthatják. A pisztrángosba is A „Négyet fizet, ötöt kap” utazási bérletek során a Ma­gyarország állatvilágát be­mutató programmal bővíti jövőre a Volántourist Vál­lalat. Ennek keretében az érdeklődők megismerked­hetnek a zalakarosi bivaly­rezervátummal, a szalajka- völgyi pisztrángossal, vala­mint a Hortobágy, a Kisba- laton és Gemenc nevezetes­ségeivel. Jó tudni az új karácson fia-szabványt jjc Ez már a karácsonyi készülődés csalhatatlan jele (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi képeslapokat meg lehet venni és el lehet küldeni korábban, s. a táv­iratokat is fél lehet adni dátum-megjelöléssel. A ka­rácsonyi és a szilveszteri csúcsforgalom idején egy kis figyelmességgel sokat tehe­tünk a postások tehermen­tesítéséért, ami végső soron nekünk is érdekünk. De ha­sonlóan nagy teher neheze­dik a pékekre. Munkájuk egyenletesebb megosztása, s az alaposabb felkészülés ér­dekében lennének olyan le­hetőségek, amelyekkel élni Túl a város halárán Most próbáljuk, kóstolgatjuk, hogy mennyire sokoldalú és szoros lehet az együttműködés a nagyváros és a város- környéki falvak között — hangzott el a városi vezetők szójából többször is a nemrég lezárult „A városkörnyék bemutatkozik Miskolcon” rendezvénysorozat eseményein. A két éve lezajlott közigazgatási átszervezésből eleinte sokan annyit láttak, hogy ezentúl más utat járnak be az akták, máshol intéződnek el az ügyek. Ez is fontos, hiszen nőtt a községi tanácsok hatásköre, több mindent dönthetnek el már ott, ahol a körülményeket a legjobban ismerik. A város és környéke együttműködésének a közigazgatás gé­pezetén túl tekintve is vannak most már kézzelfogható eredményei: Miskolc környékén az eddiginél gyorsabban fejlődött a kereskedelmi hálózat, kiterjesztették az intéz­ményes szemétszállítást a város határain túlra, és a város- környéki vállalkozásokat segítheti a városi beruházási vál­lalat. De a településfejlesztésben, a' gazdaság térszerkeze­tének formálásában is összehangoltan keli cselekedni, s ezt Miskolcon idejekorán felismerték. Amikor elkészült váro­sunk új általános rendezési terve, már akkor sem tisztel­ték a közigazgatási határokat: 14 községre terjedt ki a tervezőmunka. Most folytatódik a tervekben való kitekin­tés a községi tanácsok segítségével, jóváhagyásával. Nem üres frázis, hogy mindez létkérdés, hiszen elég, ha az ivó­vízkincsünk sorsára gondolunk. A városkörnyéki falvak jó , része a nagyváros földben rejlő víztartalékai fölé települt, a termelődő szennyvíz veszélyeztetheti' a város vizét. A csatornázás ezért kettős érdek, mint ahogy az is: ha új vízkitermelő helyet épít a város, arra ráköthetnek a köz­ségek is. Épüljenek, gyarapodjanak a falvak — mondtuk—, nem mindegy, hogyan! Szépen és gazdaságosan kell épít­kezni, és ebben talán segíthet az, hogy a városi főépítész hatásköre most mór kiterjed a városkörnyékre is. A város- környék fogalmának jogszabályokba öntése nemcsak a vá­rost és a falut hozta közelebb egymáshoz, hanem az ebbe a kategóriába tartozó kistelepüléseket is. Ennek jele az, hogy Miskolc környékén szeretnének létrehozni egy közös pénzügyi alapot, amely segítené a nagyobb vállalkozásokat. A város és környékének egymásrautaltsága valóság — akár van közigazgatási átrendezés, akár nincs. Ma a ta­nácsiak a> községekben és a városokban a két éve lezajlott átszervezést bolyán lehetőségnek lát ják, amely engedve a kor szavának, teret nyitott az eddiginél eredményesebb kö­zös munkának. ' (k—ó) lehetne. A boltvezetők a törzsvevők körében például tarthatnának egy kis közvé­lemény-kutatást, kérnek-e, vesznek-e s mennyit a gu- barúdból, azaz a bobájkából, a zsúrkenyérből, a tortala­pokból? Ez persze, csak egy rész­lete lehet a Miskolci Sütő­ipari Vállalat ünnepek előt­ti felmérésének. A pontos igényt a boltvezetők napra­készen adják le. Dr. Detzky Ivánná áru­forgalmi osztályvezető arról informált bennünket, hogy tegnap s ezentúl mind gyak­rabban üzemvezetői megbe­szélést tartanak a még jobb ellátás érdekében. Az ünnep jellegére való tekintettel a péksüteményes üzem decem­ber 18-tól 24-ig csak zsem­lét, kiflit, vajas rudat, g barudat gyárt. A finomsüte­ményes üzemeknél is módo­sul a termelés. Ilyenkor a rétes iránt nincs olyan nagy igény, ezért december 16-tól 23-ig csak tortaféléket ké­szítenek. majd december 29- ére és 30-ára zsúrpogácsát és .francia kenyeret. December 20-ig befejezik a félkilo­grammos és az egykilogram- mos leveles félkész tész­ta gyártását, mert december 23- án és 24-én már a kará­csonyi kalácsokat és a má­kos tekercset sütik. A ke­nyérellátást illetően meg kell még jegyezni, hogy a bol­tok csak december 25-én és 26-án lesznek zárva, így a 24- i ünnepnap ellenére lehet kenyeret venni, hiszen az üzletek nyitva tartanak. A fenyőfavásár már meg­kezdődött. A tapasztalatok szerint évről évre csökken az érdeklődés a viszonylag ol­csó lucfenyő iránt, amely­nek tűlevele hamarabb le­hullik. mint a többi fajtáé. Mindemellett az árusítottka- rácsonyfák 85 százalékát a hagyományos lucfenyő teszi ki. Egyre többen keresik a jegenye-, a fekete-, valamint a meglehetősen drága ezüst­fenyőt, s egyre divatosabb a hosszú levelű is. Hasznos tudnivaló a vá­sárlóknak, hogy az ára a ta­valyihoz viszonyítva emelke­dett, s a karácsonyfa-szab­ványban előírt követelmé­nyek is változtak. December 1-től a vágáslaptól a csúcs végéig kell mérni a fát. Az egyéb tudnivalókat kötelező kifüggeszteni minden fenyő­árusítóhelyen, s aki nem ol­vassa el, nem figyel rá, a pénztárcája bánhatja. A Zöldért üzleteiben, pavilon­jaiban a lucfenyő méterét 30 forintért, a jegenyefenyőét 90, az ezüstfenyőét 120-ért adják. Ám, a fenyők bizo­nyos részét a szabadpiacon kínálják, ezért az árak je­lentősen eltérhetnek. A ke­reskedelmi hatóságok azon­ban vizsgálatokat végeznek majd az elárusítóhelyeken, hogy az eladók ne kérjenek tisztességtelenül magas árat a fenyőért O. E. ^ A leveles tészta után sütik a karácsonyi kalácsot (Kiss József felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom