Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-10 / 288. szám
Bronzvasárnap az Aranykapuban Van fenyőt a, és dísze is A centrum-áruháziak a Széchenyi úti felújítás ellenére úgy gondolták: akkor lesz igazi a karácsony, ha felállítják üzletük előtt a szép nagy fenyőfát. Mint arról már korábban tudósítottunk, ezen a héten a piacokon és az üzletekben is megkezdődik a fenyőfa- árusítás; ám díszíteni is lesz mivel. A Zsolcai kapui üvegboltban bőséggel kínálnak karácsonyfadíszeket, apróbb és nagyobb gömböket, figurákat és a csúcsra való ékességet. Kedvcsinálónak ajánlhatjuk az asztali díszt, amit ajándékként is el lehet készíteni. Kis fatalpra vagy vázába fenyőgallyakat s néhány karácsonyfadíszt tűzdelünk, melléjük pedig az itt kapható szép gyertyákat. Az elmúlt hét végén már karácsony előtti forgatag jellemezte a Búza tér környékét. Nálunk is volt bronzvasárnap, hiszen az Aranykapu kirakodóvásár kereskedői ez alkalommal is kíA hidrometeorológiai előrejelzés szerint a hét közepén már hűvösebb lesz; hosszú távon hideget várhatunk. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a sok éves gyakorlatnak megfelelően az idén is december 10-én rendelte el a jégtörő hajók készenlétét. Novemberben megtörtént a jégtörő flottilla téli üzemmódra való felkészítése, elvégezték a szükséges javításokat. A Közlekedési Főfelügyelet hajózási felügyelete a kötelező szemle után megállapította, hogy a hajók megfelelő állapotban vannak, jégtörésre alkalmasak. A készenléti helyzetnek megfelelően, a tiszalöki téli kikötőben állomásozik a Jégvirág IX., a Jégvirág X., valamint a Jégvirág IV., amely a Keiso-'ÍHsza vidéki Vízügyi Igazgatóságé. A Jégvirág I., illetve II., kisebb jégtörő hajókat . jelenleg javítják. A készenléti helyzetnek megfelelően, itt van a hajók személyzetének egy része is. Feladatuk — az őrség ellátásán kívül — a kisebb javítások elvégzése, a karbantartás. Az egyik jégtörő hajót állandóan „melegre szerelt állapotban” tartják, hogy adott esetben azonnal indulásra kész legyen. A másiknak is olyan állapotban kell lennie, hogy szükség esetén 24 órán belül indíthassák. Az igazgatóság másik téli kikötőjében, a tokaji Bod- rog-szakaszon már hamarabb elfoglalták helyüket a vízi járművek. A teleltető parancsnoki hajón, a Tárcái vontató és jégtörőn kívül itt vannak a tanyahajók, a medertisztítók, a kőkirakók, a kitűzőhajók, a Hullám II. beutazóhajó és az uszályok. Az elmúlt tél tapasztalatai alapján itt vészeli át a jeges időket a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 12 vízijárműve és a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság Cigánd —Dombrád közötti pontonhíd ja. természetesen szétszedett állapotban. O. J. 1 elppiilés fejlesztés A településfejlesztés nemzetközi tapasztalatairól, módszereiről tart előadást december lb-án, hétfőn délután fél 4-től a Technika Hazában dr. Kőszegfalvi György, a műszaki tudományok doktora, a VÁTI műszaki igazgatója. ak A Bodrog tokaji szakaszán „telt ház” van... Jégtörő hajó, készenlétben a nziiar ★ A téli kikötőben sem szünetel a munka; a kisebb javításokat végzik el. (Balogh felv.) nálták portékájukat. Sokan kedvelik ezt a sajátos szabadtéri forgatagot, hiszen azzal az előnnyel jár, hogy senkire sem melegszik rá a tumultusban a télikabát, a bunda. Ha pedig éppen fázna, szebbnél szebb bundák közül is válogathat, hiszen a miskolci vásár visszatérő vendége a szegedi szűcs. De igazi keletje van az irhasapkáknak és a szőrmekucsmáknak van. Csaknem tetőA MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 6. Jeles vendéglők a két világháború között A 19. század végétől az 1940-es évek közepéig nagyon sok olyan korcsma, vendéglő volt Miskolcon, amelyről keveset tudunk. A tulajdonos vagy bérlő neve ismerősként cseng vissza, esetleg még azt is tudjuk, hogy vendéglője a város melyik részén helyezkedett el. s hozzávetőleg mikortól meddig üzemelhetett. Csak éppen a száraz tények mögött nem érezzük a korszak, vagy éppen egy-egy kis vendéglő sajátos hangulatát. nem ismerünk megtörtént vagy vélt eseteket, amelyek színesítik, érdekessé teszik, közelebb hozzák hozzánk az utóbbi háromnegyed évszázadot. Az emlékezet határán belül ezek közül említek néhányat, remélve. hogy nagyon sokan élnek Miskolcon olyanok, akik visszaemlékezéseikkel, esetleges dokumentumaikkal színesíteni tudják a képet. Az 1930-as években tűnik fel. s a vendéglátás jeles propagálója lesz a Bakos család. Több helyen is üzemeltettek vendéglőt és éttermet, de legismertebb a Szemere u. 1. alatti egykori ún. Bakos étterem. Az épület az 1944. évi bombázások során megsérült, ám újraépítették, s tovább funkcionált 1964-ig. lebontásáig. Egykori helyén ma a Lottó-ház áll. Az 1920-as évektől vannak szórványos adataink a nagy forgalmú Filléres Vendéglő és Étterem működéséről. Ez a Zsolcai kapuban, a Rudolf-laktanyával szemben helyezkedett el. A Búza térre portékáikat árusítani szállító környékbeliek itt álltak meg először. A nagy forgalom miatt a tulajdonos olcsó áron is jól jövedelmező üzletet mondhatott magáénak. Bakos István volt a tulajdonosa. A visszaemlékezések ezt a vendéglőt a mai Gömöri étterem helyére és épületébe teszik. A környéken üzemelt, a Zsolcai kapu Gömöritől kijjebb eső részén (az akkori Vay u. 5. sz. alatt) a Magyar Vendéalö. Történetéről a környékbeliek valószínűleg többet tudhatnak. Híres, egyben hírhedt volt Balázs Béla italmérése is, a város előkelő helyén. Egy ideig ő üzemeltette az ún. Makk Hetes-1. Az 1940-es években a Forgó-hídnál említik ezt a pincekorcsmát. A Széchenyi útnak a Szemere felé eső részén, az akkori (ma már nem létező) harmadik épületben volt. s a visszaemlékezések szerint tíz lépcsőn lehetett lejutni. A nagy forgalmú, s mindig füstös helységbe könnyebb volt kanenni. mint feljönni a lépcsőkön ... Ennek az ellenpéldája voft a Ftmrgudi vendéglő (a mai Hunyadi—Dayka G. utca sarkán). A háború előtt az akkori Hunyadi u. 16. sz. alatti épületben Medvecz József fogadta vendégeit. A visszaemlékezések szerint az épületbe belépve, a söntés helyiségébe került a vendég, ahol ételt nem szolgáltak ki. Innen a belső részbe jutva, a vendéglős étellel-itallal kínálta a betérőket. Jó hírű, rendezett, nyugodt vendéglátó hely volt, amelyet azonban már a felszabadulás előtt bezártak. A neveket és a helyeket hosszan lehetne sorolni. Mindenesetre a korábbiaknál is nagyobb figyelmet érdemel Lefler Károly vendéglős személye. Lefler Károly 1918-basn jött Miskolcra Debrecenből. 1918—1919. között a Széchenyi utcán, a Munkácsy utca bejáratával szembeni, földszintes vendéglőt bérelte, amely akkor söntésből és éttermi helyiségből állt. (Ez a mai Széchenyi út 115. sz., a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központja.) Időközben a miskolci Törvényhatósági Bizottság meghirdette Tapolca-für- dő bérletét. Ezt négy évre (1920—23. között) Lefler Károly kapta meg A panzió mellett övé lett a hét medencéből álló fürdő és a csónakhasználati joff is. 1924—1928. között újabb bérleti szerződéssel nagv forgalmú, jóhírű vendéglátóhellyé tette a Hunyadi utcai Vadászkürtöt. Ebben az épületben volt egy kisebb, téliesített éttermi helyiség, nyaranta pedia egy 300 személyes nyílt terasz. A terasz télen korcsolyapályaként funkcionált. a helyi saitó gyakorta reklámozta. 1929-től 1931-ig a Tiszai pályaudvar mellett egy söntéssel. kisebb étteremmel, s ugyancsak terasszal esvbekötött éttermet működtetett. 1931 tői 1937-ig újra a Széchenyi u. 115, szám alatt vezeti a vendéglőt, de ezzel egv időben 1931 és 1940 között ismét Ta- ooleán nyitott esv 27 szobás panziót. 1940 és 1950 között a mai Mackó büfé h elvélv a Belvárosi sörözőt vezette, s ebben az évben. 1950-ben halt meg. Rendkívül sokoldalú személye, sokféle, de mindenkor eredményes vállalkozásai szerves részét képezik a miskolci vendéglátás két világháború közötti történetének. Dobrossy István (Sorozatunk következő része; egy hét múlvm.) Karácsonyfadísz minden mennyiségben kapható .. tői talpig fel lehet öltözni az itteni vásáron: van keletje a kézi és gépi kötésű pulóvereknek, a nadrágoknak és a dzsekiknek, a modern re- tikülöknek és táskáknak. Nem lenne igazi a vásár játékok és ajándéktárgyak nélkül. A keresletnek megfelelően, nem a drága portékákat hozták ide játékországból, hiszen sokkal jobban fogy az olcsó, húzós, csörgős alkalmatosság, a matchbox, a mesekocka, az öltöztetős baba ruhája, mint a nagyobb értékű holmi. Jó ötletnek bizonyult, hogy az Aranykapu kapujában ott áll egy kulcsmásoló pavilonja is. A sor néha előtte kígyózik a leghosszab- ban __ O. F„ Nem hullik... Rendszerint az ünnep előtt néhány héttel szoktuk megvásárolni a karácsonyfát. Aztán bosszankodva tapasztaljuk, hogy egy idő elteltével hullatni kezdi tűleveleit. Ezt megelőzendő, tegyük a fát egy vödör vízbe, s öntsünk bele kevés glicerint. Így a levelek tartósan megmaradnak, s szép zöld színüket sem veszítik el az ünnepig. Észak-magyarországi konferencia Az ipar, a közlekedés és az urbanisztika Az ipar, a közlekedés és az urbanisztika kapcsolata lesz a témája a VIII. északmagyarországi urbanisztikai konferenciának, melyet csütörtökön és pénteken tartanak meg Hatvanban, a városi tanács tanácstermében. A kétnapos programban előadások és konzultációk váltják egymást. Szó lesz egyebek között a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, Borsod, Heves és Nógrád iparának jelenlegi helyzetéről és a fejlődés lehetőségeiről, a VÄ- TI-nak a települések közlekedésfejlesztésében és -rendezésében betöltött szerepéről, a lakóterületek közlekedési rendszeréről, valamint a csendvédelemről. Az ösz- szehasonlítás és a nemzetközi kitekintés érdekében szakmai filmeket is vetítenek a konferencia résztvevőinek : egyebek mellett megismerkedhetnek Tokió közlekedésével, a túlzsúfolt japán fővárossal és Lengyelország ipari központjával. €« p fi riasztó Egy jellegzetes támadó fordulat után a cápa nekirontott egy lepényhalnak. De ahelyett, hogy borotvaéles fogaival szétroppantotta volna, hirtelen fordulattal elmenekült — a lepényhal pedig sértetlenül elúszott, így jutottak amerikai kutatók a Vörös-tengerben egy természetes cápariasztó nyomára. A további kutatásokkal kiderítették, hogy a lepényhal hát- és farokúszójánál levő ampullaszerű mirigy tejszerű hormonja riasztja el a cápákat. A laboratóriumi kísérletekből az is kiderült, hogy a hormon megnöveli a cá- pakopoltyú átbocsátóképességét, és ezzel megváltoztatja a sós tengervíz és a vér közötti kölcsönhatást Ennek tudható be a cápa villámgyors menekülése. Megeshet, hogy a cápa elveszíti egyensúlyérzékét: oldalára vagy a hátára fordul. A kutatók most behatóan vizsgálják a hatóanyagot, hogy megpróbálják mesterséges úton — és ezzel olcsóbban is — előállítani. tanácsinál fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Máger Ágnes, Miskolc, Derkovits u. 10. szám, 17—19 óra között.
