Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-31 / 304. szám

j|c Kondiné eredményessége ezúttal is döntőnek bizonyult... (Szabó István felvételei) Kézilabda MNK Hullámzó teljesítmények, áj feladatok Miskolc sportja ’85-ken Beszélgetés Kupecz Lászlóval, a VTSO vezetőjével A legjobb négy között a hazaiak! B. BÁNYÁSZ-TATABÁNYA 19-16 (9-10) A sérülésektől megtizedelt miskolci együttes — ráadá­sul Vinczéné anyai örömök elé néz, így természetesen nem lehetett ott a mérkőzé­sen, csak mint néző — MNK-mérkőzésére meglepő­en sokan voltak kiváncsiak tegnap. A szép számú szur­kolósereget vonzotta, hogy a Bányász Tatabányán is nyer­ni tudott, s ezt várták tőlük hazai pályán is A házigazdák kedves fi­gyelmességével kezdődött a találkozó: virággal köszön­tötték a B-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váloga­tott két tagját, Kondinét és a Tatabányában játszó Csaj- boknét, de kijutott a közön­ség vastapsából a nézőtéren helyet foglaló szövetségi ka­pitánynak, Csik Jánosnak is. Szlaukóné büntetőjét Ko­vács M.-né remek érzékkel hárította, Kondiné, majd Enginé sikerrel célzott, s ve­zetett a miskolci csapat. Fe­ketédé, majd Bocsiné is be­talált, azután érthetetlenül idegessé vált a játék, egyen­lített a vendégcsapat (10. p.: 4-4). Bár ismét a miskolci­ak irányítottak, nem bírtak a Belgiumból igazolt Ceys- senssel, s mert Enginé zic­cerhelyzetekben is hibázott, a játékvezetők tévedései pe­dig rendre a házigazdákat sújtották, ismét egyenlő volt az állás. (28. p.: 9-9). Egy­szerűen érthetetlen volt, amit ezután játszottak a miskolci lányok. Számtalan labdael­adás. feleslegesen ellőtt lab­da jellemezte játékukat, nem véletlen hát, hogy a vendé­gek vezetésével zárult a fél­idő. Kiss „nokedli-gól jóval” kezdődött a második játék­rész, ráadásul Kovács L.-né abszolút helyzetben hibá­zott. Sokan azt hittük: el­úszott a mérkőzés, ám a lá- nvok végre ismét összekap­ták magukat. Enginé talála­ta újra vezetést jelentett a miskolciak számára (39. p.: 13-12), de néhány perccel később megintcsak a vendé­gek vezettek. Idegesen, kap­kodva játszott mindkét csa­pat. Izgalmasan alakult a véghajrá, szerencsére ezt a házigazdák bírták jobban. Bár Kandiné büntetőt hibá­zott. utána két, ízben is be­talált, s ez végre nyugtató volt valamennyiünk számá­ra. A Borsodi Bányász Ko­vács M.-né — Enginé 5, Ko­vács L-né 1, Bocsiné 1, Kon­diné 9 (2). Feketéné 1, Ke- rékjártóné 2. csere: Demeter, Dobainé, Égerszeginé, Berecz- kiné összetételű együttese újabb győzelmével a legjobb négy között várhatja az MNK-ban a január 7-i sor­solást. Csik János szövetségi ka­pitány: — A nézők számára bizo­nyára izgalmas, élvezetes volt ez a találkozó. A szak­ember szemével vizsgálva alacsony színvonalú, ideges, kapkodó mérkőzés volt, a miskolciak megérdemelten jutottak tovább. ftóth) Az év utolsó napján már hagyományosan számvetést készítünk az eltelt esztendő­ről. Kupecz Lászlóval, a vá­rosi tanács testnevelési és sportosztályának vezetőjével beszélgettünk. ♦ Milyennek ítéli meg Mis­kolc 1985. évi sportéletét? — Nem mondom, hogy maradéktalanul elégedett va­gyak. Az eltelt esztendőt hul­lámzó teljesítmények jelle­mezték. Ebből adódnak a to­vábbi feladataink is: azt szeretnénk, ha az egyesüle­tek, a versenyzők megköze­lítően állandóan egyenletes színvonalat tudnának nyúj­tani ... ♦ Hány sportegyesület és szakosztály található Miskol- con és a városkörnyéki tele­püléseken? Milyen a besoro­lásuk? — A városban és környé­kén 65 sportegyesület műkö­dik, amelyekben 145 szak­osztály található. A-kategó- riás 8, B-s 8 és C-s 44. A többi D-kategóriás. Az NB I-ben 2, az OB I-ben 1, az NB II-ben 11, a területi baj­nokságokban pedig 7 szak­osztály szerepel. A felsoro­lásból is kitűnik, hogy ez ke­vés. Siralmas a helyzet lab­darúgásban, kézi- és röplab­dában. Kevés az élvonalban szereplő csapat. Nem hiszem, hogy ez csak miskolci prob­léma lenne. Gyakorlatilag a 65 sportegyesületből 10—11 azoknak a száma, amelyek­ben minőségi munka folyik. A többi tömegsport-jelleggel működik... ♦ A D-kategóriás szakosz­tályoknak az után retias neve­lése lenne az elsődleges fel­adatuk. Nem így van? — Különféle okok miatt ez nem valósul meg mindenütt. A feszes fociszil veszícr Áférfiaknál: Unió-győzelem A miskolci Unió Áfész tö­megsportbizottsága már több éve megrendezi a foci- szilveszter elnevezésű tö­megsport-, illetve teremlab­darúgó-tornáját a Városi Sportcsarnokban. Az 1985. év búcsúztatásaként, tegnap tartották meg a rendezvényt. Szabó György, a miskolci Unió Áfész elnöke köszöntöt­te a női és férfi labdarúgó csapatokat. A hölgyeknél Ta­tabánya, Tokaj, Zalaegerszeg és a házigazdák; a férfiak­nál Valaliky (csehszlovák), Edelény, Tokaj és az Unió Áfész együttesei léptek pá­lyára. Meglepő módon so­kan — mintegy félezren — foglaltak helyet a sportcsar­nok lelátóin. A házigazdák előrelátóan, és a sport nép­szerűsítése érdekében belép­tidíjat egyáltalán nem kér­tek. így talán érthető a szo­katlanul nagy érdeklődés. A résztvevő csapatok kö­zül a hölgyeknél kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a zalaegerszegiek, akik ke­mény küzdelemben szerez­ték meg a győzelmet a he­lyenként sok védelmi hibát vétő uniós lányokkal szem­ben. A férfiaknál az edelé- nviek nagy csatát vívtak a csehszlovákokkal, ám a dön­tő mérkőzésen a miskolci Unió Áfész gárdája kereke­dett felül. A díjakat Szabó György, a miskolci Unió Áfész elnöke adta át a győztes csapatok­nak. Végeredmény. Nők: 1. Támadást indítanak az uniósok a döntőben a cseh­szlovák Valaliky elleni mér­kőzésen, amely végül a mis­kolciak sikerét hozta. Zalaegerszeg, 2. Unió Áfész Miskolc, 3. Tatabánya. Gól- királynő Ámon Mária (Ta­tabánya). A legtechnikásabb játékos Kovácsné Bozó Éva (miskolci Unió Áfész). A legjobb kapus: Magyamé (Tatabánya). Férfiak: 1. Unió Áfész, 2. Valaliky, 3. Edelény. Gólki­rály: Viczek (Unió Áfész). A legtechnikásabb játékos: dr. Furmann (Unió Áfész). A legjobb kapus: Trabik (Va­laliky). F. Gy. Senkit sem akarok megsér­teni, de amit korszerű után­pótlás-nevelésnek nevezünk, az 1972 óta, amikor a Miskol­ci Sportiskola megszűnt, se­hol sem tapasztalható. A mi­nőségi szakosztályokban ma a sportolók döntő többsége a sportiskolából került ki. Ar­ról nem is beszélve, hogy igen sok edzőt, testnevelőt adott az az iskola a város­nak és a megyének. ♦ Ónként adódik a kérdés: milyen a szakember-ellátott­ság? Milyen az edzők, szakve­zetők felkészültsége? — Ismét számokat sorolok. Két mesteredző, 12 szakedző, 78 edző, 73 segédedző és ál­talában 6—8 társadalmi ed­ző dolgozik az egyesületek­ben. A szakemberek képzett­ségével elégedettek lehetünk, de a végzett munkával már nem! Ám egy dolog ide kí- vonatkozik: az edzők bére rendkívül alacsohy. Többnyi­re mellékfoglalkozásban lát­ják el munkájukat, heti 4 ed­zést tartanak, minden szom­baton és vasárnap mérkőzé­sekre, versenyekre utaznak, s mindezért átlagosan havi 1500—2000 forintot kaphat­nak. Ügy vélem, itt központi intézkedésre van szükség. ♦ Kérem, értékelje sport­áganként egyesületeink 1985. évi tevékenységét. \ Atlétika: az elmúlt évben len­dületet kapott a sportág. Az MVSC-nél edzőgondok vannak. A DVTK-nál a személyi válto­zások következtében javult a munka. Több fiatal atléta beke­rült a különféle válogatott ke­retekbe. Fejlődés tapasztalható a sportágban. Asztalitenisz: sajnálatos, hogy a Borsodi Építők Volán SC női csapata kiesett az NB I-bőL. ör­vendetes, hogy a. férfiak a bá­tor fiatalítás mellett is kihar­colták, hogy bennmaradnak az élvonalban. Jó az utánpótlás­nevelés, a korosztályos verse­nyeken sikerrel szerepéitek a fiatalok. A Borsodi Kinizsi női gárdája jó középcsapat az NB II-ben. Birkózás: a DVTK sra*»»*Fo­gású együttese a 4. helyen vég­zett az országos csapatbajnok­ságon, a kötöttfogásúak kiestek az I. osztályból. A szabadfo­gású világbajnokságon Szabó Lajos és Szalontai Zoltán vett részt, az utóbbi az 5. helyen végzett. Kitűnő asr. utánpótlásuk, több országos bajnoki címet sze­reztek a fiatalok. Cselgáncs: a MEAFC az év végétől szünetelteti szakosztá­lyát, versenyzői az MVSC-ben folytatják pályafutásukat. A vasutasoknál a legnagyobb si­kert Hajtó« Bertalan érte el, aki a junior és a felnőtt EB-n is ezüstérmet szerzett. Ám a szakosztály eredményei elma­radtak a várakozástól. Dicséret illeti a lányokat is: az országos bajnokságokon is megállták a helyüket. A szükséges 3—4 fő­foglalkozású edzők helyett azon­ban csupán egy van náluk. A fiatalokkal az i. osztályú ver­senyzők foglalkoznak, ami az eredményeik rovására megy. Ezen változtatni kell! Kajak-kenu: a DVTK-nól fej­lődés tapasztalható, sok tehetsé­ges fiatallal rendelkeznek. A korosztályos utánoótlás-nevelés eredményei már 1985-ben meg­mutatkoztak. Az MVSC a Várt­nál gyengébben szerepelt, ala­csony a szakosztály létszáma, nincs megfelelő utánpótlásuk. Egyedül Hajdú Gyula, Dulibán és Kretz (mindhárom kenus) nyújtott elfogadható teljesít­ményt. Kerékpár: a megyében, bele­értve Miskolcot is. egyetlen szak­osztály van, az MVSC-nél. Nincs utánpótlás, kevés a szakember. Üj utakat kell keresnünk a sportág megmentése érdekében. Kézilabda: ez az a sportág, amey Miskolcon mélvebbre már nem süllyedhet. A Borsodi Bá­nyász férficsapata kiesett az NB I-ből. A Miskolci Spartacus lá­nyai a 3. helyen végeztek az NB II-ben. A cél. hogy mi­előbb felkerüljenek az NB I B-be. Kosárlabda; a DVTK női együttese az NB I-ben szerepel. Az 1985-ös év a fiatalítás jegyé­ben telt el. ennek tudható be hullámzó teliesítményük. A MEAFC és a Miskolci Poétás női és férficsapatokkal rendelkezik. Az 1985-ös év a fiatalítás jegvé- utánoótlás-nevelés az egyetemis­táknál és a diósgyőrieknél el­fogadható. Jégkorong: a Miskolci Kinizsi Ob I-es. Igazolásokkal sikerült erősíteniük. Bíró Ignác szemé­lyében jói felkészült szakember került a szakosztályhoz. Bizo­nyítja ezt az is. hogy az általa irányított úttörőcsapat veretlenül áll az élen az országos bajnok­ságban. Ebben a sportágban csak a saját nevelésű játékosokra le­het támaszkodni. Labdarúgás: a megyének és Miskolcnak szüksége van arra, hogy a DVTK visszakerüljön az NB I-be, és ott jó középcsa­pattá váljék. ökölvívás: örvendetes, hogy a Miskolci Kinizsi megalakította szakosztályát, és Sajóbábonyban is lerakták az alapokat. A Ki­nizsi fiataljai már több orszá­gos bajnokságon letették névje­gyüket. Az MVSC-nél — társa­dalmi edzők do_goznak — el­sődleges feladat az utánpótlás nevelése. Röplabda: a HCM, a MEAFC és a BEVSC férficsapatai az NB II-ben váltakozó sikerrel szere­pelnek. Az MVSC női gárdája ilsmét az első helyen áll az NB II-ben. Reméljük, hogy az osztályozón kiharcolják az NB I-es tagságot. Sakk: a Miskolci Medicor az OB II-ben taktikai hibát köve­tett el, a 2. helyen végzett, s nem került magasabb osztályba. Sí: a Honvéd Papp J. SE-ben különösen a biatlon szakág ered­ményes, sportolóik részt vettek a teli olimpián is. Színvonalas a& utánpótlás-nevelésük. Vélemé­nyem szerint a műanyag sípá­lyát még jobban ki kellene hasz­nálniuk. A BEVSC-nél csak kö­zepes eredményekről adhatnak számot. Súlyemelés: a DVTK valami­vel haiványaDban szerepelt, mint a korábbi években. Ebben közrejátszott az is, hogy Barsi es Jacsó katona volt. Figyelem­re méltó Kertész teljesítménye, aki nemzetközi szintet teljesí­tett. Tájfutás: a DVTK-nál és a MEAFC-nal foglalkoznak ezzel «. sportággal. Topd felnőtt éti ifjú­sági vaiogauottal rendelkeznek, bar kévés iratai vaias2tja a táj­futást. Teke: a BÄVSC az NB II-ben szerepei, a középmezőnyben. A jooD eredményei eiéreset hát­ráltatja, hogy nem rendelkez­nek ónálló, négysávos palyaval. Tenisz: épülnek pólyák, még­sem tapasztalható számottevő fejlődés. Tollaslabda: a Honvéd Pap p József SE-ben működik szak­osztály, s igen eredményesen. Nagy Attila es Baiajti Attila számos szép sikert ért el az országos bajnokságokon és a vá­logatott taiaikozokon. Eredmé­nyes az utánpótlás-nevelésük. Megoldódtak teremgonojaik, a Nagyvátiiy utcai iskolában. Torna: városunkban a MEAFC karolta fel a tornát, működé­sükhöz minden anyagi és erköl­csi támogatást megkapnak. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó színvonalú szakmai munkát végeznek. A Magyar Tornaszövetseg megai&Kiuisa- nak 100. évfordulója alkalmá­ból nagy sikerű bemutatót ren­deztek a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Üszás: két évvet ezelőtt el­mondottam, hogy a sportág fej­lődésének egyetlen feltétele van: szakosztályt kell alakítani a vízügyi vállalatok támogatá­sával. Nos, ez 1985. december 19- en megtörtént. Megszűnt az úszószakosztály az MVSC-nél es a DVTK-nál, sportolóik átke­rülnek a Vízművek SC-hez. Koncentráltuk az anyagi és szel­lemi eszközöket, hosszú távon megoldódtak a sportág gondjai. i Vívás: egyedül a DVTK-nál található szakosztály. Jól erő­sítettek, válogatott szintű férfi­vívókkal rendelkeznek. Sajnos, a vívóterem elhelyezése — a Bé­keszállón — nem a legszeren­csésebb, különösen az utánpót­lás nevelése szempontjából. Vitorlázás; a Mályi-tavon a Justitia és a Borsodtávho £E foglalkozik ezzel a sportággal. Kevesen vannak, de annál lel­kesebbek. A fiatalabb korosz­tály már a balatoni versenye­ken is el elcsípett néhány fu­tamgyőzelmet. ♦ Ennyi sportegyesülethez é» sportághoz megfelelő léte­sítmények is kellenek. Milyen pályákkal, csarnokokkal ren­delkezik Miskolc és a város- környék? — A számokat hívom se­gítségül: szabadtéren 49 lab­darúgó-, 127 kézilabda-, 31 kosár-, 20 röplabda-, 43 at­létikai (ebből 8 szabvány­méretű, 1 rekortán borítású), 31 teniszpályával és 4 nyitott úszómedencével rendelke­zünk. Tornaterem 30, torna­szoba, kondicionálóterem 30, sportcsarnok 2, sportegye­sületi csarnok 7, kajak-kenu tanmedence 2 található, az uszodák száma 3. Az ellá^­Kupecz László gyakori vendég a műjégpályán. tottságot megfelelőnek tar­tom, de a város tömegsport­jára is rányomja bélyegét, hogy nincs egy sportcentrum, + Említette a tömegsportot. Osztályuk miként segíti a la­kosság testedzését? — Éves tömegsport-naptá- runkat egyeztetjük a KISZ városi bizottságával és a szakszervezetekkel is. Sport­ági szakszövetségeink — je­lenleg 16 van belőlük — a minőségi sport mellett rend­szeresen szervezik, segítik a tömegek sportját, az iskolai, vállalati bajnokságokat. A legszínvonalasabban a lab­darúgók tevékenykednek, egész évben tart a városi kispályás bajnokság, általá­ban 50 együttes részvételé­vel. Kézilabdában évente 1000—1300 mérkőzést játsza­nak a csapatok az általunk: szervezett bajnokságban. Röplabdában és kézilabdá­ban az általános iskolások­nak megrendezzük az úttörő­tornát. A természetjárók évente több tucat nyílt túrát szerveznek, amelyek igen népszerűek. ♦ 1986. január 1-jén nemcsak új esztendőt Kezdünk, hanem a VII. ötéves tervidőszakot is. Milyen feladatok várnak meg­oldásra városunk sportéleté­ben? — Ismeretes, hogy a városi part-végrehajtóbizottság és a városi tanács 1984-ben fog­lalkozott Miskolc testnevelési és sportmozgalmának helyze­tével. 1985 a határozatok végrehajtása jegyében telt el, ám jócskán vannak még meg­valósításra váró feladataink. A városi tanács 1986-ban tárgyalja meg a hosszú távú fejlesztési terveket, ám én három pontban foglalnám össze legfontosabb célkitű­zéseinket: 1. Szükséges, hogy a sport­egyesületeknél, szakosztá­lyoknál, sportágaknál bizo­nyos átcsoportosításokat, to­vábbi koncentrálásokat hajt­sunk végre. 2. A népszerű, nagy töme­geket érintő sportágakban — mint a labdarúgás, a kézi-, röp- és kosárlabda — erőtel­jesebb fejlesztésre van szük­ség. 3. Tovább kell javítani a tárgyi feltételeket. Szüksé­gesnek tartom, hogy a most kezdődő ötéves tervidőszak­ban megépüljön az 50 méte­res fedettuszoda, a teke- és asztalitenisz-csarnok, és megkezdődjék a Csorba-tele­pi tónál a szabadidő- és sportcentrum építése. Az egyesületi szakmai munka színvonalának javítá­sa mellett szükséges a meg­felelő anyagi háttér biztosí­tása. Azt tartjuk célszerű­nek, ha a sportkörök és az őket fenntartó bázisvállala­tok öt évre kötik mes az együttműködési szerződése­ket, mert a nyugodt gazda­sági háttér biztosíthatja a jő szakmai munkát. Miskolc sportja meghatározója a me­gye sportéletének. Ennek megfelelőén kell vele törőd­nie mindenkinek, minden szinten. Igen lényeges a terv­szerű gazdálkodás, a rendel­kezésre álló pénzeszközök: ésszerű felhasználása. Ezek a legfontosabb feladataink. Itt szeretném megköszön­ni a sportvezetőknek, társa­dalmi aktíváknak, edzőknek és sportolóknak az 1985-ben végzett munkát. Kívánok va­lamennyiüknek sportsikerek­ben gazdag, boldog új esz­tendőt! Felföldi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom