Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-31 / 304. szám
j|c Kondiné eredményessége ezúttal is döntőnek bizonyult... (Szabó István felvételei) Kézilabda MNK Hullámzó teljesítmények, áj feladatok Miskolc sportja ’85-ken Beszélgetés Kupecz Lászlóval, a VTSO vezetőjével A legjobb négy között a hazaiak! B. BÁNYÁSZ-TATABÁNYA 19-16 (9-10) A sérülésektől megtizedelt miskolci együttes — ráadásul Vinczéné anyai örömök elé néz, így természetesen nem lehetett ott a mérkőzésen, csak mint néző — MNK-mérkőzésére meglepően sokan voltak kiváncsiak tegnap. A szép számú szurkolósereget vonzotta, hogy a Bányász Tatabányán is nyerni tudott, s ezt várták tőlük hazai pályán is A házigazdák kedves figyelmességével kezdődött a találkozó: virággal köszöntötték a B-világbajnokságon ezüstérmet szerzett válogatott két tagját, Kondinét és a Tatabányában játszó Csaj- boknét, de kijutott a közönség vastapsából a nézőtéren helyet foglaló szövetségi kapitánynak, Csik Jánosnak is. Szlaukóné büntetőjét Kovács M.-né remek érzékkel hárította, Kondiné, majd Enginé sikerrel célzott, s vezetett a miskolci csapat. Feketédé, majd Bocsiné is betalált, azután érthetetlenül idegessé vált a játék, egyenlített a vendégcsapat (10. p.: 4-4). Bár ismét a miskolciak irányítottak, nem bírtak a Belgiumból igazolt Ceys- senssel, s mert Enginé ziccerhelyzetekben is hibázott, a játékvezetők tévedései pedig rendre a házigazdákat sújtották, ismét egyenlő volt az állás. (28. p.: 9-9). Egyszerűen érthetetlen volt, amit ezután játszottak a miskolci lányok. Számtalan labdaeladás. feleslegesen ellőtt labda jellemezte játékukat, nem véletlen hát, hogy a vendégek vezetésével zárult a félidő. Kiss „nokedli-gól jóval” kezdődött a második játékrész, ráadásul Kovács L.-né abszolút helyzetben hibázott. Sokan azt hittük: elúszott a mérkőzés, ám a lá- nvok végre ismét összekapták magukat. Enginé találata újra vezetést jelentett a miskolciak számára (39. p.: 13-12), de néhány perccel később megintcsak a vendégek vezettek. Idegesen, kapkodva játszott mindkét csapat. Izgalmasan alakult a véghajrá, szerencsére ezt a házigazdák bírták jobban. Bár Kandiné büntetőt hibázott. utána két, ízben is betalált, s ez végre nyugtató volt valamennyiünk számára. A Borsodi Bányász Kovács M.-né — Enginé 5, Kovács L-né 1, Bocsiné 1, Kondiné 9 (2). Feketéné 1, Ke- rékjártóné 2. csere: Demeter, Dobainé, Égerszeginé, Berecz- kiné összetételű együttese újabb győzelmével a legjobb négy között várhatja az MNK-ban a január 7-i sorsolást. Csik János szövetségi kapitány: — A nézők számára bizonyára izgalmas, élvezetes volt ez a találkozó. A szakember szemével vizsgálva alacsony színvonalú, ideges, kapkodó mérkőzés volt, a miskolciak megérdemelten jutottak tovább. ftóth) Az év utolsó napján már hagyományosan számvetést készítünk az eltelt esztendőről. Kupecz Lászlóval, a városi tanács testnevelési és sportosztályának vezetőjével beszélgettünk. ♦ Milyennek ítéli meg Miskolc 1985. évi sportéletét? — Nem mondom, hogy maradéktalanul elégedett vagyak. Az eltelt esztendőt hullámzó teljesítmények jellemezték. Ebből adódnak a további feladataink is: azt szeretnénk, ha az egyesületek, a versenyzők megközelítően állandóan egyenletes színvonalat tudnának nyújtani ... ♦ Hány sportegyesület és szakosztály található Miskol- con és a városkörnyéki településeken? Milyen a besorolásuk? — A városban és környékén 65 sportegyesület működik, amelyekben 145 szakosztály található. A-kategó- riás 8, B-s 8 és C-s 44. A többi D-kategóriás. Az NB I-ben 2, az OB I-ben 1, az NB II-ben 11, a területi bajnokságokban pedig 7 szakosztály szerepel. A felsorolásból is kitűnik, hogy ez kevés. Siralmas a helyzet labdarúgásban, kézi- és röplabdában. Kevés az élvonalban szereplő csapat. Nem hiszem, hogy ez csak miskolci probléma lenne. Gyakorlatilag a 65 sportegyesületből 10—11 azoknak a száma, amelyekben minőségi munka folyik. A többi tömegsport-jelleggel működik... ♦ A D-kategóriás szakosztályoknak az után retias nevelése lenne az elsődleges feladatuk. Nem így van? — Különféle okok miatt ez nem valósul meg mindenütt. A feszes fociszil veszícr Áférfiaknál: Unió-győzelem A miskolci Unió Áfész tömegsportbizottsága már több éve megrendezi a foci- szilveszter elnevezésű tömegsport-, illetve teremlabdarúgó-tornáját a Városi Sportcsarnokban. Az 1985. év búcsúztatásaként, tegnap tartották meg a rendezvényt. Szabó György, a miskolci Unió Áfész elnöke köszöntötte a női és férfi labdarúgó csapatokat. A hölgyeknél Tatabánya, Tokaj, Zalaegerszeg és a házigazdák; a férfiaknál Valaliky (csehszlovák), Edelény, Tokaj és az Unió Áfész együttesei léptek pályára. Meglepő módon sokan — mintegy félezren — foglaltak helyet a sportcsarnok lelátóin. A házigazdák előrelátóan, és a sport népszerűsítése érdekében beléptidíjat egyáltalán nem kértek. így talán érthető a szokatlanul nagy érdeklődés. A résztvevő csapatok közül a hölgyeknél kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a zalaegerszegiek, akik kemény küzdelemben szerezték meg a győzelmet a helyenként sok védelmi hibát vétő uniós lányokkal szemben. A férfiaknál az edelé- nviek nagy csatát vívtak a csehszlovákokkal, ám a döntő mérkőzésen a miskolci Unió Áfész gárdája kerekedett felül. A díjakat Szabó György, a miskolci Unió Áfész elnöke adta át a győztes csapatoknak. Végeredmény. Nők: 1. Támadást indítanak az uniósok a döntőben a csehszlovák Valaliky elleni mérkőzésen, amely végül a miskolciak sikerét hozta. Zalaegerszeg, 2. Unió Áfész Miskolc, 3. Tatabánya. Gól- királynő Ámon Mária (Tatabánya). A legtechnikásabb játékos Kovácsné Bozó Éva (miskolci Unió Áfész). A legjobb kapus: Magyamé (Tatabánya). Férfiak: 1. Unió Áfész, 2. Valaliky, 3. Edelény. Gólkirály: Viczek (Unió Áfész). A legtechnikásabb játékos: dr. Furmann (Unió Áfész). A legjobb kapus: Trabik (Valaliky). F. Gy. Senkit sem akarok megsérteni, de amit korszerű utánpótlás-nevelésnek nevezünk, az 1972 óta, amikor a Miskolci Sportiskola megszűnt, sehol sem tapasztalható. A minőségi szakosztályokban ma a sportolók döntő többsége a sportiskolából került ki. Arról nem is beszélve, hogy igen sok edzőt, testnevelőt adott az az iskola a városnak és a megyének. ♦ Ónként adódik a kérdés: milyen a szakember-ellátottság? Milyen az edzők, szakvezetők felkészültsége? — Ismét számokat sorolok. Két mesteredző, 12 szakedző, 78 edző, 73 segédedző és általában 6—8 társadalmi edző dolgozik az egyesületekben. A szakemberek képzettségével elégedettek lehetünk, de a végzett munkával már nem! Ám egy dolog ide kí- vonatkozik: az edzők bére rendkívül alacsohy. Többnyire mellékfoglalkozásban látják el munkájukat, heti 4 edzést tartanak, minden szombaton és vasárnap mérkőzésekre, versenyekre utaznak, s mindezért átlagosan havi 1500—2000 forintot kaphatnak. Ügy vélem, itt központi intézkedésre van szükség. ♦ Kérem, értékelje sportáganként egyesületeink 1985. évi tevékenységét. \ Atlétika: az elmúlt évben lendületet kapott a sportág. Az MVSC-nél edzőgondok vannak. A DVTK-nál a személyi változások következtében javult a munka. Több fiatal atléta bekerült a különféle válogatott keretekbe. Fejlődés tapasztalható a sportágban. Asztalitenisz: sajnálatos, hogy a Borsodi Építők Volán SC női csapata kiesett az NB I-bőL. örvendetes, hogy a. férfiak a bátor fiatalítás mellett is kiharcolták, hogy bennmaradnak az élvonalban. Jó az utánpótlásnevelés, a korosztályos versenyeken sikerrel szerepéitek a fiatalok. A Borsodi Kinizsi női gárdája jó középcsapat az NB II-ben. Birkózás: a DVTK sra*»»*Fogású együttese a 4. helyen végzett az országos csapatbajnokságon, a kötöttfogásúak kiestek az I. osztályból. A szabadfogású világbajnokságon Szabó Lajos és Szalontai Zoltán vett részt, az utóbbi az 5. helyen végzett. Kitűnő asr. utánpótlásuk, több országos bajnoki címet szereztek a fiatalok. Cselgáncs: a MEAFC az év végétől szünetelteti szakosztályát, versenyzői az MVSC-ben folytatják pályafutásukat. A vasutasoknál a legnagyobb sikert Hajtó« Bertalan érte el, aki a junior és a felnőtt EB-n is ezüstérmet szerzett. Ám a szakosztály eredményei elmaradtak a várakozástól. Dicséret illeti a lányokat is: az országos bajnokságokon is megállták a helyüket. A szükséges 3—4 főfoglalkozású edzők helyett azonban csupán egy van náluk. A fiatalokkal az i. osztályú versenyzők foglalkoznak, ami az eredményeik rovására megy. Ezen változtatni kell! Kajak-kenu: a DVTK-nól fejlődés tapasztalható, sok tehetséges fiatallal rendelkeznek. A korosztályos utánoótlás-nevelés eredményei már 1985-ben megmutatkoztak. Az MVSC a Vártnál gyengébben szerepelt, alacsony a szakosztály létszáma, nincs megfelelő utánpótlásuk. Egyedül Hajdú Gyula, Dulibán és Kretz (mindhárom kenus) nyújtott elfogadható teljesítményt. Kerékpár: a megyében, beleértve Miskolcot is. egyetlen szakosztály van, az MVSC-nél. Nincs utánpótlás, kevés a szakember. Üj utakat kell keresnünk a sportág megmentése érdekében. Kézilabda: ez az a sportág, amey Miskolcon mélvebbre már nem süllyedhet. A Borsodi Bányász férficsapata kiesett az NB I-ből. A Miskolci Spartacus lányai a 3. helyen végeztek az NB II-ben. A cél. hogy mielőbb felkerüljenek az NB I B-be. Kosárlabda; a DVTK női együttese az NB I-ben szerepel. Az 1985-ös év a fiatalítás jegyében telt el. ennek tudható be hullámzó teliesítményük. A MEAFC és a Miskolci Poétás női és férficsapatokkal rendelkezik. Az 1985-ös év a fiatalítás jegvé- utánoótlás-nevelés az egyetemistáknál és a diósgyőrieknél elfogadható. Jégkorong: a Miskolci Kinizsi Ob I-es. Igazolásokkal sikerült erősíteniük. Bíró Ignác személyében jói felkészült szakember került a szakosztályhoz. Bizonyítja ezt az is. hogy az általa irányított úttörőcsapat veretlenül áll az élen az országos bajnokságban. Ebben a sportágban csak a saját nevelésű játékosokra lehet támaszkodni. Labdarúgás: a megyének és Miskolcnak szüksége van arra, hogy a DVTK visszakerüljön az NB I-be, és ott jó középcsapattá váljék. ökölvívás: örvendetes, hogy a Miskolci Kinizsi megalakította szakosztályát, és Sajóbábonyban is lerakták az alapokat. A Kinizsi fiataljai már több országos bajnokságon letették névjegyüket. Az MVSC-nél — társadalmi edzők do_goznak — elsődleges feladat az utánpótlás nevelése. Röplabda: a HCM, a MEAFC és a BEVSC férficsapatai az NB II-ben váltakozó sikerrel szerepelnek. Az MVSC női gárdája ilsmét az első helyen áll az NB II-ben. Reméljük, hogy az osztályozón kiharcolják az NB I-es tagságot. Sakk: a Miskolci Medicor az OB II-ben taktikai hibát követett el, a 2. helyen végzett, s nem került magasabb osztályba. Sí: a Honvéd Papp J. SE-ben különösen a biatlon szakág eredményes, sportolóik részt vettek a teli olimpián is. Színvonalas a& utánpótlás-nevelésük. Véleményem szerint a műanyag sípályát még jobban ki kellene használniuk. A BEVSC-nél csak közepes eredményekről adhatnak számot. Súlyemelés: a DVTK valamivel haiványaDban szerepelt, mint a korábbi években. Ebben közrejátszott az is, hogy Barsi es Jacsó katona volt. Figyelemre méltó Kertész teljesítménye, aki nemzetközi szintet teljesített. Tájfutás: a DVTK-nál és a MEAFC-nal foglalkoznak ezzel «. sportággal. Topd felnőtt éti ifjúsági vaiogauottal rendelkeznek, bar kévés iratai vaias2tja a tájfutást. Teke: a BÄVSC az NB II-ben szerepei, a középmezőnyben. A jooD eredményei eiéreset hátráltatja, hogy nem rendelkeznek ónálló, négysávos palyaval. Tenisz: épülnek pólyák, mégsem tapasztalható számottevő fejlődés. Tollaslabda: a Honvéd Pap p József SE-ben működik szakosztály, s igen eredményesen. Nagy Attila es Baiajti Attila számos szép sikert ért el az országos bajnokságokon és a válogatott taiaikozokon. Eredményes az utánpótlás-nevelésük. Megoldódtak teremgonojaik, a Nagyvátiiy utcai iskolában. Torna: városunkban a MEAFC karolta fel a tornát, működésükhöz minden anyagi és erkölcsi támogatást megkapnak. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó színvonalú szakmai munkát végeznek. A Magyar Tornaszövetseg megai&Kiuisa- nak 100. évfordulója alkalmából nagy sikerű bemutatót rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban. Üszás: két évvet ezelőtt elmondottam, hogy a sportág fejlődésének egyetlen feltétele van: szakosztályt kell alakítani a vízügyi vállalatok támogatásával. Nos, ez 1985. december 19- en megtörtént. Megszűnt az úszószakosztály az MVSC-nél es a DVTK-nál, sportolóik átkerülnek a Vízművek SC-hez. Koncentráltuk az anyagi és szellemi eszközöket, hosszú távon megoldódtak a sportág gondjai. i Vívás: egyedül a DVTK-nál található szakosztály. Jól erősítettek, válogatott szintű férfivívókkal rendelkeznek. Sajnos, a vívóterem elhelyezése — a Békeszállón — nem a legszerencsésebb, különösen az utánpótlás nevelése szempontjából. Vitorlázás; a Mályi-tavon a Justitia és a Borsodtávho £E foglalkozik ezzel a sportággal. Kevesen vannak, de annál lelkesebbek. A fiatalabb korosztály már a balatoni versenyeken is el elcsípett néhány futamgyőzelmet. ♦ Ennyi sportegyesülethez é» sportághoz megfelelő létesítmények is kellenek. Milyen pályákkal, csarnokokkal rendelkezik Miskolc és a város- környék? — A számokat hívom segítségül: szabadtéren 49 labdarúgó-, 127 kézilabda-, 31 kosár-, 20 röplabda-, 43 atlétikai (ebből 8 szabványméretű, 1 rekortán borítású), 31 teniszpályával és 4 nyitott úszómedencével rendelkezünk. Tornaterem 30, tornaszoba, kondicionálóterem 30, sportcsarnok 2, sportegyesületi csarnok 7, kajak-kenu tanmedence 2 található, az uszodák száma 3. Az ellá^Kupecz László gyakori vendég a műjégpályán. tottságot megfelelőnek tartom, de a város tömegsportjára is rányomja bélyegét, hogy nincs egy sportcentrum, + Említette a tömegsportot. Osztályuk miként segíti a lakosság testedzését? — Éves tömegsport-naptá- runkat egyeztetjük a KISZ városi bizottságával és a szakszervezetekkel is. Sportági szakszövetségeink — jelenleg 16 van belőlük — a minőségi sport mellett rendszeresen szervezik, segítik a tömegek sportját, az iskolai, vállalati bajnokságokat. A legszínvonalasabban a labdarúgók tevékenykednek, egész évben tart a városi kispályás bajnokság, általában 50 együttes részvételével. Kézilabdában évente 1000—1300 mérkőzést játszanak a csapatok az általunk: szervezett bajnokságban. Röplabdában és kézilabdában az általános iskolásoknak megrendezzük az úttörőtornát. A természetjárók évente több tucat nyílt túrát szerveznek, amelyek igen népszerűek. ♦ 1986. január 1-jén nemcsak új esztendőt Kezdünk, hanem a VII. ötéves tervidőszakot is. Milyen feladatok várnak megoldásra városunk sportéletében? — Ismeretes, hogy a városi part-végrehajtóbizottság és a városi tanács 1984-ben foglalkozott Miskolc testnevelési és sportmozgalmának helyzetével. 1985 a határozatok végrehajtása jegyében telt el, ám jócskán vannak még megvalósításra váró feladataink. A városi tanács 1986-ban tárgyalja meg a hosszú távú fejlesztési terveket, ám én három pontban foglalnám össze legfontosabb célkitűzéseinket: 1. Szükséges, hogy a sportegyesületeknél, szakosztályoknál, sportágaknál bizonyos átcsoportosításokat, további koncentrálásokat hajtsunk végre. 2. A népszerű, nagy tömegeket érintő sportágakban — mint a labdarúgás, a kézi-, röp- és kosárlabda — erőteljesebb fejlesztésre van szükség. 3. Tovább kell javítani a tárgyi feltételeket. Szükségesnek tartom, hogy a most kezdődő ötéves tervidőszakban megépüljön az 50 méteres fedettuszoda, a teke- és asztalitenisz-csarnok, és megkezdődjék a Csorba-telepi tónál a szabadidő- és sportcentrum építése. Az egyesületi szakmai munka színvonalának javítása mellett szükséges a megfelelő anyagi háttér biztosítása. Azt tartjuk célszerűnek, ha a sportkörök és az őket fenntartó bázisvállalatok öt évre kötik mes az együttműködési szerződéseket, mert a nyugodt gazdasági háttér biztosíthatja a jő szakmai munkát. Miskolc sportja meghatározója a megye sportéletének. Ennek megfelelőén kell vele törődnie mindenkinek, minden szinten. Igen lényeges a tervszerű gazdálkodás, a rendelkezésre álló pénzeszközök: ésszerű felhasználása. Ezek a legfontosabb feladataink. Itt szeretném megköszönni a sportvezetőknek, társadalmi aktíváknak, edzőknek és sportolóknak az 1985-ben végzett munkát. Kívánok valamennyiüknek sportsikerekben gazdag, boldog új esztendőt! Felföldi György