Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-28 / 302. szám

Űj év, új túra Várják a családokat! Az olimpiai ötpróba téli csúcstúrája is bizonyította, hogy fiatalok és idősek egy­aránt szívesen vállalkoznak szervezett túrákra. Ez adta az ötletet, hogy az 1986-os esztendő első hétvégéjén a Bükkbe invitálják a hegyek szerelmeseit. A jelentkezés helye: Csa- nyiki KISZ-iskola. január 4- én, reggel fél 8-tól. Az in­dítás 8 és 9 óra között lesz. Kikből állhat a család? Nos, minimálisan egy-egy szülő és gyermek, vagy egy há­zaspár. A nevezési díj 50 fo­rint. Azoknak, akik sikere­sen teljesítik a túrát, déli 1 órától jutalomsorsolást ren­deznek, ' amelyen értékes sportcikkeket (hátizsákok, (labdák, turisztikai felszere­lések) lehet nyerni. sjc A bútorellátás javult a tervidőszak vége jelé. Szilveszteri előzetes Ifjúsági tanács az SZMT-nél Nemrég írtunk arról, hol rendeznek Miskolcon zenés­műsoros szilveszterestét az éttermekben és bárokban. Most annak jártunk utána: hol akadhat még egy-két szabad hely azoknak, akik eddig nem gondoskodtak be­lépőről? Megtudtuk, hogy nincs már hely a Tokaj vendég­látóházban, a Diófában, a Júnó Szállóban, a Park mo­telben és a Kisvadászban, s az Aranycsillag étteremben sem. Elfogyott a belépő az Avas Szálló Fehértermébe és sörözőjébe is. Kis szerencsé­vel még lehet azonban he­lyet kapni az Egyetem étte­remben, a Vadászkürt étte­remben s az Aranycsillag vendéglátóház sörözőjében, a Sörgödörben, ahol videó­diszkó lesz. Az óévbúcsúzta­tókra egyébként mindenütt különleges menüket állítot­tak össze. Néhány ínycsik­landó étek a kínálatból: Hé- dervári káposztaleves, ropo­gós malac pezsgős káposztá­val, matyó batyu. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Idén, október végén határozatot fogadott el a szakszervezeti ifjúsági munka feladatairól, elsősor­ban azért, hogy a szakszer­vezet szorosabb kapcsolatot alakítson ki a dolgozó fjú- sággal, a szakmunkástanu­lókkal. Hogy e célt sikerül­jön megvalósítani, a szak- szervezeti mozgalomban if­júsági tagozatok és ifjúsági tanácsok jönnek létre. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál az Ifjúsági Tanács január 8-án tartja alakuló ülését. A Centrumban Karácsony utáni cserebere A KISZ megyei bizott- ga. az úttörőszövetség és az Express Utazási Iroda 1986. január 4-ére meghirdette a családi túrát. A rendezők el­sődleges célnak azt tekintik, hogy a téli szünet utolsó napjaiban is mozgási lehe­tőségeket biztosítsanak gyer­mekeknek és felnőtteknek egyaránt. Mindenki jelent­kezhet, korra és nemre va­ló tekintet nélkül. A túrát — kb. 12 kilométeres távon — a következő útvonalon rendezik meg: Csanyiki KISZ-iskola — Szeleta-tető — Csókás — Kaszásrét — Kecskelyuk-barlang — Csa­nyiki KISZ-iskola. Egyetlen ellenőrzőállomás lesz, amely egyben fordító is. A túrát három és fél óra alatt kell teljesíteni. A Miskolc Városi Tanács nemrég értékelté a lakossági áruellátás színvonalát, at el­múlt öt év tapasztalatai alap­ján. Megállapították, hogy ha változatlan árakon számol­nak, akkor másfél-két szá­zalékkal nőtt a kereskedelmi, vendéglátóipari forgalom vá­rosunkban. Ezen belül azon­ban már nagyon eltérőek az adatok: a ruházati cikkekből szinte alig valamivel vásá­roltunk többért, mint az elő­ző tervidőszakban, ugyanak­kor a vegyesiparcikk-forga- lom negyven százalékkal nőtt — ehhez az arányhoz termé­szetesen hozzájárultak az ár­emelkedések is, A szakértők szerint nem a ruházkodási kedv csökkent, hanem a pénztárcánk lett la­posabb, és az árukínálat sem volt olyan jó, hogy mindun­talan vásárlásra ösztönzött volna. Kevesebb lehetőség nyílott az importra, és az is érződött, hogy a hazai ipár elsősorban az exportérdeke­ket tartotta szem előtt. A ke­reskedők ennek ellenére megpróbálták bővíteni be­szerzési forrásaikat, többek között a kishatármenti for­galom keretében kötött üzle­tekkel. áruházi cserékkel. Az Unió Áfész csehszlovák, len­Azt hinné az ember, hogy karácsony után kevesebb vá­sárló járja az üzleteket. Pe­dig nem így van; az ünne­pek előtt vásároltak, most cserélnek az emberek. De vajon mit lehet, és milyen feltételek mellett? — erről kérdeztük Gáspár Tibornét, a miskolci Centrum Aruház áruforgalmi vezetőjét. — Nem zárkózunk el egyes áruk visszacserélésétől. ha nálunk vásárolták: még az gyei, román szövetkezeti part­nereivel évente félmillió ru­bel értékű árut „csereberéi”, a Centrum Áruház és a kas­sai Prior közötti áruforgalom is eléri a 400 000 rubelt évenként. Színes és fekete-fehér te­levízió, Lehel hűtőszekrény, villanybojler — ismert hi­ánycikkek ezek. A magyar ipar ördögi körben mozog, hiszen a belföldi ellátás esé­lyeit rontja az export elsőbb­sége, ám ha nem ezt teszik, akkor nem jutnak hozzá a gyártáshoz szükséges külföldi alkatrészekhez. A jármű­szakmában továbbra is a hi­ánycikkek közé tartozott a Simson és a Babetta kismo­tor, és sok autóalkatrész is. Rendkívül rossznak minősí­tették a szakemberek az el­látást lemezradiátorokból, fe­kete és horganyzott csövek­ből. A bútorgyártóknak és -ke­reskedőknek sikerült javíta­ni a választékot a tervidőszak végére: megfelelőnek ítélte­tett az ellátás szekrénysorok­ból, mind az olcsóbb, mind drágább kategóriákban. To­vábbra is hiányoznak azon­ban a keresett, divatos szö­vettel behúzott kárpitos gar­nitúrák. sem akadály, ha a blokk már nincs meg. Csak azt kérjük, hogy az áru lehető­leg originál legyen. Szeret­nénk viszont, ha mindenki még ebben az évben felke­resne bennünket a cserélen­dő holmival. — Mit nem cserélnek vissza ? — Fehérneműt — mert er­re egészségügyi utasítások vannak — műszaki cikkeket, hiszen a garanciajegy sorszá­mozott. és ez eleve megaka­dályozza a cserét. Hangle­mezeket sem szívesen, mert ezek árengedménnyel kerül­tek most forgalomba. Más árut vissza tudunk cserélni, de mint mondottam, bontat­lan csomagolásban. Termé­szetesen egy cipő. papucs vagy ruha sem lehet hordott! A borsodi bányákban próbálják ki Újfajta tejtő­és rakodógép Az Országos Bányagép­gyártó Vállalat és a Borsodi Szénbányák konstruktőrei az idén kifejlesztettek és elké­szítettek egy, a korábban gyártottaknál lényegesen na­gyobb teljesítményű, új tí­pusú fejtő- és rakodógépet, s most a Borsodi Szénbá­nyáknál próbálják ki. Ugyan­csak ott vizsgáztatják a vá­gatépítő géphez kifejlesztett, úgynevezett iránytörő átfedő szalagot, amelynek alkalma­zásával a bányában dolgo­zók időt takaríthatnak meg: a szalagpályát a vágatépítő gép előrehaladását követően az eddigi 25 helyett, csak 50 méterenként kell új helyre telepíteni. A kereskedők igyekeztek... T akarékosan öltözködtünk Ha valaki ma belépne az Aranyszarvas patika ajtaján, s csodatapaszt, mellport vagy csúz-lélt kérne, a gyógysze­részek egy pillanatra sem jönnének zavarba. Előkerül­ne a díszes bőrkötésű, sár­gult lapjain cirkalmas kéz­írással telerótt „Házi vény­könyv”, amelyben minden efféle orvosságnak leírták a receptjét a szorgos elődök. Az Aranyszarvas védjegy több mint 200 éve ismert már Miskolcon, de ez a pa­tinás apotéka ma nemcsak erről nevezetes. Hanem ar­ról is, hogy akik itt dolgoz­nak, a szakma és a munka­hely szeretetétől vezérelve amatőr muzeológusokká vál­tak, védik-őrzik a patika emlékeit, gyarapítják a múl­tat megörökítő dokumen­tumtárat. @ GALÉRIA IS VOLT Íme a patika története: a levéltári adatok 1760-tól kezdve emlékeznek meg az Aranyszarvas névről. A pa­tika hírnevét Karánsebesi Rácz Jenő alapozta meg, aki 1854-ben született, s övé lett gyógyszerészként az Arany- szarvas. A Rácz család gyógyszerész-dinasztia volt, s egész az államosításig az ő munkájuknak köszönhető­en szépült, gazdagodott a patika. A mai helyére 1897- ben került az Aranyszarvas. A Rácz Jenő tervei alapján készült belső berendezésnek sajnos ma már csak részei vannak meg, pedig egykoron galéria futott körbe a fal mellett, és a mennyezeten freskók voltak. Egész a legutóbbi időkig a legnagyobb forgalmú mis­kolci patika volt az Arany- szarvas — míg fel nem épült a Pátria gyógyszertár —, ahol nagyon sok magisztrális, az­az helyben előállított szert is készítettek és készíte­Yan-e még szabad asztal? +■ A régi recepturák is fennmaradtak í isszakeriitteli a félistenek is patinás apotéka gyógyszerekről van benn« szó, hanem nagyon sok ko­rabeli szépítőszer, pipere­cikk titka is fellelhető a la­pokon. Érdekes, hogy sok receptet a megrendelők ne­vével fémjeleztek, így kü­lönböztették meg egymástól a köszvény, gyomor- és fej­fájás elleni szereket, a sok­féle pomádét. A patikusokat segítik múlt­őrző munkájukban a mu­zeológusok is, hiszen sok minden visszakerült a gyógyszertárba a múzeum raktáraiból az utóbbi évek­ben. Ismét ott állnak a he­lyükön a gyógyítás féliste­neinek mellszobrai, de Higea és Aesculap faragott hason­másai szomszédságában lát­hatjuk a hajdani díszes cu­korkatároló üvegedényeket is. • KÉSZ AZ ÜJ-RÉGI CÉGÉR Az Aranyszarvas gyógy­szertárnak is volt cégére, akárcsak a Fekete kutya cse­megeüzletnek. A hajdani aranyszarvas a bejárat fö­lött ma is meglevő konzplon nyugodott, de mára csak a benn, a patika bútorzatán levő faragott szarvasalakok vannak meg. Nemrég írtunk arról, hogy Szondi Sándor fafaragó mester társadalmi munkában elkészítette az Aranyszarvas-cégért, s ha­marosan a helyére is kerül­het. A gyógyszerészek kis kiállítással, megemlékezéssel teszik majd ünnepélyesebbé az aktust. * Sokszor beszélünk arról, hogy történeti emlékeinkre jobban vigyázhatnánk; a ha­tóságok szigorával, az építők s átépítők lelkiismeretével. A múlt megbecsülését azon­ban aligha lehet csak jogsza­bályokba foglalni, s munka­köri kötelességként megkö­vetelni. Ha nem védjük úgy munkahelyünkön, otthoni környezetünkben, ami érté­kes, megtartandó, mint az Aranyszarvasban dolgozók, akkor szegényes örökséget hagyunk unokáinkra. (kiss) Az emlékeket itt megőr­zik az utókornak nek ma is. Néhány évvel ez­előtt nem kis anyagi áldo­zattal felújították az ódon patikát. • X. Y. POMADÉJA Dröszler Béláné gyógyszer­tárvezető : — Sok, számunkra értékes apróság került elő a bontás során: kapszulák, kenőcsös- tégelyek, régi receptek, re­cepttartók. Ezeket mind megmentettük, s gazdagítot­tuk vele kis gyűjteményün­ket. Vannak nagyon szép la­boratóriumi eszközeink is, és négy becsben tartjuk a Há­zi vénvkönyvet, amelyben a recepturák százait rögzítet­ték elődeink. Nemcsak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom