Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-27 / 301. szám
nik, hogy lesz is megfelelő, kis méretű berendezés Magyarországon, ám egyelőre egy rendelet gátolja a „házi megoldást”. • ELŐBB GYŰJTENI, HASZNOSÍTANI Megyénkben a háztartási hulladékok esetében tulajdonképpen ma csak másodlagos kérdés, hogy égetünk-e vagy sem. Nem arról van szó. mintha ennek az eljárásnak a jelentőségét lebecsülnénk. hanem az az igazság, hogy a kommunális hulladékok elhelyezése, rendezett lerakása. gyűjtése sincs még megoldva mindenütt. Készült ugyan egy komplex hulladékelhelyezési terv. amely 2000-ig meghatározza a teendőket. Nem egy falu. egy szeméttelep lesz a követendő modell, hanem körzeteket szeretnének szervezni a hozzá tartozó gyűjtő, kezelő szervezettel. Elkészült egy hulladékérzékenységi térkép is. amelyen meghatározták: egyáltalán hová lehet a megyében szemetet lerakni, anélkül, hogy károsítanánk ezzel a környezetet. Nem sok választási lehetőség van. ha a térképet nézegetjük, s tovább nehezíti a dolgot, hogy a leendő körzeti lerakóhelyek szomszédságában lakók rendre „megfúrják” a beruházást. Ezen aligha segíthet más, mint a lerakóhelyek mellett élők közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtése. • BIZALMATLANOK VAGYUNK A hulladékégetés valóban csak egy lehetőség a környezetet károsító anyagok ártalmatlanná tételére. Ügy érdemes élni vele, ha jól helyezzük el a hulladékhasznosítás. -feldolgozás rendszerében — így látják ma a szakemberek. Nemcsak a nagyméretű égetőművekre kell gondolni, hanem a kisebb berendezésekre is: a HCM- ben például kísérleteket folytatnak arra. hogy a klinker- kemencében miképpen lehet- ne olajos hulladékokat elégetni. A dorogi példát emlegettük elöljáróban. Kétségtelen, hogy bizalmatlanok vagyunk a hulladékégetéssel szemben. Pedig a gyakorlat nem ezt a bizalmatlanságot igazolja — mondják a szakértők. Például a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál 1981 óta működik egy nagyobb teljesítménvű égetőberendezés, anélkül, hogy bármilyen panaszt okozott volna. Az ellenérzéseket leghathatósabban egy körültekintően megépített, s precízen üzemelő hazai égetőmű megismertetése, eredményeinek bemutatása oszlatná eL (k-ó) Öt év árumérlege Á hústól a zöldségig Most, hogy véget ért a karácsony előtti vásárlási láz, érdemes szót ejteni arról, milyen volt az áruellátás abba i 1 tervidőszakban, amelynek utolsó napjait éljük. A mérleg nyelve a pozitív oldalra billen: változatlan árakon számolva is nőtt a kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom Miskolcon: másfél-két százalékkal. Az alapvető élelmiszerek listáját érdemes részletesebben is végigböngészni, hiszen itt a legapróbb hiány is érzékenyen érint mindenkit, akár . vastag a pénztárcája, akár vékony. Az élelmiszer-ellátás alapvetően kiegyensúlyozott volt — szögezi le a hivatalos jelentés. Esetenként és árucsoportonként előfordult választéki hiány — így folytatódik az elemzés. A tej hiánya időnként gondot okozott — kevesebb érkezett a termelőktől — és az is, hogy tetemes kárral jár a zacskós tej nem mindig tökéletes csomagolása. Biztonságosabb lenne az ellátás, ha végre nagyobb mennyiségben gyártanák a tartós és féltartós tejet. Erre jövőre van esélyünk országrészünkben. összességében jó volt a kenyérellátás is. Sajnos, kényszerűségből a sütőipari vállalat átmenetileg szünetelteti néhány kedvelt termékének gyártását: nem készül rozsos, sós kenyér, kifli. Húsból volt elegendő, ám a választék és a minőség hagyott maga után kívánnivalót. Sokszor zsíros a tőkehús, és nincs ott az üzletekben a húsipar által ígért ötvenféle termék — írják a tanácsi szakemberek. Elkelt volna több a belsőségekből és a baromfiaprólékból is. Sokat lendít a húsboltok árukínálatán, hogy a kereskedők az ország több tájáról szerzik be a jóféle kolbászt, szalonnát. A zöldség-, gyümölcsellátásban, úgy hisszük, az árakkal több baj volt — és van —, mint a minőséggel. A Zöldért Vállalat piaci pozíciója az elmúlt években tovább romlott: nagy a konkurencia, minden kereskedő él a többcsatornás beszerzési rendszer lehetőségével, és egyre több a magánkereskedő is. Ez azt is jelenti, hogy az állami nagy- vállalatok mind kevesebb lehetősége van az árak befolyásolására. Tény azonban, hogy a téli tárolás terheivel és ezzel együtt az olcsó tömegáru kezelésének gondjaival továbbra is a Zöldért birkózik. Előadások, vadászoknak A jövő év első negyedében négy előadást tervezhek a miskolci vadászklubban. Elsőként január 3-án a magyarországi túzokprogramról tart előadást dr. Sterbetz István. Január 17-én az erdő- és vadgazdálkodás kapcsolatának időszerű kérdéseiről lesz szó, február 14-én pedig a vadkereskedelemről és a külföldiek vadásztatásáról. Március 14-én Afrika nemzeti parkjait ismerhetik meg az érdeklődők, az OKTH elnökhelyettesének előadásából. A hulladékégetésnek Magyarországon nagyobb a füstje, mint a lángja. No, nem szó szerint kell ezt érteni, hiszen egy korszerű hulladékégető berendezésből nagyságrendekkel kevesebb szeny- nyezőanyag kerül a levegőbe, mint egy hőerőmű kéményeiből. Inkább arról van itt szó, hogy sok a vita — némelyik oszágos visszhangot is kelt, mint Dorog esetében —, de eddig mindössze egy helyen, Budapesten égetik el a kommunális hulladékot egy hasznosító művön belül. A hulladékégetésről tanácskoztak nemrég a MAB és az MTESZ környezetvédelmi szakemberei. Miskolcon. Negyednaposan Azt hiszem, kicsit megártott nekem a karácsony. Családtagjaim elbeszélése és töredezett emlékképeim alapján a kévetkezőkről tudok beszámolni: Szerdán másnaposán ébredtem. Nem az italtól. mindössze egy dobozos sört kortyoltam el előző este. Az étel ártott meg. Oly mértékben, hogy kó- válygó fejjel és gyomorral idéztem fel a népi bölcses- sénet: Kutyaharapást szőrével! Tehát ott folytattam, ahol abbahagytam. Reggelire némi házikolbász, kevés kenyérrel, mert az hizlal. A kedden elfogyasztott töltöttkáposzta, rántott hal köszöni szépen, jól érzi magát. Én kevésbé. Pótreggeliként magamba gyűrök vagy harminc centi mákos bejglit, duhaj jókedvem kerekedik tőle. Délben arra ébredek, hogy a feleségem húslevessel próbál gyógyítani. Utána egy kis majonézes krumpli, köretnek pedig fél rúd egybefasírt. A bal felemen nyomást érzek, a jobbon húzást. Állítólag fel akartam mászni a karácsonyfára. Ebéd után elpilledtem, maid harcba indultam a pulyka ellen. Még éjjel is tartott a küzdelem, amely végül döntetlennel végződött. Én elfogyasztottam, ő kiütött. Tegnap kímélő kosztra fogtam magam. Szalonnával és libazsírral pihentettem a gyomrom, hogy jobban csússzon a maradék töltött káposzta. Nem tudom, hogy kerültem• ruhástól a fürdőkádba, egészen jó fekvés esik benne. A szomszéd mentett ki szorult helyzetemből, az asz- szony nem bírt velem. Hálából megkínáltam hurkával. Ettünk, ettünk, egyszer csak dal fakadt a szánkon. A magyar- vőtaestet vegyes- tál zárta, de ekkor már erőt vett rajtam az amnézia. Ma egy kicsit negyednapos vagyok. Holnap megkezdem a szilveszteri bevásárlást. Ihaj-csuhaj, sose halunk — éhen. (szabados) ★ Szondi Sándor népművész, fafaragó és hangszerkészítő mester alkotta újjá a közelmúltban azt az aranyszarvas-figurát, amelyik valaha a miskolci Aranyszarvas gyógyszer- tár bejárata fölött volt látható. Az eredeti figura már nincs meg, ezért a bútorzaton megtalálható faragvány mintájára készült el a nagyobb méretű másolat. Az aranyszarvas a közeljövőben visszakerül régi helyére. (Kerényi felv.) • UTOLSÓ LÉPÉS Az égetés csak az utolsó lehetőség, amikor termelési vagy kommunális hulladékról kell gondoskodni — hallottuk a tanácskozáson. Az égetést meg kell előzze a még hasznosítható, értékesíthető hulladékok szétválogatása. feldolgozása. Manapság szerencsére, erre vannak jó példák is országrészünkben: a TVK-ban abból a hulladékból készül a Kartonplast, amit régebben elégettek. Az égetésre sokféle technológiai módszer létezik, de a lényeg minden esetben az. hogy megfelelő előkészítés kell, és néhány járulékos környezetvédelmi berendezés ahhoz, hogy valóban tisztuljon a környezet a hulladék ártalmatlanításával. Az ipari üzemekben keletkező, veszélyes hulladékokat is el lehet égetni: ezt bebizonyították a közelmúltban elvégzett hazai kísérletek. A Tiszai Kőolajipari Vállalatnál, az ÉMV-nél, és a TVK-ban ma is létezik hulladékégető. Nagy kérdés, hogy a jövőben közösen társulva oldják-e meg ez irányú gondjaikat az iparvállalatok, vagy külön-külön, házon belül. Még nagyobb kérdőjel az, hogy a kisüzemekben, kisgazdaságokban is keletkeznek olyan hulladékok, melyek csak égetéssel tehetők ártalmatlanná. Ügy tű3(c Épül az új határállomás, amostanitól néhány kilométerre; a Széphalom felé vezető útról kell majd errefelé térni. Ünnepi forgalom a határon Épül az új átkelőhely íjhelynél Sáros, latyakos, őszt idéző, decemberből indultunk, s hófehérbe öltözött decemberbe érkeztünk. Sátoraljaújhely, 1985 tele. Hardi István határőr alezredes, a forgalomellenőrző pont parancsnoka utolsó napjait tölti asztala mögött. Január elsejétől nyugdíjas határőr: — Itt fent, északon havat is hoz a december. És az ünnepiek felé közeledve megélénkül a forgalom. A nap huszonnégy órájában nyitva a határ Az idén több, mint félmillió utas útiokmányát kezelték az újhelyi határőrök. A katonák szerint: kevesebb jobb lenne ... — Félreértés ne essék! — mondja Suták Bertalan határőr zászlós, a parancsnok helyettese —, nem a több munkától ódzkodunk. De munkakörülményeink áldatlanok, területünk szűkös, a várakozási idő épp ezért némely esetben hosszú, különösképpen, ha a sorompót nem nyithatjuk fel, mert vonat halad a sínen. Ez pedig gyakorta van így. A határ két sorompója között haladnak át ugyanis azok a szerelvények, amelyek Csehszlovákiából a szovjet határ felé igyekeznek. — Nemcsak nekünk, de az utasoknak is jó lenne, ha más határállomást választanának — folytatja Suták Bertalan. — Persze nem könnyű a választás. A tornyosnémeti határt. nem ajánlhatom, ott is gyakori a tumultus, az átépítés miatt. A bánrévei az egyik legkorszerűbb átkelőnk, igaz, kicsit messze van tőlünk, de a várakozási idő rövid, hamar átérhetnek a turisták. ■ ■ Sátoraljaújhely, magyar— csehszlovák államhatár, 1985 tele. Tizenöt centiméteres friss hó. Széphalom felé indulunk, új átkelőhely épül arrafelé az államhatáron. Bár inkább épülget. A hideg, a hó nehezíti a munkát, az alig féltucat munkás nemigen halad. A parancsnok rég nyugdíjas lesz, amikor az első gépkocsi átgördülhet itt, amikor az első utas útlevelét a határőr ellenőrizheti. — Régóta várunk már erre az állomásra — mondja. — A forgalom is indokolttá teszi az újat, körülményeink pedig különösen. Ha minden igaz, akkor jövő év nyarán már itt mehet a forgalom. Korszerű, több sávos határállomás lesz, külön helyen kezeljük a kamionok, teherautók papírjait, külön az autóbuszokét, külön a személyautókét. Átbocsátóképessége többszöröse a mostaninak. A régi határállomás pedig akkor bezár. Kiszolgálta magát, bár az újhelyiek bíznak benne: „családi határként” továbbra is megmarad. Ugyanis szlovák Űj- hely (Slovénsko Nővé Mes- to) házai még egy percre sincsenek a határtól... I. S. Hova tegyem a szemetem?
