Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-03 / 282. szám
Külön alapot képeztek A következő Kelendő a krampusz-jelmez Lakások a postásoknak Az emberekről való gondoskodás, s a munkahelyhez való kötődés érdekében fontos feladatnak tekintik a lakásépítés és -vásárlás támogatását a Miskolci PostaigazgatóságnálA mostani tervidőszakban az előbbihez képest kétszer annyi dolgozó kapott lakás- építési támogatást, s ennek az összege is a duplájára nőtt. A Területi Szakszervezeti Bizottság minden évben szorgalmazta a társadalmi munkából származó alap növelését. Jelentős segítséget jelent a dolgozóknak a lakásépítéshez nyújtott természetbeni támogatás is, így a C-fuvar és a munkagépkölcsönzés. A lakásépítési és -vásárlási kölcsönök odaítélésénél előnyben részesítik a fizikaiakat és a hiányszakmákban dolgozókat, a többgyermekes családokat. S miután még mindig több az igénylő, mint az elosztható lakás, a postaigazgatóság más vállalatok lakásépítési társulásaihoz is csatlakozik. Felszámolták a Több mint ötmilliárd ‘forintot fordítottak a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésére, a környezet- és tűzvédelem javítására a VI. ötéves terv időszakában megyénk üzemei. Ennek eredményeként csaknem húszezer veszélyes és ártalmas termeötéves terv A húskombinát tanácstermében tartja ülését holnap a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottsága. Kelényi Gábor, a kamara főtitkár-helyettese tart előadást a népgazdaság jövő évi tervéről s a VII. ötéves terv körvonalairól. veszélyhelyeket lési helyet szüntettek meg. A beruházások és a rekonstrukciók révén 120 ezer dolgozónak váltak könnyebbé, biztonságosabbá, egészségesebbé a munkakörülményei. E tevékenységben élen járt a BVK, a TVK, a TIFO, a Tiszai Erőmű és a Borsodi Hőerőmű. Máyer József vendéglős és bortermelő, valamint alkalmazottai egy hajdani szüreten, \ A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 5. A Vörös Rák, a Messzelátó,a Kispipa Szolgálatba állt a Télapó A jelmezkölcsönzőből szinte menetrend szerint viszik a Télapó-jelmezeket. Már szolgálatban volt az ügyeletes Télapó tegnap délután a Centrum Áruházban. S péntekig, minden délután 4-től 6 óráig várja a gyerekeket, hogy eljuttathassák hozzá leveleiket. Ez alkalommal az áruház előtti „felfordulás” miatt a földszinti édességpavilon mellett zajlik a találkozó, s egy-egy versért, énekért szaloncukor és apró édesség is kikerül jutalomként a Télapó zsákjából. A kívánságokat a játékosztály gazdag választékából teljesíteni lehet... A Széchenyi úti felújítás miatt kissé megkésve, de még a héten felállítják a Centrum Áruház karácsonyfáját is. Mert ez hozzá tartozik az ünnepi hangulathoz. Hasonlóképpen az utcai árusok kitelepülése. A városi tanács kereskedelmi osztályától már jó néhány kereskedő kért ideiglenes árusítási engedélyt a december 1-től 24-ig tartó időre. Már áll a vásár a Búza téri Aranykapu mögött is. Utcai árusításra még kérhetnek engedélyt az arra jogosultak a Petőfi utcai VB- hivataltól. Arra buzdítják a jelentkezőket, hogy ne elsősorban a Széchenyi útra aspiráljanak, hanem inkább a város kevésbé ellátott területeire kérjenek engedélyt. A közelgő Mikulás-ünnep alkalmából a jelmezkölcsönző forgalma is megnövekedett. Az előrelátók már november elején bejelentették igényüket, s a hatvan Télapó-jelmez erre a hétre már csaknem mind gazdára talált. A legtöbb intézmény és üzem szakszervezeti bizottsága december 6-án és 7-én Több mint ezer új szőíő- és gyümölcsfajta termőképességét, betegségekkel szembeni ellenállóságát, felhasználhatóságát tanulmányozzák a szakemberek az Országos Mezőgazdasági Fajta- kísérleti Intézet helvéciai állomásán. Az almának például kétszáz változatát vizsgáztatják, s ezen belül is egy-egy fajtából többfélét. Jonatánból 25, Starkingból 20 új tulajdonságokkal rendelkező klón verseng az elrendezi meg dolgozói gyermekeinek az ajándékosztó és műsoros összejövetelt, ezért erre a két napra már nem is tudnak jelmezzel szolgálismerésért. Közülük több — például az Idared és a Jonatán (JJold — már a köztermesztésben is bebizonyította kiválóságát. Velük együtt lett gyorsan népszerű egy éretten is zöld és zöldalma-ízű különleges fajta. Ennek még a termesztése is eltér a többi almáétól: ez ugyanis úgynevezett idegenbeporzó, tehát ahhoz, hogy teremjen, partnerfáról kell gondokodni a számára. (Kiss József felvétele) ni. Néhányat viszont még tudnak adni december 4-én és 5-én. A nagy érdeklődésre való tekintettel, szombaton az üzletben kommunista műszakot tartanak. Nagy keletje lenne a krampusz-jelmezeknek, de ezekből mindössze nyolc öltözékük van, s már valamennyit előre megrendelték. A Télapó segítőinek jelmezéből ezért, jövőre még többet készíttet a vállalat.. * Az Avasi Információs Iroda (címe: Elek Tamás utca 15.) menetrendszerű Télapó-járatokat indít a lakótelepen. Hogy mely lakásokba kopogtatnak be a Mikulások? Azokba, amelyekből az ott lakó szülők megrendelték őket. Érdeklődni aa irodában lehet, délelőtt 10- től este 8 óráig. Zöldalma-ízű alma ■ ... . > - V .> ' A Herman Ottó Múzeum (most még látható) „Ember és munka'’ című állandó kiállításának reprezentatív darabja egy koszorú övezte rákot ábrázoló cégér, amely egykori helyén vörös színűre volt festve. A Hejőcsaba és Miskolc közötti útvonalon, a mai Csabai kapuban levő SZTK helyén ez a cégér jelezte azt a vendégfogadót, ahol a miskolci piacra, vásárra igyekvő, vagy hazatérő falusiak megállhattak. A vendégfogadó nemcsak a vendéglátás története szempontjából nevezetes. hanem Miskolc munkásmozgalmában is ‘meghatározó szerepe volt a 19—20. század fordulóján. A Veresrák nevezetes sztrájktanya volt, ahol a Szociáldemokrata Párt felhívására a munkát beszüntető munkások gyűltek össze, és védték érdekeiket az esetleges sztrájktörőkkel szemben. A vendégfogadót a 19. században alapították; építésének pontos idejéről még nem kerültek elő egyértelmű dokumentumok. Az alapítást illetően közelítő adatként fogadhatjuk el. hogy 1849. július 23-án „a Veresrák melletti határdombon egy spiont akasztottak fel”. A vendégfogadó sorsát az Erzsébet kórház építése befolyásolta. 1898- ban határozta el a város tanácsa, hogy az új városi kórházat a néhány évvel korábban kialakított Népkert mellett, a Csabai úton fogják felépíteni. A kórház területének határa a Népkert s a Csabai úton haladva a Vörös^t^ák vendéglő volt. Az épület kisajátítására azonban ekkor azért nem került sor, mert ekkor még egy közigazgatásilag önálló település, Csaba területén állott. 1908-ban vásárlás útján jelentősen bővült Miskolc határa. Ekkor kapcsolták a város területéhez a Tisztviselő-telepet és a Veres Rák vendégfogadó környékét is, elhárult tehát az akadály a kisajátítás elől. Ennek következményeként az 1920-as évek végén megszűnt a vendégfogadó, és az emlékét őrző cégér a város múzeumába került. A 19. századi alapítású csárdák, vendég- fogadók közé tartozott a Messzelátú és a Kispipa is. A Messzelátó csárda az elnevezését a hagyomány szerint onnan kapta, hogy e helyről távoli területeket lehetett belátni, ami a 19. század elején is ritkaságszámba ment Miskolcon. A csárda a mai Tanácsköztársaság városrészben állott, a Vörösmarty utca mentén. 1821/22-ben Pollák Dávid alapította. Ebben az időszakban a Vörösmarty utca és az ezen túli területek még beépítetlenek voltak, így a csárda a város beépített területének határán várta az északkeleti és déli irányból ide látogatókat. Jeles tulajdonosai között őrződött meg Balázs Lajos neve, aki az 1930-as években szolgálta ki a vendégeket. Az épületet — számos funkció- és tulajdonosváltozás után — az 1970-es évek elején bontották le, helyén ma a lakótelep egyik tízemeletes tömbje áll. Az előbb említett két objektummal ellentétben, a Kispipa vendéglő napjainkig megmaradt. Az épület ma a tokaji Tiszavirág Halászati Tsz Halászcsárdájának ad helyet. A vendéglő első említésére 1817- ből van adatunk, amikor özv. Gerga Györgvné volt a tulajdonosa, majd egy őt váltó tulajdonostól 1890 körül Máyer József szerezte meg az épületet. Máyer nemcsak pincér és vendéglős volt, hanem Miskolcon közismert, jeles bortermelő is. Az egykori épületet ő alakíttatta át, és a századvégen megnyitotta Kispipa nevű vendéglőiét. Egykori cégére festett pipa lehetett. Máver halála után e közkedvelt, igen forgalmas helyen álló vendéglőt (a mai Széchenyi út és a Sötétkapu előtti tér rendszeres piaci színhelyül szolgált) özvegye. majd gyermekei örökölték, illetve kezelték. A vendéglő egészen 1951-ig a család birtokában volt. utolsó tulajdonosa ifj. Máyer József. Tőle vette át az állam a vendéglőt 1,951-ben. s ekkor szűnt meg véglegesen a Kispipa elnevezése is. Dobross.v István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.) A népfrontkongresszus küldötte fT rirrr laniiono a Gyermekvárosban ml A népfrontmozgalom közelgő Vili. kongresszusának küldöttei közé választották a Miskolci Gyermekváros fiatal tanítónőjét, Plankó Zsuzsannát. Plankó Zsuzsanna őslakos miskolci, Diósgyőrben született. A Fáy András Köz- gazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd Sárospatakon tanítói diplomát szerzett. 1977 óta a Gyermekváros általános iskolai részlegében dolgozik. Szereti a munkáját, s úgy tartja: a legszebb az első és a negyedik osztályban tanítani. Az előbbiben azért, mert az a kezdet, az utóbbiban pedig már jól érezhetők a négy év eredményei. A Gyermekvárosban nehezebb pedagógusnak lenni, mint más általános iskolákban: az itteni gyerekek tudása alapján kevesebb sikerélményben részesül a nevelő, s az apróságok lényegesen érzékenyebbek, mint hasonló korú. ám igazi családi háttérrel rendelkező társaik. Mostoha sorsukból is adódik. hogy mindegyiküket egyformán kell szeretnie a tanítónak, s ez nagyon sok időt, energiát igényel. Napjainkban nagyon fontos, hogy a pedagógusok továbbképezzék magukat, gyarapítsák ismereteiket. Plankó Zsuzsanna nemrég elvégezte a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola kiegészítő szakát, azóta képzett pszichopedagógusnak számít. Az ifjúsági mozgalomból régóta kiveszi a részét: 15 éve KISZ-tag, s a Gyermekvárosban két évig vezetőségi tag is volt. Három éve pedig csapatvezető. A Hazafias Népfronttal idén nyáron került szorosabb • kapcsolatba. Tagja lett a HNF megyei bizottságának, s most ott van a mozgalom VIII. kongresszusának küldöttei között... A megyei népfrontértekezleten a veszélyeztetett gyerekek érdekében szólalt fel. Szenvedélyes hangon szögezte le: idejében kell beavatkozni, hogy sorsuk jobbra forduljon. S a megelőzésben a nevelési intézményekre és a családra egyforma felelősség hárul. Ha szót kapna a kongresszuson, ugyanerről a témáról szeretné kifejteni nézeteit. S elmondaná: elkellene érni, hogy a munkahely tudjon arról: milyen körülményeket teremtenek odahaza a szülők, a gyerekeiknek. S ha komoly mulasztást tapasztalnak, azt kérjék számon dolgozójukon. B. A. i
