Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-23 / 299. szám

'-iju A tervben több kisebb-nagyobb csónakázótavat is elképzeltek az alkotók. (Kiss József felvétele) Jöjjenek-e a turisták? Tapolcai dilemma W*T • r • « v •• U r w Újévi jövendölések f Kinőttük Tapolcát — ezzel , a címmel jelent meg a kö­zelmúltban egy cikk lapunk­ban. Arról írtunk, hogy el­készült Tapolca új rendezé­si terve, amelyet a város- tervezők együtt alkottak j meg a helybeliekkel, részle­tesen kikérve és figyelembe véve véleményüket. Dr. Vi­tányi Andortól, kedves olva­sónktól kaptunk nemrég fi- I gyelemre méltó levelet, Ta­polca ügyében. Sok igaz és helytálló fej­tegetése mellett — szerve­1 zetienül, rendezetlenül fejlő­dött Tapolca eddig, s túlzot­tan is lakhellyé vált a haj­dani pihenő-üdülőhely — le­írja a dilemmát is, amiről a tapolcai tanácskozáson is sokan vitatkoztak. Szabad-e az idegenforgalmi vonzerőt, fogadóképességet fejleszteni, vagy sem Tapolcán? — így hangzik a kérdés. Az elké­szült tervben úgy vélték: szükséges, de arányosan. Kétségtelenül kísért a ba­latoni rossz példa, ahol vé­gül is drákói rendszabályok­kal kellett megakadályozni a további építkezéseket, le­húzni a rolót a tömegek előtt, A hagyományos parla­menti fenyőünnepség az idén is kétnapos lesz: az Ország­ház december 25-én és 26-án látja vendégül az úttörőcsa­patok legkiválóbb kisdobosa­it és úttörőit. Az ünnepség­re — a hagyományokhoz hí­ven — a megyékből, a gyer­mekvárosokból és a nevelő- otthonokból érkeznek úttörő­küldöttségek. A programot egy-egy alkalommal 650— 700 pajtás tekintheti meg. Az egyórás főműsor — ren­dezője Szirmai Béla, a Szín­ház- és Filmművészeti Fő­iskola tanára — magyar né­pi karácsonyi hagyományo­kat felelevenítő keretbe fog­lalt 19 képből áll. A szere­tet és a béke jegyében össze­állított programban a gye­rekek egyebek között ősi re­gölő játékokat tekinthetnek meg. s részleteket láthatnak a Diótörő című balettből és az István, a király című rockoperából. A főműsorban a pajtások régi ismerősei is fellépnek — köztük Halász Judit és a Bojtorján együt­tes, valamint Kemény Hen­rik bábművész —, s szóra­koztatásukról gondoskodik a KISZ Központi Művészegyüt­tesének tánckara és zeneka­ra is. A Télapó — immár 26. alkalommal — Hadics László színművész lesz. A főműsort követően szí­nes. szórakoztató kiegészítő programok várják a gyerme­keket. akik együtt játszhat­nak a Kaláka együttessel, meghallgathatják Dévay Nagy Kamilla és Pelsőczi László gyermekdalait, illet­ve videovetítésen találkoz­hatnak a televízióból jól is­mert kedvenceikkel. Mások a kupolában kísérhetik fi­gyelemmel Rodolfó bűvész- mutatványait. a Karsai Pan­tomim Rt és az Artistakép­ző Iskola növendékeinek be­mutatóját, s a vállalkozó- kedvűek a helyszínen bene­vezhetnek egy KRESZ-vetél- kedőre is. Az ajándékmű­sort a Bojtorján együttes koncertje zárja. A zajtól Növekszik a vérnyomás kitenni a ..megtelt” táblát. Az idegenforgalom nagy csáberő, hiszen ahova a tő­ke,áramlik. ott sok minden­re juthat — parképítés, kör­nyezetszépítés —, amire egyébként aligha telne. De nem hisszük, hogy Tapolca a tervezett fejlesztések da­cára is nyüzsgő üdülőcent­rummá válna; ezt egyszerű­en az idegenforgalom föld­rajzi szerkezetében elfoglalt helye nem teszi lehetővé. Persze egy döntés következ­ményeit nem lehet mindig pontosan előre látni. Az azonban bizonyos, hogy Ta­polca számára ma a kiveze­tő út a fejlesztésben rejlik, s nem a meglévő állapot konzerválásában. A levélben szó esők a kis­kertek ügyéről is. Ez örök vita, hiszen ilyenkor két tá­borra szakadunk: akinek kiskertje van, az védi ke­mény munkájának gyümöl­csét, s akinek nincs, az in­kább közhasznú területeket szeretne látni a mdniparcel- lák dzsungelja helyén. Mis­kolcot amúgy is kiskert-gyű­rű veszi körbe, és még ren­geteg kertművelésre alkal­mas terület marad, ha Ta­polcán csökken is némileg ennek a lehetősége. Tápolca minden kincsével, szépségé­vel együtt értékesebb annál, mintsem hogy szétparcelláz­va tartanánk meg, mint a Balaton-partot... (k—ó) Leszakítva az utolsó lapot naptárunkból, újesztendö reg­gelén a még nyomdafestek szagú frisset akasztjuk a fal­ra, tesszük íróasztalunkra. így van ez szilveszter után, mióta csak kitalálták a kalendáriu­mot. Márpedig ez századokon át divatos műfaja volt hazánk­ban a közérdekű „irodalom nak”. Mert ha más könyvet nem is, de a kalendáriumot még a betűiszonyban szenve­dő kurtanemesek is megvásá­rolták. A sárospataki kollégiumi nagykönyvtárban évszáza­dokra visszamenőleg egész gyűjteménye található a régi kalendáriumoknak. Közülük a legrégibbet, az 1626-ra ké­szült, úgynevezett „lőcsei ka­lendáriumot” lapozgattuk át. Breuer Lőrinc mesternek és utódainak lőcsei nyomdájá­ból kerültek ki ezek, a ma­guk korában igen népszerű kalendáriumok 1626 és 1741 között, egymás után 116 al­kalommal. Az első lőcsei kalendári­um tehát 360 éves. Címlap­ján fekete-vörös nyomással a koronás országcímer lát­ható ezzel a szöveggel: „Ka­lendárium a Krisztus Urunk születése után 1626. évre. Nagy szorgalmatossággal ösz- veíratott az Doktor Herrli- cus Dávid pomeráni országi asztrológus és medikus ál­tal.” A naptári részben mosolyt keltő bejegyzések olvasha­tók. Így január 7. és 17. nap­ját „a jó borotválásra és csecstől vaió elválasztásra” alkalmasnak tartja a me­dikus szerkesztő. Január 11- én és 19-én „érvágást”, 15- én „gőzföredést”, lö-án „va- dászást”. 22-én „köpelyezést és halászást” lát jónak. Időjárási jóslást is ad az esztendőnek csaknem min­den napjára. Ebben ..szél­vész. forgószél, förgeteg, zűrzavart hozó szél. mérték­letes hideg, zűrzavaros, sok hóval elegyes idő”, a későb­biekben csendesebb idő. .ap- fény jellemzi az esztendőt, ‘s ilyen „szakszerű” kifeje­zésekkel érzékelteti a nyári mejeget: „A Napnak sugári magokat mutogatják”, más helyen pedig ez olvasható: ..A Napnak melege iúlius- ban felette nevekedik, vidám ortzáját mutattya”. Az időjárási „prognózison” kívül egyes napok mellett „titokzatos” értelmű, piros betűs bejegyzéseket talá­lunk. Február 6-án például ez áll: „új szándékok”, 28- nál: „Had felől új hír”, szeptember 3-nál: „Nagy fő elvész”, szeptember 9—11- nél: „A tirannusok büntetés nélkül nem lesznek” és ok­tóber 7—10-nél: „Valami fő személy jól vigyázzon ma­gára!” Az egyes évszakok időjá­rására külön is megteszi észrevételeit. „A tavaszi idő derék részben jó lészen — írja —, azért a kertészek és szántó emberek a jó. alkal­matos szántásra, s vetésra való időt el ne mulasszák”. A nyárról a következőket jó­solja’ „Július 15. és 27. táj­ban a véletlen jégeső nagy kárvallással a búzákat fe­nyegeti”. a gyümölcsök kö­zül „a szőlőnek termése nem igen bőven találtatik lenn'”. Aztán egészségügyi tudni­valókra is figyelmeztet! íz olvasókat, hogy ..1626-ban több betegségek, nyavalyák uralkodnak, mint másk-'-”. Ennek azonban nemcsak „az felső planétáktól származó igen gonosz aspectusok” a2 okai, hanem „az ételben, s italban mérhetetlen élet, mert a sok étel betegessé teszi az embert és a telhe- tetlenség beleinek gyötrel­met okoz”. Megtudhattuk azt is. hogy 1626-ban a Mercu­rius lesz az uralkodó boly­gó, ezért „az európai né­peknél örökös lészen a há­ború ...’ Népi tapasztalatokkal, ver­ses mondókákkal is igyek-. szik olvasmányossá tenni a lőcsei kalendáriumot Breuer Lőrinc „nyomtató mester”. Az egyes hónapokhoz két­ütemű ősi nyolcasokban rig- musos tanácsokat ad, s ezek megíogadását „ajánlatosnak” tartja. Januárhoz például c’t mellékeli: Az Boldog Aszony havában Érvágást te szenvedj bátran; Fűszerszámmal tartsd étkedet, Megélhetsz te sok üdőket”. Hegyi József Ki mit kap majd karácsonyra? Legtöbben az olcsó árut keresik... Nyomába szegődtem a vá­sárlóknak. és megpróbál­tam utánanézni, mit vesznek az emberek a karácsonyfa alá. Fogas Istvánná, a Borsodi Iparcikk-kereskedelmi Vál­lalat 733. sz. boltjának ve­zetője: — Sokan úgy jönnek be, hogy csak szétnéznek, aztán anékül, hogy valamit ven­nének. már mennek is. Sok szép árunk van, a tavalyi­hoz képest mégis 30 száza­lékkal kevesebbet forgal­maztunk. — Mi a legkelendőbb? — Óvatosak a vásárlók. Spórolnak, olyan ajándéko­kat válogatnak, ami nem ke­rül sokba. Orbán Lászlóné, a Bor­sodi Iparcikk-kereskedelmi Vállalat Souvenir boltjának vezetője: f A közlekedési zaj, a nagy lárma bűnös lehet a ma­gas vérnyomás kialakulásá­ban. Különösen azokra le­het veszélyes, akinek csa­ládjában már volt magas vérnyomás betegség. A bonni orvostudományi egyetem klinikájának orvosai jutottak erre a következtetésre, ke­reken ezer kísérleti személy adatait megvizsgálva. A 20—59 év közötti kísér­leti személyek egy része t .a&agyforgalmú utak mentén, másik részük csendes kör­nyéken lakik. A forgalmas környéken lakók 23 százalé­kát kezelték magas vérnyo­más betegséggel, a csendes vidékeken lakók közül csak 15 százalék volt magas vér­nyomású Laboratóriumi kí­sérletekkel kimutatták, hogy azok az emberek, akiknek családjában már volt magas vérnyomás betegség, a nagy zajra vérnyomásnövekedés­sel reagálnak. További ered­ményeket a hosszú távú kő- tatásoktól remélnek. Egy korty alhokolt sem munkaidőben! Ezt javasolta valaki a Nagymiskolci Állami Gazdaság pártvezetőségének ülésén. A jövő évi munkaprogramba mégsem került be az érvekkel is alátámasztott ötlet, hiszen ki merne szembeszállni a köz­hangulattal? , De valóban azt diktálná a közhangulat, hogy ükre-főre pálinkásüvegeket kell bontani reggeltől estig, a névnapokat, születésnapokat már csak ürügyül használva? Aligha hin­nénk, hogy ez így van. Ha alaposabban megvizsgálnánk, kik szeretnek a palack fenekére nézni, kiderülne, hogy koránt­sem a többség kíván italozni nap mint nap. Csupán arról a néhány emberről van szó, akiktől érthetetlen módon eltűrik, hogy esztendők óta enyhe mámorban töltsék napjaikat. Ak­kora azonban a hangjuk, hogy ráerőltethetik akaratukat a józan többségre... Elképzelhető persze, hogy egy-egy munkahelyen nap mint nap feszült légkörben dolgoznak az emberek. Csakhogy erre nem az ital az igazi orvosság, hanem a tennivalók ésszerű beosztása, a jó munkaszervezés. S az elintézendőket sem a felbontott butéliák mellett kell tisztázni, hanem az üzemi demokrácia bevált fórumain: párttaggyűlésen, termelési ta­nácskozáson. Arra biztatjuk tehát a Nagymiskolci Állami Gazdaság pártvezetőségét: nyugodtan tűzzék napirendre az alkohol-sto­pot. Munkaidőben, munkahelyen, munkavégzés közben egy rsepp szeszt sem! — foglalt állást a Miskolc Városi Párt­bizottság legutobhi ülése. Értsen belőle, akit illet. ... _____ B. J. — Tavaly 150 000 forinttal több volt a bevételünk. Mindenki az olcsó árut kere­si, főleg az olcsóbb bőrcik­kek kapósak. Van itt minden, ami szem­szájnak (és persze pénztár­cának) ingere. Az árak tág határok között mozognak: negyven forinttól 2500 fo­rintig lehet ajándékot vá­lasztani. Az Intertonrist vezetőiét, Nyitrai Erzsébetet kérde­zem: — Milyen forgalma van egy „dolláros” boltnak az ünnepek előtt? — Nagy forgalmat bonyo­lítunk le. A decemberi be­vételünk — idáig — duplá­ja a megelőző hónapokénak. Sokan vásárolnak az engedé­lyezett „kétezer forintos” ke­retig. — Mit? — Elsősorban italt, illat­szereket, játékokat. — A polcokon levő áruk­ból nem sok mindent lehet j venni az említett keretből... S látok itt meglehetősen drágát műszaki cikkeket is ... — Ezek főleg OTP-átuta- lásos formában kelnek el. — Ez mit jelent egészen pontosan? — Külföldön dolgozók vá­sárolhatnak így a fizetésük­ből. Ez évben is megnyílt ter­mészetesen az Aranykapu- vásár. Ide is bekukkantot­tam. Ami rögtön elszomorí­tott, az a csend. Hol ma­radnak a vásári kikiáltók? Szinte hallom a furfangos reklámszövegeket, amint messzire hallhatóan invitál­ják a közönséget. Vagy ea már nem dívik? Megszólítok egy házaspárti — Látom, válogatnak. Mit szeretnének vásárolni? — A gyerekekre keresünk pulóvert, dzsekit. Folyton kinövik az ilyesmit. — Es találnak kedvükre valót? — Hát... Van, ami tet­szik, de borsosak az árak. Bizony mindenütt a pénz a legelső szempont a vásárlás­nál. Kár, hogy kiment a di­vatból a magunk készítette ajándék. Mert ugye az a fontos, hogy örömet szerez­zünk, és nem az, hogy a pénzünket költsük?... (karnis) ♦ Bőséges választékot kínál az Aranykapu, az ünnepi vasát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom